Délmagyarország, 1993. július (83. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-07 / 156. szám

SZERDA, 1993. JÚL. 7. • Az ország szeme Nagylakon A török invázió még nem ért véget A nagylaki határőrség épületében tegnap közös megbeszélésen vettek részt dr. Túrós András vezérőrnagy, az Országos Rendőr-főkapitányság közbiztonsági főigazgatója, dr. Keres László, az Országos Rendőr-főkapitányság közlekedési főosztályvezetője, dr. Salgó László, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője, a makói rendőrkapitányság illetékesei a környező települések polgármestereivel, a Vöröskereszt megyei és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat képviselőivel, hogy megoldást találjanak a felmerülő közbiztonsági, egészségügyi, környezetszennyezési problémákra A megbeszélésen elhangzott, hogy tulajdonképpen nincs igazándiból jó megoldás, amely megszüntetné az áldatlan állapotokat, amelyekért mi felelősséget tulajdonképpen nem is vállalhatunk. A magyar fél minden tőle telhetőt megtett. A WC esetében a tisztiorvosi szolgálat meglehetősen szigorú követelményeket ír elő, legjobb megoldás a hordozható kémrai konténer felállítása lenne, de ilyeneket a győri kft. megszűnése óta már nem gyártanak Magyarországon. Különben is, fölöslegesek lennének, mert az utasok a BELÜGYEINK 3 Vécé helyett a szoknya is megteszi. (Fotó: Enyedi Zoltán) meglévő illemhelyeket sem használják. A vízhiányt úgy sikerült enyhíteni, hogy a makói tejgyár tejeszacskókba vizet csomagolt, és már kedden mintegy ezer litert osztott szét a tikkadt, szomjas utasok között. Orvosi ügyelet működik, de bekapcsolódott az akcióba a polgárvédelem is. A hosszú várakozásnak objektív és szubjektív tényezői vannak. Az objektívek közé tartozik, hogy az utasok 80-90 százaléka vízumköteles, és ez nagyban lelassítja az áthaladást. Az átkelőhely szűknek bizonyult, keskenyek az utak, s az ország nem készült fel kellőképpen a hirtelen beállt változásra, amely - ismerve a délszláv konfliktus gyökerét sajnos évekig is eltarthat. A román határőrséggel tulajdonképpen nem lenne baj, ók jól dolgoznak, de az ellenőrzési technológia elavult, hisz a váltás olykor több óráig is eltart, ilyenkor pedig a sorban állók egy centit sem haladnak előre. Az ideális megoldás nyilván az lenne, amit dr. Túrós András a szlovén-olasz határátkelőhely példájával illusztrált: ott ugyanis a terroristák miatt me|szigorították az ellenőrzést, ami a gyakorlatban úgy fest, hogy a határőr kiszállt a fülkéjéből, és nem bentről, hanem kintről integetett a sofőröknek, induljanak már. Vajon Nagylakon mikor étjük ezt meg? Az illetékesek szerint a török invázió kisebb-nagyobb intenzitással még legalább négy hétig eltart. Nincs jobb megoldás, ki kell bírni! T.T. • Vásárhely és Makó környékén Ismét a jég aratott (Folytatás az 1. oldalról) fel, az első számítások szerint 15-20 millió forintot tesz ki. A Felszabadulás Tsz-nek sajnos, csak napraforgóra, cukorrépára és vöröshagymára volt biztosítása. - Délután fél 4 körül, minimális esővel kísért és csak alig tíz percig tomboló vihar több milliós kárt okozott területünkön - tudtuk meg Berta Gyulától, a Gorzsai Állami Gazdaság igazgatójától. - Húsz év alatt nem fordult elő ilyen tragikus helyzet, mint a mostani, hiszen három hét leforgása alatt immár másodszor „aratott" helyettünk a FOSSZ időjárás. Őszi búzából közel 300 hektárt, kukoricából is több mint 270 hektárt ért a jégverés. A kár, a becslések szerint meghaladja a 20 millió forintot. Es mindez a június 12-i, mintegy 17 milliós értékű pusztítás után következett be! A 114 hektárnyi fűszerpaprikát gyakorlatilag teljes egészében, tövig elverte a jég. Ezért a kár 100 százalékosnak mondható és összességében 7-10 millió forintra tehető. Külön sajnálatos, hogy csak 113 főnek volt biztosítása, közel 50 családnak viszont nem! A sors kegyetlen iróniája még az is, hogy gazdaságunk tehenészeti telepének palatetőzetét - szintén másodszorra tette tönkre a vihar. Több mint félmillióba került a múltkori kár helyreállítása, most pedig majdnem egymilliós költségre számíthatunk. A Hungária Biztosítótól szintén érdeklődtünk a pusztító vihar következményeiről. Mint kiderült, a károk becslése már folyamatban van. Várhatóan minimum 40 milliós - a biztosított - növény-, illetve 2-3 milliót kitevő az épületkár, és ez csak Vásárhely környékén. A megyében mindez meghaladhatja a 150 millió forintot. N. R l.