Délmagyarország, 1993. július (83. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-06 / 155. szám

KEDD, 1993. JÚL. 6. HAZAI TÜKÖR 5 Kazuhiro Korenaga (Japán) • Változó szemhatárok Nemzetközi kiállítás a Kálvária Galériában Ami azt illeti: stílszerű a fogadtatás. Mindjárt a bejárat mellett mesterien sűrített corpus és kálvária-motívumok fogadják a látogatót. Mizser Pál festőművész készítette e bravúros grafikát. Mindenesetre, ha én lennék a galéria tulajdonosa, azon nyomban megvenném e művet. Pusztán csak azért, hogy méltó, korszerű emblémája legyen az üzletemnek. Persze máskülönben nem kell félteni a Kálvária Galériát. Egyre inkább kitesz magáért. Nem elég, hogy egyre-másra felkarolja a rangosabb helyi és fővárosi művészeket, de mindemellett a külföldi alkotók bemutatására is gondot fordít. Most például belga, japán és magyar képzőművészek festményeiből és grafikáiból jött létre egy érdekes, tanulságos kiállítás. Hogy hogyan? El sem hinnénk, milyen egyszerűen. Rácz I. Géza, a galéria tulajdonosa meglátogatta Mizser Pált. Már csak azért is, mivel az ismert festő évek óta nála készítteti a kereteit. A műteremben azután kiderült: Mizser ugyanúgy baráti viszonyban van a belga művészekkel, mint a japánokkal. így egy kollektív meghívás következett, s máris megszületett egy nemzetközi tárlat. Ami azért mégsem mindennapos Szegeden. De nézzük a műveket! Kiderül itt: a belgák művészi világlátása egész közel áll hozzánk. Ők is pesszimisták, dühösek és elégedetlenek. Dirk de Witte figurái például a városi emberek kietlen magányát idézik. Mintha Munch vagy Ensor szelleme folytatódna bennük. Ahogy Mon Coppens és Wem Cornelissen is megcsömörlött a civilizáció jótéteményeitől. Nem csoda így, hogy az egyik oldalon groteszk bábfigurának, a másikon meg természetpusztító szörnynek látják az embert. Innen adódik, hogy képeiken a vad, expreszszfv előadás dominál. Nekem azonban a japán alkotók művei tetszettek leginkább (Fumio Wakabayashi, Kazuhiro Korenaga). Bennük finomságot, formai sokrétűséget és bölcsességet is találhattunk. Jellemző például, hogy az előbbi aikotó egyik sorozata mindössze csak egy pohár folyadékra koncentrál. Mégis kozmikus sugallatokat ébresztenek e lírai absztrakciók. Miként Kazuhiro Korenaga montázsos kompozíciója is a mindenség dimenzióival határozza meg az emberi létezést. Ha egy kiállításon öt-hat jelentős mű szerepel: az már esemény. Azt már érdemes megnézni. Mint ahogy az sem mellékes, hogy a galéria semmiféle többletet nem tesz rá a képek művészi árfolyamára. Szuromi Pál • A múlt csütörtöki közgyűlésen dr. Lippai Pál polgármester nem volt jelen, amikor a fönti határozat megszületett. Viszont végig résztvett a pályázatot elbíráló bizottság munkájában. • Egyetért Szilvásy képviselő úrral abban, hogy a zsűrinek nem volt joga eldönteni a pályázatot? - A közgyűlés jegyzőkönyve szerint a képviselő úr az önkormányzati törvényre hivatkozott, amely szerint a bizottságoknak nem lehetnek tagjai a hivatal dolgozói. Eszerint hoztuk létre annak idején és működnek azóta is az állandó bizottságaink. A közgyűlés által jóváhagyott összetételű, a nézőtéri pályázat elbírálására felkért ad hoc bizottság azonban semmiképpen sem tévesztendő össze ezekkel az állandó bizottságokkal. A pályázatok elbírálásának folyamatában egyébként felmerült, meddig terjed a zsűri kompetenciája: csak minősít, vagy döntési jogköre van; akkor megnéztük a januári közgyűlés jegyzőkönyvét, mely szerint a nézőtéri beruházási programnak arról a részéről kell döntenünk, hogy ki lesz a mobil nézőtér kivitelezője. • Az elmúlt csütörtöki közgyűlésen dr. Ványai Éva egyetértett dr. Szilvásy javaslatával és többször hivatkozott arra, hogy a polgármesternek is ez az álláspontja. - A jegyzőkönyv szerint nem erre hivatkozott. Hanem arra, amibén valóban megegyezik az álláspontunk, hogy tudniillik a zsűri két különböző döntést hozott anélkül, hogy közben érdemben