Délmagyarország, 1993. július (83. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-14 / 162. szám

SZERDA, 1993. JÚL. 14. EGI SZTF/ÁK GAZDASÁGI MELLÉKLET III. Jelenlegi gazda, jövőbeni tulajdonos? Halálraítélt vendéglátók Fotó: R»óuCrt ívieszaros István: A tudást kár volna veszni hagyni. A Szeged Étterem szinte az utolsó nagy üzlet, amelyik még nem szakadt el a vendéglátó vállalattól. A privatizálás viszont csak idő kérdése, mert a vendéglátás nem az az üz­letág, amelyik központosítva, állami tulajdonban hatékonyan működne. Ez a véleménye Mé­száros Istvánnak, az üzlet ve­zetőjének is. Szegeden, a Radnóti gim­náziumban érettségizett, majd két évig az Ibusznál dolgozott. Ez az idő elég volt neki ahhoz, hogy belássa, tanulni mégis jobb, ezért elvégezte a szolnoki vendéglátóipari főiskolát. Ta­nulmányi szerződése volt a Csongrád Megyei Vendéglátó Vállalattal, így a Hági Uzletve­zető-helyettese lett. 1989-ben liciuli á Szeged „éiére". Most végzi a Kereskedelmi és Ven­déglátóipari Főiskola mar­keting-kommunikációs szakát, a Szetikett Kft. vezetője - és hét hetes apa. - Az első két-három év a Szegedben nagyon sikeres volt, mert a vendéglátás a vi­rágkorát élte. Az emberek ak­kor még jártak étterembe. Az utóbbi két év viszont tönkretet­te ezt az üzletágat; a bérletidíj, a helyfoglalási díj emeléseket a drasztikus forgalomvisszaesés mellett nem lehet kigazdálkod­ni. - Gondolom, egy olyan ma­mutintézmény, mint a Szeged, különösen szenved a forgalom­csökkenéstől. - Ezeket a nagy éttermeket, csakúgy, mint a szállodákat, nem a szegedi polgároknak hozták létre. Sajnos, a szer­vezett keleti, csoportok elma­radtak, a nyugatiak nem jön­nek, a bevásárlóturizmus is visszaesett. - Talán célszerűbb volna átalakítani a Szegedet. - Az átalakításra vállalati hatáskörben azért nem kerülhet sor, mert ennek az étteremnek is az lesz a sorsa, mint a töb­bié: privatizálni fogják, várha­tóan még az ősszel. Nyáron nem érdemes, mert terasz-sze­zonban, vagyis a nyári hóna­pokban a Szeged forgalma jó. A baj az, hogy ezek a hónapok nem „tartják el" a többit. - Nem gondolt arra, hogy megveszi az éttremet? - De igen, terveim is van­nak. Valószínűleg csak akkora éttermet vinnék, ami megfelel a jelenlegi forgalomnak. A fennmaradó helyiségeket más célra hasznosítanám, hogy mi­re, maradjon egyelőre az én tit­kom. Ahhoz azonban, hogy az ember dönthessen, tudnia kel­lene, mit is vesz meg. A Sze­ged esetében a bérleti jogot privatizálják, a bérleti díjról pedig éppen nem lehet tudni, hogy mennyi, ugyanis pereske­dünk. A különbség akkora le­het, hogy akár a nyereségesség is múlhat rajta. -Ön a privatizáció híve? - Azt gondolom, a vendég­látó tipusú vállalatok halálra vannak ítélve. A nagy közpon­tot, hatalmas apparátust egyre nehezebb eltartani, azonkívül jobb, ha egy étteremnek valódi tulajdonosa van. Azt például, hogy egy-egy üzlet mennyire nyereséges, nem lehetett tudni, mert minden a nagy közös ka­lapba került. De a privatizáció után meg kellene maradnia egy olyan központnak, amely gazdasági társaságként szolgál­tatja az egyes egységeknek az adminisztrációt. Az ugyanis, hogy minden vendéglős saját könyvelőt tartson, nagyon drá­ga mulatság, és kár volna a vállalatnál felhalmozott tudást és tapasztalatot veszni hagyni. - A Szeged kívülről nagyon szép. Mi van belül? - Mivel hosszú ideje bi­zonytalan az üzlet sorsa, nem jutott pénz a felújításra. A sze­génységet a vendégnek nem szabad látniuk, azért kívülről szépttkeztünk, belül meg majd' ránk omlanak a falak. A dol­gozók fizetése olyan kicsi, hogy csak a lelkesedés fűtheti őket. A nyolcvanas évek elején még biztosan meg lehetett gaz­dagodni a vendéglátásból, ma már aligha. Arra kell töreked­ni, hogy valamiben nagyon jó Isgysr. SZ ciíiber. Mi - többek között a Városháza közelsége miatt - a rendezvényekre spe­cializálódtunk^ a lakodalmakra, bankettekre, fogadásokra. - A Szetikett Kft.