Délmagyarország, 1993. július (83. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-08 / 157. szám

CSÜTÖRTÖK, 1993. JÚL. 8. HAZAI TÜKÖR 5 • Mórahalmi megoldás Gát a börtön­pasztorációnak Nagy felzúdulás, a te­hetetlenség érzésével áti­tatott elkeseredés kisérte a Magyar Börtönpasz­torációs Társaság tervét, amely szerint a móra­halmi külterületen a Mécses tanyán volt elí­télteket, szabadult rabo­kat telepítene meg. Áp­rilis óta dohog, kesereg a mórahalmi lakosság túl­nyomó része, aláírás­gyűjtést kezdeményez­tek, hogy nem kérnek a volt rabok társaságából, akármilyen szent cél, üdvös szándék vezérli is a börtönpasztorációt. Az önkormányzat csakúgy tehetetlenül szemlélte a társaság kezdeménye­zését, amellyel a társa­dalomba való visszail­leszkedést segítené a volt, hosszabb időre elítélteknél. Cselekvést sürgetett a lakosság, hogy a testület tegyen valamit a terv megvál­toztatása érdekében. A képviselőtestület a má­jus végén tartott ülésen levelet fogalmazott meg a belügyminiszternek cí­mezve. Ennek fejlemé­nyeiről kérdeztem a vá­ros jegyzőjét, dr. Bobvos Pálnét. • Miként summázható a belügyminiszternek eljutta­tott levél lényege ? - A lakosság tiltakozásáról tájékoztattuk a minisztert, kér­ve az intézkedést a polgárok nyugalma és a közbiztonság védelme érdekében. Nem a Mécses-tanya megvásárlásának jogszerűségét, vagy a társaság céljait vitattuk, hanem a mód­szert. ahogyan a volt rabokkal kialakítandó gazdaság beindí­tását az önkormányzat megke­rülésével próbálta elérni a bör-. tönpasztoráció. Valójában csak egy bűneset kapcsán szerez­tünk tudomást a társaság itteni működéséről. A felterjesztés lényege az volt, hogy rámutat­tunk, ellenséges fogadtatás közepette éppen a célt nem lehet elérni, a szabadultaknak a társadalomba való újbóli beil­leszkedését. Ha pedig a szán­dék érzékelhetően meghiú­sulna, miért nem vonják le ebből már előre a következte­tést és keresnek megfelelőbb helyet a pasztorációs gazdaság­nak. • A válaszadási határidő lejártával milyen tartalmú levelet kaptak a miniszté­riumtól ? - A minisztérium önkor­mányzati főosztályának veze­tője válaszolt a levélre. Való­jában azonban nem adott vá­laszt a felvetésre és az intéz­kedés kérésre. Megfogalmazta azt, hogy a tanya vásárlás jog­szerű volt és a társaság célja a társadalmi beilleszkedés. Va­lójában azt mondja el, amit nem kérdőjeleztünk meg. Ugyanakkor szó nélkül hagyja a város lakóinak ellenérzését, amely éppen a pasztoráció.a foglalkoztatás célját gátolja meg. Nem következhet be visszailleszkedés a környezet fogadókészsége híján. • Mindezzel párhuzamo­san a képviselőtestület meg­oldást keresett az önkor­mányzatijogok érvényesíté­sére egy helyi rendelet meg­alkotásával. - A testület rendeletet alko­tott az összevont rendezési terv módosításáról és kiegészí­téséről. Ezek szerint a hatósági eljárás során a képviselőtes­tület hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy külterületen intéz­ményi terület létesüljön. Vagy­is, a nem lakás célját szolgáló egyéb, intézményi létesítmé­nyek esetén a rendezési terv módosítását kell az önkor­mányzatnak elvégeznie, s csak ez után lehet építési engedélyt kérni. Ha például el akarnak helyezni a területen hat konté­nert, akkor a rendezési terv alapján lehet csak, amit a kép­viselőtestület fogad el. A jelen­legi összevont rendezési terv kizárólag csak lakóépület épí­tést, bővítést tartalmaz. Termé­szetesen lakóépület esetén az építési engedély kérése köte­lező. • Aligha titkolható, a helyi rendelet ellenlépésként szü­letett a börtönpasztorációs társaság önkormányzatot megkerülő