Délmagyarország, 1993. július (83. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-31 / 177. szám

6 HAZAI TÜKÖR DÉLMAGYARORSZÁG SZOMBAT, 1993. JÚL. 31. A nonprofit szervezetek profitja Fotó: Révész Róbert • HELP 04 0507 Álriasztóh és valódi mentés Tegnap, pénteken a pályázók és a pályáza­tokat fogadó nagyválla­latok, bankok, alapít­ványok képviselőinek találkozójával ért véget az az ötnapos rendez­vény, melyet a Magyar Alapítványi Központ, a United VVay - Magyar­ország és a Soros Alapít­vány rendezett a héten Szegeden. A tapasztalatokat összegez­ve Kahulits Andrea, a Magyar Alapítványi Központ titkára elmondta: reményeik szerint rengeteg új ismerettel és ta­pasztalattal távoznak Szeged­ről az ország különböző váro­saiból érkezett, nonprofit szer­vezetekben dolgozó szakembe­rek. A tavaly novemberben Szófiában, az amerikai Support Center és a Soros Alapítvány közös szervezésében meg­tartott tréning folytatásaként Szegeden rendezett szeminá­riumon már képzett szakem­berek adták át tudásukat hall­gatóságuknak. A rendszeres, igényes képzésre különösen szükség van hazánkban, hiszen néhány év alatt 10 ezer alapít­vány és vagy 20 ezer egyesület kezdte meg működését, külö­nösebb fölkészültség nélkül. Márpedig a szociálpolitika, a sport, az oktatás, a kultúra és az egészségügy területén tevé­kenykedők sok pénzt igénylő, eredményes munkájának föl­tétele egyebek közt a jó szer­A Szegedi Nyári Egyetem szekcióülésének - amelyen a civil művelődési formák mó­dozatait, lehetőségeit vitatták meg az egybegyűltek - egyik vendége volt Dudás Károly sza­badkai (ró, újságíró, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közös­ségének egyik alelnöke is. • A szekcióülésen elhang­zott, hogy Magyarországon még nem működik igazából a civil társadalom, és a profik is nyomorúságos fizetésért szervezik a kultúrát. A Vaj­daságban, ahol 20 márka ko­moly fizetésnek számít, gon­dolom, sokkal súlyosabb a helyzet. - Igen, hisz nálunk nem is létezik civil társadalom, életünk minden területét átszövi a központosított szerb nacionalista hatalom, amely állami felügye­letet próbál gyakorolni intéz­ményrendszereink fölött, közben megvon tőlük minden anyagi támogatást. Nálunk így profik sem léteznek. A civil kezde­ményezések által létrehozott szövetségek, egyesületek és társaságok élén csupán lelkes emberek dolgoznak, társadalmi munkában, ingyen és bérmentve. Jóval súlyosabb helyzetben va­gyunk tehát, mint az anyaországi kollégáink. A titói Jugoszlá­viában valóban irigylésre méltó volt a \ ajdasági magyarság in­u'v.nié! : műszerének a kiépü­lési. >h; az szigorú állami és : 1 • let alatt állt, anyagi támogatást - méghozzá nem is ízért biztosítottak . Mindennek most kíí gi hatalöm tuda­tosai. ti meg leépíteni in­tézne > cndszeriinket,' megszOn­vezőkészség, az adomány­gyűjtés és -fölhasználás mód­szereinek ismerete. Ezt és a pályázatírás fortélyait ismerték meg a héten - bevált amerikai tapasztalatokra építve - a sze­gedi szeminárium résztvevői. Hogy csak néhányat említ­sünk: sokat profitáltak a hallot­takból a Peter Cerny Alapít­vány képviselői, akik a beteg koraszülöttek gyógyítása mel­lett kötelezték el magukat. Jó­voltukból Pesten és környékén már 4, inkubátorral és egyéb életmentő műszerekkel föl­szerelt mentőautó siet az élet­veszélyben lévő újszülöttek megmentésére. Újabb pályáza­tokkal még több pénzt szerez­ve szeretnék szolgáltatásukat az ország más részeire is