Délmagyarország, 1993. július (83. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-15 / 163. szám

CSÜTÖRTÖK, 1993. JÚL. 15. A VÁROS 5 kormányoz u Július 30-tól Változik a Belváros forgalmi rendje A korábbi években előbb szakmai, majd lakossági fórumokon is egyre többször fogalmazódott meg az az igény, hogy a Belváros közlekedési rendjén változtatni kell. Az utóbbi évek rohamos városfejlődése, a járműforgalom állandó növekedése akut zsúfoltságot. várakozóhely-hiányt, fokozott levegőszennyezést és számos káros környezeti terhelést okozott. A helyzet tarthatatlanságát felismerve, az önkormányzat képviselő-testülete szükségesnek ítélte a folyamat befolyásolását, a kedvezőtlen tendencia megállítását. Ennek eredményeként 1991-ben a Belváros közúti forgalmát felülvizsgálták, amely alapján - lakossági és egy éb fórumokon történt megvitatás után - elkészült, majd az elmúlt évben a közgyűlés jóváhagyta a „Belváros ajánlott forgalmi rendjét". Ennek fő jellemzői a következők: 1. Kizárja az Újszeged Kossuth Lajos sugárút és az Újszeged - Kálvária út irányában tapasztalható jelentős volumenű átmenő forgalmat, a vele járó hátrányokat (zaj, levegőszennyezés, forgalomtorlódások, csúcsidei dugók). 2. A déli irányban forgalmi kapcsolatot biztosit a Boldogasszony sugárút, Szentháromság utca felé. 3. Gyalogos Belváros, gyalogos tengely kialakítását szem előtt tartja. 4. A városi forgalom részére csak a Tisza Lajos krt., valamint a Dózsa u., Kelemen u., Zrínyi u., illetve Oskola u. jelent áthaladási lehetőséget. 5. A lakótömb feltárására koncentráló forgalmi rend lényegesen csökkenti az átmenő forgalom ártalmait. A közgyűlés a forgalmi rend elfogadásával egyidejűleg felkérte a városfejlesztési, környezetgazdálkodási és műszaki bizottságot, hogy a kiviteli tervek alapján a megvalósítás ütemezését véleményezze, és a módosítások bevezetéséről a városüzemeltetési és műszaki iroda gondoskodjon. A módosítások I. ütemének bevezetésére 1992 szeptemberében került sor a Belváros Híd utcától délre eső részén, amely tartalmazta többek között a Somogyi u. és az Oskola u. egyirányúsítását. Az első időszakban a bevezetett változtatásokkal kapcsolatban a vélemények igencsak megoszlottak, ma már azonban a módosítások szükségessségét túlnyomórészt igazoltnak látja a lakosság. Tekintettel arra, hogy a Somogyi és a Kölcsey utcában jelentős nagyságú átmenő forgalom alakult ki, a jóváhagyott terv szerinti módosítások további bevezetése most már időszerűvé vált. Ennek végrehajtásával az illetékes közgyűlési bizottság megbízta a műszaki irodát. A döntés értelmében: - A Kálvária sgt. - Újszegei/ közötti forgalom Kölcsey u. Somogyi u. - Oskola utcai nyomvonalon való haladását kizárja a Kölcsey u. - Fekete sas u. és Tisza Lajos krt. közötti szakaszának a Tisza Lajos krt. felé történő egyirányúsítása. -Az Újszeged - Kálvária sgt. közötti forgalom a Victor Hugó u. - Kelemen u. - Somogyi u. nyomvonalon való haladását kizárja a Somogyi u. Toldi u. és Zrínyi u. közötti szakaszán a forgalom irányának megváltoztatása. - A Jókai és Toldi utcákban a forgalom iránya módosul. A bizottság az elfogadott tervtől eltérően a Zrínyi utcában kialakult kétirányú forgalmi rend megváltoztatását (egyirányúsftását) nem tartja időszerűnek, ugyanis a nyári ünnepek alatt a forgalom ebben az utcában