akciójára. Ho­gyan szereznek érvényt a rendeletnek ? - A helyi rendelet Móra­halmon betartandó törvényt je­lent. A Mécses tanya intéz­mény jellegű építménynek mi­nősül, amennyiben a tervezet szerint akarják működtetni. Mivel ideiglenesen tartózkod­nak ott a munkát végzők, így kimeríti a terület az intézmény jelleget. Következésképpen kialakításához, építéséhez a képviselőtestülettől előbb kérni kell az összevont rendezési terv módosítását, a testületnek pedig elvitathatatlan joga, módosítja-e a rendezési tervet a leadott kérelemnek megfele­lően, vagy sem. Ebben semmi­lyen magasabb jogszabály nem gátolja. Az első összeütközés egyébként a helyi rendelet mó­dosításától függetlenül már megtörtént. A Mécses tanyán engedély nélkül elhelyeztek konténerek lerakásához szük­séges pont-alapokat. Az építés­ügyi hatóság, miután erre en­gedélyt sem kértek, a mun­kálatok leállítására és az addig megépített alapok elbontására kötelezte a börtönpasztorációs társaságot. A társaság az in­tézkedésre bejelentéssel élt, amit fellebbezésnek értékel­tünk és továbbítottuk a Köztár­sasági Megbízotti Hivatalba. Becsei Péter Ohe/mc Méteráru JSTYARI VA5AR július 4—1 7-ig. SZEGED, OROSZLÁN LJ. 3. Nyitva: 9—18-ig. Hónapok óta kér, követel, rimánkodik; kezdettől nyilvános­ságot akar a Compack Douwe Egberts Rt. elnöke. Bogó László. Félsikereket ért el, mert bár a nézőtéri pályázat elbírálására létrehozott bizottság (amelynek feladatköre legutóbb vitatottá vált) ülései nyilvánosak voltak, minden (változékony) döntésük előtt zárt ajtók mögé vonultak a bizottsági tagok. Látva sorozatunkat, kedden autóba ült az • Lelkiismeretesen átnéztem az időrendbe sorolt iratokat; a legfontosabb következtetés: míg a Compack ajánlata való­ban mindenben megfelel a pá­lyázati kiírásnak, a Nüssli cég ajánlata nem. Itt akár végét is szakíthatnánk a rétestésztának, nincs miről beszélni tovább. Ha nem érdekelne most már az is, miért nem zárták ki a Nüss­lit a versenyből abban a pilla­natban, amikor (június 14-én) maga is elismerte, hogy nincs kiviteli terve? Egyáltalán: mi volt alapvetően az oka a pályá­zat körüli zűrzavaroknak? elnök, Szegedre utazott és több kilónyi irattal bejött a szerkesztőségbe. Nem a mai közgyűlési döntést óhajtja befolyásolni, erre nem szorul rá, hiszen szerinte a pályá­zatukból csak az analfabéták nem tudják „kiolvasni", hogy nagyságrenddel előnyösebb a versenytársénál; de képtelen be­lenyugodni, hogy - akár nyernek, akár veszítenek - a közvéle­mény félinformált, vagy félreinformált maradjon. r, szappanopera, X. rész Békák a közgyűlésnek A Nüssli­úthenger Egyértelműnek látszik, hogy részben a svájci cég képviselő­inek (akik egyébként magya­rok) az üzleti életben szokatlan magatartása. Bogó László ira­tai alapján csak szemelgetek Nüssliék viselt dolgai közül - a teljesség igénye nélkül. Miután tisztességes versenykörülmé­nyek között sem tartalmi, sem formai vonatkozásban nem si­került a Compackot megelőzni, a következő „huncutsággal" próbálkoztak: közzétettek (minden bizottsági taghoz és ­az engedélyezési folyamatok idején - minden engedélyező hatóságnak eljuttattak) egy fényképsorozatot, mely képek a korzikai tragédiát ábrázolták; azt állították, Korzikán az a le­látórendszer dőlt össze, amely­nek licencét a Compack meg­vette, s amelyet Szegedre akar telepíteni. Amikor a Compack erről tudomást szerzett és bebi­zonyította. hogy semmi köze a korzikai tragédiához, a Nüssli­képviselők azt mondták: bo­csánat... (A francia folyóiratból másolt képekhez „elfelejtették" kimásolni a szöveget is, mely­ből egyértelmű, melyik két