Délmagyarország, 1993. július (83. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-07 / 156. szám

A DM KFT. ES A DMKIK GAZDASAGI MELLEKLETE Közbőség - szegényedéssel 1 Mitagadás kaptam a fejemre az 1%-ban megIVl jelent, az „adminisztratív piacot" bíráló, annak veszélyeiről szóló cikkemért. Telefonáló olvasóim (mondanom sem kell, hogy érintett, adminisztratív munkakörökben igen magas jövedelműek) sérelmezték, miért kelt ezt a témát feszegetni. S érveltek, hogy nézzek már szét, meglátom, igenis a piacgazdaság felé haladunk, hiszen ugrásszerűen nőtt például a vállalatok száma, halad a privatizáció. - Elismerem, nőtt. Csakhogy: hiába lett több cég, ha ezt nem kisérte az üzleti szféra állami terheinek a csökkenése. Ezért aztán tetszik, nem tetszik, tény, hogy a magyar gazdaság hozamtermelő képessége nem képes a nagy adminisztratív rendszer eltartására. Merthál a piaci formavilág kellékei! mi egy belső viszonyaiban változatlan társadalomra „húztuk rá", s a régi struktúrában hagytuk a finanszírozási forrást, a gazdálkodás fő kellékét. A társadalomigazgatás kiadásait nem igazítottuk a gazdaság jövedelemtermelő képességéhez. A magán- és közületi megtakarításoknak csak nagyon kis hányada hasznosul beruházásként. Többek között azért, mert a rövidtávú, jövedelemfelélő gondolkodásmód a sikk. A működő piacgazdaságban, versenygazdaságban a beruházásaikkal a legtöbb kockázatot vállalók számíthatnak a legnagyobb jövedelemre. Nálunk ez nem így van. Sőt, a gazdasági vállalkozások tömeges (!) tőkeszegénységével ( s egymás utáni befuccsolásával) szemben mit látunk? A közületi pénzalapok tőkebőségét ( átmentve ilyen-olyan érdekek szerint politikai célokat finanszírozó alapítványokba) ; a bejövő külföldi tőke betétként való elheverésél a bankjainkban (vagy toporgását az országhatáron - lásd Déli Autópálya ügye!): a pénzügyi intézetek túlzott likviditását: a túlköltekezésre hajlamos költségvetést (újrameg újraszabva). Továbbá társadalmi jólétieskedő magatartást, és annak ellentéteként növekvő elszegényedést. S azt, hogy mifelénk most jobban megéri a pénzbefektetésből, a vagyon bérbeadásából (főleg feketén kamatoztatva), magából a tulajdonból élni, mint a tőkevagyon reálgazdasági működtetéséből. C

sakhogy: mindez egy torz értékrendet és torz mechanizmust alakít ki. Az eltorzuláshoz hozzájárulva a monetáris megszorítással, ami nem hat a fejlődést igérő projektek irányába. Hanem afelé, hogy a normális vállalkozói reakciók helyett nálunk torzult magatartásmódok jelentkezzenek (például éppen az adminisztratív rendszer hibáit kihasználó csalás, szélhámosság, kalandorgazdaság). Mondhatnánk kontrájaként a realizált jövedelmek állami lefölözésének - ami az új adótörvény tervezetének mutatói szerint erősödni látszik. S elsősorban a „tettenérhető jövedelműeket" fogja majd sújtani. Hatva újabb torzulások felé. Adminisztrative. Progress 1993. július 7-én 11 órakor hivatalosan is megnyílik a Progress Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Csongrád Megyei Vállalkozói Központja Szegeden, a Tisza Lajos krt. 63. szám alatt, ahol az érdeklődő kis- és középvállalkozók információt, szaktanácsadást kapnak, részt vehetnek készségeik javítását, vezetési és technikai ismereteik bővítését célzó képzésben, nyelvi kurzusokon. Vállalkozók pályázhatnak