Délmagyarország, 1993. július (83. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-08 / 157. szám

CSÜTÖRTÖK, 1993. JÚL. 8. HAZAI TÜKÖR 5 • Mórahalmi megoldás Gát a börtönpasztorációnak Nagy felzúdulás, a tehetetlenség érzésével átitatott elkeseredés kisérte a Magyar Börtönpasztorációs Társaság tervét, amely szerint a mórahalmi külterületen a Mécses tanyán volt elítélteket, szabadult rabokat telepítene meg. Április óta dohog, kesereg a mórahalmi lakosság túlnyomó része, aláírásgyűjtést kezdeményeztek, hogy nem kérnek a volt rabok társaságából, akármilyen szent cél, üdvös szándék vezérli is a börtönpasztorációt. Az önkormányzat csakúgy tehetetlenül szemlélte a társaság kezdeményezését, amellyel a társadalomba való visszailleszkedést segítené a volt, hosszabb időre elítélteknél. Cselekvést sürgetett a lakosság, hogy a testület tegyen valamit a terv megváltoztatása érdekében. A képviselőtestület a május végén tartott ülésen levelet fogalmazott meg a belügyminiszternek címezve. Ennek fejleményeiről kérdeztem a város jegyzőjét, dr. Bobvos Pálnét. • Miként summázható a belügyminiszternek eljuttatott levél lényege ? - A lakosság tiltakozásáról tájékoztattuk a minisztert, kérve az intézkedést a polgárok nyugalma és a közbiztonság védelme érdekében. Nem a Mécses-tanya megvásárlásának jogszerűségét, vagy a társaság céljait vitattuk, hanem a módszert. ahogyan a volt rabokkal kialakítandó gazdaság beindítását az önkormányzat megkerülésével próbálta elérni a bör-. tönpasztoráció. Valójában csak egy bűneset kapcsán szereztünk tudomást a társaság itteni működéséről. A felterjesztés lényege az volt, hogy rámutattunk, ellenséges fogadtatás közepette éppen a célt nem lehet elérni, a szabadultaknak a társadalomba való újbóli beilleszkedését. Ha pedig a szándék érzékelhetően meghiúsulna, miért nem vonják le ebből már előre a következtetést és keresnek megfelelőbb helyet a pasztorációs gazdaságnak. • A válaszadási határidő lejártával milyen tartalmú levelet kaptak a minisztériumtól ? - A minisztérium önkormányzati főosztályának vezetője válaszolt a levélre. Valójában azonban nem adott választ a felvetésre és az intézkedés kérésre. Megfogalmazta azt, hogy a tanya vásárlás jogszerű volt és a társaság célja a társadalmi beilleszkedés. Valójában azt mondja el, amit nem kérdőjeleztünk meg. Ugyanakkor szó nélkül hagyja a város lakóinak ellenérzését, amely éppen a pasztoráció.a foglalkoztatás célját gátolja meg. Nem következhet be visszailleszkedés a környezet fogadókészsége híján. • Mindezzel párhuzamosan a képviselőtestület megoldást keresett az önkormányzatijogok érvényesítésére egy helyi rendelet megalkotásával. - A testület rendeletet alkotott az összevont rendezési terv módosításáról és kiegészítéséről. Ezek szerint a hatósági eljárás során a képviselőtestület hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy külterületen intézményi terület létesüljön. Vagyis, a nem lakás célját szolgáló egyéb, intézményi létesítmények esetén a rendezési terv módosítását kell az önkormányzatnak elvégeznie, s csak ez után lehet építési engedélyt kérni. Ha például el akarnak helyezni a területen hat konténert, akkor a rendezési terv alapján lehet csak, amit a képviselőtestület fogad el. A jelenlegi összevont rendezési terv kizárólag csak lakóépület építést, bővítést tartalmaz. Természetesen lakóépület esetén az építési engedély kérése kötelező. • Aligha titkolható, a helyi rendelet ellenlépésként született a börtönpasztorációs társaság önkormányzatot