-T. T. Restiben fizet a MAV Egy-egy millió forintra bírságolta a Magyar Államvasutakat és az általa létrehozott Resti Kft.-t a Gazdasági Versenyhivatal versenytanácsa - tájékoztatta a hivatal kedden az MTI-t. A döntés szerint a két cég megsértette a a verseny szabadságát, mivel más OLCSÓ HOLMIT! HOL? MIT? „ BENNE VAN! mi FILLÉRES vállalkozókat hátrányos helyzetbe hozott, s ezzel veszélyeztette a fogyasztók érdekeit. Á MÁV és utasellátásra létrehozott, élelmiszerekkel kereskedő cége tevékenységének felülvizsgálatát azok a vállalkozók kezdeményezték, akik sérelmet szenvedtek. A MÁV ugyanis korábban - területhasznosítási szerződés keretében - árusítási lehetőséget biztosított a vállalkozóknak a pályaudvarokon. Később létrehozta a Resti Kft.-t, amely kizárólagossági jogra hivatkozva profilkorlátozást kért a többi vállalkozó számára, \sőt annak elutasítása esetén kilátásba helyezte a szerződések felbontását. A Versenyhivatal a bírság megfizetésén túl a két céget a jogsértő cselekmény megszüntetésére kötelezte. • Az ellenzéki pártok nem egyeztették álláspontjukat arról, miként voksolnak a pótköltségvetés és az áfatörvény szavazásakor, az SZDSZ, az MSZP és a Fidesz frakcióvezetői azonban az MTI érdeklődésére egybehangzóan úgy nyilatkoztak: a kormánykoalíció a következő napokban nem számolhat a támogatásukkal. Kuncze Gábor megerősítette: az SZDSZ frakciója mindkét törvény esetében a nem gombot nyomja majd meg, kivonulásra, más látványos akcióra, esetleges obstrukcióra azonban nem készülnek. A szintén elfogadásra váró közoktatási törvény esetében a liberális politikus alig lát esélyt arra. hogy a szabaddemokraták módosító indítványait, az SZDSZ koncepcióját a kormánypárti többség elfogadja, ezért a legerősebb ellenzéki párt frakciója erre a jogszabályra is nemet mond majd. Gál Zoltán (MSZP) arról számolt be, hogy frakciója semmiféle meglepetésre nem készül: a képviselőcsoport tagjai ugyanis sem a pótköltségvetést, sem az áfam Ellenzéki frakcióvezetők: w Egységes „nem módosítást nem fogják megszavazni. A frakcióvezető a Parlament előtt fekvő törvényjavaslatok közül csak a felsőoktatás kérdéseit szabályozó javaslat esetében lát arra esélyt - „megfelelő koalíciós magatartás" esetében hogy azt az MSZP támogassa. Kövér László (Fidesz) is cáfolta azt a hírt, miszerint az ellenzék esetleg távolmaradásával tenné lehetetlenné a törvényhozó munkát. Ezt egyébként a frakcióvezető szerint nem is indokolná semmi, hisz a kormány nem sértett törvényt. Jogában áll ugyanis az ellenzék számára elfogadhatatlan törvényjavaslatokat is benyújtani, természetesen vállalva annak kockázatát, hogy - miként a Fidesz képviselői is - sokan leszavazzák előterjesztését. % jég és politika A termelőket az ág is húzza Minthogy a június 17-én Szentesen tartott közgyűlésen úgy határozott a tagság, ezentúl mikrokörzetenként (tájegységenként) delegál küldöttet az elnökségbe, így a szentesi körzetből dr. Csikai Miklóst, a szegedi körzetből Kállay Pétert, a csongrádiból Kőhegyi Sándort, a vásárhelyiből Herczegh Pált és a makói mikrokörzetből Gazdagh Jánost, maguk közül soros elnöknek dr. Csikai Miklóst választották. Az elnökségi ülésen, bár érthető okokból, mindenki arra volt kíváncsi, hogy beváltják-e fenyegetésüket a szövetkezeti mozgalom tagjai, mégis nagyobb hangsúlyt kapott a gabona és ipari növények választmányának tájékoztatója. Nem véletlenül. Csongrád megyében 60 ezer hektáron terem őszi búza, és bár még május végén 3,6 tonnás hektáronkénti termést becsültek a szakemberek, ez ma már 3 tonnás termésre alakul. Ez bizony gyengécske. Az aratási helyzetkép s a várható termésátlagok a nagy gabonatermesztő körzetekben sem jobbak. Mégis, mint dr. Csikai Miklós többször