Délmagyarország, 1993. július (83. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-14 / 162. szám

SZERDA, 1993. JÚL. 14. HAZAI TÜKÖR 5 Felvételi ponthatárok Tegnap délután lezajlott az ország felsőoktatási in­tézményeiben működő jog­tudományi karok idei felvé­teli ponthatárait megállapító minisztériumi értekezlet. A szegedi tudományegyete­men eszerint a következő pontszámok elérése után le­hetett bejutni a jogi karra: József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Jogász nappali szak 109 Jogász levelező szak 106 Posztgraduális képzés 87 Ugyancsak ismertek már a szegedi élelmiszeripari főiskola idei felvételi ponthatárai. Kertészeti Egyetem Élelmiszeripari Főiskolai Kar Élelmiszeripari-gépész szakág Élelmiszertechnológus szakág Vállalkozó-menedzser szakág 85 106 105 • Lopás, csalás, korrupció, vagy amit akartok Olajmaffia Magyarországon! Az üzemanyag-forgal­mazás területén - is - fel­ütötte fejét Magyaror­szágon a maffia. A táma­dás először a háztartási tüzelőolaj felé irányult, de ma már az egész üzemanyag-forgalmazás­ra kiterjedőben van. A különféle manipulációk sok milliárd forint adóbe­vételtől fosztják meg a költségvetést. A kormány ez évben több irányú intézkedést hozott az adócsalók megfékezése érde­kében. A május 15-én hatályba lépett 66/1993. (V. 4.), a ház­tartási tüzelőolaj forgalmazásá­ról szóló kormányrendelet egy­értelműen leszögezi, hogy ház­tartási tüzelőolajat csak lakos­sági célra szabad felhasználni, színezett állapotban kell for­galmazni és az arra jogosultak norma alapján, utalvány elle­nében vásárolhatnak tüzelőola­jat. A szabályok megszegői 50 ezer forintig terjedő bírsággal sújthatok. A jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről, valamint a bérfőzési szeszadóról szóló LV1I1. sz. törvény, amely jú­lius l-jén lépett hatályba, még szigorúbb szankcionálást alkal­maz a jogtalan háztartási tüze­lőolaj-forgalmazók, illetve fel­használók ellen, pl. a tüzelő­olajjal üzemelő gépjárművet ismételt tettenérés esetén le kell foglalni. A kormányrende­let, illetve a törvény hatályba lépése óta a vámhivatalok és a rendőrség szakértői rendszere­sen ellenőrzik a háztartási tü­zelőolaj-forgalmazást. Annak ellenére, hogy jogilag szabá­lyozott a tüzelőolaj forgal­mazása, rendszeresen ellen­őrzik mind az előállítót, mind az importőrt, mind a felhaszn­álót és magas büntetéssel sújt­ják a visszaélőket, még mindig nem állt helyre a rend. Lopás, csalás, hanyagság, korrupció, törvénysértés, vám- és adó­csalás jellemző elsősorban a háztartási tüzelőolaj, de az egyéb üzemanyag-forgalmazás területén is. Tudomásunk van arról, hogy egyesek a motor­benzinekkel is manipulálnak és főleg az importálók részéről a magyar szabványelóírásoknak nem megfelelő termékek kerül­nek forgalmazásra. A követ­kezmények beláthatatlanok mind hazai, mind nemzetközi viszonylatban. Tekintve, hogy a manipulált üzemanyagok a nagy értékű gépjárművekben maradandó, gyors és javíthatatlan károso­dásokat okoznak, több márka­szerviz fontolgatja a magyaror­szági szolgáltatásainak felfüg­gesztését. Az így kialakuló, szinte balkáni állapotok nélkü­lözik a fogyasztói érdekvédel­met, a környezetvédelmet és rossz irányba befolyásolják nemzetközi megítélésünket. Ennek megelőzése, illetve továbbterjedésének megakadá­lyozása érdekében az Energia­stratégiai Tárcaközi Bizottság konkrét intézkedésekre tesz ja­vaslatot. • Gazsó Ferenc jellemezte a Magyarországon kialakult, egymással ellentétes két okta­táspolitikai koncepciót. A poiitika 1. A kormány és a mögötte álló politikai erők - a törvény­tervezetből. illetve immár a törvényből is „kiolvasható" ­koncepciójának lényege, hogy az iskolarendszer működését közvetlenül az állam, az igaz­gatási apparátus határozza meg. Az oktatási - szakmai ­tevékenységek tartalmának meghatározása állami feladat. (Az állam birtokolja annak le­hetőségét és eszközrendszerét, hogy meghatározza a tanítandó anyagot, megfogalmazza az oktatás tartalmi követelmé­nyeit és a nevelési célokat.) A tartalmi döntésekbe (például új, kifejezetten ideologikus tantárgyak - lásd: hittan a tan­rendben, az erkölcstan - beve­zetése) nem szólhat bele sem az iskolafenntartó önkormány­zat, sem az iskola használói. Ez a koncepció fönntartaná az államszocializmusra jellem­ző politikai vezérlési rendszert - mely szintén mindenekelőtt az oktatás tartalmát kívánta meghatározni; hatalmi legiti­mációs eszköznek tekintette az oktatást, amelyen keresztül a felnövekvő nemzedékek társa­dalmi magatartását, értékrend­jét közvetlenül lehet befolyá­solni. Egy pluralista társada­lomban ez anakronisztikus. 2. Az ezzel ellentétes kon­cepció - amely mögött ellenzé­ki politikai erők vannak - sze­rint nem állami-politikai fel­adat a szakmai, pedagógiai tar­talmak meghatározása. Az ál­lam az iskola alapítás és műkö­dés általános feltételeit hatá­Törvények már vannak, avagy: oktatás és politika Az oktatás és a politika viszonyát is elemezte Gazsó Ferenc szociológus, a Közgazdaságtudományi Egyetem tanára munkatársunknak adott interjújában, amelyet teljes terjedelmében a Szeged című folyóirat következő száma közöl; a TIT szegedi pedagógiai nyári egyetemén ugyanerről tartott előadást július 6-án. A parlament jú­lius 12-én megalkotta a közoktatási törvényt, amelynek több részlete továbbra is politikai viták témája. E témák némelyikéről a fönt említett interjú alapján közöljük a szociológus véleményét. rozza meg és ellátási kötele­zettsége van. Az oktatás nem tartozik a hatalmi szférához; társadalmi szolgáltatás, amely azt hivatott elősegíteni, hogy az állampolgárok hozzájuthas­sanak a társadalomban rele­váns kultúrához. Az iskolában közvetítendő tartalmak kivá­lasztása szakmai feladat, a szakma pedig többféle kíná­latot termel ki. Ezek szabad megjelenése és választása az oktatási rendszer plurális mű­ködésének alapvető feltétele. A pénz A törvénytervezet vitájának is egyik központi témája volt a finanszírozás. A szociológus véleménye: olyan oktatási rendszer egyetlen modern tár­sadalomban sincs, ahol ne len­ne az államnak ellátási kötele­zettsége és felelőssége. Ez ak­kor is fönnáll, ha az oktatást a használók felől megközelítve szabályozzák, vagyis kínálati iskolarendszer és tanszabadság van - például Hollandiában: az Szűrővizsgálatok a vasaiban Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Csongrád megyei Intézete, a Magyar Máltai Szeretetszolgá­lat szegedi csoportja és az őket segítő nővérek ismét szűrő­vizsgálatokat végeznek a sze­gedi vásár területén, július 15­től 18-ig. Vállalkozásukat tá­mogatja a vásárigazgatóság, a UNITED WAY Délmagyaror­szág Alapítvány és a MATÁV Rt. szegedi igazgatósága. A lakossági szűrés célja, hogy az emberek figyelmét az egészségmegőrzésre irányítsa, s hogy a szakemberek egyszer­smind teijesszék a helyes élet­módra vonatkozó ismereteket. A vizsgálatok során, vénás vér­vétel után, megállapítják a vér össz-cholesterinszintjét, a HDL-cholesterin, azaz a védő­faktor és a triglicerid mennyi­ségét. Számítógépes műszerrel megmérik a jelentkezők vér­nyomását, a csontozat figye­lembe vételével meghatároz­zák kinek-kinek az ideális test­súlyát, és tanácsokat adnak az egészséget szolgáló életvitelre. A szervezők kérik, hogy a délelőtt 10 órától délután 2-ig tartó vérvételre zsírmentes va­csora után, lehetőleg éhgyo­morral jelenjenek meg a vásár egészségre is adó látogatói. Egyéb vizsgálatokkal, tanács­adással délután 6-ig állnak az érdeklődók rendelkezésére az egészségügyi szakemberek. Szabad Színházak - harmadszor 1991 augusztusában úgy fe­jeztük be a Szabad Színházak Nemzetközi Találkozóját, hogy legközelebb már szeretnénk egy városi befogadószínház működtetőjeként megrendezni a következő találkozót. Most ­1993. július 18-án - úgy kezd­jük el a harmadik találkozót, hogy a közönség a már meg­szokott helyszíneken találkoz­hat a meghívott együttesekkel. Befogadószínház nincsen, de a régi zsinagógában, a Bálint Sándor Művelődési Házban, és az auditórium maximumban legalább tíz hazai és külföldi csoport lép föl öt estén át. Köz­tük olyanok is, akiket még nem láthattak Szegeden az alterna­tív színházművészet kedvelői. Tavaly a tánc és mozgás kom­pozíciók domináltak, az idén valamivel több lesz a hagyo­mányos, klasszikus vagy szö­vegcentrikus előadás. És több lesz a fiatal diákszínjátszó is, s gyerekek is szerepelnek a programban. Végre megeleve­nedhet az utcai komédiázás ne­mes hagyománya, a Dugonics és a Széchenyi térről, a délutá­ni bemutatók helyszíneiről in­dulhat a közönség az esti elő­adásokra. Megpróbáljuk eltün­tetni azokat a határokat, me­lyek a professzionális és a mű­kedvelő színpadi hagyomány és megszokás között húzód­nak, legalább arra az időre, míg a város vendégül látja a fesztivál résztvevőit. Nem mondhatunk le arról a, célunk­ról sem, hogy az élő színház­művészet még sokszínűbben, nagyságrendekkel több társu­lattal és előadással jelenhessen meg Szeged nyári műsorkíná­latában. S nem csupán meghí­vásokat, de új előadásokat is szeretnénk majd színpadra és közönség elé juttatni, olyano­kat, amelyek kifejezetten ide és erre az alkalomra készülnek. Már most is sokan és sokféle módon segítenek ebben, de to­vábbra is szükséges annak a helynek a megteremtése, ame­lyik működő és egész évben színházi műhelyül szolgáló bá­zisa terveinknek. Akik nyáron eljönnek a Szegedi Színházi Páholy, a Magyarországi Al­ternatív Színházi Központ hí­vására, hogy a Szegedi Sza­badtéri Játékok által finanszí­rozott találkozón megmutassák képességeiket és művészi el­képzeléseiket, ennek a prog­ramnak tényleges és aktív tá­mogatói. Az ügyünk közös, mert közös az a játék is, amelynek nagyszerűségéről mindenki meggyőződhet, aki velünk tölt öt estét július 18-a és 22-e között. Balog József Szegedi Színházi Páholy oktatás anyagi, működési fel­tételeit és jogi szabályait az ál­lam garantálja. Magyarorszá­gon az 1990-es önkormányzati törvény megszüntette az állam iskolafenntartó monopóliumát; az állami iskolák ellátási köte­lezettségét megosztották a he­lyi hatalommal. Az új törvény szerint a központi költségvetés csak a pedagógusok bérét és azok járulékait finanszírozza. A politikai gondolkodás irá­nya tehát: az állam igyekszik ellátási kötelezettségét mini­malizálni, s ezt az önkormány­zatokra hárítani - miközben a pedagógiai tartalom kizáróla­gos befolyásolásának jogát magának vindikálja. A szerkezet Ugyancsak sokat vitatott kérdés volt az iskolaszerkezet átalakítása, a nyolcosztályos alapképzésre épülő struktúra megváltoztatása. Gazsó Ferenc véleménye szerint az új iskola­szerkezet nem egyszerűen szo­ciális érzéketlenségről árulko­dik, hanem egyenesen konzer­válni igyekszik a létező társa­dalmi egyenlőtlenségeket. A 10 osztályos alapképzésben résztvevők nem tudják fölven­ni a versenyt a „lefelé" kiter­jesztett középiskolai képzésben résztvevőkkel (a gimnáziumok már a 6. osztályból „elszipkáz­zák" a tehetségesebbeket). Ar­ról van szó, hogy kialakul egy szűk befogadóképességű (egy­egy korosztály 35-45 százalé­kát befogadó) exkluzív közok­tatási rendszer, a tömeg pedig - cserébe? - megkapja a plusz két évet, a 8 helyett a 10 osztá­lyos alapképzést. Az előnyös helyzetet élvező társadalmi csoportok előnyeiket az isko­larendszerbe beépített