Délmagyarország, 1993. június (83. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-01 / 125. szám

KEDD, 1993. JÚN. 1. RIPORT 7 A „protekciósok" már a szombati rajt előtt kipróbálhatták a Boeingot, igaz, csak Bécsig • Ferihegyiül New Yorkba - közvetlenül m Mercedes megy az utasért Lógihidavatás a Malévnál A pilótafülke A kontinensek között va­donatúj Boeing 767-200ER típusú utasszállítógépek köz­lekednek, melyek minden ké­nyelemmel fel vannak sze­relve. A tévénéző fotelre emlé­keztető ülések egyik karfá­jában például kis, digitális ke­zelőpult lapul, melynek gomb­jaival az utas kilencféle zenei programból választhat, vagy ha úgy tartja kedve, akkor az éppen futó játékfilm hangját varázsolhatja fejhallgatójába. S hogy az előbb leírtak ne csak egy reklámkatalógus „fal-szö­vege" legyen, hanem valódi, személyes tapasztalat és véle­mény, ezért a MALÉV a sajtó képviselőit meghívta egy bécsi próbaútra - természetesen az új Boeinggel. A sajtótájékoztató tradicio­nális része is rendhagyó mó­don kezdődött. Ferihegy 2. ki­látóteraszán ugyanis a meg­szokott szónoki - vagy vezér­igazgatói - asztal helyett egy komplett zenekari színpad dí­szelgett a fő helyen. Megjelent Közép-Európa egyik legjobb rockzenekara, a Tátrai Band, míves muzsikájukkal megrep­tették az egybegyűlteket, majd kezdődhetett a hagyományos sajtótájékoztató. A magyarázat egyszerű: a csapat New York, New York című száma kíséri a A leghosszabb magyar hidat avatták fel május 29-én, szombaton Budapesten. A két pillér között mintegy hat országnyi és egy óceánnyi távolságot köt össze a híd: a MALÉV új, Budapest-New York közvetlen járata. MALÉV új járatát népszerűsítő reklámjait. A zene után prózában követ­kezett Kucsma Géza kereske­delmi igazgatóhelyettes., tájé­koztatójában elmondta, hogy óriási az érdeklődés az új járat iránt, mind hazánkban, mind New Yorkban. Májusra már nincs jegy, július-júniusra pe­dig szinte az összes helyet le­foglalták a turista osztályon. Történelmi eseménynek nevez­te ezután az új járatot Téglássy Tamás, az Országos Idegenfor­galmi Hivatal elnöke köszöntő­jében, hiszen a magyar polgári repülés sok évtizedes történeté­ben először avatnak interkonti­nentális járatot. Így New York első közép-kelet-európai test­vérvárosát, Budapestet mos­tantól légihíd is összekapcsol­ja. A járat jelentőségéről szól­va, bizakodva említette, hogy remélhetőleg exportunk rövi­desen már nemcsak 7 ezreléket fog képviselni az USA gazda­ságában. Végül előkerült a híd­avatáshoz szüksége óriás pezs­gő is, ám érthető okokból ezt most nem törték szét - inkább koccintottak a becses nedűvel. Tölös-tölgyes Tüneményes szépen éne­kel Szőkefalvi-Nagy Kata­lin. Bár Szegedről szárma­zik, a szegedieknek ritkán van alkalmuk rá, hogy isteni ajándéknak számító hangját hallhassák. A minap a rá­dióban jó háromnegyed órán át ő beszélt és énekelt egy­folytában a Zenefórum című műsorban. Öröm volt halla­nunk. Népdalokat és földolgo­zásokat is énekelt, könnye­dén, pontosan, ahogy azt a nagy énekesektől megszok­hattuk. Azt a dalt is, ame­lyik így kezdődik: A lopódi nagy tölösben Sírva járkál Bödő Böske. Nem állhatta meg a riporter, megkérdez­te. tudja-e, mi az a tölös? Meglepődött szegény Kata­lin, már a lélegzetvételén érezni lehetett, bizony nem tudja. Nem is köteles tudni, elvégre az énekesnek nem föltétlenül az a dolga, hogy az egész néprajzot kívülről fújja. Be is vallotta szóban is, hogy nem tudja, leg­följebb sejtései vannak: úgy érzi, valami rekettyés lehet. Ezzel ez a szakasz be is fejeződött. A jó riporter leg­többször olyat kérdez, amire ő mindenképpen tudja a fe­leletet, de most nem így tör­tént. Tölgyfás, tölgyes a tö­lös, egészen pontosan töl­gyes erdőt jelent. Ahol a betyár el is tud bújni. Szinte játszik a magyar a szavaival, a mássalhangzók torlódását tájegységenként másként oldja föl. Van, ahol tőgyes, tőgyfaerdő lett belőle, más­hol tőfa, tőfás - Kecskemét határában Tőserdő -, megint máshol a -gy veszik el, és marad az -1. A Dunántűi egyes helyein