megkerülő akciójára. Hogyan szereznek érvényt a rendeletnek ? - A helyi rendelet Mórahalmon betartandó törvényt jelent. A Mécses tanya intézmény jellegű építménynek minősül, amennyiben a tervezet szerint akarják működtetni. Mivel ideiglenesen tartózkodnak ott a munkát végzők, így kimeríti a terület az intézmény jelleget. Következésképpen kialakításához, építéséhez a képviselőtestülettől előbb kérni kell az összevont rendezési terv módosítását, a testületnek pedig elvitathatatlan joga, módosítja-e a rendezési tervet a leadott kérelemnek megfelelően, vagy sem. Ebben semmilyen magasabb jogszabály nem gátolja. Az első összeütközés egyébként a helyi rendelet módosításától függetlenül már megtörtént. A Mécses tanyán engedély nélkül elhelyeztek konténerek lerakásához szükséges pont-alapokat. Az építésügyi hatóság, miután erre engedélyt sem kértek, a munkálatok leállítására és az addig megépített alapok elbontására kötelezte a börtönpasztorációs társaságot. A társaság az intézkedésre bejelentéssel élt, amit fellebbezésnek értékeltünk és továbbítottuk a Köztársasági Megbízotti Hivatalba. Becsei Péter Ohe/mc Méteráru JSTYARI VA5AR július 4—1 7-ig. SZEGED, OROSZLÁN LJ. 3. Nyitva: 9—18-ig. Hónapok óta kér, követel, rimánkodik; kezdettől nyilvánosságot akar a Compack Douwe Egberts Rt. elnöke. Bogó László. Félsikereket ért el, mert bár a nézőtéri pályázat elbírálására létrehozott bizottság (amelynek feladatköre legutóbb vitatottá vált) ülései nyilvánosak voltak, minden (változékony) döntésük előtt zárt ajtók mögé vonultak a bizottsági tagok. Látva sorozatunkat, kedden autóba ült az • Lelkiismeretesen átnéztem az időrendbe sorolt iratokat; a legfontosabb következtetés: míg a Compack ajánlata valóban mindenben megfelel a pályázati kiírásnak, a Nüssli cég ajánlata nem. Itt akár végét is szakíthatnánk a rétestésztának, nincs miről beszélni tovább. Ha nem érdekelne most már az is, miért nem zárták ki a Nüsslit a versenyből abban a pillanatban, amikor (június 14-én) maga is elismerte, hogy nincs kiviteli terve? Egyáltalán: mi volt alapvetően az oka a pályázat körüli zűrzavaroknak? elnök, Szegedre utazott és több kilónyi irattal bejött a szerkesztőségbe. Nem a mai közgyűlési döntést óhajtja befolyásolni, erre nem szorul rá, hiszen szerinte a pályázatukból csak az analfabéták nem tudják „kiolvasni", hogy nagyságrenddel előnyösebb a versenytársénál; de képtelen belenyugodni, hogy - akár nyernek, akár veszítenek - a közvélemény félinformált, vagy félreinformált maradjon. r, szappanopera, X. rész Békák a közgyűlésnek A Nüssliúthenger Egyértelműnek látszik, hogy részben a svájci cég képviselőinek (akik egyébként magyarok) az üzleti életben szokatlan magatartása. Bogó László iratai alapján csak szemelgetek Nüssliék viselt dolgai közül - a teljesség igénye nélkül. Miután tisztességes versenykörülmények között sem tartalmi, sem formai vonatkozásban nem sikerült a Compackot megelőzni, a következő „huncutsággal" próbálkoztak: közzétettek (minden bizottsági taghoz és az engedélyezési folyamatok idején - minden engedélyező hatóságnak eljuttattak) egy fényképsorozatot, mely képek a korzikai tragédiát ábrázolták; azt állították, Korzikán az a lelátórendszer dőlt össze, amelynek licencét a Compack megvette, s amelyet Szegedre akar telepíteni. Amikor a Compack erről tudomást szerzett és bebizonyította. hogy semmi köze a korzikai tragédiához, a Nüssliképviselők azt mondták: bocsánat... (A francia folyóiratból másolt képekhez „elfelejtették" kimásolni a szöveget is, melyből