Délmagyarország, 1993. július (83. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-27 / 173. szám

8 KAPCSOLATOK DÉLMAQYARORSZÁQ KEDD, 1993. JÚL. 27. Aida-malőr Mai mani IS OLVASÓSZOLGÁLAT LEVÉLCÍMÜNK: DÉLMAGYARORSZÁG SZERKESZTŐSÉGE, SZEGED, SAJTÓHÁZ, PF.: 153.6740. TELEFON: 481-460 Iftlttlliliia m-i IHir • wMv Aranylakodalom Dorozsmán Aranylakodalmukat, házasságkötésük 50. évfordulóját ünnepelték július 24-én Kiskundorozsmán Tapodi Ferenc és felesége, Juhász Margit. Szúk családi körben köszöutötték őket gyeremekeik és négy unokájuk. Ügyeleten Úgy gondolom, egy énekes életének legszebb pillanatai le­hetnének, ha világszínvonalú művészekkel olyan mesterien tökéletes operát adhat elő, mint az Aida. Szendrényi Katalin a szegedi szabadtérin megfosz­totta ettől az élménytől társait. Azt tapasztalatból tudom, hogy amatőr, de zenekedvelő létemre valóságos élvezetet je­lent, ha meghallok egy egész­séges hangot, tiszta magassá­got, művészien lezárt motívu­mot, ehhez netán ihletett szín­padi mozgást is látok. Ezt az élvezetet az énekesnő kétszer hatezer adó-, és jegyfizető pol­gártól vonta meg. A/t is gondolom, hogy mű­vészek számára a teljesítmény minőségét némiképp jelzi a né­zőtérről érkező taps, S/.endrf­nyi Katalin szinte teljességgel értékelhetetlenre, és sikertelen­re rontotta az egyébként ígére­tes produkciót. Bár Gilmore, Malagnini, Fokanov, Airi/.er ünneppé tet­A pénzisten alászáll Napjainkban sokan úgy vé­lik, hogy új Isten van születő­ben: a pénzisten. Ehhez a fo­lyamathoz kialakulóban van egy új vallás is: a pénzszerzés. Most teljesen mindegy, hogy a különböző vallásokban hívő emberek istenének mi erről a véleménye. Azt is elhanyagol­hatjuk, hogy a Biblia hogyan vélekedik erről. Tény, hogy a pénz. napjainkban egyre jobban hallatt magáról és egyre többen hullanak térdre szentsége, nagysága előtt. Pedig egyre többen felhívják a figyelmet a „pénzelosztás" anomáliáira. Egyre több tudós, igazi huma­nista hívja fel a világ figyel­mét, hogy az emberiség egy­ötöde gazdag - négyötöde pe­dig szegény. • Londonban tartották meg az első cserkész világtalálkozót, a jamboree-t, 1920-ban - ame­lyen egymillió cserkész nevé­ben Baden-Powellt a világ fő­cserkészévé választották. Ek­kor nyert nemzetközi elisme­rést - a már korábban megala­kult - Magyar Cserkész Szö­vetség. A második jamboree színhelye Koppenhága (1924). Itt rendeztek először cserkész világbajnokságot, amelyen 33 nemzet cserkészei előtt 12 csa­pat küzdött. A/ eredmény: 1. Egyesült Államok, 2. Anglia, 3. Magyarország. A harmadik jamboree-ra ismét Angliában kerüli sor, az. Arrowe Parkban (Birkenhead) 1929-ben. Az 1931-ben tartott badeni nem­zetközi cserkészkonferencia úgy döntött, hogy a IV. Jam­boree-t hazánkban rendezik meg. Erre 1933. augusztus 2-15. között került sor Gö­döllőn. A döntés után az előkészüle­tek azonnal megindultak, öt­száz cserkésztiszt és ezer őrs­vezető ismerkedett meg a vár­ható feladatokkal. Ezen a jarn­boree-n 52 nemzetnek 8000 külföldi és 15 000 magyar cserkész vett részt. Az egész ország jamboree volt! Ez. volt addig a világ előtt a magyar cserkészet lagnagyobb vállal­kozása. Az ünnepélyes megnyitó au­gusztus 2-án kezdődött az. Aré­na téren, amely több mint tíz­ték volna számunkra a felké­szülési időszakot és az előadá­sokat, a botrány szele már az első próbán érezhető volt. Mi­sura megmentette a premiert, ezért köszönet neki. Ahhoz pe­dig nem hétköznapi bátorság szükségeltetett, hogy ezek után, a kellemetlen közhangu­lat és a magasra állított mérce ismeretében valaki (ráadásul