francia cég hozható kapcsolat­ba a tragédiával.) Az elfogult hivatalnok és a cucli A Compackra rossz fényt vető manipuláció idején arra is fel kellett (volna) figyelni, hogy a szegedi önkormányzat egyik hivatalnoka nyilvánvaló­an elfogult - a Nüssli mellett. Például: éppen a tűzoltósági engedélyezési eljárás idején „véletlenül" arra járt és tájé­koztatta tűzoltóékat arról, hogy a Compack rendszere dőlt ösz­sze Korzikán; a következő bi­zottsági ülésen viszont, amikor tunoo van szai azon r A vitatott feladatkörű zsűri 13 tagja közül mindkét - egy­mással ellentétes - döntéskor 9-en voltak jelen, s a két név­sor nem egészen azonos. Az alábbiakban - nem hivatalos, de megbízható információnk alapján - közöljük, ki hogyan voksolt a zárt üléseken. Első forduló Második forduló Compack Lippai Pál Ványai Éva Borvendég Béla Simoncsics János Roboz István Lippai Pál Ványai Éva Csillag János Nüssli Simor Ferenc Orosz Bálint Nacsa János Nikolényi István Simor Ferenc Orosz Bálint Nacsa János Nikolényi István Roboz István Tartózkodott ­Szabó Pálné arról kellett volna tájékoztatnia a bizottságot, hogy a Nüssli ajánlata az akkori állapotában nem felel meg a tűz.rendészeti előírásoknak - kevésbé volt beszédes, csak nógatásra „val­lott". Mindez március 29-én történt, mire a Compack arra kérte az önkormányzatot, hogy a továbbiakban az ő dokumen­tációik ne kerülhessenek e hi­vatali dolgozó kezéhez, mert ha igen, nem látják biztosítva a pályázat versenysemleges ke­zelését. Így született az az ötlet, hogy mindkét pályázó zárt bo­rítékban küldje el ajánlatát, s mindkettőt felbontás nélkül to­vábbítják a műegyetemi szak­értőknek. Ekkor folyamodott a Nüssli ahhoz a már e hasábo­kon is többször ismertetett eti­kátlansághoz, hogy betett a sa­ját - hiányos - dokumentációja mellé a Compacknak egy Svájcban működő létesítmé­nyéről (hamis adatok alapján) készített rajzot. Azt igyekeztek bizonyítani, hogy a Compack lelátója rossz. Az akkor még titkos szakértők részben meg­ették a cuclit. (Mihelyst nyilvá­nosságra került kilétük, a Nüssli képviselője „megkeres­te" egyiküket, aki ezt bejelen­tette az alpolgármesternőnek, közölve, hogy megteszi az ilyen esetben szükséges lépése­ket a megfelelő etikai fóru­mon.) A Nagy Nemzetközi Kavar A Nüssli-féle etetés - úgy látszott - megtette a maga ha­tását: zavart keltett. Emlék­szünk. ezután tárgyalt mindent újra a bizottság és változtatta meg első, Compackot kedvez­ményező döntését - a Nüssli javára. Nehezen érthelő, miért, hiszen az új szakvélemény végkövetkeztetése is a Com­packot ajánlotta győztesnek, mint az első. Ráadásul a ke­zükben volt a Mérnöki Kamara etikai bizottságának Niisslit el­marasztaló határozata. A pályázati procedúra alatt feltűnő volt, hogy a Nüssli képviselői elképesztő szövek­kel próbálták sokkolni a bi­zottsági tagokat. (Például sovi­nisztának titulálták a szegedi önkormányzatot, amikor a ma­gyar céget hirdette ki nyertesn­ek; kilátásba helyezték a svájci-magyar kereskedelmi kapcsolatok befagyasztását; fennen hirdették, hogy ver­senytársuk szerkezete statikai­lag nem megfelelő, s nyomda­festéket nem tűrő jelzőkkel illették mindazon szakértőket, hatóságokat, akik ezzel ellenté­teset állítottak - hivatalos, pe­csétes okiratokon.) Mindeme föntiek mintha meg sem történtek volna: a mai közgyűlésre készült előter­jesztés még mindig versenyben lévőként kezeli a Nüsslit; hol­ott dr. Ványai Éva írásos nyi­latkozata szerint (DM, július 6.) „normális tenderből" már rég kizárták volna. A híresztelések A tegnapi sajtótájékoztatón azt kérdeztem dr. Ványai Évától: miért? Nem