Délmagyarország, 1993. június (83. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-30 / 150. szám

SZERDA, 1993. JÚN. 30. GAZDASÁGI MELLÉKLET III. Egy taxis „Start"-ja - Hány évet húzott le taxisként? - Összesen tizenhármat. Nyolc évig tehertaxiztam, majd jött a Tempó, végül pedig a Gábriel. - Mindezt a hőskorban. - Pontosan. Ma már hanyatlik ez a szakma: kevés az emberek pénze és egyre több a taxis. Sajnos a szerencselovagok száma is szaporodik. Aki munkanélküli lesz, mihez kezdjen? Vesz egy Ladát és kiáll a dosztra. Hol van már az az idő, amikor irigyelt szakma volt a taxizás. - Hogyan köszönt el a Gábrieltől? - Viszontlátásra. - Nem így értettem. - Leváltottak a társaság vezetéséről, pedig én voltam a cég egyik alapítója. Azután száz aláírást gyűjtöttek, hogy mégis maradjak. - Megsértődött? - Nem. Taxizhattam volna tovább, de közös megegyezéssel felbontottuk a szerződést. Az az igazság, hogy akkor már egyre kevesebb figyelem jutott a társaságra, mert két vállalkozásban is benne voltam. Jó volt ez így, ahogyan alakult: '91 májusában elköszöntem a taxisoktól. - Gondolt egyet, hogy ezentúl drága Volvókat árul? - Szó se róla. Van a családnak egy vegyesboltja. Én meg betársultam harmadiknak egy használtautó-kereskedésbe. - Hogyan lett ebből autószalon-tulajdonos? - Rájöttem, hogy a márkakereskedéseké a jövő. - Miért pont az egyik legdrágábbat, a Volvót választotta. Nem félt, hogy nem lesz majd vevő? - Nem. A volvósok kerestek Fotó: Gyenes Kálmán Veszprémi Károly: Ha már egy vesszőhiba volt az üzleti tervben, nem fogadták el. - Mikor ült utoljára taxiba? - Két hete. - Melyik társasággal szeret utazni? - Ha csak tehetem, a Gábriellel - mondja Veszprémi Károly, aki több évig volt a taxitársaság vezetője, egy ideje azonban vállalkozóként is ismerik Szegeden. meg, hogy a Dél-Alföldön nincs még szervizük és alkatrész-áruházuk. így lettem Volvo- dealer. - Nem mondta senki, hogy ezek nem népautók? - Tudtam magamtól is. De azt látom, hogy egyre több embernek a biztonság a legfontosabb és van Szeged környékén is egy olyan réteg, amely ezt meg is tudja fizetni. Ráadásul a menedzsereknek ma már a megjelenés is fontos. - Hogyan fogott a vállalkozáshoz? - Nem fogja elhinni: eladtam az Opel Omegámat, meg a tanyámat. Azután hónapokig hadakoztam a bankokkal. Ha már egy vesszőhiba volt az üzleti tervben, nem fogadták el. Végül a Takarékbank látott fantáziát a szalonban. Nekiugrottunk és felhúztuk az épület vázát. Erre már fel lehetett venni a Sart-hitelt. Hát így lett szalonom és szervízem az Algyői úton. - Látom Peugeot-kat is árul. Hogyan tűrik meg egymást a márkák? - Nehezen. Három dealeri pályázatot is nyertem: a Suzuki, a Seat és a Porshe Hungária is látott fantáziát a vállalkozásomban. De volt, amelyik 30 milliós befektetést igényelt volna, maradtam a Peugeot-nál. Egyébként a két márka más-más réteget céloz meg, így férnek meg békésen egymás mellett. . - Üzletember, vagy autókereskedő Veszprémi Károly? - Üzletember, aki autókkal kereskedik. - Milyen kocsin jár? - Természetesen Volvón. -Az is Start-liitelből van? - A cég adja. Nekem csak adósságaim vannak. De ez nem látszik rajtam. Amikor kiszállok a kocsimból, vetnek rám itt-ott néhány irigy pillantást. Gondolják, a bőröm alatt is pénz van, pedig csak adósság van alatta. Ezért is szeretnék később egy használtautó-kereskedést is telepíteni ide: nagyobb forgalom - nagyobb haszon. Az induláshoz össze kellett szednem néhány száz bélyegzőt, hatósági engedélyt. Azt hiszem, ha az sikerült, akkor már az üzlet is menni •fog... Rafai Gábor Földhivatali hajsza A földhivatalok munkája egyáltalán nem látványos. Az itt dolgozóknak a szokásos ingatlannyilvántartáson felül „csak" annyi a dolguk, hogy a földtulajdont alaposan felbolygató kárpótlási- valamint a szövetkezeti tagi részaránnyal foglakozó törvény nyomán tiszta lapot produkáljanak, ami a tulajdoni lapoknál épp a bejegyzéssel egyenlő. A végső cél nem más mint, hogy minden talpalattnyi földről naprakészen lehessen tudni, kié. Néha felröppen egy-egy hír, hogy az ömlesztve rájuk zúdított feladattömeggel képtelenek megbirkózni, de aztán marad minden a régiben. A kárpótlás lassúságáról elhangzó kényszeredett bizonyítvány magyarázatokba is sokszor szerepelnek bűnbakként. Legutóbb a napokban korültek a munkavállalók béremelési alkujukkal a figyelem középpontjába. A kilátásba helyezett demonstrációra, munkalassításra szerencsére nem kerül sor, mivel a kormány az utolsó pillanatban Ígéretet tett a követelések zömének teljesítésére. Ezen előzmények tudatában kerestem föl a Csongrád Megyei Földhivatal nemrégiben kinevezett vezeléjét, Zsótér Jánost, aki a 32 hivatali évéből húszat a földmérési osztályon töltött el. - Munkánk nagyrészét tavaly a kárpótláshoz szükséges igazolások tették ki, ezután a táblák máig is tartó árverési előkészítése következett. Az elkelt földek kitűzése, birtokbaadása is a mi dolgunk. Amennyiben az igényektől függetlenül meg kell tenni a teljes 3 millió aranykoronát kitevő. 120 ezer hektárra az árverési felkínálást, akkor a kárpótlási törvény szerinti december végi határidőt képtelenség betartani. -A megoldás? - A földrendező bizottságok nagyrészt tudják, melyek azok a határrészek, táblák, melyekre lesz jelentkező. Ha kis rátartással erre készítenénk el az árverés helyszínén számítógép képernyőn megjeleníthető táblarajzokat, akkor fele harmada munka és pénz megspórolható lenne. - Hol tartunk ma? - Az árveréseken eddig 2 ezer 500 ember 9 e/er hektárnak megfelelő 250 ezer aranykoronát vitt el. Ennek 60 százalékát mértük már ki. A részarány rendezésében még az adatszolgáltató szakaszon jutottunk csak túl. A kárpótlási leterheltség miatt vajmi kevés a kapacitásunk a többi feladatra. Különben még az sem tisztázott, hogy ki viseli a kimérés költségeit. A földhivatalban, a körzetieket is beleértve kétszázan dolgoznak, s az egy év óta tartó állandó hajszát azon is lemérhetjük, hogy az emberek egyrésze szabadságra sem tudott elmenni. Szegeden még az elhelyezés szűkössége is rontja a munkafeltételeket. Mint sok más költségvetési intézményben, itt is fogytán a pénz. Ha nem adnak ki vállalkozóknak munkát, akkor is talán augusztusig biztosított a működés anyagi háttere. Mást nem tehetnek, szurkolnak a pótköltségvetés elfogadásának. A siránkozás látszatát is kerülendő, a hivatalvezető biztató fejleményekről is számot adott. Most élik azt a technikai váltást, amelyet a Phare program tett lehetővé. A számítógépeket az első lépcsőnek megfelelő, a tulajdoni lapok II.-III. oldalán szereplő adatokkal töltik fel. Valószínű, hogy még az idén megkapják a digitalizált térképek elkészítéséhez szükséges technikát is. Tóth Szeles István. A posta 1993. június l-jével megváltoztatta nemzetközi EMS zónadíjait. Mivel a DTS/forint árfolyam évenként változik, a szolgáltatást terhelő áfa nem igényelhető vissza, az egyes országok Gyorsposta egyoldalúan módosították a fizetendő végdíjak összegét, s végül az inflációval együttjáró költségnövekedés is az EMS zónadíjak kény szere le mését idézte elő. Jóllehet, még mindig - e drágulás ellenére is - a posta EMSszolgáltatása a legkedvezőbb árfekvésű gyorspostatevékenység. ~ Tudománypolitika Hála Deák Ferenc bölcsességének, hogy a kiegyezést követően meginduló gazdasági és kulturális fejlődés a műszaki és természettudományos területen is kedvező lehetőségeket teremtett a magyar földkutatói tudományokban is. A bécsi Birodalmi Földtani Intézet viszont továbbra is folytatni kívánta a földtani kutatásokat Magyarország területén. Az elgondolásban rejlő problémákat felismerve, Szabó József geológus professszor és Zsigmond} Vilmos bányamérnök Bécstől független,- önálló Földtani Intézet létesítésére terjesztett be javaslatot a magyar kormányzathoz. Elfogadták tervüket, amely szerint Magyarországot magyar geológusok kutassák és térképezzék. Ennek alapján jött létre 1869. június 17-én a Magyar Királyi Földtani Intézet, az első magyar természettudományi kutatóintézet, a hazai szervezett földtani kutatások megindítása céljából, saját alapszabály szerinti feladattal. Az intézet első igazgatójává Hantken Miksa bánvaniérnök-gcológust nevezték ki. Ilantkcn Miksa bányamérnök, egyetemi tanár, akadémikus, az Osztrák-Sziléziában lévő Jahlonkán született. Tanulmányait a bécsi egyetemen kezdte, majd a selmeci akadémián tanult, és 1846-ban bányamérnöki diplomát szerzett. Ezt követően különböző vállalatoknál dolgozott, majd a bécsi egyetemen kémiát hallgatott. Dolgozott a dorogi szénmedencében, és annak földtani felépítését vizsgálta. 1867-ben a Magyar Földtani Társulat elhatározta a hazai barnaszéntelepek rendszeres tanulmányozását, feltárását, és ezzel a nagy feladattal Hantken Miksát bízták meg. Megállapításaival, kutatásaival elsőként helyezte a hazai szénkutatást földtani alapokra. „A magyar korona országainak széntelepei és szánbányászata" című monográfiájában jelent meg 1878-ban élete legjelentősebb műve, és ezt tarthatjuk máig legjelentősebb munkájának. Ebben korának legjobb geológusai voltak munkatársai, mint Böckh János, Hoffmann Károly, Koch Antal, PávaiVaina Elek, Telegdi Róth Lajos és Winkler Benő. Ettől a sok gonddal járó munkaterületétől 1882-ben vált meg, és a budapesti tudományegyetem újonnan alapított paleontológiái tanszéke vezető professzorává nevezték ki. Itt dolgozott haláláig, ami 100 éve, 1893. június 26-án következett be. Hantken már 1863-ban felhívta a figyelmet új elméletére, és ezek vizsgálatában hamarosan világhírnévre tett szert. Kortársával, Szabó Józseffel együtt sokat tett tudományukért itthon és külföldön egyaránt. Hantken szakmai tevékenysége kivételes összefonódása a tudományos és a gyakorlati munkának, amely két fő területre terjedt ki: az egyik a kőszén településtana, a másik a rétegek szerepe. Mindkét területen maradandót alkotott. A földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztériumban 1868-ban hozták létre a Földtani Osztályt Hantken Miksa vezetésével. Ez tekinthető az 1869-ben megalapított Földtani Intézet elődjének, amely ma is egyik legjobb tudományos és gyakorlati intézete a geológiai tudományoknak. A hazai őslénytani munkák kitüntetésére a Magyarhoni Földtani Társulat 1963-ban Hantken Miksa Emlékérmet alapított. Bátyai Jenő - Csődben van a megye gazdasága? - kérdeztük múltheti mellékletünkben megjelent beszélgetés folytatásaként Márkus Zoltánt, az APEH osztályvezetőjét. - A nagy csődhullám múlt évben voll. Jellemzőbb inkább a be nem tartott csődegyezségek, illetve a kilátástalan gazdasági helyzet miatti direkt felszámolások indítása. Ami a kérdés lényegi részét illeti, a megye gazdasága nem csődben. hanem padlón van: megszűnt az erős mezőgazdaság, a nagy szövetkezetek helyén sok apró szövetkezet és gazdasági társaság vegetál. Sok az egyéni gazdaság is. A legnagyobb gond, hogy a mezőgazdaságnak nincs piaca, az élelmiszeripari cégek felszámolása, illetve a textil- és bőripar piacvesztése kihat a megye egész gazdaságára. Az építőipart már nem is említem. - Mit mondana a felszámolásokról? - Először is, az még nem feltétlenül a világ vége. Ha az adósság- visszafizetéstől átmenetileg mentesített cég egyébként gazdaságosan működtethető, a felszámolónak is érdeke, hogy üzemelő gazdasági szervezetet adjon el. Tehát a felszámolás közzététele nem jelenti minden esetben a gyárkapuk bezárását. Példa erre több mezőgazdasági kft., illetve élelmiszeripari gyár. Ugyanakkor a hitelezők számára szigorú jogszabályok keretében, bíróság előtti egyezség révén van lehetőség követeléseik behajtására. Ez azonban szerencsés esetekben közelíti Megszűnt az erős mezőgazdaság A felszámolás nem bezárás A mezőgazdaságnak nincs piaca. Sok az egyéni gazdaság. csak meg tőkeköveteléseik nagyságát. Annál több viszont a töredék-igényérvényesítés. A felszámolások általában elhúzódnak. A közölt számú felszámolásból eddig mindössze egy felszámolása fejeződött be. ha jól emlékszem, az APEH is követelésének mindössze 4 százalékát kapta kézhez. - Mit tanácsolna kezdő vállalkozóknak, vállalkozásoknak? - Először is, nagyon vigyázzanak összekuporgatott kezdő tőkéjükre. Legfontosabb szabály, hogy senkinek ne higygyenek, s főleg bélyegzőre, elismervényre, pénzt, árut senkinek se adjanak. A fentiekkel egyenértékű haszontalan dolog a fedezetlen csekk. Ha egyszer szélhámosok kezébe jutott pénzük, vagy árujuk, nyugodtan keresztet lehet rá vetni, nincs az a bíróság és ügyvéd, aki vagyon hiányában azt behajtaná. Ügyanígy óvakodni kell a kezelési meg egyéb költségekkel túl magas kamatra feltornászott hitelkonstrukcióktól. Ezt a hitelkamatot becsületes módon vállalkozásból nem lehet kitermelni. Efölött csak hazardőrök, illetve megtévesztett emberek mernek hitelt felvenni, amit végül is biztosítékul felajánlott vagyonuk elvesztése követ. A munkanélküliből lett kényszerszülte vállalkozók különösen figyeljenek arra, hogy ki, milyen hitelfeltételek mellett kívánja új vállalkozásba bevonni őket. Az. esetek nagyobb részében valami nem stimmel. Erről viszont már a rendőrségen tudnának többet mesélni.