Tokody árnyékában) olyan mi­nőségű teljesítménnyel álljon pódiumra a következő előadá­son, mint a minden rosszindu­latú feltételezést hajazó hu­szonkettediki és huszonegyedi­ki Aidáé. Ez nem művészet volt, nem éneklés, és nem Ai­da: Verdi, a muzsika, az elő­adók, a szegedi közönség meg­csúfolása volt ez. Záptojást kellene most írnom és rothadt paradicsomot, hisz egy egész­séges társadalom kivetné ma­gából azt, ki ennyire megveti, de, hogy megdobálná és kifü­tyülné, az biztos. Simor Kinga Egy illető megilletődött az illetéken Egyik ismerősöm megkért, nézzek utána, mennyi ma a magángépkocsi használatakor a hivatalos benzinfogyasztási norma Lada 1300-as személy­gépkocsi esetén. Azt tudtam, hogy az illetékes autóközle­kedési intézményben egy-két évvel ezelőtt erről gyorsan, ud­variasan adtak pontos infor­mációt. Érezni lehetett, hogy valóban cél az érdeklődők fel­világosítása. Felhívtam hát az intézményt, hogy megtudjam a Lada fajlagos fogyasztását. Egy hűvös női hang azt vála­szolta, hogy tudják, de telefo­non nem mondhatják meg. írásban kérjem, ragasszak rá 400 forint értékű illetékbélye­ezer ember befogadására volt képes. A megnyitón Baden-Po­well mellett jelen volt Horthy Miklós kormányzó is. (Ő ké­sőbb több látogatást is tett az egyes altáborokban!) A csapa­tok felvonulása több órán át ta­rtott. A különféle egyenruhák és a nemzetek zászlói rendkí­vül színes látványnak tűntek. Erre az alkalomra sok külföldi és hazai vendég érkezett. A felvonulást a fúvós zenekarok tették hangolatossá. A táborparancsnokság szék­helye a Premontrei gimnázium volt. Tizenhárom ügyosztály intézte az igazgatási teendőket. A táborparancsnok gróf Teleki Pál magyar főcserkész volt. A hazai cserkészet igazgatásilag tíz kerületből állott, ennek megfelelően a gödöllői tábort is tíz. altáborra osztották föl. A tábor területét a HÉV (Buda­pestet Gödöllővel összekötő, villamosvonatású Helyi Érde­kű Vasút) két részre, egy észa­kira és egy délire osztotta. Az V. kerülethez tartozó dél-al­földi megyék - Szeged köz­ponttal - az V. altáborban ver­ték föl sátraikat, megadott idő­közönkénti váltással. Minden altáborban - a magyar csapa­tok mellé külföldi csapatokat is beosztottak. Az V. altáborban svájci, osztrák, finn és bolgár csapatok táboroztak. A tíz al­táboron kívül még különleges rendeltetésű táborok is voltak. Ide tartozott a Kisfiú-telep is, a get és akkor majd közölni fog­ják u normatívát. Közöltem a hölggyel, hogy én azért sokai­lom egyetlen szám kiadásáért a 4(X) forintot. Hiába - válaszol­ta egykedvűen - a pénz beszél. Én pedig nyomban elhallgat­tam... A fellebbezés ereje Egy másik ismerősömet ha­tározatban - jogosan - megbír­ságoltak száz forintra, mert a határidő letelte után jelentette be személygépkocsija eladását az adóhatósághoz. A határozat viszont adott lehetőséget fel­lebbezésre. Kimondta, hogy ha nem ért egyet a száz forintos bírsággal, akkot 600 forintos okmánybélyeg ellenében má­sodfokon fellebbezhet. Ugye 10-12 év közötti apródok, a leendő cserkészek tábora. Volt: repülő-, vízi-, öregcserkész-, vendég-, delegátus-, sőt siket­néma cserkészek tábora is. A tábori élet nyugalmát és folya­matosságát a köz.szolgálatos intézmények - mint például a szállításvezetőség, tűzoltók, mentők, cserkészrendőrök - is biztosították. Az anyagi szük­ségletek beszerzésére több cserkészbolt volt a tábor te­rületén, de az üzletváros eláru­sító helyein mindenféle szük­séglet beszerezhető volt. A napirend ébresztőtől taka­rodóig (6 óra 30, illetve 22 óra 30) általánosságban rögzítette nem kell hosszú