egyértelmű, melyik két francia cég hozható kapcsolatba a tragédiával.) Az elfogult hivatalnok és a cucli A Compackra rossz fényt vető manipuláció idején arra is fel kellett (volna) figyelni, hogy a szegedi önkormányzat egyik hivatalnoka nyilvánvalóan elfogult - a Nüssli mellett. Például: éppen a tűzoltósági engedélyezési eljárás idején „véletlenül" arra járt és tájékoztatta tűzoltóékat arról, hogy a Compack rendszere dőlt öszsze Korzikán; a következő bizottsági ülésen viszont, amikor tunoo van szai azon r A vitatott feladatkörű zsűri 13 tagja közül mindkét - egymással ellentétes - döntéskor 9-en voltak jelen, s a két névsor nem egészen azonos. Az alábbiakban - nem hivatalos, de megbízható információnk alapján - közöljük, ki hogyan voksolt a zárt üléseken. Első forduló Második forduló Compack Lippai Pál Ványai Éva Borvendég Béla Simoncsics János Roboz István Lippai Pál Ványai Éva Csillag János Nüssli Simor Ferenc Orosz Bálint Nacsa János Nikolényi István Simor Ferenc Orosz Bálint Nacsa János Nikolényi István Roboz István Tartózkodott Szabó Pálné arról kellett volna tájékoztatnia a bizottságot, hogy a Nüssli ajánlata az akkori állapotában nem felel meg a tűz.rendészeti előírásoknak - kevésbé volt beszédes, csak nógatásra „vallott". Mindez március 29-én történt, mire a Compack arra kérte az önkormányzatot, hogy a továbbiakban az ő dokumentációik ne kerülhessenek e hivatali dolgozó kezéhez, mert ha igen, nem látják biztosítva a pályázat versenysemleges kezelését. Így született az az ötlet, hogy mindkét pályázó zárt borítékban küldje el ajánlatát, s mindkettőt felbontás nélkül továbbítják a műegyetemi szakértőknek. Ekkor folyamodott a Nüssli ahhoz a már e hasábokon is többször ismertetett etikátlansághoz, hogy betett a saját - hiányos - dokumentációja mellé a Compacknak egy Svájcban működő létesítményéről (hamis adatok alapján) készített rajzot. Azt igyekeztek bizonyítani, hogy a Compack lelátója rossz. Az akkor még titkos szakértők részben megették a cuclit. (Mihelyst nyilvánosságra került kilétük, a Nüssli képviselője „megkereste" egyiküket, aki ezt bejelentette az alpolgármesternőnek, közölve, hogy megteszi az ilyen esetben szükséges lépéseket a megfelelő etikai fórumon.) A Nagy Nemzetközi Kavar A Nüssli-féle etetés - úgy látszott - megtette a maga hatását: zavart keltett. Emlékszünk. ezután tárgyalt mindent újra a bizottság és változtatta meg első, Compackot kedvezményező döntését - a Nüssli javára. Nehezen érthelő, miért, hiszen az új szakvélemény végkövetkeztetése is a Compackot ajánlotta győztesnek, mint az első. Ráadásul a kezükben volt a Mérnöki Kamara etikai bizottságának Niisslit elmarasztaló határozata. A pályázati procedúra alatt feltűnő volt, hogy a Nüssli képviselői elképesztő szövekkel próbálták sokkolni a bizottsági tagokat. (Például sovinisztának titulálták a szegedi önkormányzatot, amikor a magyar céget hirdette ki nyertesnek; kilátásba helyezték a svájci-magyar kereskedelmi kapcsolatok befagyasztását; fennen hirdették, hogy versenytársuk szerkezete statikailag nem megfelelő, s nyomdafestéket nem tűrő jelzőkkel illették mindazon szakértőket, hatóságokat, akik ezzel ellentéteset állítottak - hivatalos, pecsétes okiratokon.) Mindeme föntiek mintha meg sem történtek volna: a mai közgyűlésre készült előterjesztés még mindig versenyben lévőként kezeli a Nüsslit; holott dr. Ványai Éva írásos nyilatkozata szerint (DM, július 6.) „normális tenderből" már rég kizárták volna. A híresztelések A tegnapi sajtótájékoztatón