kiter­jeszteni. A nyíregyházi Pro Humana Alapítvány a szociális gondok kezelésére hivatott. Eddigi tapasztalataikat - hogyan kell hozzálátni idősek otthonának, hajléktalanok szállásának meg­szervezéséhez - megosztották másokkal is. A szegedi Mentés a jövőért, a Lépjünk Együtt, a Csillogó szemekért vagy a Munkáért Alapítvány is még többet tud tenni az elesettekért, a mozgássérült gyerekekért, az iskolai oktatás fejlesztéséért vagy a munkanélküliekért, ha nemes céljaik elfogadtatásával, a nyilvánosság biztosításával sikerül támogató partnerekre lelniük. Ez a nonprofit szervezetek profitja. Ch. Á. tetni, felszámolni mindent, ami nem szerb. A régiek helyébe nekünk most valami újat kell teremtenünk. A rendszerváltás után (ami valójában le sem zajlott) kihasználtuk az első adandó alkalmat, amikor kissé demokratizálódott a légkör, s megalakítottuk a VMDK-t, majd később a Jugoszláviai Magyar Művelődési Társaságot. Ezt követte a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség (ennek az elnöke én vagyok), a szabadkai Szabad Líceum, a Magyarság­kutató Tudományos Társaság. Ezek egyértelműen civil műve­lődési formák. • Ha Szerbia vagy Kis-Jugo­szlávia kormánya nem tartja szívügyének és nem pénzeli az önszerveződő nemzetiségi, esetünkben magyar művelő­dési egyesületeket, szövetsé­geket stb., hogyan műkö­dnek, léteznek ezek? - Különböző anyaországi alapítványokhoz folyamodunk, és a minisztériumtól is kérünk és kapunk segítséget. A magyar ál­lam, meg az itteni alapítványok átvállalták azokat a terheket, amelyeket a szerb, illetve a jugo­• A HELP 04 05 07 szakvásár vendégeinek invitálása igazán „kimagasló": a Rába Turbo tűzoltókocsik óriásdarui több emelet magasságban bólogat­nak üdvözlést. Nem nehéz alattuk rálelni a tűzkakas őre­inek igazán impozánsra sike­redett bemutatójára. S vele együtt a BM tűz- és polgári védelmi intézetének gazdag, jól tájékoztató fotóanyagára. Aki a biztonságtechnikáról másféle képet akar szerezni, az a főpavilont célozza. Ott az ORFK bűn- és balesetmeg­előzést szolgáló tevékenysé­gébe lehet „bekukkantani" ­rendőri segédlettel, kuriózumo­kat is megtudva. Szomszédságunkban pedig másféle különlegességek vár­ják az érdeklődőket: olyan biztosítóberendezéseket láthat a Fittich Elektronika cég stand­ján, amelyeknek gyártói - töb­bek között - az amerikai űr­központot és a Fehér Házat biztosították referenciamun­kaként. Bencsik Pál ügyvezető igazgatótól és Gombos István főmérnöktől azt tudom meg, hogy a svájci vagyonvédelmi kft. a legmodernebb, világmár­kás biztosítótechnikát kínálja lakásba, családi házba éppúgy, mint közintézményekbe. (Utóbbiak közül a hazai pénzintézetek mellett most éppen a litván bankok tűz- és betörésvédőit szerelik, s ha­sonló munkára pályáznak Lett­országban.) Megtudom a Fittich szakembereitől, hogy a biztosítóberendezések közül a drágább az olcsóbb: ma Ma­gyarországon több a vagyon­védelmi szerelésekkel foglal­kozó cég, „vállalkozó", mint egész Amerikában, sok azon­ban közöttük a kontár. Óva­kodni kell attól, aki nagyon olcsó (két-háromezer forintos) védőeszközt, szerelést kínál! Az „álriasztások" megelőzése­ként célszerű tájékozódni a mostani bemutatón, ahol csak szláv kormánynak kellene viselnie. • Milyen szemmel nézi ezt a belgrádi hatalom? - Említettem már, hogy a VMDK is légüres térben alakult, amikor a hatalom mással volt elfoglalva, így nem figyelt oda ezekre a dolgokra. Ugyanez a helyzet most is, s ez a