kaptam ér­demi választ. Az alpolgármes­ternő mintha abban bízna, hogy a közgyűlés ilyen értelmű előterjesztés hiányában is ki­zárja a svájci céget, azzal, hogy a Compackot szavazza meg pályázatgyőztesnek. Ezen a ponton elérkeztünk az önkormányzat felelőssé­géhez. Az a tény. hogy nem a pályázati kiírásban, hanem már a pályázati procedúra közben kértek kiviteli tervet a pályá­zóktól (pontosabban a kivá­lasztott két cégtől) már önma­gában bizonyítja: ez valóban nem tekinthető „normális" ten­dernek. Hogy eddig a pillana­tig nem tudott ilyen tervet be­mutatni a Nüssli. mégis ver­senyben van - csak megerősíti: a folyamat abnormális. További kérdés: szimplán a tudatlanság, a hozzánemértés, a Nüssli - etikai bizottság sze­rint - tisztességtelen piaci ma­gatarása miatti zavar együttes hatása, vagy netán hatásos megvesztegetés következtében húzódik fél éve, s domborodik botrányossá a nézőtéri rekonst­rukció első szakasza? Kik azok a bizottsági tagok, akik eleget tettek a meghívás­nak: tájékozódás céljából láto­gassanak el a Nüssli és a Layer cégekhez? - kérdezték a teg­napi sajtótájékoztatón a kollé­gák. Dr. Ványai Éva erre felol­vasta a meghívólevél szövegét és közölte, nincs tudomása ar­ról, hogy valaki, vagy valakik elutaztak volna Svájcba, mint ahogy arról sem, hogy Nüss­liék bárkit megvesztegettek volna. (Az elszólás magyaráza­taként hozzáfűzte: általában a drágább portékát kfnáló hasz­nálja a megvesztegetés eszkö­zét, bár őt magát, az alpolgár­mesternőt, a másik céggel hoz­ták hírbe...) Sulyok Erzsébet Hárman meghaltak Az Országos Rendőr-főka­pitányságtól tegnap, szerdán reggel kapott tájékoztatás sze­rint az elmúlt 24 órában a köz­utakon összesen 57 személyt ért baleset, hárman meghaltak, 22-en súlyos és 32-en könnyű sérülést szenvedtek. OLCSÓ HOLMIT! HOL? MIT? „ BENNE VAN! FILLÉRES 1A "T^rv1 ealgW [ „ zsebén^ • A jelenlévők elöljáróban összegzést hallhattak az elmúlt két év képzőművészeti kiadvá­nyairól, képzőművészeti ese­ményeiről, eredményeiről. Fel­vetődött annak, a magát so­rozattá kinőtt, szegedi grafi­kusokat bemutató mappa foly­tatásának a gondolata, amely 1980-tól az ünnepi könyvhetek premier slágere volt 10 éven keresztül. A művészek körében felvetődött az a javaslat, hogy a sorozat újabb darabja egy olyan Szeged képzőművészeit bemutató szfnes mappa legyen, amely kül- és belföldön egy­aránt felhasználható repre­zentációs-propaganda célokra. A mappa-sorozat folytatása a Kulturális és Közművelődési Bizottság támogató javaslatá­val az 1994. évi költségvetés függvénye. Dr. Simoncsics János, a Kulturális és Közmű­• Képzőművészeti lórum A mappa folytatása Találkozóra hívta nemrégiben a Polgár­mesteri Hivatal Közok­tatási és Közművelődési Irodája Szeged képző­művészeit. A fórum cél­ja kialakítani egy olyan kapcsolatot az önkor­mányzat és a város képzőművészei között, melynek hiányát felis­merve közösen keresik a megoldást. velődési Bizottság elnöke, Mű­vészeti Kollégium elnevezéssel a bizottság munkáját szakértő­ként segítő, véleményező, ja­vaslattevő szerv létrejöttét szorgalmazta. A tervezett kol­légium egyben híd az önkor­mányzat és a képzőművészek között, a kapcsolattartás kiváló eszköze lenne. Megalakulá­sának ötletét valamennyi jelen­lévő támogatná. Szó esett még az önkormányzat művészeti tá­mogató rendszeréről, a városi közművelődési koncepcióról, valamint egy napra kész kép­zőművész személyi nyilván­tartás szükségességéről is. A késő őszre tervezett újabb fó­rumon már konkrét eredmé­nyekről, tervekről kíván az iroda számot adni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom