Délmagyarország, 1993. július (83. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-12 / 160. szám

2. Ili , SPORTJA 1993. július 12. fl világ legerősebb embere Szegeden járt „Na Figyeljetek srácok! így kell ezt csinálni... Semmi púder duma... Nyomjátok!" Figyeltek is sóvárogva (a háttérben a szegedi bajnok fekete pólóban), de egyikük sem bírta egyszerre kinyomni a két játékszert. Fekete ór persze nem tréfált, fütyörészve bicizctt egy kicsit. Ja, a súlyzók egyenként 52 kilót nyomtak... Kérem, nézzék Nagy László felvételeit és csodálkozzanak! Szegeden, a Talent Centerben a rendkívül színvonalasra sikeredett Sportfesztiválon ugyanis fellépett a világ legerősebb embere, azaz Fekete László, aki éppen egy 150 kilós golyót pakol fel az emelvényre. Mellesleg Szeged legerősebb emberei ketten sem bírták megmozdítani ezt a hatalmas gömböt. No, nem mintha olyan gyengék lennének..., hiszen azt a picinyke 126 kilós malomkövet csak-csak felemelte a második helyezett is, de Oláh Imre végül is néhány tizedmásodperccel tovább tartotta keresztre feszített pózban a két darab 16 kilós súlyt, s ő lett a győztes. Uj világcsúcs 10 000 méteren Ondieki titkos törve valóra vált Várakozáson felül teljesítettek a vasutas labdarúgók Tavasszal sínen volt az SZVSE... Több mint negyvenéves (sport)újságfrói pályafutásom során nem találkoztam még olyan nővel, aki annyi szenvedéllyel szerette volna a férfiak „sportágát", a labdarúgást, aki olyan hévvel vetette volna bele magát e szép játék irányításába, mint Nyáriné Foálé Dóra, a SZVSE labdarúgó szakosztályának elnöke. Amikor a vasutas csapat tavaszi teljesftményéről beszélgetünk, kitűnik az is, hogy nem csak szereti, hanem a sportág minden csfnjával-bínjával tisztában is van az elnöknő. Nem kerül tehát nagy fáradságba válaszolni kérdéseimre: A SZVSE a HLC ellen mind az ősszel, mind pedig a tavasszal győztesként hagyta el a pályát... Fotó: Hárs László Az idei nyári atlétikai szezon eddigi kétségkívül legnagyobb eredményét érte el Yobes Ondieki, amikor szombaton a világon elsőként 27 percen belül (26:58.38 p) futotta le a 10 ezer méteres (ávot. A halk szavú kenyai íutó. aki 32 évesen az amerikai lowa State University hallgatója, hal hónapja készült titokban erre a versenyre. Aminl elmondta, ncni akarta nyilvánosságra hozni tervét, hogy az 5000 méter világbajnokaként 10 ezren kiván indulni. A szakemberek nem is tőle. hanem honfitársától, William Sigcitől várták a jobb eredményi, amely esetleg megközelíti Richárd Chclimonak, az elmúlt hétfőn Stockholmban elért világcsúcsát (27:07.91 p). A oslói stadionban - amely már ötven világcsúcsot, látott - a mexikói Isaac Garcia és az ír John Dohcrty diktálták a tempót az első kilométereken. - Az első 2000 méter nem ment valami jól. de öt kilométer után már összeszedtem magam. Kicsit szeles volt az idő, de éreztem ez az én napom lehet - mondta a verseny után Ondieki. Ahogy fogytak a kilométerek, mind világosabbá vált. hogy a verseny a két kenyai, Ondieki és Sigci között dől el. Mindketten a világcsúcs részidőnél jobb idő alatt teljesítették a 5000 métert is, átlagban 65 másodperces köröket futottak. Siguei többször megpróbálta lerázni Ondiekit, ilyenkor 63 másodperc is elég volt egy kör megtételéhez. Az utolsó körök előtt már sejthető volt a világcsúcs és az is, hogy megdőlhet a bűvös 27 perces álomhatár. Ondieki végül 26:58.38-nál szakította át a célszalagot, több mint kilenc másodpercet javítva Chclimo rekordján. Chelimo-t az vigasztalhatja, hogy Ondieki szerint ő lesz a második ember a világon, aki 27 percen belül teljesíti majd a 10 ezer métert. Ondieki 1989-ben robbant be a nemzetközi atlétikai életbe, amikor 5000 méteren legyőzte a verhetetlennek tartott marokkói Said Aouita-t. Ugyanezen a távon Tokióban 1991-ben megnyerte a világbajnokságot, de a barcelonai olimpián csak ötödik lett. Stuttgartban a jövő hónapban nem kívánja megvédeni világbajnoki címét, helyette a 10 ezerre koncentrál, hogy tovább erősödjön, hiszen 1995-ben már a maratoni világbajnokságon szeretne bizonyítani. - Mi volt a célkitűzés a bajnokság előtt a csapat helyezését illetően? - Egy sima, promlémamentes bentmaradást