Délmagyarország, 1993. július (83. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-13 / 161. szám

KEDD, 1993. JÚL. 13. „Élmény visszatérni az egyiptomi művészethez Az Aida jelmeztervezője; Vágó Nelly HAZAI TÜKÖR 5 Vágó Nelly, az. Operaház vezető jelmeztervezője Az ember tragédiája 1965-ös bemutatója óta szinte állandó vendég a szegedi szabadtérin. A tavalyi Carmen és a Macskák jelmezeit is ő tervezte. Dekoratív kosztümjeivel hosszú évek óta találkozhatnak a nézők nemcsak a hazai színpadokon, hanem az osztrák, a német és az orosz sztnházakban, a filmekben és a televízióban is. Vágó Nelly szinte hazajár Szegedre, a Szabadtéri Játékok emlékérme éppen olyan értékes elismerés számára, mint a Jászai-díj, az Érdemes Művész cím, a Pirandello-díj, a Szcenikai Világkiállítás aranyérme és a közönség által két ízben megszavazott Erzsébet-díj. A művésznővel a munkahelyén, az Operaházban beszélgettünk. • Az Aida jelmezeinek megtervezése hatalmas feladat, hogyan készült fel rá? - Ismerni kell a darabot, megérteni a mondanivalóját, közben hallgatni kell a zenét, újból és újból átlapozni az egyiptomi művészetről szóló csodálatos albumokat. Talán éppen az egyiptomi művészet alkalmazta először azokat a színeket és formajegyeket, amelyek nagy tereken - szabadtéren - nagy tömegeket elkápráztatnak. Élmény visszanyúlni a forrásokhoz, mert az egyiptomi forma- és színvilágból mindig újai tudok felfedezni, és bemulatni a közönségnek. • Az utóbbi években a színházaknak egyre kevesebb pénzük van jelmezekre is, ugyanakkor látványos produkciókat vár a közönség. Ahol tudnak erre is költeni, ott szívesen alkalmaznak nemes kelméket, selymet, bársonyt. Hogyan lehet kevés pénzből pompás jelmezeket készíteni? - Soha sem szabad hazudni a közönségnek! A tervező mesterségbeli felkészültsége és gyakorlata segít abban, hogy minden olyan legyen a színpadon, mintha valódi lenne. Hiszen maga a színjátszás is ezt valósítja meg. A rendező, a díszlettervező és a jelmeztervező közös munkája, a mesterségek ezernyi rafinériája teszi lehetővé, hogy amikor kialszanak a rivaldafények, és megjelenik Verdi álomvilága, akkor a sokezer néző a fáraó udvarában érezhesse magát. Munkatársaimmal jól összeszokott team-et alkotunk, sokszor arra kényszerülünk, hogy ezernyi ötlettel, sok kézi festőmunkával, különféle kelmék applikálásával, szerényebb eszközökkel a legszebb látványt varázsoljuk a színpadra. • Az Aida jelmezeinél milyen trükköket lehet alkalmazni? - A Dóm tér egyedülálló atmoszférája, a nagy nyitott tér lehetővé teszi, hogy az egyiptomi művészet palettájáról vett sárga, türkizkék, arany színek szélesebb ecsetvonásokkal jelenjenek meg a nézők elótt. Az anyagok felhasználásakor finom trükköket alkalmazhatunk, például az ózikeszínű düftin már a harmadik sorból abszolút összetéveszthető a méregdrága szarvasbőrrel. Az Aidában rengeteg szereplő van, fgy képtelenség minden ruhát újonan elkészíteni. Ezért úgy válogatjuk össze az Operaház és a szegedi színház jelmeztárából a statisztéria kosztüméit. hogy végül egységes képet mutassanak. H. Zs. • Még nincsenek teljesen készen, de a költözködésnek már csak az apróbb munkálatai vannak hátra. Az örömhír bejelentésén kívül azonban más apropója is volt a sajtótájékoztatónak, nevezetesen a közelmúltban kiújult kábeltévé-vita. Pavlovits Miklós ma már a harmadik szegedi televízió születésénél bábáskodik - ott volt a Körzeti-, a Városi Tv megalakulásánál -, s elmondta, hogy ő a Telin Tv-ből független televíziót szeretne csinálni. A helyi televíziókat csak függetlenként képzeli el - hangsúlyozta többször -, hiszen az önkormányzatok és városi televízióik közötti konfliklusok eredményeképpen ma már meg lehetne alakítani a kirúgott főszerkesztők klubját. Az önállóságot pedig nehéz definiálni, hiszen magát az önkormányzatot sem könnyű... A Telin ugyan gyerekcipőben jár, de voltak már sport-, kulturális- és üzleti jellegű, kereskedelmi műsorai is. Lehetőségeik nőttek az új stúdióval, hiszen például a szomszéd szobában található a Kábeltévé Rt. új fejállomása, így már élő adásra is módúk lesz. Pavlovits Miklós véleménye szerint a kereskedelmi és közszolgálati funkciók nem különülnek el