gondolkodási idő annak megfejtésére, mit gondolt magában az isme­rősöm... Az egyik úszóházon kül­földről visszaszárma/.ott isme­rősöm jót derült azon, hogy egy pénzintézetben kisebb mennyiségű pénzt váltatott fel és ennek fejében levontak tőle tíz forintot. Ő természetesen arra gondolt, hogy a szükség diktálta kisebb összeg felvál­tása nem föltétlen jár együtt le­vonással. Hová jutunk, ha ez szinte mindenütt így megy to­vább! Mi lenne, ha egyszer az utcán sietve ez a banktisztvi­selő megkérdezné külföldi is­merősömtől - mivel a rohanás miatt otthon felejtette az óráját -, hogy legyen szíves meg­mondani, mennyi az idő? Az ismerősöm azt felelné: tudom, wmmmmMmmmammMMMMmMMMm a napi teendőket (anyagfelvéte­lezés, gyengélkedő, reggeli, zászlófelvonás stb.), amelyek azonban rugalmasan alkalmaz­kodtak a tervezett programok­hoz. Ilyenek voltak például a különféle versenyek, vízi- és repülőbemutatók, kiállítások, fürdés, tábortüzek, tábori mozi és színKáz stb. A táborparancsnokság au­gusztus 2-ával kezdődően és 15-ével bezáróan napról napra szóló tábornaptárt állított össze. Ebben a fontosabb ren­dezvények színhelye és idő­pontja volt föltüntetve. A tá­bornaptárban döntő súlyt ka­pott hazánk megismertetése de nem mondom meg, csak tíz forintért. Hogy-hogy, háborod­na fel a siető tisztviselő. Úgy, hogy ez az óra nekem ötezer forintba került és csak pénzért mondom meg a pontos időt. Talán majd egyszer odáig is eljutunk, ha Kovácsékat keres­sük a Hosszú utcában és meg­kérdezünk egy arrajárót: tessék mondani, melyik házban lak­nak Kovácsék?, azt felelné: Július 18-án, vasárnap reg­gel 8 órakor az orvosi ügyele­ten beutalót kaptam a szemkli­nika ambulanciájára. Rögtön oda mentem. A portás közölte, várnom kell. mert vizit van. Egy óra elteltével érdeklőd­tem. mikor kezdődik a rende­lés? Még vámi kell, válaszolta ismét a portás. Jöttek más bete­gek is. Ki-ki a maga állapota és vérmérséklete szerint tűrte a frusztrációt. Egy zákányszéki férfi (8.30 körül érkezett) szé­dült, rosszul volt, a szemében egy fémszilánkkal. Mindannyian sűrűn nézeget­tük az óránkat: 9, 10, 11 és nincs rendelés. Végre, 11.30 körül lejött egy doktornő és egy férfi asszisztens. Az orvos A Volán A Délmagyarország című napilap 1993. július 14-i szá­mában a „Csörög a Westel" c. rovatban megjelent, röszkei autóbuszjáratok indulásával foglalkozó írás alapján vizsgá­latot indítottunk. Ezek szerint: Röszke, aut. vt. megállóhely­ről, vasárnap kivételével, na­ponta 4.45 órakor indul autó­buszjárat Szegedre, munkana­pokon egyszerre, egy időben 2 db autóbusz. Az egyik Röszke, aut. vt-től, a másik Röszke ha­tárátkelőtől indul, Röszke aut. vt-hez, utóbbi 4.44 órakor ér­kezik, és beszállás után azon­nal, 4.45 órakor közlekedik külföldi cserkésztestvéreinkkel - és természetesen saját fiaink­kal is - kirándulások formájá­ban. A jamboree-t mintegy 300 leánycserkész is meglátogatta. Számukra több érdekes proga­mot állítottak össze. Budapes­ten és Gödöllőn kívül az or­szág más helyeire is ellátogat­tak. Mi volt a jamboree fő fel­adata? Minden cserkész szá­mára a tíz cserkésztörvény át­élése mindennapi életünkben. Nem kell itt valami világrenge­tő hőstettekre gondolni. Elég, ha valakit útbaigazítunk; ha egy síró kisgyerek labdáját megkeressük; ha egy lehajolni nem tudó öregember cipőzsi­nórját megkötjük; ha egy pa­rasztasszony kosarát egy dara­big segítünk vinni; ha... csak nyitott szemmel járunk a világ­ban, máris megvan a napi jó­tett! Ilyen egysz.erű az egész. Van-e nagyobb öröm annál, mint másokkal jót tenni? Miután