Délmagyarország, 1993. június (83. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-05 / 129. szám

SZOMBAT, 1993. JÚN. 5. Csőbe húzzák a Belvárost # M vas BELÜGYEINK 3 A városközpont gázvezeté­keit még acélból készttették, s a régi hálózat mára igencsak elhasználódott. A korrózió pusztítása, valamint a biztonsá­gos szolgáltatás fönntartása in­dokolja, hogy a Dégáz meg­kezdte a vezetékek fölújítását. Bölöni Imre, a Dégáz üzem­igazgatóságának műszaki he­lyettese elmondta, hogy az acélcsövekbe műanyag betétet húznak oly módon, hogy csak viszonylag kevés helyen válik szükségessé az úttest fölbontá­sa. Csak a vezetékek elágazási pontjainál kell aszfaltot törni, s nem az egész, fölújítandó nyom­vonalon. A munkák az egész Belvá­rosra kiterjednek: a Tisza La­jos körúton belüli terület gáz­vezetékeit hozzák rendbe. Idén - terveik szerint - a Móra park, Tisza Lajos körút, Vörösmarty utca által határolt résszel ké­szülnek el, mintegy 2 ezer 900 folyóméter gázvezetéket „bé­lelnek ki." A csövek átméröje szűkebb Fotó: Schmidt Andrea lesz: ezért nagyobb nyomással áramlik majd bennük a gáz. Ez teszi szükségessé, hogy a fo­gyasztásmérők elé nyomássza­bályozót kell beépíteni. A szerelést a Dégáz szakem­berei végzik, a földmunkákat viszont a Szegedi Magas- és Mélyépítő Vállalatra bízták. A Stefánián közlekedő autósok néha igencsak fölbosszankod­tak, amikor az utca mindkét végét lezárva találták. A közle­kedők azt se nagyon értették, miért kell egyszerre annyi göd­röt ásni, s még ezzel is akadá­lyozni a forgalmat... Kiderült, hogy az úttest el­torlaszolása csak a föld- és asz­falttörmelék elszállításának idején szükséges, de ez nem tarthat fél óránál tovább. Az érintett utcaszakaszok egyik oldalát egyébként szabadon hagyják a közlekedők számára. A sok lyuk pedig a műanyag­vezetékek behúzása miatt kell: így kerülhető el, hogy az egész utcát föltúrják. A földmunká­sok - ígéretük szerint - igye­keznek a legkisebb akadályo­kat állítani. Ny. P. Az elnökség tudomásul vette Az MTI munkatársának MDF-es frakciókörökből szár­mazó információja szerint a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja elnökségé­nek csütörtök esti ülésén a tes­tület tudomásul vette a frakció kedd esti döntését, miszerint az előterjesztett négy helyett hat képviselőt zárt ki soraiból. A frakcióelnökség állásfoglalása szerint a hétvégi országos vá­lasztmányon várható történé­sek nem érintik a frakciót, ha­nem pártügynek tekintendők. Ugyanakkor az informátor azt is elmondta, hogy Csurka Ist­ván beharangozott „búcsúbe­szédétől" is függ: követik-e őt mások is a frakcióból. A képvi­selőcsoport elnökségének az a benyomása, hogy az első indula­tok után a képviselőkre inkább higgadt magatartás jellemző. Válással gyarapodó MDF? (Folytatás az 1• oldalról.) István? Pillanatnyilag nehéz felmérni. Antall József pün­kösdi tv- interjújában kijelen­tette, hogy semminemű anyagi következménye nincs az eset­leges válásnak. Sok szerve­zetben összenőtt az MDF s a Magyar Út mozgalom. A frak­ció kemény döntései nyomán a tagság várakozó álláspontra helyezkedett. Sejtése szerint öt százalék alatt lesz az eltávozók aránya. Felmerült, milyen lesz az esetleges Debreczeni-Elek frakció, s az MDF kapcsolata? Az ügyvezető elnök sejtése sze­rint nehezen fogja nyolc ember követni két képviselő társát a bizonytalanba. Elképzelhető­nek tartja, hogy a függetlenek, s az ellenzék padsoraiból csa­pódik hozzájuk néhány ember. Az már pártkezdeményezés lesz, s programjuk ismeretében vállalkozik értékelésükre. A hét végi, szombati, vasárnapi országos választmányi ülésen valószínűleg lezárul egy izgal­mas korszak az MDF életében. Meggyőződése, hogy az épít­kező önmérséklet jellemzi majd a munkájukat. Für Lajos javaslatát, a tisztességes elvá­lás módjait kell kidolgozni. Fontos az is, milyen megbíza­tással érkeznek a választmányi tagok. Elképzelhető egy rend­kívüli országos választmányi ülés meghirdetése, még július­ban. Az MDF, adott történelmi helyzetben, mozgalomból gyorsan alakult párttá. Idővel a bizalmi kötés eresztékei lazul­tak. A koalíciós kormányzás törvényszerűségeit sokan nehe­zen értették meg. Nem tragi­kus, ha a frakció véleménykü­lönbségek mentén osztódik egy kérdésben. Az viszont igen, ha a többség vagy a kisebbség nem tiszteli a másik vélemé­nyét. Lezsák Sándor vélemé­nye szerint id. Fekete Gyula és Bíró .Zoltán kiválásakor is ég­szakadást-földindulást jeleztek, de szerinte az MDF-ben van egy „csoda", ami a drámai hely­zeten túllendíti a pártot. A vár­ható veszteséget most is pó­tolni fogják azok az emberek, akik tavaly augusztus után, nem is annyira Csurka, mint inkább Debreczeni fellépése miatt hagyták el a szervezetet. Mint ismeretes, az egyik ellen­zéki lapban Debreczeni József náci címkével bélyegezte meg Csurka Istvánt. Önuralom! - e szó hangzott el a legtöbbször a sajtóbeszél­getésen. Amennyiben a Ma­gyar Út válik az MDF-től, a jö­vőbeni kapcsolatok reményé­ben a tisztességes kiválás se­gítheti elő az együttműködést. A Magyar Út programja lesz a perdöntő. Lezsák Sándor sze­rint 1987 szeptembere óta az MDF-et folyamatos indulatkel­téssel, fenyegetésekkel, olykor hazugságokkal próbálták rom­bolni. Mivel az Országgyűlés­be beválasztott képviselők ki­lencven százaléka kommunis­taellenes programmal „lett megválasztva" a kormánykoa­líció felállása után a „cserben­hagyás" minősítéssel illette őket. Ebbe sok képviselő bele­rokkant, hisz a választók gyors csodákat vártak. A kormány­szövetség magára maradt a te­herviselésben, s ezt a kitörési pontot használta föl Csurka Ist­ván. A Magyar Út gyűjtőhelye az indulatoknak, s nincs kizár­va, hogy Csurka István tisztes­séges szándékai elégnek ebben. Lezsák Sándor szerint kriti­kus helyzetben az MDF min­dig összeszedi magát. Az el­múlt hetekben Borsod megyé­ben új szervezetek alakultak; Kiskunhalason önkormányzati választást nyertek; Kiskunfél­egyházán pedig kétszáz Bács­Kiskun megyei pedagógus MDF-kollégiumot alapított. A Bem téri MDF-székháznak új vezetése van; az 1990-bcn, mi­nisztériumok által elvitt kulcs­emberek egy részét visszakér­ték, s véleménye szerint a kor­mányzás utolsó szakaszában lelkiekben, bizalmi kötésekben gyarapodó csapat kormányoz­za majd az MDF hajóját. Pataki Sándor Partiscum-nyár i LŰ f~r/a néhány könyvbe belepillantok, mondjuk, legalább hJ közepesen jó könyvekbe (aztán a mércét messzire eldo­bom), hát akkor látom, mennyit fáradoztak a tollnokok ­nevezzük őket így, merészség nélkül -, hogy ami benne van a nyelvben, azX kihozzák, megmutassák, mi meg szé­pen a napfény alatt vegyük tudomásul: hiába van vége a könyvnek néhány száz oldal után, igazából még mindig nagyon keveset fordítottunk nyelvre, a világból. Aztán a tollnok nem hiába, de tépheti a haját, érezheti, nem végzett el semmit, csak mint egy parányi erőmű, viszi, gyártja to­vább az el-elsikló mondatokat. Ha egy könyvtárat egyben látok, polcról polcra a köny­vek bordázatát, hát az maga az üvöltő hiábavalóság szobra. Látható, így még ez is elbeszélhető: egyeditől az átkos általános felé - félúton. Ha pedig az összes könyvet láthatnám egyben, ami ed­dig a nap alatt gyűlt, sokasodott, hát akkor kifújnám a le­vegőt, és összeroskadnék a gigantikus „szoborparkban". De talán ennyi könyvet már nem is lehet szemmel látni, mindig lennének eltakart könyvek, vagy amik nem esnek a látószögbe. Micsoda önvédelme ez a látásnak; tehát nem fújom ki a levegőt és nem roskadok össze, csak hagyom, elhiszem, van még új könyv a nap alatt, ryi ost meg beköszönt a könyvhét, egy hétre beosztva, UJJ ünnepelni a hiábavalóság pici szobrait: ez van. Ha ezt így végig merem gondolni, akkor vajon mit ér az a hír, hogy az országban működik egy közel harminc tagú bizottság, amelyik eldönti, hogy a könyhéten megjelent könyvek közül melyik számít könyvhetinek és melyik nem. Afölött meditálnak, hogy melyik könyv érdemli meg az ün­nepi beavatást, eldöntik, hogy mire lehet büszke a könyki­adás és mire nem, vagy csak mellékszálon, a hiábavalóság árnyékában. Na ne! Hadd ne ecseteljem tovább, nem vagyok festő, és nincs is mit színezni ezen. Elhúzom a számai és a józansághoz mért maradék erőmmel beütöm a gépbe: További jó munkát kívánok a bizottság tagjainak! H^J-jUJ • Partiscum-manökenek mu­tatták be a nyár divatját tegnap, pénteken két ízben is: délután 5-kor és este 7-kor. A helyszín a Forrás Szálló volt. A sikeres Fotó: Schmidt Andrea divatbemutatón Partiscum-vál­lalkozásban és többek közt a Délmagyarország támogatásával szórakoztatták a közönséget. A rendező Horváth Károly volt. wmmmmmmmmmmmmmmmm^m^m Ü>(£) (^LftSiS INTENZÍV ANGOL NYELVI KURZUSOK, BRIT TANÁROKKAL, TELjESEN KEZDŐTŐL A HALADÓIG Szegeden: Július 5-16., július 19-30. kőzött Hódmezővásárhelyen: július 19-30. között Részletfizetési lehetőség! JiLrI£ jsl JXJN 6701 Szeged, Pf. 1172 Tel.: 10-17 óra között 318-478, 17 óra után 316-417 Kevesebb bűneset Április végére országosan megállt az ismertté vált bűn­cselekmények növekedése, négy hónap alatt 137 ezer 453 bűn­esetet regisztráltak, mindössze ötszázzal többet, mint 1992 első négy hónapjában. Suha György, az ORFK szóvivőjének tájékoz­tatása szerint ugyanakkor Buda­pesten jelentős mértékben, több mint 18 százalékkal emelkedett a bűncselekmények száma. Telefont mindenkinek! Tegnap délután Vásárhe­lyen, a városházán tartottak ta­nácskozást a Békés és Csong­rád megyei önkormányzati kép­viselők. meghívott hazai és külföldi szakemberek. Schamschula György táv­közlési-, közlekedési- és víz­ügyi miniszter tájékoztatójában arról beszélt, hogy az infrastruk­turális beruházások „erőltetett menetben" kell, hogy megtör­ténjenek, hiszen ez a gazdasági elmozdulás egyik feltétele. A miniszter repülőgépről te­repszemlét tartott a holtágak helyzetéről, a belvízcsatornák­ról, a főútvonalak és a közleke­dési csomópontok állapotáról és megtekintette Vásárhely egyik legnagyobb beruházását, a szennyvíztisztító-telep építését. • (Folytatás az 1. oldalról) dőt jelenleg