megváltoztak volna a körülmények. Mint emlékezetes, először a Compack javára döntöttünk, aztán a Nüssli javára megváltoztatta döntését a zsűri, holott az új szakértői vélemény lényegileg nem tért el az elsőtől. Személyes véleményem szerint semmi sem indokolta az első döntés megváltoztatását, de kisebbségben maradtam. Újra kezdtük a pályázatok megvitatását. végül szavaztunk és a • Nézőtér, szappanopera, X. rész: » Háborodott elmére vall w ••• Nézőtér a 30-as években. Lehet, hogy egyszerűbb lenne viszszaállítani? Nüssli-ajánlat kapott több voksot. • Akkor végülis ,jól jött" a távollétében hozott csütörtöki határozat... - Nem tartom szerencsésnek egy meghatározott célra létrehozott bizottság jogkörét utólag elvitatni. Hiszen ez olyan „forgalmi" bizonytalanságot teremthet, amelyben megkérdőjelezhetők a szegedi önkormányzat által lefolytatott, jövőbeni, hasonló eljárások. Úgy gondolom, fontosabb az önkormányzati döntések iránti bizalom, mint az, hogy egy döntési folyamatban érvényesül-e a polgármester, vagy az alpolgármester álláspontja. Természetesen dr. Ványai Évát is megkérdeztük, ám ő ragaszkodott hozzá, hogy az ügyről teljes áttekintést adó, írásbeli nyilatkozata kerüljön nyilvánosságra; kérését - terjedelmi okok miatt - csak következő lapszámunkban teljesíthetjük. » A csütörtöki közgyűlés e napirendi témájának főszereplője, dr. Szilvásy László beszélgetésünkkor már-már megesküdött arra, hogy a zsűri több hónapos működése alatt „végig abban a boldog tudatban élt": a döntés a közgyűlésé. (Az eskütől kereszténydemokrata képviselőről lévén szó - eltekintettünk.) Azért nem szólalt fel a korábbi, a sajtóközleményekben is rendre döntésnek titulált zsűri-működés ellen, mert csütörtökön kapta az első olyan előterjesztést, amelyből világossá vált számára: nem-' csak a sajtó, hanem a hivatal is döntéshozóként kezeli a zsűrit. Tévesen, mert a közgyűlés csak a pályázatok minősítésével bízta meg, magyarán döptéselókészítéssel. Nem is tehetett mást, hiszen az önkormányzati törvény nem tesz különbséget állandó és ad hoc bizottságok között amikor kimondja, hogy döntéshozó bizottságoknak nem lehet tagja önkormányzati hivatali tisztviselő. Szilvásy úr, mint mondta, hónapok óta arra várt, hogy a közgyűlés elé „rendes" döntéselőkészítő javaslat kerül, s eléggé mérgelődött is a tehetetlenkedés, időpocsékolás miatt. Ha a kulturális ágazat, amelyhez az. ügy tartozik, liberális felügyelet alatt állna, már régen szóvátette volna a tehetetlenkedést, de talán érthető, ha az (MDF-es) alpolgármesternőt „csak kellő mérséklettel illeti kritikával". Arra a kérdésre, nem érzi-e, hogy a nézőtér-ügy legújabb bonyolítójaként kárt okoz, lejáratja az önkormányzati döntési folyamatot, azt válaszolta: „Már igazán mindegy neki, korábban lejáratódott." Arra pedig, hogy rosszhiszemű híresztelések szerint azért segít az alpolgármesternőnek az olcsóbb Compack ajánlat támogatásában, mert ígéretet kapott: a maradék pénz egyházi célokra fordítható - jóízűen nevetett. „ Jó volna a pénz, csak arra kevés volna; ami maradna, az raktár- és műhelybázisra kell, meg egy új pályázatra, amely a színházi intendatúra megvalósítását, a színházak szervezeti összevonását célozná meg." Végül kijelentette: nem sajnálja, ha húzódik még egy darabig a nézőtér ügye, ha ez az ára egy „elmeháborodottságra valló döntés" megakadályozásának. Mert háborodott elméjű az az ember, aki két egyformán jó minőségű áru közül a drágábbat választja - közölte a városatya. Sulyok Erzsébet • Megnyílt a XXIi Szegedi Nyári Akadémia Konferencia a vallásoktatásról A Juhász Gyula Tanárképző Főiskola dísztermében tegnap dr. Gyulay Endre Szeged-Csanádi megyéspüspök beszédével megnyílt a XXII. Szegedi Nyári Akadémia keretében rendezett valláspedagógiai konferencia. A tanárképző főiskola nagymúltú nyári továbbképző rendezvényeinek programjára idén először került fel a valláspedagógia témája. A konferencián