mecha­nizmusok (több szelekciós kü­szöb) révén is halmozzák, míg a hátrányok további hátrányok­kal társulnak. Az új iskolaszer­kezet nem a társadalmi egyen­lőtlenségek hatásának enyhíté­sét célozza meg. (Megjegyzés: Magyarország is aláírta és 1991-ben törvény­ben emelte hatályossá a gyer­mekek jogairól szóló, 1989-es egyezményt, mely az aláíró ál­lamra - a többi között - azt a kötelességet rója: minden esz­közzel segíti a gyerekeket, hogy anyagi helyzetük miatt egyikük se kerüljön hátrányba és - képességeitől függően ­mindenki, aki akar, egyetemre juthasson.) S. E. lójárt „zázados" az FBI-tól A gyerek kezébe nyomta az üzenetet, mondván, vigye el az anyjának, addig ő megvárja őket a lakásban. A fiúcska ter­mészetesen engedelmeskedett, mire visszatértek, addigra már a „zázadosnak" nyoma veszett, miként háromezer forintnak és egy rádiósmagnónak is. Az édesanya azonnal a szegedi rendőrkapitányságra sietett és feljelentést tett. Jójárt „zázados" még három hasonló akciót bonyolított le. Mindig 8-10 éves gyerekeket pécézett ki magának. Igazolta­tott, majd azzal fenyegetőzött, hogy beviszi őket a kapitány­ságra, avagy választhatnak: menjenek haza és otthon ti­százzák az ügyet. Hogy szavá­nak nyomatékot adjon, egy patronos pisztolyt is elővett egy alkalommal. A zsákmá­nyai közé sorolh'ató többek között egy 14 ezer forintot élő zálogcédula, amit egyébként eldobott, egy rossz telefon és némi aprópénz. Nos, akkor ismerkedjünk meg közelebbről - a szegedi 3. sz. rendőrállomás nyomozói­nak jóvoltából - Jójárt Attila „zázadossal, az FBI-tól". Igen gyorsan járta végig a szamár­létrát „zázadosunk", ugyanis mindössze 14 éves. Nevét szerényen jelöljük csak P. T.­vel. Egy zákányszéki fiatalem­berről van szó, aki a kalocsai nevelőintézetből szökött meg. Megérkezett a nagyvárosba, egy fillérje sem volt. Megis­merkedett egy hajléktalan fér­fival, aki elmondta, a Csongrá­di sugárúton létezik egy lakás, ahol egy darabig ingyen is el­lakhat. Ment is a dolog egy-két hétig. Ezután a főbérlő felhívta a figyelmét P. T.-nek, hogy most már fizessen, vagy szedje a sátorfáját. Ekkor jutott eszé­be, hogy egyszer egy autóból ellopott egy táskát, amelyikben talált egy önkéntesrendőri­igazolványt. Eltette, hátha jó lesz valamire... Hogy mire volt jó, azt az előbbiekben már ecseteltük. P. T. egyébként jól megér­demelt nyári vakációját tölti otthon, és majd csupán ősszel megy vissza Kalocsára. A rendőrség nem szeret jóslások­ba bocsátkozni, de nem tartja kizártnak, hogy a jövőben ta­lálkoznak még a „kollégával". V. Fekete Sándor A Szabad Színházak Nemzetközi Találkozójának programja: Július 18., vasárnap - Alföld Sínpad, Dream Team, Főnix Diákszínpad. Július 19., hétfő - Kerekasztal Színházi Társulás. Arvisura, Makófalvi Iskolakör. Július 20., kedd - Utolsó Vonal, Andaxszínház. Július 21., szerda - Enzo Cozzi, -Újvidéki Tanyaszínház, Főnix, Arvisura. Július 22., csütörtök - Egyetemi Színház Szeged, Aiowa Szabadka. Naiv festő tárlata Ahogy a kiállítóterembe lépek, mindjárt a festónő lép oda hozzám, hogy üdvözöl­jön. Külseje nem művészies, mosolygó tekintete egysze­rűségről árulkodik. Batóné Bertus Terézia már nyugdí­jas volt, amikor ecsetet fo­gott, hogy a valóságot, érzé­sein, a belső valóságon át fejezze ki. Festeni senkitói nem tanult, független min­den művészi irányzattól ­amit lát, ösztönösen festi le. Képeien a mozdulatlanság éppúgy része a kifejezésnek, mint a színek. Nemes egy­szerűségben van minden a helyén, a tárgyak precízen kidolgozva jelennek meg. Műveinek többsége a min­dig megújuló természetről: erdőről, folyóról, vízesésről vagy a csendes tél magá­nyáról mesél. A kiállítás a Juhász Gyu­la Művelődési Házban te­kinthető meg. Cs. Z.

Next

/
Oldalképek
Tartalom