-nek kevés köze van az etiketthez, annál több a vendéglátáshoz. - Ez egy olyan kis létszámú vállalkozás, amely több millió forintot forgat meg évente - a munkavállalóknak adható, ezer forintig adómentes étkezési hozzájárulás segítségével. Bi­zonyos, velünk szerződő cé­geknek étkezési jegyet adunk, amiket a dolgozók 40, szintén velünk szerződő élelmiszer­boltban és étteremben válthat­nak be. A vendéglátósok és boltosok pedig jutalékot fizet­nek nekünk a forgalom alap­ján. Minden csak ötlet és szer­vezés kérdése. Keczer Gabriella Jáky József Jáky József mérnök, talajmechanikus, műegyetemi ta­nár, Kossuth-díjas (1948) akadémikus száz éve, 1893. jú­lius 15-én született Szegeden. Szülővárosában járt iskolá­ba, majd a műegyetemen szerzett diplomát, és ettől kezdve végig a Budapesti Műszaki Egyetemen dolgozott, 1915-től kezdve. Már 1918-ban adjunktussá nevezték ki, és azon kevesek közé tartozott, akik már a húszas években meg­szerezték a műszaki doktorátust. Pályáján ettől kezdve egyre eredményesebben haladt előre. Talajmechanikai kérdésekkel foglalkozva, olyan új­szerű megállapításokat tett, hogy 1927-ben elnyerte a Je­reniiah Smith-ösztöndíjat, és egy évet az USA-ban, Terza­ghi professzor, a talajmechanika megteremtője mellett, a Massaehussets Institute of Tcchnologiban dolgozott, ahol behatóan megismerkedett a beton- és egyéb burkolatok talajmechanikai kérdéseivel. Hazatérése után a műegyetem magántanára, majd 1939-ben a közlekedési és vasúti tanszéken vezető pro­fesszor. A műegyetemen a világ egyik első talajmechanikai laboratóriumát szervezte meg, amit 1941-ben tanszéki rangra emeltek, és első professzora Jáky József lett. A külföldön szerzett tapasztalatokat továbbfejlesztve, behatóan foglalkozott az utak altalajvizsgálatával mind el­méleti, mind gyakorlati szempontbői. Ezen a téren elért eredményei szinte egyedülállóan segítették a korabeli •öVúeiezeset, a talajmechanikai követelménye­ket altalajra építhető, 13 cm-es burkolatok alkalmazását. Uttörőek azok a kísérletei is, amelyekkel a földutak ce­mentstabilizációs kérdéseit oldotta meg. A második világháborút követően a romba dőlt fővá­rost és az országot az elsők között sietett szaktudásával se­gíteni, újjáépíteni. Ebben az időben készített szakvélemé­nyeivel az újjáépítés munkáját nagymértékben előse­gítette. Több nagy létesítmény: a Ferihegyi repülőtér, a földalatti vasút, a Dunai Vasmű, a BKV (Borsodi Vegyi Kombinát) stb., terveinek elkészítésében aktívan részt vett, mert hittel hirdette munkatársai körében, de min­denütt, ahol megfordult: ez az ország talpra fog állni, de ehhez sok becsületes mérnökember is kell. Jáky József amellett, hogy a jelenleg alkotó mérnökge­neráció képzésében a katedráról is részt vett, tudott időt szakítani arra is, hogy tudományos munkásságát tovább gyarapítsa. Az itthon és külföldön megjelent szakdolgoza­taival, szakkönyveivel, saját kutatási eredményeivel nemzetközi elismerést érdemelt ki. Több külföldi szak­egyesület tagjául, vagy tiszteletbeli tagjául választotta. Igen jelentős munkája: a Talajmechanika alapfogalmai és technikai alkalmazásuk, valamint a Földnyomás köny­ve, amelyek ma is korszakos szakmunkák. Kossuth-dfjjal az elsők között tüntették ki 1948-ban, éppen az újjáépítés­ben történt aktív részvételéért. Az MTA 1941-ben levelező tagjává választotta, amit a rendes tagság követett 1950­ben. Hévízen 1950 szeptemberében halt meg. Bátyai Jenő Vállalkozók, üzletkötők Pályakezdő munkanélküliek A Progress Vállalkozásfej­lesztő Alapítvány támogatja az Euromenedzser Iskolaközpont új kezdeményezését. A munka­nélküli fiatal pályakezdők, a felsőfokú tanintézetekbe felvé­telt nem nyert érettségizett fia­talok, valamint a kezdő vállal­kozók, üzletkötők részére a nyári időszakban önfejlesztő, siker- és célorientált felkészítő tréningeket szerveznek a me­gye városaiban. (Csongrádon már egy lelkes tanár meg is kezdte a szervezést.) Az 5 napos képzés a munka­nélküli pályakezdők és a felvé­telt nem nyert fiatalok számára összesen 2000 forintot jelent napi 4 órás képzéssel. A tan­anyagot a fiatal korosztály szá­mára átdolgozták, ami alapján június 17-18-án a Szegedi If­júsági Ház munkájának támo­gatása alkalmával középiskolás diákok részére tréninget tar­tottak. (A fiatalok a tréninget nagyon jóra értékelték és ked­vesen azt is megfogalmazták, hogy szerintük a tanáraiknak is szükségük lenne ilyen irányú képzésekre.) >• A / A kezdő vállalkozók, üzlet­kötők felkészítését céltudatos cselekvésre serkentő progra­mokkal kívánják hasznossá tenni.. Az öt-, illetve tíznapos képzés 1000 Ft/fő/nap napi 4 órás tréningekkel. A tíznapos képzésnél a résztvevők a tár­gyalástechnika és az üzleti tervkészítés alapjaival is meg­ismerkednek. A tananyagokat már közel 4000 hallgató tapasztalatai alapján adaptálták, tökéletest­tették magyar viszonyokra, illetve az átképzős tanfolyamo­kon speciálisan vállalkozók ré­szére kidolgozott anyagokkal vizsgáztak eredményesen a résztvevők. Jelentkezni az Eu­romenedzser Iskolaközpontban lehet munkanapokon 8-17 óráig. Az érdeklődők számára jú­lius 15-én az Iskolaközpontban tájékoztatást tartanak. A vál­lalkozókat 9 órára, a pályakez­dő munkanélkülieket és a fel­sőfokú tanintézetekbe felvételt nem nyert fiatalokat pedig 11 órára váiják. / j / Kötvénykibocsátás Egyéves, egymilliárd forint össznévértékű kereskedelmi köt­vénykibocsátási programot indított a CIB Bróker Kft. közremű­ködésével a Közép-Európai Hitelbank Rt. (KHB), a Közép-Euró­pai Nemzetközi Bank Rt. (CIB) 100 százalékos érdekeltsége. A jelenlegi kibocsátás időtartama egy év, de a pénzintézet által most elsó alkalommal útjára bocsátott program megújítható. A kötvényeket zárt körben értékesítik, egy, vagy több sorozatban, aszerint, milyen ütemezés a megfelelő a CIB-KHB-nek. A papí­rokra nem kamatot számít fel a bank, hanem diszkont árfolyamon értékesíti őket. A magyarországi mezőgazdasági termelőszövetkezetek között mindig volt gyenge, erős és közepes. Most sincs ez másként, csak az arányok tolódtak el túl­zott mértékben. Az elmúlt néhány évben a jövedelmezőség annyira csökkent, hogy a gazdaságok zömében tartalékaik utolsó morzsáit élik fel, s a csődök, felszámo­lások is gyakoriak. Ahol a pénzügyek eró­ziója kevésbé érződik, ott a rendszer­váltással belépő szövetkezet ellenes han­gulat tette meg a magáét. Neves „zász­lóshajók" kaptak léket, s süllyedtek el egyik pillanatról a másikra. A széthullás legtöbbször úgy történt meg, hogy a da­rabok nem álltak össze ismét műkö­dőképes kisebb egységekké. Sok faluban szűnt meg így az egyetlen számottevő munkalehetőség. A mai ásotthalmi Felszabadulás, de az előd Szabadságharcos téesznek sem sűrűn adatott meg, hogy számottevő ered­ménnyel dicsekedhessen. E gyenge ho­mokon végigbukdácsolták a Forráskútnak, Csengelének, Rúzsának olykor sikereket hozó évtizedeket. Ezek után nem csoda, hogy meglepetés erejével hatott rám: hí­rek szerint a térség egyik legstabilabb gaz­dasága az ásotthalmi Felszabadulás Szö­vetkezet, miközben az errefelé életképe­sebbnek tűnő két helybéli szakszövetkezet is felszámolás alatt áll. Vajon mindez csak a forgandónak ismert szerencsével magya­rázható? Ábrahám Zoltán elnök ezzel kap­csolatban több tippel is szolgált. Életbemaradásuk anyagi bázisát az a konzervüzem adja, melyet két éve vá­sároltak meg az addig kooperációs partner Szegedi Konzervgyártól. - A mára a felszámolásig jutott Szeko 8 milliós tartozását beszámítva 10,5 millió forintot adtunk érte. Azóta egy 13,8 mil­liós reorganizációs hitelt is elnyertünk, melynek nagyrészét a gépsorok korsze­rűsítésére fordítjuk. Önállóan gyártott konzervjeink 96 százalékát exportáljuk. Tavaly ez 35 millió forinos értéket je­lentett. Az idén nem elképzelhetetlen a 60 Idén már 60 milliós lehet az export / Tartósított szövetkezet Asotthalmon Fotó: Enyedi Zoltán Zöldségtermesztők álma: a feldolgozó. millió sem. Közel nyolcvan ember kapja innen a majdnem egész évben biztos ke­resetet. A szünet oka sem a rendeléshiány, inkább az, hogy a spárgásban kellenek az ügyes kezek. Az üzemben most épp az egyik sláger­termékük, a magozott megybefőtt készült. A harminc vagont meghaladó meggy igé­nyük tetemes részét Kistelekről sikerült beszerezni. Ezzel azonos súlycsoportot képvisel az uborka. Paprikaféléket és cse­resznyét is feldolgoznak, sót lecsót és ve­gyes savanyúságot is rendeltek tőlük. A feldolgozóüzemi háttér a zöldségter­mesztők régi nagy álma. Itt fordított a helyzet, nincs kialakult hagyománya a cél­termesztésnek. Mfg nem sikerül helyben megtalálni a vállalkozókat, zömében a konzervipari támaszt vesztett szabolcsi és békési gazdaságok által kínált portéka ke­rül itt üvegbe vagy dobozba. - A gazdaság hosszabbtávú tervében szerepel a jövőre kipróbálandó integrált zöldségtermesztési rendszer, melyben a termés megszerzéséért cserében a szövet­kezet hitelez, s üzleti alapon gépi, vala­mint növényvédelmi szolgáltatást nyújt. Az így kialakított 40 hektár szabadföldi és síkfóliás kertészet a konzervüzem el­látásán túl a szabadpiacon is megjelenne termékeivel. - Tudtommal errefelé se volt számotte­vő csapadék az utóbbi időben. Szabad így kockáztatni? - Való igaz, április óta jéggel együtt is csak 20 milliméter csapadék hullott. Az öntözött területeken kívüli állapotokra jel­lemző, hogy árpából rozsból 6-8 mázsás hozammal kell beérnünk az idén. Ön­tözhető területünk 150 hektár. A víztá­rozót és környékét úgy tudtjjk egyben tar­tani, hogy a szövetkezet megvásárolta tagjaitól az ehhez szükséges aranykoronát. Szántóföldi növénytermesztésünket mi­nimálisra csökkentettük, a földek hasz­nosítására évi 60-80 hektárnyi homokon kívánunk lombos erdőt telepíteni. E nagyléptékű tervek igen merésznek tűnnek, amikor a politikában épp a szövet­kezeti szétválás és leválás ötletét citálták újból elő. Nem titok, hogy itt is nagyobb lenne a szövetkezeti vezetők aggodalma, ha az utóbbi négy év tetemes beruházásai miatt nem lenne majdnem mindenen jel­zálog. Mivel kevés bank van, amelyik örülne adósai osztódásos szaporodásának, lehet, hogy ez lesz a Felszabadulás Szö­vetkezet „tartósítószere". Tóth Szeles István

Next

/
Oldalképek
Tartalom