Délmagyarország, 1993. július (83. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-27 / 173. szám

2 KÜLFÖLD DÉLMAGYARORSZÁG KEDD, 1993. JÚL. 27. • Összeomlott tűzszünet után Megint Genf Meglehetősen kedvezőtlen előjelekkel kezdődik meg kedden a genfi Bosznia-békekonferencia ujabb, s a társelnökök reménye szerint utolsó fordulója: vasárnap estére, néhány órával életbe lépése után összeomlott a sokadik boszniai tűzszünet, s a harctereken újult erővel lángoltak fel a muzulmánszerb és a muzulmán-horvát összecsapások. Az érdekelt felek sem úgy utaznak a svájci városba, hogy biztosak lennének a tárgyalások sikerében, hiszen Alija Izetbegovic boszniai elnök többször is hangsúlyozta, hogy nem hajlandó elfogadni az egykori jugoszláv tagköztársaság etnikai alapokon való felosztását, s ragaszkodik a boszniai föderáció, azaz a Vance-Owen-terv megvalósításához. A szerbek és a horvátok viszont nem akarnak egy államban élni sem egymással, sem pedig a muzulmánokkal, s így számukra csak a konföderáció, azaz a három nemzetiségi miniállam létrehozása tűnik elfogadható rendezési tervnek. A szerbek és a horvátok egyezségét már meg is pecsételték Mohodan Milosevic szerb és Franjo ITidjman horvát clniik július közepén tartott genfi találkozóján. Az európai hatalmak és a közvetítők. Lord Owen és a Cyrus Vance-t felváltó Thorvald Stoltcnberg az utóbbi hetekben egyre inkább hajlanak a szerbhorvát rendezési terv elfogadására. A Nyugat és Owen látványos pálfordulását több tényező is magyarázza. Az első, és a legfontosabb ok a realitások figyelembe vétele: a szerbek és a horvátok gyakorlatilag Kosznia-Hercegovina egész területét ellenőrzésük alá vonták, a muzulmánok már csak néhány kelet-boszniai települést, Szarajevó néhány negyedét, Közép-Hosznia és Hercegovina egy részét tudhatják magukénak. Ha a harcok tovább folynak, az. egykori ellenségeskedés után már-már vállvetve harcoló szerbek és horvátok minden bizonnyal a maradék területeket is elfoglalják, s a Nyugat, amely sok mindent ígért már, szinte biztos, hogy nem nyújt katonai támogatást a muzulmánoknak Szintén fontos tényező, hogy az ENSZ és az európai hatalmak végre békét akarnak, még ha tudják is, hogy a felosztás szerbhorvát változata korántsem a legigazságosabb módja a béketeremtésnek. A békevágynak több oka is van: az elhúzódó harcok egyrészt Európa biztonságát is veszélybe sodorják, másrészt, ha az idei tél nem lesz ismét enyhébb a szokásosnál, akkor valóban százezrek pusztulhatnak el élelem, gyógyszer és fűtőanyag hiányában. Végül közrejátszik a nagyhatalmak és az ENSZ hiúsága is, hiszen az eddigi béketeremtési kísérletek kudarca meglehetősen megtépázta a világszervezet és jó néhány állam tekintélyét. Ha igaz, amit Stoltenherg mondott, azaz addig tart a konferencia, amíg valamennyi érdekelt fél számára elfogadható megoldást nem találnak, valószínűleg sokáig tart majd az alkudozás, s közben otthon, Boszniában újabb emberéleteket követelnek majd a harcok. Az egyetlen tényező, amely meggyorsíthatja a tárgyalásokat és reményt adhat a sikerre, az az, hogy mostanra már valamennyi fél többé-kevésbé felfogta: a több mint egy év óta tartó háború nem oldja meg a problémákat, s itt az ideje, hogy tárgyalásos rendezést találjanak Bosznia-Hercegovina felosztására. Németh András • A lap munkatársa megszólaltat olyan boszniai muzulmánt, akit először Mostar környékén tartottak őrizetben helyi horvát milicisták - szavai szerint több százan voltak vele együtt az épületben -. majd ultimátumszemen közölték velük, hogy vagy Nyugatra távoznak, vagy börtönben kell maradniuk. A többség az előbbit választotta, miután nyolc buszba zsúfolták őket - ám a beígért Németország, Dánia vagy Svédország helyett hamarosan egy csöpnyi adriai szigeten találták magukat, ahol azóta már ezrével gyűlnek, férfiak, nők, gyerekek, vegyesen. Az utóbbiak kapcsán a belga újság megjegyzi, hogy jóllehet a horvátok a „hadra fogható veszélyes mohamedánok" kitelepítéséről beszélnek csak, a deportáltak között éppen úgy található kórházból kirakott várandós kismama, Mohamedán deportáltak adriai szigeteken lljabh szakaszába lépett a boszniai horvátok által végzett „etnikai tisztogatás'' azzal, hogy zágrábi jóváhagyással mohamedánok deportálását kezdték meg a partmenti szigetekre - írja a belga Le Soir. Az obonjani keltezésű helyszíni riport hétfőn látott napvilágot a francia nyelvű központi belga napilapban. mint frissen operált beteg. „A boszniai horvítok követni akarják a szerbek példáját. Arra számítanak, hogy ha táborokba zárják a mohamedánokat, a Nyugat végül menekültként befogadja azokat" szólaltat meg az újság helyszínen szolgálatot teljesítő nyugati katonákat. Példaként említi. hogy a helyi horvát önkormányzat az ENSZ menekültügyi biztosságtól „tízezer fő befogadására alkalmas tábor" felállítását kérték, nemzetközi telefonvonallal, hogy