résztvevő hazai és határon túli magyar hittanárok és hitoktatással foglalkozó szakemberek hétfőtől négy napon át a legkülönbözőbb vallásoktatással kapcsolatos témákról szóló előadásokat hallgatnak és vitatnak meg. A konferencia megnyitójában dr. Gyulay Endre püspök a nevelés és a tanítás között tett különbséget, mondván: véleménye szerint a világnézetileg semleges iskolák zátonyra futottak, mégpedig azzal, hogy „csak" oktatásra, és A megnyitó. (Fotó: Nagy László) nem a keresztényi értékszemléletből kiinduló nevelésre törekedtek. Mint dr. Gyulay Endre elmondta, a II. Vatikáni Zsinat, amely az egyházon belül is újító változásokat hozott, a vallási nevelés kérdésében is lefektette azokat az alapelveket, melyekre a tudományos felépítést kell megtalálni; A nevelés kérdésével foglalkozott, és előadásában - az osztrák példa kapcsán - az élményirányultságú vallásos nevelést tartotta előnyösnek Martin Jiiggle professzor, a Bécsi Valláspedagógiai Intézet és a Bécsi Egyetem Katolikus Teológia Fakultásának hitoktatástanára. A bécsi professzor lényeglátó és rendkívül racionális előadásban foglalta össze a vallásoktatók munkájának lehetőségeit s esetleges konfliktusait a társadalomban. Ezerhétszáz éven át nem volt vallásoktatás, de keresztények mégis voltak - kezdte a professzor, aki szerint mára a katekézis a gyerekek katekézisévé, az együttélés által való természetes keresztényi tanulás pedig egyszerű hittanítássá szúkült. Ennek oka, hogy a szülői nevelés szerepe kisebb lett - „ahogy a patikák felállítása oda vezetett, hogy a háziorvoslás leértékelődött". Ennél fogva a korábbi hitoktatási rendszer tudásirányultságúvá vált, mintha a hit csak egy tanrendszer elfogadásán múlna. Dr. Martin Jággle szerint a témát nem lehet csak" szakemberként megközelíteni, másfelől pedig azt sem elég hangoztatni, hogy a hitoktató az egyház megbízottjaként áll a diákok elé. Ha a hittanár a vallásos tanítást mint vitán felülit, objektív igazságként tárja elő, akkor az iskolában egyszerű funkcionáriussá válik. Istenről viszont - tartja a professzor csak az életkörülmények, a hétköznapok ismeretében lehet úgy beszélni, hogy az segítsen az élet értelmének megtalálásában. S. P. s. • Reform vagy rendszerváltozás? Jubilál a TIT nyári egyeteme Hagyományosan arra törekednek a kurzus szervezői, hogy minden évben az éppen időszerű, a pedagógusokat leginkább érdeklő témák szerepeljenek, s szakmai tekintélyek álláspontját ismerhessék meg a tanárok. Az idén a „Reform vagy rendszerváltozás" összefoglaló címet kapta az előadássorozat; azokról az aktualitásokról, vitákat kiváltó témákról lesz szó, amelyek a rendszerváltás óta eltelt években nemcsak a szakmai közvéleményt foglalkoztatják. Ilyen az iskolaszerkezet változásának témája, az alaptanterv és az értékelés, a változó vizsgarendszer problematikája. Tegnap átfogó képet kaptak a hallgatók az iskola funkcióiról az ezredfordulón. Mészáros István egyetemi docens előadásából. Ma. kedden délelőtt 9-kor Gazsó Ferenc szociológus, a Közgazdaságtudományi Egyetem tanára „Országos, regionális és helyi oktatáspolitika" címmel a politika és a közoktatás viszonyát elemzi. Az Oktatáskutató Intézet tudoA 30. alkalommal rendezi meg a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat a szegedi pedagógiai nyári egyetemet. A tegnapi megnyitón dr. Ványai Éva alpolgármester köszöntötte a résztvevő pedagógusokat, s a jubileumi kurzust dr. Ágoston György egyetemi tanár nyitotta meg, aki évtizedekig sokat tett a nyári pedagógus-továbbképző fórum sikeréért. mányos igazgatója. Lukács Péter az iskolaszerkezet változásainak szociológiai kérdéseiről tart előadást 11 órakor, az intézet főigazgatója. Kozma Tamás pedig az oktatásfejlesztési koncepció feltételrendszerét, a politikusok és a szakértők szerepét vizsgálja délután 3kor kezdődő előadásában. A július 9-én záruló nyári egyetem előadásainak helyszíne az idén is az SZBK előadóterme.