egyáltalán, nem üzemeltetik, mert mindössze két-három látogatója lenne, egy napi költsége viszont 12 ezer forint. - A forgalom visszaesésé­nek alapvető oka feltehetően az életszínvonal romlása ­mondja Mészáros Gábor igaz­gató. - Látják, víz van, a park szép, csak a pénz hiányzik az emberek zsebéből. Pedig nem nagy összegről van szó, mind­össze egy sör áráról. Persze, ha egy négytagú család jön, esz­nek, isznak, fagylaltoznak, biztosan elmegy ezer forint is naponta. A belépő 75 forint, vagyis emelkedett tavaly óta. Ám ah­hoz, hogy a strand ne legyen veszteséges, egy jegynek 225 forintba kellene kerülnie. És abban még nem lenne benne egyetlen fillér sem felújításra, bővítésre. A közgyűlés 25 mil­lió forint támogatást szavazott meg a vízműveknek a fürdők üzemeltetésére, karbantartásá­ra. Ebből kijavították a meden­céket, rendbetették a parkokat, műanyagra cserélték a termál­gomba tönkr.ement acél csőve­zetékét, javítottak a fűtésén, a világításán és a szellőzésén, új vízkormányzó gépházat építet­tek. Emellett fúrtak egy új ter­víz, csak úszóknak! Mi legyen a szegedi fürdőkkel? mál-kutat a parton, így sokkal nagyobb gyógyító hatású víz kerül a termál-medencébe. - Sokat segítene egy vízfor­gató berendezés a strand jelen­legi töltő-ürítő rendszere he­lyett, mert a víz olcsóbb és tisztább lenne, de ez 20 millió forintba kerülne. • Mi a helyzet a csúzdá­val? - Június közepétől üzemel majd, egy csúszás húsz forint lesz. Sajnos, ez is veszteséges. Egyszer egy vállalkozó kibé­relte, de három nap után fel­adta, mert ötezer forint veszte­sége volt naponta. A KÖJÁL ugyanis előíija, hogy a csúzdát is vezetékes vizzel kell üze­meltetni. Sajnos, ami a Balaton hatalmas srtandjain, nagy fize­tőképes kereslet mellett a tó vizével nyereséges, az itt nem az. A második állomás Sziksós­fürdő. A 36 hektárnyi terület, a nagystrand, a naturista part, a szörfös és a csónakázó tó a vízművek tulajdona, de a nagy­strand kivételével mindent bér­be adtak. • Ha a vállalkozóknak megéri ezeket a létesítmé­nyeket üzemeltetni úgy, hogy bérleti díjat is fizetnek érte, feltehetően lehet nye­reséget termelni. Miért ad­ták hát ezeket bérbe? - A kényszer vitt rá minket. A tó ugyanis oly mértékben hí­nárosodott, hogy nem lehetett belemenni. A bérlők pedig vál­lalták, hogy tisztítják a vizet. Erre nekünk nem lenne pén­zünk. Azonkívül, amit családi vállalkozásban lehet haszonnal csinálni, azt mi, a kifizetett bérek és járulékok miatt nem tudnánk. A Szikire ugyanaz áll, mint a városi fürdőkre. A 11 ezer ember befogadására alkalmas strand legnagyobb forgalma 4­5 ezer fő. A 600 férőhelyes kemping mindössze 10 száza­lékos kihasználtsággal műkö­dik. Pedig igazán van minden, mi nyaralónak vágya lehet; mosdó, vasalóhelyiség, étte­rem, büfé, bazár. Szikes aljú nagymedence, betonaljú kis­medence, erdő, gyep és tó. Olyanok ezek a szegedi strandok, mint minden, amit akkor terveztek, amikor még hitték: jólét lesz itt. Nagyok és szépek. Csak közben a Tisza szennyezetté vált, az emberek meg szegénnyé. Most pedig itt vannak a város nyakán, kelle­nek is meg nem is. Kellenek, mert fürdőzni kell; nem kelle­nek, mert nem tudjuk megfi­zetni. A strandok sehol a vilá­gon nem nyereségesek. Legfel­jebb máshol kisebb gond előte­remteni a támogatást. Keczer Gabriella

Next

/
Oldalképek
Tartalom