annyira, amennyire a majdani törvény szeretné. A Telinnek ugyan pénze nem sok van, ám nem terveznek tőkebevonást, önállóan szeretnének fölfejlődni. A finanszírozás mindig rendkívül problematikus, ha valamelyik tévé pénzt kap, akkor nem biztos, hogy nézett műsorokat kell csinálnia, hiKirúgott Főszerkesztők Klubja? Ünnepi zavarban A Kábel Rt. és a Telin TV új székhelyen „Ünnepi zavarban" tájékoztatta tegnap a sajtó megjelent képviselőit a Kábel Rt. és a Telin TV új, Csongrádi sgt. 12. szám alatti rezidenciáján Pavlovits Miklós főszerkesztő, hiszen a félig kész állapotban leledző stúdióban már ünnep volt. szen ezzel a támogatással igazolja magát, majd erre példának a VTV utolsó másfél évét hozta fel. „Nekünk csak nézett műsorokat szabad csinálni" mondotta végül a jövőbe tekintő Pavlovits Miklós. Ezután a Telin főrészvényesének, a Kábeltelevízió Rt. ügyvezető igazgatója, Csábi László beszélt a körülöttük „viharossá vált érdeklődés" miatt. A műszaki fejlődés elengedhetetlen volt a cég számára, hiszen a postapalota emeleti szűk betonkeszonjában a nagy meFotó: Nagy László legben már szinte labilissá vált a fejállomás működése. A VTV-ről szólva elmondta, hogy csak az együttműködés műszaki lehetőségei változtak, a Kábeltévé rt. továbbra is szerződés alapján kívánja fenntartani a VTV csatornáját, ám ezt az ügyiratot még nem írták alá. A tárgyalások egyébként folynak, s remélhetőleg rövidesen az eredményről is beszámolhatunk. T. V. Sámánok nyomában Diószegi Vilmos néprajzkutató, orientalista születésének 70. évfordulója alkalmából Az ősvallás nyomában címmel tisztelgő tárlat nyílt hétfőn Budapesten a Néprajzi Múzeumban. Diószegi fó kutatási területe • Vér az erkély alatt Vége a „Hatvani-diszkónak! M „Diszkó, haza, család!" állhatna a föliral a Teleki utcai kisgazda-székház kapualjában. Mert az épületben nem csak politikai eszmék hangoztatása szolgált az ifjúi lelkek hevítésére. Hatvani Zoltán, a kisgazda párt Nagy-Szegedi Szervezetének elnöke kezdeményezésére kezdtek zenélni a Teleki utcában. Amint Szigethy Ferenc, a kisgazda párt megyei elnöke, Pancza István megyei főtitkár, és Széli Ferenc, a szegedi szervezet elnöke elmondta, e vállalkozás példa nélküli, tudomásuk szerint még sehol sem próbáltak diszkó-klubot csinálni egy pártszékáházból... „Nem kisgazda-diszkó!" A kisgazda vezetők hangsúlyozták, hogy ne keverjük össze a botrányos körülmények között működő diszkót a kisgazda párttal. Véleményük szerint a kettőnek semmi köze egymáshoz, még akkor sem, ha Hatvani Zoltán szerint: a rendezvény „a párt ifjúsági szervezetének ügye", „a diszkó a pártrendezvények szerves része", „csak tagsági igazolvánnyal lehet belépni." Szigethy Ferenc, Pancza István és Széli Ferenc sorra cáfolták Hatvani Zoltán állításait, s hozzátették. hogy Hatvani Zoltán csak szavazás idején osztott üres igazolványokat a diszkós fiataloknak, s a papírokat össze is szedte aztán. A Teleki és Sóhordó utca, valamint a József Attila sugárút érintett lakói már tavaly májusban intézkedéseket kértek a diszkó ellen. Jártak dr. Ványai Éva alpolgármesternél, de dr. Szőke Péter városi rendőrkapitány ajtaján is bekopogtattak. „Céltábla" a kapu alatt Elmondták, hogy a péntekszombati diszkó idején a környező kapuijak illemhellyé alakulnak, a háztömb belső kertjében szerelmi együttlétek bonyolódnak, az utcán pedig véresre verik egymást az erejükkel nem bíró fiatalok. A kukaborogatás, virágszaggatás, ordítozás ugyancsak állandó kísérőjelenségei a zenebonának. Mindkét helyen az ügy kivizsgálását ígérték. A diszkó mindeközben élte megszokott világát. Szeptemberben Hatvani Zoltán egyhavi haladékot kért a rendcsinálásra. de csak annyi változott, hogy még nagyobb verekedésekhez kellett rendőröket hívni. A kék-fehér riadókocsi már magától is megtalálta az utat a Teleki-diszkóhoz... A pinceablakokban szipóztak. az ablakok alatt rugdostak: másnap reggel aztán az ott lakóknak kellett fölmosni a vért. A képviselő közbelép A lakók közben újabb fórumot kerestek: egyikük fölhívta az éppen itthon tartózkodó Bratinka József területi képviselőt, akinek kezdeményezésére a polgármesteri hivatal és a rendőrség is megvizsgálta, mit lehet, illetve mit nem