mikrohitelekre is a Központnál. A megnyitón köszöntőt mond Ördöghné dr. Kotogány Ilona, a kuratórium elnöke, valamint Jon Burns úr, a PHARE kis- és középvállalkozásokat segítő programjának igazgatója és Kemény Nándor úr, a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Kuratóriumának elnöke. Végül Várhelyiné Elek Márta, a Progress Vállalkozói Központ ügyvezető igazgatója köszönti a vendégeket, az alapítvány létrehozását segttő önkormányzatok, oktatási intézmények és más szervezetek vezetőit, a Vállalkozói Központ alközpontjainak munkatársait. A meghívottak között vannak az Európai Közösség képviselői, a gazdasági minisztériumok vezető munkatársai, és a vállalkozókat segítő szervezetek és szövetségek képviselői is. MTI-telefotó Idegenforgalmi deficit. Ekkora hajó kellene? A Magyar Nemzeti Bank a múlt héten nyilvánosságra hozta az év első két hónapjának folyó fizetési mérleg-adatait. Eszerint januárban a kereskedelmi mérlegben 200 millió dolláros, februárban 176 millió dolláros deficit alakult ki, így az elsó két hónapban a kereskedelmi mérleghiány elérte a 376 millió dollárt. Ebben az időszakban - tél lévén - az idegenforgalomban is meghaladták a kiadások a bevételeket. Ennek megfelelően a múlt esztendőhöz képest romlott a»fizetési mérleg helyzete. Januárban a fizetési mérlegben 135, februárban 288 millió dollárt tett ki a hiány. így az első két hónapban a fizetési mérleg deficitje 423 millió dollár volt. A mérleg szerint a közvetlen külföldi befektetések értéke januárban 118 millió dollárral, februárban pedig újabb 44 millió dollárral gyarapodott. így a két hónap alatt 161 millió dolláros pénztőke érkezett az országba. Az összesített adatok azt mutatják, hogy a közvetlen külföldi befektetések február végére meghaladták a 3,5 milliárd dollárt. A Thököly úti kertészet púp volt a Városgazdálkodási Vállalat 'íátán, ugyanis tavaly 12 millió forint veszteséget termelt. Márpedig a VGV-nek piacgazdasági viszonyok között is életképes vállalkozássá kell alakulnia. Valamit tehát tenni kellett, de a város vagyonának eiadásá üciTi vonzó ötletnek, már csak az ott dolgozó 65 ember miatt sem. Annál inkább a bérbeadás. Ám a dolog nem ilyen egyszerű, lévén szó önkormányzati tulajdonról, melynek vállalkozásba vitelét a vagyongazdálkodási rendelet szabályozza. Néhány hónapos bizonytalanság, döntési huzavona után megszületett a mindenki számára kedvező megoldás. A Városgazdálkodási Vállalat egy magánbefektető - Réder Károly vállalkozó - bevonásával kft.-t hozott létre a kertészet üzemeltetésére. A vállalat az eszközök, gépek egy részét vitte apportként a vállalkozásba, a magánbefektető pedig tőkéjével és szaktudásával szállt be. A társaság 3 millió forintos vagyonából 1 millió az önkormányzaté, 2 millió a magánbefektetőé. A kft. átveszi a készletet és július elsejétől bérbe veszi az ingatlanokat - a kertészetet és az öt virágboltot. A bérbeadás, tekintettel arra, hogy a hatékony működéshez jelentós beruházásra van szükség, 10 évre szól. Szabó Ferenc, a VGV igazgatója szerint ez a megoldás megőrzi, sót gyarapítja a város vagyonát, biztosítja az ott dolgozók foglalkoztatását, ugyanakkor a jó gazda gondossága nyereségessé teheti a vállalkozást. - A döntésnél fontos szempont volt, hogy mi lesz a dolgozókkal. Mi lesz a dolgozókkal? Bérbe