Délmagyarország, 1993. július (83. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-28 / 174. szám

II. GAZDASÁGI MELLÉKLET • EGI SWM SZERDA, 1993. JÚL. 28. Vállalkozók a lakástörvényről Kötelezett önkormányzatok A vállalkozók 80 százaléka jelenleg valamely önkormányzattól bérli a munkájához szükséges helyiséget. Számukra egyértelműen pozitív változást hoz a lakások és helyiségek bérletéről és elidegenítéséről szóló törvény, amelyet nemrégiben fogadott el a Parlament. Ezt Schulhof Ilona, az Idegenforgalmi és Vendéglátóipari Kamara alelnöke jelentette ki azon a sajtótájékoztatón, amelyet az Idegenforgalmi Koordinációs Testület (IKT) ülése után rendeztek pénteken Budapesten. A testület álláspontját ismertetve rámutatott: ez az első olyan törvény, amely valóban a vállalkozók érdekeit védi. Azzal ugyanis, hogy a jogszabály jövő év január elsejétől a nem lakás céljára szolgáló helyiségek eladására kötelezi az önkormányzatokat, végre megszűnhet a vállalkozók több évtizedes kiszolgáltatottsága. A helyzet eddig meglehetősen ellentmondásos volt - mondta Józsa Fábián, a Belügyminisztérium államtitkára -, mivel az önkormányzatok olyan helyiségek után kértek bérleti díjat. amelybe egyetlen fillért sem fektettek. (Jellemző adatként említették, hogy egy vállalkozónak bérbe adott helyiségért a lakások bérletének többszázszorosát szedik be manapság az önkormányzatok.) Az önkormányzatok tehát - mondták az IKT tagszervezeteinek vezetői - nem egy esetben viszszaéltek helyzetükkel, amit jól példáz az is, hogy a bíróságok szinte képtelenek megbirkózni a nagyszámú bérleti perekkel. A törvény viszont lehetővé teszi, hogy a vállalkozó megvásárolja az addig bérelt ingatlant, és azután már biztonságban, függőség nélkül végezze tevékenységét. Azok számára pedig, akik a jövő év elején nem tudják kifizetni a helyiség vételárát, a jogszabály tíz évi haladékot ad. Ez idő alatt továbbra is bérelhetik az adott helyiséget. Azokkal szemben viszont, akik úgymond „albérletbe" adták ki az önkormányzattól bérelt helyiséget, a törvény szigorúan fellép. Számukra ugyanis csak azután engedélyezhető a helyiség megvásárlása, ha felszámolták ezt az állapotot. rűsíti a kapcsolatfelvételt. Nem az Árutőzsde eseményeit kíséri figyelemmel, hanem az aktuális kínálatot próbálja összehozni a kereslettel. A minimum 100, maximum 300 leütéses hosszú közlemények nem kódoltak, tehát elég egyetlen telefon a kapcsolatfelvételhez. A blokkok szigorúan ábécé rendben követik egymást, az acélárutól egészen a valutavizsgáló készülékekig. Az nem rendező elv, hogy keres vagy kínál valaki, a gyors áttekinthetőség érdekében megkülönböztető piktogramot alkalmaznak a címszó után. Kínálnak ebben a lapban akkumulátort, babakocsit, csőállványt, gyógynövényt, hidraulikát, ingatlant, káposztás kerámiahordót, kirakati babát, láncot, rágcsálóirtót, strandpapucsot, túrafelszerelést, zseblámpát, keresnek írógépet, kötőelemet, ingatlant, birkózótrikót, tartályt, vágóhídi mellékterméket. K. A. A legvonzóbb adós A Salomon Brothers nemzetközi befektetési bank szerint gazdaságszerkezeti reformjai, meggondolt adósságkezelése, szilárd demokratikus rendszerének gyors megteremtése és a Nyugat-Európával gyorsuló integrációja alapján Magyarország az egyik legvonzóbb adós a szuverén adósságok világpiacán - még akkor is, ha a térségbeli bizonytalanság jeléül hitelképességét változatlanul konzervatfvan ítélik meg a nyugati hitelminősítő intézetek. Magyarország továbbra is az efőőrs a kelet-európai volt kommunista országok között a piaci, liberális demokrácia megteremtésében - olvasható a tekintélyes nemzetközi bankház országminősítő csoportjának Londonban nyilvánosságra hozott jelentésében. A jelentés készítői szerint áldás Magyarországnak, hogy kelet- és közép-európai társaitól eltérően - a kommunizmus évtizedei alatt teremtett jólét és viszonylagos szabadság birtokában súlyos" politikai és gazdasági megrázkódtatás nélkül, kevés csinnadrattával léphetett át a kommunizmus utáni korszakba. A fokozatos átmenet nyomán Magyarország a külföldi befektetők fő célpontja lett, Budapest a térség üzleti és pénzügyi központjává válhatott, és sikerült legyőznie az egyébként talán fenyegető adósságválságot. A Salomon Brothers szakértői szerint azonban a szisztematikus átalakítás nehézséget is okoz: a nemzetközi megfigyelők elfáradnak és inkább a főcímeket jobban megragadó, marginális jobboldali magyar politikusok tevékenységére összpontosítanak, és a környező országokra, ahol látványosabb a távolság a múlt és a jelen között. Ennek azonban nem szabad elkendőznie a magyar eredményeket, azt, hogy Magyarország továbbra is vezet a szerkezeti reformban és a politikai stabilitásban. Csehország is gyors nyugati integrációra számíthat, de ott nagy a gazdasági bizonytalanság a cseh-szlovák válás nyomán, Lengyelország pedig, a sokkterápia mintaországa adósságdilemmával és nehéz politikai belvilággal küszködik - írták. Fotó: Somogyi Károlyné Frekventált üzletek. Tiltott albérletek A birkózótrikótól a káposztáshordóig Elfekvő készlet. Kisbicikli magy mennyiségben Több mint 100 ezer példányban jelenik meg az árupiac hetilapja, a rózsaszínű papírra nyomott Magyar Árutőzsde. Mint Kálmán Sándor megyei brókertől megtudtuk, a nem postai úton terjesztett lap állandó melléklete a Magyar Nemzetnek és a Napi Gazdaságnak, illetve a Malév valamennyi járatán olvashatják az üzletemberek. A tavaly májusban indult lap az eladók és a vevők között közvetít, jelentősen leegyszeTransitok és árak A Ford Capitol autószalonban Az új Ford Transit Európában már vállalkozások ezreinek bizonyította be, méltó a vásárlók, elsősorban üzletemberek bizalmára. Kivételes hasznos terhelhetősége, sokoldalúsága, könnyű kezelhetősége és kényelme jellemzi az új Transitot. Megbízhatósága, gazdaságossága és hihetetlenül alacsony szervizigénye, azaz „nyúzhatósága" garanciát nyújt arra nézvést, hogy a vállalkozások kitartó munkával, vagy drága bankkölcsönnel, lízingfeltételekkel megszerzett haszonjárműve alacsony költséggel és hűségesen szolgálja tulajdonosát. Ráadásül hosszú éveken át megőrzi értékét, és évek múltán is viszonylag jő áron adható tovább. Mindezekhez társul még az, hogy most már bármelyik Transit modell kapható az. erős, 80 lóerős dízelmotorral is. Ezzel együtt a Transitokat még komplettebb felszereltséggel látták el, mint eleddig: szervokormány és 80 és 100 lóerős modelleknél, CL-csomag a nagyobb kényelem érdekében, fejtámla az első ülésekhez, valamint nagy teljesítményű és hosszú élettartamú akkumulátor. Ezzel a jelentős korszerűsítéssel - és talán ez a legjobb a Ford stratégiájában - ugyanakkor a Transit kevesebbe kerül, mint eddig - bár ez utóbbi állítás ellen „dolgoznak" a forint ismételt leértékelései. így tehát kétszeresen megéri még a nyáron fölkeresni a Ford Capitol autószalont, hogy előszerződést kössünk, vagy azonnal vásároljunk. Pénztárcánk védelme ugyanis a forint és a valutakosár ingadozó kapcsolatából következően a mielőbbi döntést indokolja. FORD Autószalon és Szerviz Szeged, Dorozsmai út 12. Tel: 62/325-587 Nyitva hétköznap este 6-ig, szombat-vasárnap 15 óráig. A tőzsdeéletnek Magyarországon már a múlt században is hagyományai voltak, a hosszú szünet utáni újrakezdés pedig három éve történt meo o n^ájit-síi Értéktőzsde megnyitásával. Az cím'* iúöszakban óriási volt a kisbefektetői lelkesedés, a részvényárfolyamok zuhanásával azonban ez az érdeklődés alaposan megcsappant. Azután megjelentek a kárpótlási jegyek, s az állampolgár, akarva-akaratian, újra tőzsdézni tanult. Ezért gondoltuk úgy, talán nem árt feleleveníteni néhány alapfogalmat, alapösszefüggést az értékpapír-kereskedelem háza tájáról. (A második részt egy hét múlva olvashatják az 1%-ban.) Közép-Kelet-Európában szinte elsőként nyitotta meg kapuit 1864-ben a Budapesti Áru- és Értéktőzsde. Működése során a térség egyik vezető piacává nőtte ki magát. A második világháború után, 1948-ban, a megváltozott politikaigazdasági helyzet miatt bezárták a Tőzsdepalotát. Közel 40 évig tartó kényszerszünet után, a '80-as évek végén kezdett feléledni ^öiVénypiac Magyarországon. 1988 januárjától újból működni kezdett a Budapesti Értéktőzsde jogelődje (Értékpapfrkereskedelmi Megállapodás), az első időkben csak hetente egyszer-kétszer lehetett kereskedni, később már szinte mindennap. 1990. június 21-étől hivatalosan is megnyitotta kapuit a Budapesti Értéktőzsde, amelyet 43 bank, pénzintézet, illetve értékpapír-forgalmazó alapított. A Tőzsde egy önszabályozó, nem profitorientált szervezet, amelynek felügyeletét az Állami Értékpapír Felügyelet látja el. A Tőzsde alapszabálya és szabályzatai lehetővé teszik, hogy a tőzsdeteremben a kereskedés a fair play szabályainak megfelelő legyen. 1989-ben az Árutőzsde is megkezdte működését, ahol jelenleg gabonával és hússal lehet kereskedni, de tervezik, hogy a jövőben a fémek, az olaj és a faáruk is felkerülnek majd a palettára. A tőzsdeterem kialakításához — ahol maga a kereskedés folyik jelentős támogatást nyújtott a magyar és a brit kormány, valamint az Európai Gazdasági Közösség. A látogatói központ technikai eszközökkel való felszerelését a Magyar- Amerikai Vállalkozási Alap finanszírozta abból a pénzből, amelyet az Amerikai Egyesült Államok kongresszusa szavazott meg számára. Jelenleg a Budapesti Értéktőzsdén közel 50 bank és értékpapír-forgalmazással foglalkozó társaság több mint 20 különböző értékpapírral, azaz részvénnyel és kötvénnyel kereskedik. A válasz nagyon egyszerű; ugyanis az 1980as évek közepéig szinte minden beruházást, illetve kiadást a kormány a költségvetésből fedezett. Mára már elengedhetetlenné vált, hogy mind a magán-, mind a vállalati szektorban az akár időszakosan is felhalmozódó, vagy a tartósan megtakarított pénzeszközök a gazdaság olyan szektoraiba áramoljanak, ahol az valószínűsíthetően hatékonyan működik majd. A Tőzsde a közvetítő szerepet játssza a gazdaság különböző szereplői között, azaz a törzsdeteremben a brókercégeken keresztül kerülnek újból elosztásra