azt kérdeztem dr. Ványai Évától: miért? Nem kaptam érdemi választ. Az alpolgármesternő mintha abban bízna, hogy a közgyűlés ilyen értelmű előterjesztés hiányában is kizárja a svájci céget, azzal, hogy a Compackot szavazza meg pályázatgyőztesnek. Ezen a ponton elérkeztünk az önkormányzat felelősségéhez. Az a tény. hogy nem a pályázati kiírásban, hanem már a pályázati procedúra közben kértek kiviteli tervet a pályázóktól (pontosabban a kiválasztott két cégtől) már önmagában bizonyítja: ez valóban nem tekinthető „normális" tendernek. Hogy eddig a pillanatig nem tudott ilyen tervet bemutatni a Nüssli. mégis versenyben van - csak megerősíti: a folyamat abnormális. További kérdés: szimplán a tudatlanság, a hozzánemértés, a Nüssli - etikai bizottság szerint - tisztességtelen piaci magatarása miatti zavar együttes hatása, vagy netán hatásos megvesztegetés következtében húzódik fél éve, s domborodik botrányossá a nézőtéri rekonstrukció első szakasza? Kik azok a bizottsági tagok, akik eleget tettek a meghívásnak: tájékozódás céljából látogassanak el a Nüssli és a Layer cégekhez? - kérdezték a tegnapi sajtótájékoztatón a kollégák. Dr. Ványai Éva erre felolvasta a meghívólevél szövegét és közölte, nincs tudomása arról, hogy valaki, vagy valakik elutaztak volna Svájcba, mint ahogy arról sem, hogy Nüssliék bárkit megvesztegettek volna. (Az elszólás magyarázataként hozzáfűzte: általában a drágább portékát kfnáló használja a megvesztegetés eszközét, bár őt magát, az alpolgármesternőt, a másik céggel hozták hírbe...) Sulyok Erzsébet Hárman meghaltak Az Országos Rendőr-főkapitányságtól tegnap, szerdán reggel kapott tájékoztatás szerint az elmúlt 24 órában a közutakon összesen 57 személyt ért baleset, hárman meghaltak, 22-en súlyos és 32-en könnyű sérülést szenvedtek. OLCSÓ HOLMIT! HOL? MIT? „ BENNE VAN! FILLÉRES 1A "T^rv1 ealgW [ „ zsebén^ • A jelenlévők elöljáróban összegzést hallhattak az elmúlt két év képzőművészeti kiadványairól, képzőművészeti eseményeiről, eredményeiről. Felvetődött annak, a magát sorozattá kinőtt, szegedi grafikusokat bemutató mappa folytatásának a gondolata, amely 1980-tól az ünnepi könyvhetek premier slágere volt 10 éven keresztül. A művészek körében felvetődött az a javaslat, hogy a sorozat újabb darabja egy olyan Szeged képzőművészeit bemutató szfnes mappa legyen, amely kül- és belföldön egyaránt felhasználható reprezentációs-propaganda célokra. A mappa-sorozat folytatása a Kulturális és Közművelődési Bizottság támogató javaslatával az 1994. évi költségvetés függvénye. Dr. Simoncsics János, a Kulturális és Közmű• Képzőművészeti lórum A mappa folytatása Találkozóra hívta nemrégiben a Polgármesteri Hivatal Közoktatási és Közművelődési Irodája Szeged képzőművészeit. A fórum célja kialakítani egy olyan kapcsolatot az önkormányzat és a város képzőművészei között, melynek hiányát felismerve közösen keresik a megoldást. velődési Bizottság elnöke, Művészeti Kollégium elnevezéssel a bizottság munkáját szakértőként segítő, véleményező, javaslattevő szerv létrejöttét szorgalmazta. A tervezett kollégium egyben híd az önkormányzat és a képzőművészek között, a kapcsolattartás kiváló eszköze lenne. Megalakulásának ötletét valamennyi jelenlévő támogatná. Szó esett még az önkormányzat művészeti támogató rendszeréről, a városi közművelődési koncepcióról, valamint egy napra kész képzőművész személyi nyilvántartás szükségességéről is. A késő őszre tervezett újabb fórumon már konkrét eredményekről, tervekről kíván az iroda számot adni.