adták a városi kertészetet „Együtt sírunk, együtt nevetünk" Foto: Schmidt Andrea Virágom, virágom. Mind az öt saját virágboltot szeretnék felújítani - A kft. munkajogi szempontból jogutódnak minősül, így a dolgozók munkaviszonya folyamatos marad. A magánbefektető vállalta a foglalkoztatásukat, valamint a VGV kollektív szerződésének elismerését. Annak a hét dolgozónak, akinek nem feleltek meg ezek a feltételek, közös megegyezéssel szüntettük meg a munkaviszonyát. - Hogyan választották ki azt a magánbefektetőt, akivel végül is szerződést kötöttek? - A felhívásra tizenketten jelentkeztek, a helyszíni bejárás után öten erősítették meg szándékukat. Két jelentkező elképzelése egyezett meg a vállalatéval. Közülük választotta ki a felügyelőbizottság teljes egyetértésben - Réder Károlyt. Aki 15 éve gazdálkodik saját kertészetében így nagy tapasztalata, jó kapcsolatai vannak, és természetesen rendelkezik a megfelelő anyagi háttérrel is. - Mit vállalt a befektető a dolgozók foglalkoztatásán kívül? - A jelenlegi eszközök állagának megóvását, a szükséges karbantartások elvégzését, és persze a bérleti díj fizetését. De ha nyereséggel akarja működtetni a kertészetet, új beruházásokra is szükség lesz. - Az önkormányzati vagyonrendelet szerint társasági vagyont csak az önkormányzat szerezhet. De azt is kimondja, hogy önkormányzati vállalat 1 millió forint alatti egyedi nettó értékű vagyont társaságba vihet. Hogyan oldották fel ezt az ellentmondást? - A jogi bizottság olyan határozatot hozott, hogy a vállalat társaságba viheti a vagyont, de akkor az önkormányzati tulajdonba kerül. Ez átmenetileg jó megoldás, hoszszútávra viszont semmiképp, mert furcsa, hogy ha a vállalat csinál egy üzleti tranzakciót, aminek a felelősségét azután az önkormányzat viseli. Vagyis a vagyonrendelet módosítására lenne szükség. - Mitől lesz az eddig vesztesége vállalkozás gazdaságos? - A Thököly úti kertészetnek van egy hatalmas előnye a többihez képest: a termálkút. Az energiaárak - így a fűtőolajé is - folyamatosan emelkednek. Mi, a termálkút biztosította olcsó fűtési lehetőséggel alacsonyabb költségekkel tudunk dolgozni. Ehhez persze először fel kell újítani a termálkutat. És az sem mindegy, milyen vezetésiszervezési módszereket alkalmaz a gazda. Arról, hogy milyen módszereket kfván alkalmazni, az új gazdát, Réder Károlyt kérdeztük. - Csaic olyanod!. SJint a saját kertészetemben. Bízom abban, hogy gazdaságosan lehet működtetni ezt a vállalkozást, hiszen a magánkertészetek, sokkal rosszabb körülmények között nyereségesek. A tárgyi és személyi feltételek adottak; a termálkút nagy előny, a dolgozói gárda jó, majdnem mindenki tíz évesnél nagyobb tapasztalattal rendelkezik. - A virágot nemcsak termeszteni kell, hanem eladni is. - Régóta jól működő kapcsolataink vannak, Budapesten két csarnokban is van árusítóhelyünk. A régió kereskedőit pedig nagyobb árukínálattal kell megnyerni. És ott van az öt saját virágbolt, melyeknek szintén tervezzük a felújítását. - Hogyan boldogult az önkormányzattal, mint üzleti partnerrel? - Kissé hosszadalmasak voltak a döntések, ók beírtak valamit, én kihúztam, ők megint beírták. Végülis megegyeztünk. A továbbiakban pedig együtt sírunk vagy együtt nevetünk, mert a haszon 33 százaléka az önkormányzatot illeti. Keczer Gabriella