megkönnyítsék a mohamedánok vfzumügyeinek intézését. A riport végezetül megjegyzi: most, hogy az Európai Közösség szankciókkal fenyegeti Horvátországot, Zágráb hozzáállása is visszafogottabb lett. és az obonjani tábor ügye is kínossá vált. A horvát hatóságok máris bejelentették, hogy nem fogadnak több mohamedán menekültet, csak akiknek garantált a külföldi továbbutazásuk. vagy akiknél családegyesítésről van szó. Addig is, a deportáltak szigetén az élet folyik tovább: igaz, akad, akit több száz márkától fosztottak meg horvát katonák, azt ígérve, hogy „Amerikába" juttatják az illetőt, becsapottságukat azonban csak részben bánják. „Itt legalább nincs veszélyben az életünk" és nem kell - mint Nyugat-Mostarban - viselni a mohamedánokat jelölő sárga karszalagot - idéz befejezésül mohamedánokat a belga lap helyszíni riportja. • Ramos beleegyezett Marcos nyugodhat Fidel Ramos, a Fülöp-szigetek elnöke beleegyezett abba, hogy eltemessék Ferdinánd Marcos földi maradványait a néhai diktátor szülőhelyén. az északi llicos Norte tartományban. Mint a Reuter a Fülöp-szigeteki kormány közlésére hivatkozva hétfőn jelentette, a Marcos-család egyszerű temetési szertartáson szeretne végső búcsút venni a szigetország egykori vezetőjétől. • Az Adevarul című lap hétfői jelentése szerint a román rendőrség felgöngyölte a medellini kokainkartell romániai „leányvállalatát", amely a balkáni országban próbálta megszervezni az egyik új európai szállítási, elosztási és feldolgozó központot. Tíz személyt letartóztattak, csak a banda vezetője, a Romániában született, hármas (spanyol, venezuelai és kanadai) állampolgárságú és három néven ismert d'Alessandro Rabagelli, azaz Alexandrescu Florin, azaz Alexander Forin van még szabadlábon. A temetés szeptember 10-én lesz, egy nappal azelőtt, hogy Marcos - ha még élne - 76. születésnapját ünnepelhetné. Az egykori vezető holttestét ez idáig egy légkondicionált kriptában őrizték a Hawaii-szigeteken, ahol 1989-ben száműzetésben halt meg. Ramos elnök egyelőre viszszautasftotta azt, hogy a volt elnököt Manilában temessék el, mondván, hogy a szertartás erőszakos cselekményekhez vezethet. Ezzel kapcsolatban elmondta: a család kérésére Marcos földi maradványait később Manilában is eltemethetik majd, de csak azután, hogy a politikai indulatok már lecsillapodtak. Margaret Thatcher, az oroszok megmentője Egy orosz közvéleménykutatás szerint Margaret Thatcher volt brit miniszterelnök lenne a legalkalmasabb az oroszországi gondok orvoslására. Az orosz tévé első csatornáján vasárnap este bemutatott Itogi cfmű heti magazin által végzett felmérésből kitűnt, hogy a megkérdezettek 12 százaléka a Vasladyt tartaná leginkább alkalmasnak gondjaik-bajaik megoldásáraw A második legjobb vezetőnek tartott külföldi személyiség George Bush volt amerikai elnök lett 6 százalékkal, harmadik helyre, 4 százalékkal Bili Clinton amerikai elnök, Helmut Kohl német kancellár és Augusto Pinochet chilei diktátor került. Negyedik helyen Szaddám Húszéin iraki elnök és Fidel Castro kubai vezető végzett, megelőzve Francois Mitterrand francia elnököt. Az AFP jelentése szerint a 12 személyiség nevét feltüntető listán orosz nem volt található. A műértő vámosnő nagy felfedezése Román rendőrségi siker a medellini kartell elleni küzdelemben A banda Olaszországban, Németországban, Franciaországban, s természetesen Latin-Amerikában, Kolumbiában és Venezuelában rendelkezett kapcsolatokkal, és többszáz kilogramm kokaint „importált" különböző utakon Romániába, hogy megfelelő - 1 grammos „adagokban" reexportálják a kábítószert a nyugat-európai piacokra. Szebenbe, Aradra, Constantaba küldtek feldolgozott és feldolgozatlan kokaint, illetve az utóbbi kezelésére szolgáló szereket. A legutolsó szállítmánnyal 100 kiló kokain érkezett az otopeni repülőtérre, Bukarestbe - Latin-Amerikában feladott szobrok látszólag egy tömbből készült gránittalapzatában. Egy vámosnő felfedezte, hogy a talapzatok aránytalanul nagyok a szobrokhoz képest, és az alaposabb vizsgálat lehetővé tette a kokain felderítését. Ezen a nyomon felindulva a rendőrség felgöngyölítette az egész hálózatot, letartóztatva több külföldi és román állampolgárt - jelentette az Adevarul. Posztobányi László ismét szenzációs könyvvel lepte meg olvasóit: Most az országutak „édes iparosait*' szólaltatja meg Dél-Magyarországon! Aki a mellékelt megrendelőszelvényt kitölti és beküldi, If i-ért megkapja a könyvet! Ha a szelvényt személyesen hozza be hirdetési irodáinkba, Sajtóház, Stefánia 10., IBUSZ iroda, Klauzál tér 2., már LFS-ért viheti el a könyvet! Megrendelőlap Megrendelem Posztobányi László: Lányok a szalonból c. könyvét! Engedményes ára: 250 Ft (Személyes jelentkezés esetén: 235 Ft) Név: Cím: Bármely postaládába bedobható, vagy bármely postahivatalban térítésmentesen feladható Délmagyarország i i SZEGED I Pf.: 153 ! 6740 |