Délmagyarország, 1993. június (83. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-03 / 127. szám

6 BELPOLITIKA DÉLMAQYARORSZÁQ CSÜTÖRTÖK, 1993. JÚN. 3. Bombariadó az SZDSZ-nél Bombariadó miatt több mint egy órára kiürítették szerdán az SZDSZ Mérleg utcai székházát, miután egy ismeretlen telefonáló azzal fenyegetőzött, hogy pokolgépet helyezett el az épületben. Wekler Ferenc pártigazgató az MTI kérdésére elmondta: háromnegyed 12kor felhívták az SZDSZ sajtótitkárságát, s egy magnóra felvett hang azt közölte: pontban délben a levegőbe repül az épület. A telefonáló bejelentése szerint a pokolgépet az Új Magyarország Szervezet helyezte el. A pártigazgató kiüríttette az épületet, és értesítette a rendőrséget. A tűzszerészek átkutatták a székházat, de nem találtak robbanószerkezetet. A BRFK-n az MTI érdeklődésére azt közölték: az új Btk. szerint ez a cselekmény közveszéllyel fenyegetés vétségének minősül. A rendőrség megkezdte a nyomozást az ismeretlen tettes után. Csurka István megkönnyebbült (Folytatás az I• oldalról.) Csurka István az ülés után a sajtó képviselőinek elmondta: megkönnyebbült, mert kizárták, de kevesebb kizáró szavazatra számftott. A „hogyan továbbot" a Magyar Útban jelölte meg. Csurka frakciókizárása nem jelenti azt, hogy a pártból is kizárták volna, de ezt Csurka nem tartja elképzelhetetlennek. Az MTI kérdésére az író-politikus elmondta: önként nem kíván a pártból kilépni, mondván: „ezt az előnyt nem adom meg". Továbbra is elnökségi tagnak tekinti magát, és részt vesz a hétvégi országos választmányi ülésen. Lezsák Sándor alelnök sajnálja a történteket, s úgy gondolja: az országban nagyon sokan, akik együtt éltek Csurka István igazságainak nagy részével, most csalódtak és a kizárást kudarcélményként élik meg. Lezsáknak azonban az a meggyőződése, hogy a Magyar Út Körökben és az újjászerveződő MDF-ben ezek az igazságok jelen vannak. Lezsák szerint Csurka Istvánnak ezek mögé az igazságok mögé az elmúlt hónapokban nem sikerült cselekvőképes erőt állítania. Lezsák kijelentette: a további lépésekre a hét végi országos választmányi ülés tesz javaslatot. Lezsák nem hiszi, hogy a Magyar Út Körökhöz, csatlakozók többsége elfordul az MDFtől. — A tét most az - mondta -, hogy mennyire képes Csurka a tisztességes kiválásra. Ugyanakkor egy kérdésre válaszolva arra is utalt: nem tud együttélni egy olyan MDF-fel, amelyben az a hangulat uralkodik, amelyik megtagadja a kormányzatot, és magában tartja azt a Debreczenit, aki lenácizta - a Lezsák által ma is nagyon becsült - Csurka Istvánt. A képviselőcsoport - hangoztatja az állásfoglalás - elítéli mindazokat, akik az. utóbbi hónapok során folytatott politikai tevékenységükkel hozzájárultak a Magyar Demokrata Fórum egységének megbontásához. • Újabb lépést tettünk, hogy jogrendszerünkkel Európához csatlakozzunk. Megszületett az obmudsmantörvény, azaz az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló jogszabály. Ezzel a jogvédelmi mechanizmusnak már számos európai, amerikai, ázsiai és afrikai országban létező mintáját valósítjuk meg joggyakorlatunkban. Az ombudsman mint intézmény eredetéről, feladatáról, hazai típusáról dr. Kiss Barnabás alkormányjogászt, a JATE adjunktusát kérdeztük. • Honnan érkezett hozzánk az ombudsman mint intézmény? - Elsőként az 1809-es svéd alkotmány szól a parlamenti biztosról, az ombudsmanról. De a skandináv országok után, az utóbbi 30 esztendőben az egész világon elterjedt. • Mi az ombudsman ilyen mértékű hódításának oka? - Az emberi jogok felértékelődésével a nemzetközi szervezetek tagállamaik figyelmébe ajánlották, hogy vezessék be ezt az intézményt. így például az ENSZ Emberi Jogok Bizottsága, az Európa Tanács is szorgalmazta elterjedését. • Mi e népszerűség eredete, azaz mi az állampolgári jogok országgyűlési biztosának funkciója? m Ereje: a nyilvánosság Az állam lelkiismerete az ombudsman - A rendszer lényege minden országban azonos. Az ombudsman az alkotmányos és emberi alapjogok védelmének eszköze. A széles értelemben vett közigazgatás ellenőrzésére szolgál. Vizsgálja, hogy az állami szervek és azok alkalmazottai sértik-e az alkotmányosságot, a törvényességet és az emberi, állampolgári jogokat. Az állampolgári jogok biztosát a parlament választja, annak tartozik felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel, de minden egyéb intézménytől független szervezet. • Milyen eszközökkel védheti az ombudsman a jogainkat? - A nyilvánosság az ereje. Az ombudsman és hivatala különböző vizsgálatokat végezhet, iratokat tekinthet meg, részt vehet különböző testületek ülésein. Tehát széles körben mozoghat, de utasítására nem változtatnak meg döntéseket. Munkájáról évente beszámol a parlamentnek, tapasztalatairól rendszersen nyilatkozik a sajtónak. Legfőbb jellemzője a kezdeményezés, mozgatója a jogorvoslati szervezetnek. Tehát az obudsman a jogvédelmi eszközök rendszerének egyik eleme. • A magyar ombudsman más, mint mondjuk osztrák vagy francia rokona? - Az elnevezés elárulja a „nemzeti vonást". Az osztrákok népi ügyvédségnek, a franciák közvetítőnek nevezik az ombudsmant. Magyarországon az 1989-es alkotmánymódosítás intézkedett az ombudsman bevezetéséről. Alkotmányunk három féle ombudsmant ismer: az általános hatáskörrel rendelkező állampolgári jogok országgyűlési biztosát, az egyes jogokra - így például az adatvédelemre - szakosodott ombudsmnant, továbbá a nemzeti és etnikai jogok országgyűlési biztosát mint a kisebbségek által delegált személyekből álló testületet. Az intézmény körüli vita most lezárult. Az új jogszabály hatályba lépte után a Parlament megválasztja az állampolgári jogok országgyűlési biztosát, aki kialakítja a feladata ellátására alkalmas intézményi hátteret, s a képviselők megválasztják az adatvédelmi biztost. Az állampolgár, a társadalmi szervezet egyaránt fordulhat sérelmével az ombudsmanhoz. Fontos hangsúlyozni: az ombudsman nem önmagában érték. Része az igazságszolgáltatás, a közigazgatási bíráskodás, az ügyészség, az alkotmánybíróság alkotta jogvédelmi mechanizmusnak, hogy ne legyen az alapjogok védelmében se átfedés, se hézag. Ujszaszi • A Magyar Igazság csoport „átvilágítást" kér Antall tud három per hármasokról? A nemrégiben, 29 MDF-es országgyűlési képviselőből megalakult Magyar Igazság nemzetpolitikai csoport szerdán megtartott ülése után bejelentették: a csoport támogatja a szavazataival a kormánykoalíciót a Parlamentben. Elmondták azt is, hogy Antall József miniszterelnöktől kérik annak tisztázását, hogy a csoport tagjai között vannak-e volt a Ill/III-as ügyosztállyal kapcsolatba hozható személyek, vagy olyanok, akiket az e tárgyban benyújtott törvényjavaslat érint, még akkor is, ha tevékenységükkel semmilyen kárt nem okoztak. Ezt tartalmazza az a levél, amelyet a csoport szerdai ülése után küldött a miniszterelnöknek, és amelynek tartalmáról a sajtót is tájékoztatták. A kiadott közlemény szerint a csoport tagjai kérik Antall Józsefet, hogy a jelzett adatokat haladéktalanul közölje velük, és kilátásba helyezik, hogy az „átvilágítás" - illetve ahogy a közlemény fogalmaz, a „vizsgálat" - eredményét nyilvánosságra hozzák. A csoport Bálás István szerint azért tartotta szükségesnek ezen kérése előterjesztését, mert a miniszterelnök-pártelnök a kedd éjszakai MDF-frakcióülésen bírálta a csoport alapító nyilatkozatának azon tételét, amely szerint a felvétel feltétele, hogy a jelentkező nyilvánítsa ki: nem volt MSZMP-tag, sem pedig a Ill/III-as ügyosztály tagja. Antall József Bálás szerint jelezte, hogy tudomása szerint máris vannak ilyen tagok csoportban. A képviselő, akit a kedd esti ülésen kizártak a frakcióból, elmondta: a Magyar Igazság nemzetpolitikai csoport becsületébe vágó kérdésnek tekinti az ügy vizsgálatát. A szerdai ülésen az is felvetődött, de még nincs testületi döntés, hogy a 29 képviselő szorgalmazza az Ómolnár Miklós (36-ok) által kezdeményezett javaslat következetes végrehajtását, azaz az országgyűlési képviselők „átvilágítását". * Még higgadt, felelős elemzésre van szükség ahhoz, hogy a csoportosulás eldöntse: önálló frakcióvá alakul-e - mondta Bálás István, hozzátéve: ma a helyzet erre még nem érett. A csoport következő ülését jövő hétfőn tartja, de addig még „gyorsan változhatnak a dolgok" - hangsúlyozta Bálás István. Nem kapkodnak a bizottságok Forró a fala/ A májusi 5 milliméteres megyei csapadékátlag az elmúlt évek aszályai tükrében is példátlan. Az óriási hőségben fú', fa, virág és vetemény sínylődik. A hatásokról csak azért nem érdemes beszélni, mert még nincs vége a megpróbáltatásnak. A gazdálkodóknak emellett még az összezsugorodott piac és az elhúzódó fulajdonrcndezés miatt is főhet a fejük. A szövetkezeti földügyek állásáról a Földművelésügyi Hivatal rendelkezik információkkal, így annak vezetőjétől, Fülöp Mihálytól. és munkatársaitól kaptunk rövid helyzetértékelést. Kizártak vélekedései Megyénkben a szövetkezeti részaránytulajdon kimérését előkészítő-70 Földkiadó Bizottságnak 200 ezer körüli ügyben kell állást foglalnia. Jelenleg a tizedénél tartanak. Az eddigiekből kitűnik, hogy a törvény ellentmondásai és pontatlanságai miatt még a bizottságok jogállása, s a közigazgatással való kapcsolódása sem egyértelmű. A bizottságba beválasztottak zöme csak most szembesül azzal, hogy milyen óriási munkára vállalkozott. Aki csak azért furakodott be, hogy a saját gesztenyéjét kikaparja, talán már bánja is, hogy ilyen nehéz, útját választotta az önérvényesítésnek. Egyébként a most kibukkanó nehézségek csak azoknak váratlan és meglepetésszerű, akik eddig nem voltak kíváncsiak a tényekre, csak a rendszerváltoztató politikai hevület akadályokat elsöprő automatizmusában hittek. A földhözragadt mezőgazdaság sohasem volt, s most sem könnyű falat. Az igazságérzet s a jog nem feltétlenül azonos tartalmú fogalmak. A határozathozatalnak, kiértesítésnek megvannak az adminisztratív szabályai, s ezek teljesítése rendkívül időigényes. A kárpótlási ügyekre hivatott földrendező bizottságokkal való fogalmi keveredés elkerülhető lett volna, ha a részarányföldek rendezésére a szövetkezeti átalakulások idején, még tavaly döntés született volna. A jószándékú emberek közötti viták többnyire rendezhetők, a bizottságok számára az a legszomorúbb feladvány, mikor a kiskapukat nyerészkedésre felhasználó ügyeskedők mazsolázzák ki a paragrafusok nekik tetsző részeit. Különösen a tanyatulajdonosok kiváltságaira kaptak többen vérszemet. Előfordul, hogy a szomszéd gyümölcsöse alatt is megingatható ílymódon a talaj. A szőlők a másik végletet jelentik, a statisztika szerinti 5 ezer hektárból jó, ha 2 ezret művelnek. Nem csoda, ha nem kapós, hisz egyrésze a fölszorzott aranykorona ellenére kisellejtezésre érett ültetvény, s még fizetni is kell érte. A szakszövetkezeti területeken a korábbi közgyűlési határozatokra történt kiadások, s a más elveket követő újabb szakasz eredményeként előfordul, hogy elfogyott az aranykorona. Kétféle túlköltekezés más eredménnyel nem is járhat. A közhiedelemmel ellentétben a bizottság határozata elleni fellebbezés 600 forintos illetékre kötelezett, s csak a sikeresen próbálkozó kaphatja vissza. A törvény elvarratlan szálai miatt több szövetkezet, a Kárpótlási Hivatal és a Természetvédelmi Hivatal között még mindig nem sikerült egyezségre jutni. Ha nincs elég állami föld a kártalanításra, senki sem akarja, hogy az ő terhére védjük a természetet. így a kárpótlás, földkimérés a szentesi Termál, a csanyteleki Egyetértés, a tömörkényi Alkotmány, a hódmezővásárhelyi Rákóczi, az ópusztaszeri Árpád vezér, a pusztaszeri Hétvezér szövetkezetben és a csongrádi Gazdaszövetkezetben el sem kezdődhetett. Talán a lassú „földnevesítés" számlájára is írandó, hogy a tömeges érdeklődés ellenére eddig csak két érdemi pályázat született a mezőgazdasági fejlesztési alap igénylésére. Ezen kívül az idén kiadható 100 millió forint öntözési támogatásból is megpályázható még 20 millió forintnyi, a kiadások 40 százalékának fedezetére. Nagyon kéne már egy kiadós nyári zápor, még ha a tikkadtságnak, levertségnek nem is ez az egyedüli ellenszere. T. Sz. I. Csak feltevések fogalmazódtak meg, de hivatalos indoklás nem hangzott el a kedd esti MDF-frakcióülésen azzal kapcsolatban, hogy miért zártak ki a képviselőcsoportból mondta el Bálás István képviselő szerdán a sajtó munkatársainak. Véleménye szerint sokan meglepődtek az MDFfrakció elnöksége előterjesztésén, hiszen Bálás István úgy tartja: közismert róla, hogy nem „csurkista". Csak az ülés szünetében hangzottak el olyan feltevések, hogy a sorozatos privatizációs interpellációk amelyek miniszteri válaszait a Parlament nem fogadta el - vezettek a kizáráshoz. Bálás István szomorúnak tartja, hogy az MDF-ben hangulati döntések születhettek, és meggyőződése, hogy Lezsák Sándor előtt az ő szereplését egyesek nem a valóságnak megfelelően tüntették fel, ami az alelnököt téves helyzetmegítéléséhez vezette. Egy, a kormányt támogató önálló képviselőcsoport megszervezését tervezzük - jelentette be az MDF-frakcióból kizárt Debreczeni József és Elek István, a nemzeti liberális körhöz tartozó MDF-es képviselők szerdai megbeszélését követő sajtótájékoztatón. Elek István közölte azt is - hozzátéve: úgy látja Debreczeni József is efelé tart hogy elhatározta kilépését az MDF-ből. - Nem kívánom megvárni, amíg a hét végi országos választmányi ülés esetleg ilyen lépés megtételére kényszerít - mondotta a képviselő. Debreczeni József újságírói kérdésre válaszolva utalt arra, hogy párttagságuk saját maguk által történő felfüggesztését megelőzték bizonyos konzultációk. Ezek arról győzték meg őket: átgondolt elképzelést és konszenzust tudhatnak majd maguk mögött, ha megteszik az említett lépést. - Lezsák Sándor alelnök szereplése a keddi frakcióülésen messze túlment ezen a konszenzuson és fellépésével elérte azt, hogy Csurkáék mellett minket is kizárjanak a frakcióból - közölte a politikus. Elek István egyértelműnek tartotta, hogy Lezsák Sándor ezzel fellépésével gyengítette az MDF-et.