lehet tenni. A hivatal egyik irodájától a másikhoz küldte az ügyet, a rendőrség pedig fokozottabb ellenőrzést ígért, aminek annyi foganatja volt, hogy a rendőrök távozása után ismét magasra hágott a .jókedv", s a cirkusz. A lakók pedig jobbnak láta magyarság honfoglalás előtti pogány hitvilágának, illetve ezzel kapcsolatban a magyar néphit történeti rétegeinek vizsgálata volt. A kamaratárlaton számos fotó mutatja be gyűjtőútjait, amelyek során eljutott a burjátok, a beltirek és a szojotok földjére is. A vitrinekben helyet kaptak a Mongóliából származó sámán, illetőleg sámánnó rituális öltözetei is: fejdíszek, kabátok, csizmák és a sámánok legfontosabb eszközei a, dobok és dobverők. ták ajtózáraikat megerősíteni, ablakaikra rácsot szereltetni, s kerítést emelni a diszkó-udvar, valamint a tömbbelső közé. Június 25-én Hatvani Zoltán telefonon egy lakónak Ígéretet tett a diszkó-klub bezárására, erről viszont éppen a dáridózókat nem értesítette: még aznap éjjel, s rákövetkező nap este is folytatódott a mulatság. Még „rendkívüli", hétközi rendezvényt is tartottak... Közben alapjaiban rendült meg a ház rendjéért felelős Hatvani Zoltán pártbeli helyzete: az országos vezetőség mindennemű tisztségéből fölfüggesztette. A székházat július 9-én Szigethy Ferenc, a kisgazda párt Csongrád megyei elnöke vette át. Ezzel a Teleki utcai diszkónak is vége, mégpedig „egyszer és mindenkorra", ahogyan a kisgazda vezetők fogalmaztak. Azóta csakugyan csönd van a környéken. Az ügy - kizárólag vájtfülűek számára érdekes - pikantériája, hogy a Teleki utcában soha nem is működött diszkóklub; zenei berkekben nagytekintélyű szakértőnek számító munkatársamtól megtudtam, hogy a Joker-klubban az alternatív zene rajongói találkoztak, s tették magukat ismertté a környéken. A többi viszont stimmel... Ny. P. Nincs szünet, színház a Nyár Kéthetes előadássorozat a Kamarában Vasárnap kinyitott a Nyári Szünet Színház; az utcán zeneszó fogadta a közönséget, az előcsarnokban az estélyi öltönyös színész- vállalkozó, Bicskey Lukács. Akinek - néhány társával együtt - nyáron sem kell a szünet, pontosabban: folyamatosan színházra van szükségük. Ezért találták ki a Nyári Szünet Színházat, szerveztek két hetes előadássorozatot, szponzorokat nyertek meg. Weingarten: Nyár című darabját a Madách Színház művészei - Szakácsi Sándor, Schnell Adóm, Somlai Edina és Mészáros Károly - játszták. Mészáros Károly rendezte. Azok közé a művek közé tartozik, amelyre azt mondják a színészek: jó darab. Igazuk is van, hiszen négy pompás szerep van benne. Amúgy könnyed, de azért érzékeny, kicsit melankolikus, kicsit ironikus, nagyon humánus színpadi etűd az életről. Szorosabban véve: a szerelemről. De hát e kettő ugyanaz, mint tudjuk. Két macska a főszereplője. Szakácsi Sándor és Schnell Ádám egymással versengve élvezik macskaszerepeiket - és a közönség élvezi a színészmimikusok mestermutatványait. Minden nézőpont kérdése - erről is szól a darab; melynek nézője ezúttal hajlik arra: ebben az agyat is aszaló hőségben ideális választás volt a Mészáros.-féle Nyár; mert a jó. a valódi színháznak az a népszerűbb - típusa, amely a színésznek az arisztotelészi értelemben vett utánzás örömét adja, a közönségnek pedig megengedi, hogy az elbűvölő mimézist szemlélve élvezkedjen. Nincs felkavaró személyes érintettség, ez nem a katarzis ideje; nyár van - és mégis színház benne ez a Nyár. A szerencsések még tegnap este megnézhették; a következő előadás 14-én este 8-kor lesz a Kamaraszínházban; Slade: Jövőre veled ugyanitt, győri művészek előadásában, melyet 15-én megismételnek. S. E. Nyerő fizikusok? A virginiai William and Mary Egyetemen 41 ország csapatának részvételével hétfőn megkezdődött a nemzetközi fizikai diákolimpia. Az öttagú magyar csapat tagjai a budapesti Fazekas Mihály gimnázium két diákja, valamint a balassagyarmati Balassi, a bonyhádi Evangélikus és a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem gyakorló gimnáziumának egy-egy diákja. Az immár 24. alkalommal megrendezett versenyen a magyarok mindig a mezőny első harmadában szerepeltek, idén is bíznak a jó eredményben - mondotta vezetőjük, Gnadig Péter, az ELTE oktatója az MTI-nek.