lehetett hal­lani tölös változatát. Kiss Géza Ormánysági Szótára példamondatnak éppen ezt a dalt hozza: A lapódi naty tö­lössbe Sírva járká Bödő Böske. Másik példamondata pedig ez: Naty tölösögbe makkótattunk odale Slavó­niába. Kedves Katalin, köszön­jük a szép dalokat! H. D. A járatra a MALÉV két darab Boeing 767-200 ER gé­pet vásárolt, melyek nem­régiben készültek el a Boeing everetti (Washington Állam) gyárában. A repülőgépek 11 ezer méter magasan 900 kilo­méteres sebességgel 197 utasat szállíthatnak maximálisan 12 ezer kilométer távolságra. Az elektronizáltságnak köszön­hetően a pilótafülkében mind­össze két fő vezeti a gépet, az utasok között pedig 9 steward ill. stewardess szorgoskodik. A részletes ismertető után az újságírók is szárnyakat kaptak, rövid, bécsi út alatt győződ­hettek meg a prospektusok igazáról. A csillogó fehér, HA­LHB lajstromjelű gép fedél­zetén Mónus Ferenc kapitány és személyzete üdvözölte az utasokat. A berendezés egészé­re talán a hűvös elegancia kife­jezés illik, míg a kényelemről csak a legnagyobb elismerés hangján lehet nyilatkozni. Ilyen körülmények között könnyed sétarepülésnek számít a mintegy 13 órás New York-i út is. A repülőülésben kényelme­sen elhelyezkedve alig vettem észre, hogy már beindították a gázturbinákat. A rendkívül csendes hajtóművek még fel­szállás - tehát a maximális igénybevétel - közben is csak egy rosszabb gyártmányú klímaberendezés zajával üze­meltek. Tompa és halk mo­rajlás tudatta velünk az út folyamán, hogy működnek a hajtóművek. A videoképer­nyőkról pedig bármelyik pilla­natban leolvashattuk, hogy hol járunk; milyen magasan, mek­kora sebességgel, mennyi ideje és még mennyi ideig repülünk. A modern számítógépes rend­szer még egy térképen is mu­tatta a pillanatnyi helyzetet. Maga a repülés kétszeresen kellemes volt, hiszen a repülés csodálatos, semmivel sem összehasonlítható élményéhez hozzáadódtak belső körülmé­nyek, azaz ellátás is osztályon felüli volt. No persze, nem mindegy, hogy az ember egy „kukacbombázó" rakterében kucorog, vagy az új Boeing vendégszeretét élvezi. Mindenféle különleges szol­gáltatással keresi egyébként az utasok kegyét a MALÉV. A rendkívül kedvező ár mellett a turista osztályon utazók két­féle, míg a Sky Club-on utazók háromféle menüből választhat­nak. Emellett a Sky Club uta­sok címére Budapesten indulás előtt két órával egy Mercedes megy, New Yorkban pedig magyarul beszélő földi sze­mélyzet segíti az eligazodást, s egy Limuzin itt is az utasok rendelkezésére áll, hogy pél­dául Manhattanba eljussanak. Takács Viktor Amerikai tankönyvek magyar egyetemeknek Magyar és cseh egyetemek ingyenesen jutottak - a kor­szerű oktatásban nélkülözhe­tetlen - amerikai tankönyvek­hez a Soros és az Andrew Mel­lon Alapítvány, illetőleg a Citi­zens Democracy Corps (CDC) segítségével. A hazai oktatás­ban hiányzó kiadványok lis­táját maguk a felsőoktatási in­tézmények állították össze. Az egyetemi, főiskolai kérelmeket a CDC magyarországi irodája gyűjtötte össze a Rektori Kon­ferencia közreműködésével. Mától drágább a benzin Átlagosan 2 forinttal drágult a különféle benzinek ára. Má­tól a Magyar Olaj- és Gázipari . Részvénytársaság (MOL Rt.) tulajdonában lévő Áfor töl­tőállomásoknál és az új MOL­kutaknál a motorbenzinek ára a világpiaci árakhoz igazodva, illetőleg a legutóbbi forintleér­tékelés miatt a következő­képpen alakul: a 98-as oktán­számú benzin 76,50 forintba, a 92-es oktánszámú üzemanyag 74 forintba kerül. A 95-ös ól­mozatlan benzin literjéért 73,50 forintot, az ugyancsak ólmozatlan 9l-es oktánszámú benzin literjéért 71,50 forintot kell fizetni. A viszonteladói árváltozás miatt ugyancsak emeli árait a Shell. Az emelkedés 1,50-től 2,50 forintig terjed. Ennek megfelelően a 98-as ólmozott benzin 77 forintba, a 92-es ól­mozott benzin 74,50 forintba kerül literenként. A 95-ös ok­tánszámú ólommentes ben­zinért 73,50 forintot, a 9l-es oktánszámú ólommentes ben­zinért pedig 71 forintot kell fizetni literenként. Szitakötőgjyász Dér István