egyébként is csak kétirányú lehet. Egyelőre nem indokolt az Eötvös u. forgalmi rendjének ellentétes irányúvá változtatása, mivel az Újszeged felől érkezők abban az esetben az Eötvös utcát vennék igénybe. Következésképpen az átmenő forgalom csökkentését célzó közgyűlési döntés nem érvényesülne. A változtatások megvitatása során az illetékes bizottság figyelembe vette a taxisok és a lakosság részéről jelzett igényt. Hozzájárult ahhoz, hogy az eddig csak tömegközlekedési járművekkel használható utakon a személytaxik is közlekedhessenek a városon való gyorsabb áthaladás érdekében. Bízunk abban, hogy a július 30-tól bevezetett új forgalmi rend hozzájárul a Belváros átmenő forgalomtól való tehermentesítéséhez, és ezzel egy egészségesebb környezet alakiható ki. • Intézményfenntartás A soknál is több (pénz) kellene... A szegedi városatyák rendes és rendkívüli, meg „folytatásos" összejövetelein a legtöbb szó kétségkívül a pénzről esik. így talán a legritkábban hangzik el, ám az anyagiak, a költségfedezet, a ráfordítás, az invesztálás, a bérfejlesztés stb. változatban tulajdonképpen erről esik szó. Az utóbbi néhány közgyűlés sokat foglalkozott az intézmények pénzelésével, különösen pedig az oktatásinevelési szférában tevékenykedőkével. Moldován Judit (Fidesz), az önkormányzat Oktatási és Ifjúsági Bizottságának elnöke a múlt csütörtöki közgyűlésen több alkalommal is - előterjesztőként, bizottsági elnökként - erősen védelmébe vette ezt a területet, mondván, hogy már így is késésben vagyunk... Tulajdonképpen melyek azok a gondok, amelyeket az önkormányzatnak orvosolni kellene? - Szegeden a legtöbb intézményt fenntartó ágazat: az oktatási ágazat. Több mint 100 ilyen intézményt kell finanszírozni, s az is köztudott, hogy a legtöbb pénzt igénylő dolog az intézményfenntartás minden önkormányzat, de minden ország számára is. Ez nálunk is így van: minden megyei jogú városban a költségvetés legnagyobb szeletét az oktatásügy igényli. • Tavaly november 26-án szülelett egy közgyűlési határozat, amely már akkor „előrevetítette" az idei pénzügyi helyzetet... - Igen, akkor tulajdonképpen úgy döntött a testület, hogy két költségvetést alkotunk. Az egyik július végéig érvényes, s ez a minimális szinten tartást biztosítja, de nem alkalmas semmilyen fejlesztésre, jutalmazásra, dologi fejlesztésre stb., a második félévre pedig készítünk egy olyan költségvetést, amelyben már látható, hogy mennyi pénzünk van. hogyan tudunk tovább • Az önkormányzati tulajdonú épületekben lévő, nem lakás célú bérlemények bérleti díjainak emeléséről tárgyalt a városházán tegnap délelőtt a Szegedi Érdekegyeztető Tanács, amelynek soros elnöke Tűhegyi József alpolgármester volt. Tőle kérdeztük, milyen eredményt hozott a „béralku." Az alpolgármester elmondta, hogy a bérleti díjak megállapításába az önkormányzat nem akart beleszólni. A megegyezést rábízta a Szegedi Ingatlankezelő Vállalatra, valamint azokra a vállalkozókra, akik munkájuk végzéséhez helyiséget akarnak bérelni. E megállapodások többnyire létre is jöttek - ahol mégsem, ott bírósági döntés zárta le a vitát. Tűhegyi József megérti a vállalkozókat, de nekik is tekintettel kell lenniük arra, hogy az önkormányzat érdeke más. A városi tulajdonú épületek fenntartása, s egyre inkább elodázhatatlanná váló fölújftása szükségessé