sze­rencsénk. Nem támogatnak ben­nünket, de teljés erejükből nem is törnek a létünkre. Ahol tehe­tik, persze továbbra is gáncsos­kodnak, de azt már megszoktuk. • Ha történetesen meg is valósulna a VMDK három­lépcsős autonómiakoncep­ciója, romokra kellene épít­keznie, s szinte mindent az elejéről kezdenie. - Azt tartpm egyedül remény­keltőnek, hogy a hatalom ber­zenkedése ellenére mi azért épít­getjük a. magyar kulturális auto­nómiát, körvonalai egyre kive­hetőbbek. Az átmeneti állapotok után reméljük végre megkez­dődik a párbeszéd köztünk és a mostani, vagy az ezt követő szerb hatalom között, és az elképzeléseink is valóra válhat­nak. Akkor nyilvánvaló lesz, hogy az államnak vissza kell adnia az adófizető polgároknak a magyar művelődési intézmé­nyekre szánt pénzt. Elképzelé­seink szerint a párthovatar­tozástól függetlenül megválasz­tott magyar önkormányzati tanács, amely a magyarság le­gitim képviselőiből áll majd össze, dönt arról, mire fordítja az államtól visszakapott pénzt. Akkor végre bekövetkezne az, ami hetven év alatt soha, hogy a kulturális intézmények, egyesü­letek és szövetségek is a vajda­megbízható, jó cégek vannak jelen. Mégpedig az OTP Ga­rancia Biztosító Rt. védnök­ségével. Meg nem állhattam, hogy ne kérdezzem a rész­vénytársaság elnökét, dr. Kalocsay Tamást, s a Csongrád megyei vezérképviselet veze­tőjét, dr. Matusovits Tamást, miért szponzorálják a HELP­vásárt? - A kármegelőzést minde­nekelőttinek tekintjük - fejte­gette Kalocsay úr. - Ehhez el­engedhetetlen a biztonság­technika fejlesztése-, terjesz­tése. Tulajdonképpen az ügy­feleink kiszolgáltatottságát szeretnénk mérsékelni azzal, hogy ebben részt veszünk. A szponzorálás ugyanakkor köz­sági magyarságért lennének. Az biztos, hogy lassú, fájdalmas folyamat előzi meg ezt, de gondolom, maradt odahaza elég ember e projektum megvaló­sításához. Természetesen várjuk a külföldre távozott honfitársa­ink hathatós segítségét és támo­gatását is. • Hogyan értékeled a Nyári Egyetem munkáját, az itt hallottakat, mennyire közö­sek a felvetett problémák? - Nagyon fontosnak tartom a Nyári Egyetemet, sok nagyszerű előadás hangzott el. Lényeges kiemelni, hogy itt közös asz­talhoz ülnek kormánypártiak, ellenzékiek, demokraták, libe­rálisok és szocialisták, s láss csodát, nem esnek egymásnak. Jó ötlet, hogy a művelődésben dolgozó szakemberek találkoz­hatnak, véleményt cserélhetnek, de úgy érzem, kissé túldimen­zionálták az anyaországi gondo­kat. Szerintem nem az a létkér­dés, hogy kap-e elegendő pénzt egy művelődési ház, vagy meg­fizetik-e eléggé annak vezetőjét. Nálunk a Vajdaságban ez más­ként csapódik le,-hiszen az egész közösség létét fenyegeti, ha például egy nemzetiségi színház, szövetség működését meggátol­ják, elsorvasztják. Kisebbségi helyzetben a kultúrának sokkal fontosabb szerep jut, mint több­ségi helyzetben. Úgy érzem, a szekciókban nagyobb teret kel­lett volna szentelni a határon túli magyar művelődési dolgozók­nak, az ott tapasztalt problémák­nak. A kisebbségben élők sokkal többet tanulhatnak egymástól, hisz ugyanaz a cipő szorítja őket. Az anyaországban a kul­túra pénzelése intézményesített, s ezt mi sajnos, ha akarnánk, akkor sem tudnánk követni. Mindent összevetve, azt hiszem, nagyon hasznos volt ez az öt nap itt Szegeden. T, T, vetlen üzleti kapcsolatok le­hetősége is számunkra. - A szakvásárokon - tette hozzá Matusovits úr - Sze­geden idén több, mint kétszáz céget