Délmagyarország, 1993. július (83. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-12 / 160. szám

6 A HELYZET DÉLMAQYARORSZÁQ HÉTFŐ, 1993. JÚL. 12. Fotó: Nagy László A Nemzetközi Farm Menedzsment Szövetség, az IFMA Közép-Kelet-Európában először, Magyarorszá­gon rendezi meg IX. Világkongresszusát. A tegnap, Bu­dapesten megnyílt kongresszus „előtúráját" a hétvégén rendezték meg Csongrád megyében. Holland, német, an­gol, japán és maláj mezőgazdasági szakemberek, kutatók ismerkedtek három napon át Csongrád megye mező­gazdaságával és élelmiszeriparával. Szombaton délután az „előtúra" végén a Tiszán, egy sétahajón számollak be tapasztalataikról a résztvevők. • Magunk is éreztük, rend­kívül fárasztó megismerni a megye mezőgazdaságát, de ér­demes - mondta elöljáróban Lehmann István a megyei közgyűlés elnöke. - Hogyan jutottak el éppen Csongrád megyébe a világ agrárszakemberei? - A résztvevők maguk kér­ték, hogy az országnak ezt a részét tanulmányozhassák. Úgy tűnik, itt nagyon jók az adottságok a mezőgazdasági termeléshez, de sok minden hiányzik még ahhoz, hogy ezt ki is tudjuk használni. - Azon csodálkoztunk, hogy három-négy évvel a poli­tikai rendszerváltás után mi­lyen szép eredményeket értek el a magyar mezőgazdászok ­mondta Cornelius Becker, a holland Rabo-bank igazgatója - Érdekes volt számomra, hogy itt hogyan értelmezik a szövetkezeti mozgalmat. Ná­lunk hollandiában egészen másként ment végbe ez a fo­lyamat, s a képzettársításunk is egészen más, ha a szövetkeze­tekről hallunk. Természetesen mindenki más szemüvegen át nézte a magyar mezőgazdaságot, hi­szen mindenki máshonnan jött. Larzelere Henry, a michingeni egyetem nyugdíjas professzora például Bangladessel és Ko­reával hasonlftott össze ben­nünket, hiszen éveken át ebben a két fejlődő országban szer­vezte a mezőgazdaság átala­kítását: - Szimpatikus volt szá­momra, hogy a magyar kor­A boldog ffónysziget Egy éve halt meg Véntus Istvén Vántus István Er­kel-díjas zeneszerző, tanszékvezető konzer­vatóriumi tanár 1992. július 9-én halt meg Debrecenben, rö­viddel Hangcsoportok című művének bemutatója után, melynek zárótétele: Áradó, sugárzó han­gok. Ezek a hangok vezették - a Boldog Szigetre... Hihetetlen ugyan, de egy éve már, hogy a Sors kegyetlen akaratából követte hősét, Quin­tiport az ismeretlen hazába, mely „ott ring az Óceanus parttalan habágya csipkefodra közt". Letelt tehát a megren­dülés első éve, a gyászév. A magyar muzsikustársadalom, úgy tűnik, egyelőre igyekszik a kiemelkedő zeneszerző és konzervatóriumi tanár emlékét méltóképpen megőrizni, leg­alábbis ezt mutatták az elmúlt év hozzá kapcsolódó esemé­nyei. A be nem töltött 57. szü­letésnapon a szegedi zenekon­zervatórium, rá egy hétre a Bálint Sándor Művelődési Ház rendezett hangversenyt Vántus alkotásaiból; e koncerteken több, ritkán hallható mű is föl­hangzott. November végén volt - a Dugonics-társaság centenári­umi ünnepségén - az utolsó, mások által befejezett egyne­mű-kar, a Forrás vizét föl ne kavard bemutatója. Január vé­gén - már ebben az évben - je­lent meg a