festőművész halálára Életének 57. évében vasárnap elhunyt Dér István festő­művész, a szegedi tanárképző főiskola rajztanszékének ad­junktusa, a Szög-Art művészeti egyesület tagja. • Látod, Pista, Te még a naptári színzónákat is képes vagy átfesteni. Mert most piros pünkösd vasárnapja van. Kint ömlik a fény: napsütésben fürdik a város. Közben dél körül csörög a telefon. Piró az, a feleséged. És közli velem a fel­foghatatlant, a megmásíthatatlant. Hogy piros pünkösd napja immár koromfekete tónusú. Pedig igazában nem is ez a Te színed. Inkább a mélyen­zengő barnákat és a belőlük kipattanó sárgákat szeretted. Az őszi sugallatokat. Amelyekben ugyanúgy jelen volt az ellob­bant nyarak emlékezete, akár az elmúlás szomorúsága. Nem mintha féltél volna a gyorsan pergő időtől. Ennél jóval szi­kárabb, markánsabb egyéniség voltál. Annál is inkább, mi­vel mágikus barnáiddal nemcsak a füveket, a fákat és a ne­mes testű lovakat bírtad megidézni, hanem egyúttal az anya­föld melegségét is. Más szóval: az eredendő, megtartó gyö­kérzetet. Tényleg: néhány hete még olyan boldog voltál a Lordok házában. Holott csak annyi történt, hogy összefutottál egy csanádpalotai emberrel. Egy földiddel. Aki megismert té­ged, aztán pedig megkínált az emlékek borával. Te meg örö­mödben csak annyit mondtál: látod. Pali, azért mégis érde­mes élnünk. Mit szóljak most erre, Pistukám? Te is imádtad Adyt, aki azt vallotta: „Néhányszor bennünk fénylik az Isten, Másszor meg bennünk ködlik a semmi". Mindenesetre most az utób­bi léthelyzethez állok közelebb. Már csak azért is, mivel Szitakötő nászod jelenleg is ott látható a szegedi képtár föld­szinti falán. Ámde a meghirdetett festői szépséget és élet­igenlést ki tudja itt közös nevezőre hozni a kérlelhetetlen el­múlással? Szuromi Pál Szegedre is jut egy Információs alapítványok Építésügyi és területi-mű­szaki információs alapítvá-' nyokat hoz létre a kormány a mára darabokra hullott vagy csődbe ment nagy állami terve­zőintézetek adatbázisának megmentésére, a műszaki terv­dokumentációk, típustervek és más szellemi alkotások táro­lására pedig műszaki doku­mentációs központokat nyit. Az alapítványok Budapesten és a korábban az ÉVM által alapított vidéki vállalatok szék­helyein működnek majd: Győr­ben, Pécsett, Szegeden, Debre­cenben. Miskolcon, Zalaeger­szegen és Veszprémben. Az elhelyezéséhez szükséges in­gatlanokat a privatizációs be­vételekből biztosítják. Az üze­meltetés és a fenntartás 350 millió forint összköltségét több év alatt, a létesítmények kiala­kításával párhuzamosan hasz­nálják fel. A további részletek­ről a kormány feladattervet dolgoz ki. • Hatvanegy hozzászólás u Június 2-án közmeghallgatás Gazdagodó koncepció Az év elején hozta nyilvá­nosságra a város polgármesteri hivatala városrendezési és épí­tésügyi irodája Szeged hosszú távú városfejlesztési koncepci­ója című vitaanyagát, amelyet a Délterv kollektívájától ren­delt meg. A koncepció részle­teit lapunk sorozatban közölte, majd több hónapon át lehető­séget adott a hozzászólások, vélemények, vitapontok nyil­vánosságra kerüléséhez. A ja­vaslatok nemcsak a Délma­gyarországhoz érkeztek, sokan fordultak közvetlenül a vá­rosfejlesztési és építésügyi iro­dához. A munkatársak az el­múlt hetekben összegezték a beérkezett véleményeket. Összesítésükből kiderült, hogy a vitaanyaghoz 61-en - ma­gánszemélyek, civil szerveze­tek, szakirányú intézmények, pártok stb. - szóltak hozzá, s a módosított koncepcióba 168 javaslatot építettek be. Néhá­nyat az Iroda nem támogatott, s voltak nem véleményezett ja­vaslatok is. Mindenesetre ered­ményesnek ítélhető a koncep­ció nyilvános vitája. Mintegy zárásként, dr. Lip­pai Pál, Szeged polgármestere június 2-án 18 órakor a szegedi ifjúsági ház nagytermében köz­meghallgatásra várja azokat, akiknek véleményük van Sze­ged hosszú távú városfejleszté­si koncepciójáról, vagy kíván­csi annak részleteire. Ezt köve­tően - az elképzelések szerint - az anyag a június 24-i köz­gyűlés elé kerül.

Next

/
Oldalképek
Tartalom