a felhalmozódó pénzeszközök úgy, hogy az értékpapírokat adják-veszik egymás között. Ha egy vállalkozásnak pénzre van szüksége, kötvényt vagy részvényt bocsát ki. Kötvény esetében az értékpapír kibocsátója kölcsönveszi a befektetők pénzét, míg részvény vásárlásakor a befektető a társaság társtulajdonosává válik. Tehát a Tőzsde legfontosabb feladata, hogy a vállalatok, vállalkozások tőkeigényét megpróbálja kielégíteni, piacot teremtve a szabad pénzeszközöknek. A gazdaságba a tőkét sokféleképpen forgathatjuk vissza: vásárolhatunk állampapírokat, amelyek biztos és viszonylag magas hozamot ígérnek, vagy gazdálkodó szervezetek által kibocsátott értékpapírokat, ezek esetében az osztalékon felül az árfolyamok kedvező változásából adódóan akár árfolyamnyereséget is realizálhatunk. Megtakarítón pénzünket ingatlanba vagy nemesfémbe is fektethetjük. A befektető részvény vásárlásával a társaság tulajdonosává válik. Mint tulajdonost, különböző jogok illetik meg, amelyet összefoglalóan részvényesi jogoknak nevezünk. Eszerint - a részvényest a részvénytársaság eredményességétől függően osztalék illeti meg, - részt vehet az éves rendes, illetve rendkívüli közgyűlésen, és ott felszólalhat, valamint szavazhat, - betekintést kérhet a társaság tevékenységéről szóló jelentésekbe stb. A kötvénnyel ellentétben, ez az értékpapír sohasem ,jár le", azaz pénzünket csak úgy kaphatjuk vissza, ha azt eladjuk. A részvénnyel szemben a kötvény olyan értékpapír, amelyet egy szervezet akkor bocsát ki, ha átmenetileg van szüksége pénzre, tehát nem akarja, hogy a befektető a társaság tulajdonosává váljék. A kölcsöntőke igénybevételének idejét nevezzük a kötvény futamidejének. Tehát ez az értékpapír nem örök érvényű. A befektetők a kötvény után általában előre meghatározott mértékű kamatot kapnak. Az a befektető, aki megtakarított pénzét viszonylag kockázatmentesen akarja befektetni, általában kötvényt vásárol, o™^ jjg^j ;s lnkabb az állam által garantáltakat. Az állami garancia azt jelenti, hogy ha az értékpapír kibocsátója valamilyen oknál fogva nem tudja a kamatokat, illetve magát a kölcsönt visszafizetni, helyette a garanciavállaló - állam - automatikusan megteszi azt. Az a befektető, aki a nagyobb nyereség reményében hajlandó nagyobb kockázatot vállalni, részvényt vásárol. Mind a kötvények, mind a részvények esetében az osztalékon, illetve kamaton felül a befektető árfolyamnyereséget is realizálhat, amennyiben értékpapírját magasabb áron tudja eladni, mint amennyiért vette. Fordított esetben árfolyamveszteséget kénytelen elkönyvelni. Az értékpapírok piaci árfolyama gyakran változik. A legtöbb befektető számára a legizgalmasabb kérdés, hogy ennek okát felkutassa. Az értékpapírok árfolyama nagyban függ a kibocsátó társaság piaci magatartásától, eredményességétől, de jelentős hatással bírnak a nemzeti és a nemzetközi gazdasági és politikai folyamatok is. A Budapesti Értéktőzsdén forgalmazott értékpapírok aktuális árfolyama nap mint nap megjelenik a napilapokban és a magazinokban, de részletes információkat szerezhet a befektető közvetlenül az értékpapír-forgalmazóktól is. A piaci ár általában eltér az értékpapíron feltüntetett névértéktől. A névérték tulajdonképpen kötvény esetében adott mennyiségű hitelt, míg részvény esetében az alaptőkéhez viszonyított résztulajdont testesít meg.