hangsúlyozta, mindenképpen megegyezésre törekszenek, és nagyon szeretnék, ha csak a gazdálkodással kellene törődniük, hiszen ma már a magyar falJúlius 6-án, tegnap délelőtt tartotta elnökségi ülését a szőregi szövetkezetben a közelmúltban újjáválasztott Mezőgazdasági Termelők Csongrád Megyei Érdekvédelmi Szövetsége. Dr. Csikai Miklós elnök a nagy érdeklődéssel kísért sajtótájékoztatón ismertette az újjáválasztott érdekvédelem felépítését, s annak tisztségviselőit. vakban minden kevesebb, mint a korábbi években. Még a békesség is. Még nem dőlt el, hogy a következő napokban, hetekben hogyan választ a mozgalom, egyezség születik, vagy demonstráció. Semmiképpen sem szeretnének (legalábbis a Csongrád megyei termelők) az utcára menni. Ugyanis annak kiszámíthatatlan következményei lennének. Ám az is jogos igény, hogy ne terheljük meg úgy a jövőt, a következő generációkat, hogy minden erejükkel, fillétjeikkel a mostanság elkövetett termelési, szabályozási s kimondhatjuk: politikai hibák árát fizessék. m BRAMAC TETOCSEREP MODUL-BAU ÉPÍTŐIPARI KFT. Szeged, Csongrádi sgt. 27. T.: 491 -022 Szentes, József A. u. 24. T.: 63/314-011 Dánok a szerkesztőségben Csaknem 70 tagú dán küldöttség látogatott el tegnap szerkesztőségünkbe. A skandináv ország Nestved városából érkezett delegáció szoros kapcsolatot tart fenn a pusztamérgesi önkormányzattal, amelynek polgármestere, Börcsök Antal, kalauzolásával érkeztek a Sajtóházba. Megismerkedtek például mai „friss" lapszámunk előkészületeivel. láthatták a tördelési munkálatokat. a telefotó és a hírügynökségi hfrlehfvó működését és kérdéseket intézhettek a Délmagyarország és a kék Délvilág megjelenésével kapcsolatban. A távoli vendégek nagy érdeklődéssel szemlélték a korszerű lapkészítés „csínjátbínját" és elismeréssel adóztak a szerkesztőség felelősségteljes munkájáról. • Mintha régebbről magukkal hozott lendülettel valamiféle tervet teljesítenének, évente átlagosan mintegy tíz százalékkal szemetelnek többet a szegediek. A tavalyi 357 ezer tonna, a nézőteret nem számítva is, toronymagasságban fedte volna a Dóm teret és a Fogadalmi templomot, ha oda gyűjtik. Kis város, kis ország, kevés hely. Elgondolni is rossz, mi lesz az ezredfordulón. Valami hasonló járhatott a dánok fejében is, amikor nemzeti hulladékgazdálkodási programjukban - mert ott ilyen is van! - annak idején célul tűzték, hogy 1980-tól 1990-ig ötven százalékkal csökkentik a szeméttelepekre kerülő hulladék mennyiségét. Es sikerült is nekik, 2000-re 70 százalékot terveznek. Nem a szemét lett persze kevesebb, hanem a hulladék felhasználása növekedett a megfelelő finanszírozási háttér kialakításával. Az elv igazán egyszerű, megadóztatni a nagy hulladéklerakókat, a befolyt összeget mA begyűjtés új rendszere Üzlet a szemétben Jnal mLt "af^^Hk* Kai 'síÁ^iáL é * # ! Mí *<*» 11 Bfip^jljl HW HdT Szemét-visszaforgató (Fotó: Gyenes Kálmán) pedig állami támogatás részeként visszafordítani a papírt, üveget és a többit újra felhasználó iparágakba. Mihelyt üzletet is szimatolnak a hulladékban, megjelennek a vállalkozók is. Szükséges még az alkalmas gyűjtőedény, amelyben alapanyaguk szerint lehet szortírozni a szemetet: fémvázon átlátszó műanyag zsák, amely egyszerre informál és visszatart, mit hova dobjon, illetve dobhat az utcai járókelő. Az osztrák Kröppfel cég leányvállalata, a Spreitzer GMbH az effajta, úgynevezett szelektív gyűjtőedények gyártására szakosodott, s az általa kifejlesztett trennline edénycsaláddal megjelent a magyar piacon is, Debrecen után Szegeden. A céggel Szabó Ferenc, a VGV igazgatója tárgyalt a beszerzés lehetőségeiről. Egyelőre 10-20 darab vásárlását tervezi s a nagyobb ABC-k közelében helyezné el az edényeket (például: Diófa, Szeged Nagyáruház, Makkosházi, Csillag téri ABC stb.), együttműködési szerződést kötve az üzletvezetőkkel: ha megtelnek, a boltok személyzete végzi el a fóliacserét, s tíz műanyag zsákot egyszerre vinne el a városgazdálkodás. Most már csak az iparnak kell felkészülnie a visszaforgatásra. Az anyag ugyanis, mint tudjuk, nem vész el. Ól.