Szeged c. folyóirat­ban a róla szóló életrajzi tanul­mány, márciusban pedig az általa indított Zenei hét szá­zadunk muzsikájából c. prog­ramsorozat második estéjén utánozhatatlan ihletettséggel adta elő négy remekbe szabott darabját a Weiner Leó Kama­razenekar. A szépszámú szegedi ese­mény után a gyászévfordulóról a szülőföld, a Nyírség emlé­kezik meg majd. A Nyírbátori Nemzetközi Vonószenekari Tábor résztvevőiből alakult kamarazenekar július 17-én a nyírbátori minorita templom­ban előadják Vántus: Hom­mage a Bach c. művét; ugyan­aznap délután pedig megko­szorúzzák a Mester sírját Nyír­bogáton. Bár ez írás csak a szomorú évfordulóra igyekszik emlékeztetni olvasóit, hadd záruljon rövid előretekintéssel. Hiszen várhatóan kiemelkedő esemény lesz Vántus: Harang­szó c. oratóriumának előadása a Zene Világnapján, október 1­jén a Zeneakadémián; s talán nem elsietett bejelentés ­hiszen a végső ámen még nem hangzott el -, hogy az ősz folyamán emléktábla kerül arra a házra, ahol élete utolsó éveiben lakott... árakozáson felül, 1L_ • 31-ig tartó akciójában az Ericsson Hot Line hordozható rádiótelefon 30.000 Ft-tal olcsóbban, 99.960* Ft-ért vásárolható meg a Westel-nél. A rendszerhez való csat­I lakozás díja természetesen továbbra is részletekben fizethető'. 00 000 * Ft-on *az árak ÁFA nélkül értendők OZGASBAN Al ÜZLET, ffillk (06 60) 327-088 Szeged: 6120 Tisza Lajos krt. 2-4. Tel.: (62) 322-575 Rádiótelefon: (06 60) 327-600 mány nagy szabadságot ad a szövetkezeteknek: nem igyek­szik azokat befolyásolni, hogy mit és hogyan termeljenek. Jó benyomást keltettek a magyar mezőgazdasági vállalkozók is. A tőkehiány, az átalakulással járó problémák is könnyebben megoldhatók így, hogy van lendület és akarás a magyar szakemberekben. Peter Dreckmar német ma­gánvállalkozóval a magyar me­zőgazdasági termékek nyugat­európai, piaci esélyeiről be­szélgettünk. - Ha ugyanazokat a jogokat akarják a magyarok, akkor ugyanazokat a kötelességeket is vállalniuk kell, mint a nyu­gat-európai gazdaságoknak. Tudomásul kell venniük, hogy mi több mint negyven év alatt jutottunk el oda, ahol most tar­tunk. Egyet tudok javasolni a magyaroknak, próbálják visz­szaszerezni a kelet-európai pia­caikat. - Nem szabad hagyniuk, hogy az európai közösség ha­tározza meg a politikájukat, a magyaroknak saját agrárpoliti­kát kell kidolgozniuk, s esze­rint átalakítaniuk a mezőgazda­ságot - toldotta meg a gondo­latot Tony Leawrie fr kormány­tanácsadó. Azon már nem is csodálkoz­tunk, hogy a legtöbb külföldi szakember fejcsóválva vette tudomásul: 20 százalékos in­fláció mellett, 37 százalékos kamattal finaszírozzuk mező­gazdasági termelésünket. Le­het, hogy erre is gondolt az a japán professzor, aki azt mond­ta, a magyar problémák kísér­tetiesen hasonlítanak a chi­leire? - Jót kellene termelniük és olcsó áron, hogy be tudjanak törni a világpiacra - adta a jó­tanácsot a professzor, miköz­ben felbúgott a sétahajó mo­toija és a vendégek elindultak felfelé a Tiszán. R. 6. • IFMA „ előtúra99 Csongrád megyében Farmerek a hajén

Next

/
Oldalképek
Tartalom