tűztünk magunk elé. Tettük ezt főleg azért, mert nem volt elég játékosunk, olyan labdarúgók távoztak el tőlünk, mint Takács József, Illyés Gábor és Krajczár István, akiket, úgy nézett ki, hogy nem tudunk kellő mértékben pótolni. Aztán kitűnt, hogy nem is számítottunk rosszul, hiszen az ősszel nem ment valami fényesen a csapatnak, egymás után öt „zakót" is kaptunk, s így 14 ponttal csak a 10. helyen tudtunk landolni. - De tavasszal aztán nagyot változott a helyzet... - Csodálatos tavaszunk volt. Menet közben két olyan jó képességű labdarúgót sikerült leigazolnunk, mint Hurguly János és Tóth Zoltán, akik gyorsan beilleszkedtek az együttesbe, s a többiekkel együtt egységes csapatot alkotva nagy menetelést vágtak ki a bajnokság második felében. Tavasszal mindössze Dorozsmán szenvedtünk vereséget, a többi mérkőzésen nem találtunk legyőzőre. S mindehhez még csak azt teszem hozzá, hogy idegenben sokkal jobban játszott a SZVSE, mint hazai környezetben. - Gondolom a csapat sikeres szerepléséhez más tényezők is hozzájárultak... - Természetesen. Ennek kapcsán elsőként kell megemlítenem dr. Tóth János tevékenységét. Ő mint edző és mint játékos is sokat tett azért, hogy jóval túl tudjuk teljesíteni célkitűzésünket. Mint edző minden esetben megfelelő taktikával látta el a csapatot, mint játékos pedig a pályán jól összefogta a gárdát, nagyszerűen irányított, egyszóval nagy hasznára volt az együttesnek. - Úgy beszélik, hogy megválik a SZVSE-tél... - Én is a Délmagyarországban olvastam a hírt, de meg kell mondjam, hogy nincs semmi alapja az információnak. Dr. Tóth János továbbra is élvezi a vezetőség és a játékosok bizalmát, tehát semmi okunk sincs arra, hogy lecseréljük... - A szakosztály vezetőségének milyen szerepe volt a sikeres helytállásban? - A két Zolival (Kónya Zoltán technikai vezetővel és Nagy Zoltán szakosztályvezetővel) együtt mindent elkövettünk, hogy a játékosok zavartalanul készülhessenek a mérkőzésekre. Ott vagyunk az edzéseken, s ha valami probléma felmerül, akkor igyekszünk minél hamarabb megoldani, hogy a csapatot ne befolyásolja semmi negatívan. Büszkén mondhatom, hogy az egyesület anyagi nehézségei ellenére, a labdarúgó-szakosztályban minden ígéretünket teljesítettük a játékosokkal szemben, senkinek semmivel nem vagyunk adósai... - Kik azok a játékosok, akikkel teljes mértékben elégedett? - Több van ilyen, hiszen labdarúgóink többsége igyekezett mindent megtenni a jöbb helyezés elérése érdekében. Elsősorban Süli László, Kun Lajos, dr. Tóth János, Paksi Péter és Tóth Zoltán nevét említeném, de ez nem jelenti azt, hogy a többiek ellazsálták volna a tavaszt. Talán Puskástól vártam többet, esősorban a gólokat... - Igaz is. A jó szereplés ellenére sok gól nélküli döntetlent játszottak tavaszszal... - Sajnos, amint már említettem, akitől vártuk a gólokat, az nem nagyon lö\ ügette. A többiek viszont nem kimondottan góllövő csatárok. Éppen ezért azon fáradozunk, hogy legalább egy jó golvágót igazoljunk az új szezonban a csapathoz. - Ha nem titok, ki lenne az? - Dr. Kovács Gáborról van szó, aki eddig Svájcban játszott, nem is akárhogyan, hiszen "csapata felkerült egy magasabb osztályba. M st úgy néz ki, hogy hazajön, s akkor, ha megegyezünk, nálunk fog játszani. - Újabb erősítésekre van kilátás? - Elsősorban a jelenlegi játékos-keretünket szeretnénk megtartani, vagy újabbakkal bővíteni. Két labdarúgó kölcsönben van nálunk, a/, ő sorsuk a következő napokban fog eldőlni. De még egyszer hangsúlyozom, hogy ha Kovács Gabit sikerül leigazolnunk, nagyon sokat erősödik támadósorunk, s akkor ígérhetem, hogy az új szezonban kevesebb lesz a SZVSE gói nélküli döntetlenje... SÁNDOR JÓZSEF Totóeredmények 1. Rapid Wien - Halmstad 2-0 1 2. Gabrovo - Bydgoszcz 0-0 X 3. Rapid Bucuresti - Lyngby 2-4 2 4. Trelleborg - Saarbrücken 2-0 ' 1 5. FC Koppenhága - Austria Wien 0-1 2 6. Lausanne - Norrköping 2-4 2 7. Odense - Videoton-Waltham 3-1 I 8. Malmö - Uerdingen 2-1 1 9. Aalborg - Maccabi Tel-Aviv 2-1 1 10. Haxken - Slavia Praha 0-3 2 ll.Silkeborg-Bochum :. 2-2 X 12. Aarhus-Olelul Galati 4-0 1 13. Salzburg - Young Boys 0-2 2 Pluszmérkőzés: 14. Dresden - Wiener SC 1-0 1