biztosítottunk, partne­reket szereztünk, s ez nekünk természetesen üzlet. Ugyan­akkor a jelenlétünk, az ügyfe­lekkel való közvetlen talál­kozás reklám is. - A szakvásárnak pedig ­„végszavazta" az indoklást Csonka Gábor vásárigazgató ­fontos a szponzorálás, mert az itt most bemutatkozóknak (pl. a BM-nek, az ORFK-nak, a mentősöknek, a polgári véde­lemnek) nemigen van pénze marketingre, reklámra. Az OTP Garancia Biztosító Rt. támogatása nélkül nem tudtuk Szeged város önkormány­zata pályázatot hirdetett ingatlankezeléssel foglalkozó vállalkozók részére több mint háromezer önkormányzati házingatlan elidegenítésének lebonyolítására. (A pályázat szövege csütörtöki számunk­ban jelent meg.) A nyertesek feladata lesz a szóban forgó lakások felmé­rése, felértékelése és az eladás lebonyolítása. Az eladásra ki­jelölt csomagokba elsősorban azok a házak kerültek, ame­lyekben a lakóknak legalább a fele jelezte, meg kívánja vá­sárolni a lakásokat. A kijelölt házakat tizenkét csomagba rendezték; mindegyik cso­magban vannak panelházak és hagyományos építésű ingat­lanok is. A pályázók, vagyis azok, akik a megfelelő végzett­séggel rendelkeznek, legfel­jebb hat csomagra pályázhat­nak augusztus 15-ig. A pályá­zóknak konkrét ajánlatot kell tenniük arra, mennyiért vál­lalják a felértékelést, illetve a vételár hány százalékáért vál­volna megrendezni ezt a be­mutatót, ami végső soron kari­tatív jellegű. A karitas, az azonnali, ön­zetlen segítség „hétközna­posai", a mentősök új kocsikat mutattak. Kertész Sándor, Nemes Tibor és Kószó Ferenc a sokat tudó, sokktalanításra, légzésbiztosításra, újraélesz­tésre is képes Citroen roham­kocsit, a mindenféle terepen biztonságos Toyotát dicsérte, amik nagy technikai fejlődést jelentenek a magyar mentők­nek. Aki személyesen akar meg­győződni a mentőtechnikáról, annak ajánlom, ma két órakor sétáljon el a Tisza régi híd­jához - ott különleges bemu­tató lesz. Szabó Magdolna lalják az adásvétel lebonyo­lítását. A pályázatokat az önkor­mányzat Vagyonkezelő, és Vál­lalkozási Bizottsága értékeli. Elsődleges szempont lesz a felértékelés díjára fett ajánlat, másodlagos a lebonyolítás ára, de figyelembe veszik azt is, melyik pályázó milyen refe­renciákkal rendelkezik. A leg­jobb ajánlatról nyolc napon belül értesítik a többi pályázót is, akiknek lehetőségük lesz eszerint módosítani saját ajánlatukat. Ezután a nyertes által nem igényelt csomagokat kisorsolják azok között, akik vállalják a nyertes által ajánlott feltételeket. Ez az eljárás biztosítja, hogy a lakáseladást végül legalább két cég - jól és gyorsan - végezze. A feladatot nem lehet alvállalkozásba adni. A lebonyolítók a lakások felmérése és az árkalkuláció után a lakóknak felajánlott vételárat az önkormányzattal egyeztetik. K. G. • Nyári Egyetem '93 Ábrándozások a civil társadalomról Dudás Károly: Körvonalazódik a délvidéki magyar kulturális autonómia Felgyújtotta haragosát Tragédiához vezetett B. Ferenc bosszúja, aki a Sza­boIcs-Szatmár-Bereg me­gyei Tiszaszentmártonban csütörtökön délben benzin­nel lelocsolta és felgyúj­totta haragosa fakerítését. A 62 éves Sz. Miklós fele­lősségre akarta vonni a gyújtogatót, de akkor az őt is lelocsolta benzinnel, mégpedig úgy, hogy a ru­hája lángot kapott. Az élet­veszélyes égési sérüléseket szenvedett Sz. Miklóst a nyíregyházai kórházban ápolják, B. Ferencet a rendőrség őrizetbe vette. • Kétbefutás pályázat Kezdődhet a lakáseladás

Next

/
Oldalképek
Tartalom