teszi, • Érdekegyeztető tanács Városházi béralku hogy a kereskedőktől és más vállalkozóktól beszedett bérleti díjakat máshová forgassák vissza. A Kisoszt, az iparszövetséget és másokat képviselő munkaadói és munkavállalói oldal éppen ezt kifogásolta a tárgyaláson: 1990 óta előbb a 25 százalékos forgalmi adó, majd a 100 százalékos bérleti dfj emelés, '91-től pedig az újabb, differenciált mértékű díjemelés terheli a bérlőket anélkül, hogy közben a nekik nyújtott szolgáltatás színvonala emelkedett volna. Magyarán: az IKV csak kiadta a többnyire erősen leromlott helyiségeket, de ezekre semmit sem költött, a rendbehozatalt, fölújttást a bérlőknek kellett kifizetni. A munkaadói és munkavállalói oldal ezért tegnap azzal az állásfoglalással kelt föl a tárgyalóasztaltól, hogy a lakástörvény életbe lépéséig függesszék föl a nem lakás célú helyiségek bérleti díjainak emeléséről szóló további tárgyalásokat. Arról is tájékoztatták az önkormányzatot, hogy az általuk képviselt tagokat és tagszervezeteket a béralku szüneteltetésére hívják föl. A másik oldalon az IKV álláspontját ismerhettük meg. Kiderült, hogy május óta folynak bértárgyalások, s a bérlők közel felével már sikerült is megegyezni. Minthogy az IKV felelős az önkormányzati tulajdonú épületek üzemeltetéséért, karbantartásáért és felújításáért, az utóbbi két évben bekövetkezett bevételkiesések és árnövekedések miatt nem tekinthet el a bérleti díjak újabb emelésétől - enélkül nem tudná ellátni a rábízott feladatokat. Az IKV arra is fölhívja az érdekeltek figyelmét, hogy készek ugyan az érdekképviseletekkel tárgyalni, de „a megegyezés a bérleti szerződés aláírói között jön létre." Ez természetesen nem zárja ki az érdekképviseletek közvetítő szerepét. Tűhegyi József szerint a vállalkozóknak méltányolniuk kellene, hogy az önkormányzat gazdálkodási szempontból előnyös, belvárosi környezetben biztosít számukra lehetőséget. Az önkományzatnak ugyancsak érdeke kihasználni a - vállalkozókra nézve szintén hátrányos - igénybevételi dfj rendszerét, hiszen így olyan bevételhez jut, amelyet az ingatlanvagyon fölújításánál hasznosíthat. Az alpolgármester a várható fejleményekről azt mondta, hogy az ügy a lehető leghamarabb a városi közgyűlés elé kerül, amely egyszer már jóváhagyta a nem lakás célú helyiségek bérleti dijának emelését. Ny. P. Növények, számok: „kárkép" * Az alábbi kimutatás a június 12-én mezőgazdasági kultúrákban keletkezett jégés viharkárokat tartalmazza. A polgármesteri hivatal általános igazgatási irodája az összegzést a június 30-ig bejelentett adatok alapján készttette. A kárfelmérésnél csak az 50 százalékot meghaladó kárértéket tekintették alapnak, és kizárólag azok részesülhetnek kártalanításban, akiknek nem volt biztosításuk. (A zártkertek és a hobbi szinten művelt területek kúrát nem lehetett figyelembe venni.) A kijelölt bizottság a kárfelmérést július 12-éig befejezte és továbbította a Csongrád Megyei Földművelésügyi Hivatalnak. Növényzet Jún. 30-ig 50 százaléknál megnevezése bejelentett összes nagyobb növénynövénykár termesztési kár ha Ft ha Ft búza 124,550 3 077 824 122,926 3 049 264 árpa 172,860 2 854 288 113,040 2 254 843 kukorica 552,450 23 160616 530,222 22 771 764 lucerna 57,690 1 292 333 57,690 1 292 333 zab 24,810 341 620 24,810 341 620 burgonya 35,563 7915 144 35,203 7 894 984 fűszerpaprika 95,020 12 806 770 94,120 12 714 370 pritaminpapr. 13,530 5 906 250 13,530 5 906 250 fokhagyma 19,380 7 709 600 19,380 7 709 600 cirok 4,090 1 607 200 4,090 1 607 200 vegyeszöldség 28,326 670 700 28,326 670 700 uborka 0,106 31 800 0,106 31 800 bab 2,184 546 000 2,184 546 000 csemegekukorica 3,900 312000 3,900 312000 napraforgó 4,200 98 200 4,200 98 200 gyümölcs 3,220 857 580 3,220 857 580 szőlő 1,830 167 720 1,830 167 720 őszibarack 0,240 60 000 0,240 60 000 mák 0,570 89 376 0,570 89 376 káposzta 2,010 92 040 2,010 92 040 Összesen: 1 146,510 69 597 061 061,597 68 467 644 gazdálkodni, milyen fejlesztésre futja. Ez a közgyűlési határozat természetesen a szóban forgó intézményeinket sújtotta a legnagyobb mértékben. Az első félévben sok intézményünk költségvetése futott mínuszba, tehát, kiderült, hogy megtakarításra gondolni illúzió volt. • Később kerültek napirendre azok a közgyűlési előterjesztések, amelyek az intézménycsoportok átvilágítását szorgalmazták. Ezek célja az volt, hogy esetleg olyan lehetőségeket sikerül felfedni, amelyek újabb takarékoskodással pénzt teremtenek a város számára. - Ez sajnos nem sikerült. Több okból. Az oktatási szféra egy részében ugyan csőként a gyereklétszám (az általános és részben a középiskolákban), de ugyanakkor egy másik szeletében ugrásszerű növekedés jelentkezett. • Ez az utóbbi jelenség nyilván az óvodák átvilágításánál derült ki? - Az átvilágítás és a májusi beiratkozás eredménye azt mutatja, hogy legalább 7, de inkább 9 óvodai csoportnövelést kell végrehajtani! Ez csaknem 300 családot érint a városban, ezért mindenképpen lépnünk kell. Én úgy olvasom és értelmezem az önkormányzati törvényt, hogy az önkormányzatnak kutya kötelessége a szolgáltatás szintjét fenntartani és a lakossági igényeket kielégíteni! Ezért nem értek egyet azzal a véleménnyel, hogy: majd megoldják a szülők otthon az elhelyezést, meg, ha munkanélküli egyikük, akkor úgy sincs mit csinálnia, vigyázhat a gyerekre...Nem tudom, ha valaki munkát keres és egy 3-4 éves gyerekkel állít be a munkáltatóhoz az állásajánlatot megbeszélni, a leendő munkáltató mit szól ehhez?... • A július 1-én és 8-án tartott közgyűlésen néhány konkrét kérdést is meg kellett volna oldani oktatásügyben. Melyek ezek? - Nagy szívfájdalmam, hogy az óvodák ügyét nem tárgyaltuk meg, hiszen a 7-9 csoport gyereket még májusban beíratták, s később a szülők megkapták a vezető óvónőtől a levelet, hogy türelmüket kérjük! Most július közepe van és a családok még nincsenek olyan helyzetben, hogy tudják: vajon elmehetnek-e dolgozni, vagy a gyerekre kell vigyázni? Ennek halogatása felelőtlenség, szerintem, a T. Közgyűlés részéről. A másik az Alternatív Kisérleti Speciális Szakiskola, amelyben szakmailag igen követendő programokkal igyekeznek a gyerekeket olyan csoportos oktatásban részesíteni, ami segítséget, lökést adhat a közismereti tantárgyak tanulásához is. Itt tanműhelyei kellne épfteni. • Mennyi pénzre lenne szükség a fentiek megvalósításához? - Ez utóbbira 8 és fél millió forint, az óvodai csoportok beindítására pedig 10, de legalább itt is 8 és fél millió. Összesen tehát 17 millió forint. E nélkül nem tudjuk a tanévet beindítani. • Prognózisa? - Jó lenne, ha mindezt alaposan végiggondolnák képviselőtársaim... A város érdekében. Kisimie Ferenc