a jamboree elmúl­tával lecsillapodtak a kedélyek, felméréseket végeztek a fiúk között: hogyan valósították meg a tíz cserkésztövény köve­telményeit. Baden-Powell nem marad­hatott a táborozás végéig Gö­döllőn. Néhány nappal a zárás előtt el kellett utaznia, hogy ki­lenc északi állam cserkészeit meglátogassa. Benyomásait a jamboree-ról tíz pontban fog­Tudom, de csak tíz forintért mondom meg, mert a helyi is­meret érték és azt meg kell fi­zetni. Úgy tűnik, a pénz (tőke) olyan mint a vámpír. Minél több vért szív magába, annál jobban jön meg az étvágya ­mondta egykor a szebb napo­kat is látott, 175 éve született nagyszakállú közgazdász. Bálint lános gyors, de türelmes, megértő, sőt kedves volt. Sajnos, mind­ez egyáltalán nem mondható el az asszisztensről! Mivel nem érkezési sorrend­ben szólították be a vára­kozókat, 14 órára már haza is kerültem megreggelizni. Nem gondolhattam indulás előtt, 7 órakor, hogy ilyen tortúra vár ránt. Jó volna, ha az illetékesek megvizsgálnák, lehet-e egy ek­kora várost és környékét sze­mészeti ügyelet nélkül hagyni vasárnap délig. Ez így kelle­metlen, mert a beteg is ember és éppen ilyen állapotában tel­jesen tehetetlen és kiszolgál­tatott. Lódri lánosné válaszol Szegedre. Ellenőrzéseink során megállapítottuk, hogy a járatok a menetrendben meghirdetet­tek szerint közlekedtek. Szombati napokon egy autó­busz indul ebben az időben, mely a határátkelőtől jön, és úgy érinti Röszke aut. vt. meg­állóhelyet. Szeged autóbuszállomáson valamennyi autóbuszcsatlako­zás biztosított. A vasúti csatla­kozás Békéscsabára, Budapest­re lehet, hogy feszítettebb, de a Szeged, Rákóczi u. elnevezésű megállóhelynél történő le­szállás esetén az is biztosított. Tisza Volán Rt. lalta össze. Hangsúlyozta a szervezés tökéletességét; a kor­mány és a hadsereg támoga­tását; a közönség és a magyar fiúk szívélyességét; az egyes táborok művészi és sokoldalú díszítését; az öregcserkészek önzetlen segítőkészségét; a fi­úk kitűnő egészségi állapotát; a négy nyelven kitűnően szer­kesztett tábori újságot (a Ma­gyar Cserkész című folyóirat havonta kétszer jelent nicg, de a jamboree idején minden­nap!); az egyes nemzetek kö­zötti barátság ápolását; a ma­gyar cserkészrepülök szép be­mutatóját; a zenekarok lel­kesítő hatását; és nem utolsó sorban a magyar közönség ba­rátságos érzelmeit minden nemzetbeli fiúval szemben. „Engem mélységesen megha­tott az a meleg fogadtatás, amelyben minden nemzetbeli cserkésztestvérem részesített és az a kiváló barátság, rme­lyet velem szemben Magyaror­szág tanúsított." Ezek szerint Gödöllőn a ma­gyar cserkészfiúk valóban jó munkát végeztek! Dr. Máriaföldy M. ton Teleki Pál főcserkésztői egy cserkésztiszt autogramot kért. A következő ábrát kapta: T eleki T) ál ábor i arancsnol • 60 éve Gödöllőn Cserkész jamboree Mottó: Hiszek a kevesek egymásba tett kezében... (Sík Sándor) A jamboree (ejtsd: dzsembori) találkozót jelent. Kö­bért Baden-Powell dcl-afrikai szolgálata idején (1900) al­kalmazott először fiúkat katonai segédszolgálatra. Haza­térve Angliába megfigyelte, hogy mennyi fiú tölti haszon­talanul idejét. Elhatározta, hogy a társadalom számára hasznos polgárokká fogja nevelni őket. Feledatul tűzte eléjük, hogy naponta legalább egy jótettet kell végrehaj­taniok. Nevelési módszerét hamarosan más országokban is átvették. A cserkészet főleg a tanulóifjúság körében vált népszerűvé. Vezetőik maguk is nevelők voltak. Már az első világháború előtt megkezdődött a nemzetközi kapcsolatok kiépítése is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom