Délmagyarország, 1993. június (83. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-30 / 150. szám

A DM KFT. ES A DMKIK GAZDASAGI MELLEKLETE Fejvadászok keresik a legjobbakat Mi kell a sikerhez? A Dr. Telkes Kft. 1990 óta van jelen a magyar „fejva­dász"-piacon, és ma a legje­lentősebb cégek közé tartozik nagynevű külföldi versenytár­sai között. (Egyes adatok sze­rint már több mint 300 szer­vezet foglalkozik személyzeti tanácsadással Magyarorszá­gon, igaz, közülük talán csak egy tucatnyi az, amelyik nem sorolható az amatőrök közé.) Csak az elmúlt évben több mint 3000 pályázatot értékelt a Dr. Telkes Iroda hat szakkép­zett tanácsadója, és 111 mene­dzsernek szereztek a korábbi­nál rendszerint jóval nívósabb, igényes állást, többnyire jóne­vű vegyes vállalatoknál. A ta­pasztalatok szerint sokan nem tudják „eladni magukat", hiába jó szakemberek, lemaradnak a versenyben azokkal szemben, akik szakértelmüket és tudá­sukat ügyesen tudják csoma­golni. Mit kell tennünk ahhoz, hogy magunk is a sikeres pá­lyázók közé tartozzunk? Tudni kell jó önéletrajzot írni, abban a formában és stílu­ban, ahogy ezt a vegyes válla­latok vezető szakemberei meg­szokták. Mindig jó. ha készen­létben tartunk egy jól megírt „curriculum vitae"-t, és aján­latos, ha elkészítéséhez elolva­sunk egy erre vonatkozó szak­könyvet. (Ősszel egyébként megindul - Magyarországon elsőként - a Dr. Telkes Kft. karriertanácsadó-képzése is, így a jövő év elejétől már min­Fotó: Schmidt Andrea Fő a magabiztosság. A telefonnal vigyázni kell den megyében lesz, aki segít a „profi" önéletrajz összeállí­tásában.) Hiába lobogtatjuk az iskolai végzettségünket igazoló papí­rokat, ezek rendszerint senkit sem érdekelnek. Ami számít, az a tudás. A tudásra pedig a tapasztalatok alapján lehet kö­vetkeztetni. Komolyabb cégek erről referencia-ellenőrzéssel is meggyőződnek, úgyhogy ön­életrajzban és személyes interjún: „csak az igazat, a színtiszta igazat"! Jó fellépés alatt azt értjük, ha a határozott kézfogástól kezdve a tárgyalási stílusig a beszélgetés minden mozzanata azt közvetíti a partnerünknek, hogy „erre az állásra én va­gyok a legjobb ". Tanulható képességről van szó, sok cég kínál ma már olyan kommuni­kációs tanfolyamokat, amelyek eredetileg gátlásos embereknél segítik a magabiztos viselkedés megtanulását. Vigyázat, a fe­llépés csak „plusz", nem pótol­ja sem a szaktudást, sem pedig a tapasztalatokat. Szarvashibának számít, ha valaki már a telefonban vagy a személyes beszélgetés első öt percében az iránt érdeklődik, hogy mennyit lehet itt keresni. A legegyszerűbb, ha megvár­juk, hogy a fizetés kérdését a cég képviselője vesse fel. Ek­kor viszont fontos az önbiza­lom. és hogy ne legyünk szé­gyenlősek saját piaci árunk ki­mondásakor. Kevesen tudják, hogy a fejvadász cégek tanács­adói a megfelelő fizetési alku lebonyolításában is segítenek, úgy, hogy az mindkét félnek megfelelő legyen-. Komolyabb állást ma már elég nehéz nyelvtudás nélkül kapni, legalábbis a legjobb lehetőségeket kínáló vegyes vállalatok esetében. Ha te­hetjük, érdemes nyelvtanulásba invesztálni, elsősorban az an­gol ajánlható. Ha valaki „tár­gyalóképes" nyelvtudással ren­delkezik, akkor ez 20-30 szá­zalékkal, egyes hiányszakmák esetében 100-150 százalékkal több jövedelmet is jelenthet. A vezető fejvadászirodák adatbankjaiba is csak felső fokú végzettséggel, és lehe­tőleg nyelvtudás birtokában érdemes jelentkezni. Kivételt talán az üzletkötők jelentik, és a titkárnők. Mindketten abban a biztos tudatban kereshetnek maguknak az eddiginél igénye­sebb állást, hogy tudják: „kis halak" ugyan a fejvadászok számára, de a hiányszakmák körébe tartoznak, így örülnek a jelentkezésüknek. Jó ha tudjuk, hogy a legjobb cégekhez akkor is bátran jelentkezhetünk, ha nem akarjuk nagydobra verni a szándékainkat, ezek a cégek ugyanis minden jelentkezést diszkréten kezelnek. Születésnap A j emrégiben ünnepelte hároméves születésnapját a 1V Budapesti Értéktőzsde. Ha nem iktatunk közbe negy­venéves kényszerszünetet, akkor valahol a 129. évben jár­nánk. így azonban csak a tipegőkoron jutottunk túl. Pedig az első lépések nagyon is határozottak voltak, gyorsabb fejlődési ütemet ígértek. Ár értéktőzsde jog­elődje, az Értékpapírkereskedelmi Megállapodás már öt éve elkezdte működését, és a felfutó kötvénypiacon dolga is akadt bőven. Az állampolgárok hamar megtanulták, hogy a takarékbetéten kívül más befektetési forma is létezik. Igaz, hogy később, az infláció növekedésével „befürödtek" a fix kamatozású kötvényekkel, de legalább alaposan megértették, mit is jelent a névérték, meg az árfolyamérték. A tanulás folyamatát gyorsította az a hozadékszámításra támaszkodó példa, amely szerint a tízezer forintos névértékű kötvényt a futamidő közepén hétezerért váltották vissza a kereskedelmi bankok. A születésnapon meg kell emlékezni az indulásról, a páratlanul nagy tisztesség akkor az IBUSZ-részvénvnek ju­tott. A négyezer-kilencszáz forintos kibocsátási árfolyamú részvény néhány nap múlva már tizenegyezer forint felett cserélt gazdát, később azonban az új papírok - és a reali­tások - elhalványították az IBUSZ fényét. Az elmúlt tizen­két hónapban a maximális árfolyam még csak meg sem közelítette a kibocsátásit, mostanában pedig körülbelül ezerkétszázon forog. Jyr ésőbb néhány részvény - például a Fotex - még meg­/V mozgatta a kisbefektetők fantáziáját, de a veszteség lehetősége, valamint az inflációhoz igazodó magas betéti kamat miatt a kockázatmentesebb befektetéseket részesí­tették előnyben. A kárpótlási jegy megjelenésével azután újra tőzsdézni tanult a polgár, részvényre cserélhette jegyét, vagy készpénzért értékesíthette a brókercégeknél. Az árfolyam alakulásához pedig ma is elég megnézni a kirakatokat, ahol néhány napos késéssel ugyan, de követi a tőzsdei mozgást a mikrohullámú sütő és a kárpótlási jegy cserearánya. Hitelbanktechnika" A Magyar Hitel Bank Rt. szerződést írt alá a Digital Ma­gyarország képviselőivel arról, hogy az amerikai multinacio­nális cég mintegy 25 millió dolláros beruházás eredménye­ként két és fél, három év alatt megvalósítja az MHB straté­giai információs rendszerét. Klimó Zsuzsa, az MHB ve­zérigaztató-helyettese a fej­lesztésről elmondta: az átfogó számítástechnikai rendszer tervezési időszaka 5 hónapig tart majd, azután két-két és fél évet vesz igénybe a teljes kivi­telezés. A Digital által megva­lósítandó rendszer alkalmas lesz arra. hogy az MHB or­szágos hálózatának fiókjait összekösse a pénzintézet szá­mítástechnikai központjával. A fejlesztés annál inkább fontos a pénzintézet számára, mivel az MHB bonyolítja le hazánk teljes pénzforgalmának 40 százalékát, egyúttal a magyar vállalatok 60 százaléka vezeti számláját a pénzintézetnél. A rendszer egyrészt biztosít­ja a központ és a fiókok teljes adatfeldolgozását, másrészt a központ és a fiókok közötti gyors adatátvitelt. A tavaly ki­írt tenderre eredetileg 4 számí­tástechnikai cég jelentkezeti, közülük választották ki a Di­gital projektjét. A számítás­technikai cég, mint fővál­lalkozó felel majd a rendszer teljes hardver hálózatáért, és az adatátvitelt biztosító szoft­verekért. Expóra várva Az Építési Vállalkozók Or­szágos Szövetsége és a Dél­magyarországi Kereskedelmi és Iparkamara információs napot rendezett az elmúlt héten Szegeden az országos építési piac helyzetéről. E fórumon tekintette át az építőipar elmúlt évét Horváth Sándor, az érin­tett minisztérium főosztályve­zető-helyettese, akinek elő­adásából emelünk ki néhány jellemző vonást. A magyar építőipar elmúlt évi „teljesítménye" 300 milli­árd forint volt, melyből 163 milliárd a kivitelezésre jutott. Ez megegyezik az 199l-es értékkel, bár a minisztérium mintegy 5 százalékos csökke­nést jósolt. A vártnál magasabb teljesítmény főként előszám­lázásoknak köszönhető, de szerepe van a lakások körül az elmúlt év végén kialakult áfa­mizériának is. A 163 milliárd 40 százalékát azok a kis szer­vezetek adták, amelyek 50 fő­nél kisebb létszámmal dolgoz­nak. s arányuk fokozatosan nő. Ez utóbbi egyben azt is jelzi, hogy kezd kialakulni a piacori­entált struktúra, bár az építő­ipar közel fele még mindig állami és önkormányzati kéz­ben van. A mélyépítés területén némi fellendülés tapasztalható, amit az infrastrukturális beruházá­sok emelkedésével magyaráz­hatunk. 1990-ben még 41 ezer lakás épült az országban, két éve már csak 33 ezer, az elmúlt évben viszont összesen 26 ezer család költözhetett új otthonba. Közülük csak ezren örülhettek önkormányzati lakásnak. S az idei terv? Húszezer... Eddig 700 vegyes vállalat alakult az építőipar területén, s közel 10 milliárd forintnyi alaptőkét jegyeztek külföldről. Ezek időközbeni emelésével ez az összeg 18 milliárdra emel­kedett. Ugyanennyi a hazai származású pénz is. A privatizáció veszélyes lehet ha a külföldi cégek egy­egy nagyvállalat mellé cement­gyárat és kavicsbányát vesz­nek, hisz így egy vásárló mo­nopolhelyzetbe juthat az épí­tő-, építőanyagiparban. Egyre több jel figyelmeztet e veszély­re. Különös lehet, hogy tavaly közel 50 százalékkal bővült az építőipari export az előző esz­tendőhöz képest. Ennek oka azonban a német munkaválla­lási engedélyek 80 százalékos emelkedése. Külföldi piaci lehetőségeinket jobban mutatja az, hogy a volt Szovjetunióban folyó német lakásépítési prog­ramba még alvállalkozóként sem.sikerült bekapcsolódnunk. A horvátországi újraépítési ter­vekben szintén nem szerepel magyar építő cég. Legfeljebb a honi építőanyagipar kaphat lehetőséget. Horváth Sándor szerint az iparág már elérte a mély­pontját, s két-három év múlva lassú növekedés várható. Eb­ben jelentős szerepe lesz az ex­pónak. V. I. P. Több országos lapban meg­jelent információ szerint egye­lőre a teljes összeg hatoda, vagyis 25 milliárd forintnyi kárpótlási jegy került csak ed­dig a jogosultak kezébe. Ennek ellenére a folyamatosan gyen­gélkedő árfolyam a napokban az ezer forintos címletérték kö­zel felére esett vissza. Ha bele­gondolunk, hogy év végéig akár 100 milliárd forintnyi zúdulhat rá a piacra ebből az igen speciális értékpapírból, akkor kétségeink támadhatnak, vajon lehet e velük szemben ilyen nagyságrendben felkí­nálni privatizálandó vagyont. Az Állami. Vagyonkezelő Rt. nem véletlenül tett közzé egy vonzónak minősített listát, melyen azon cégek, pénzin­tézetek szerepelnek, melyek részvényei még az idén kár­pótlási jegyért megvásárol­hatók. A Magyar Külkeres­kedelmi Bank, az OTP. a Budapest Bank, a MOL Rt. mellett ismét s/.erepel a Pick Szeged Rt. is. E tényről a cég vezetői is csak az Állami Értékpaír-fel­ügyelet és a Budapesti Érték­tőzsde junius 22-én keltezett hivatalos lapjából értesültek. Eszerint a jegyzési időszakban, júliusban 113,5 millió forint értékű részvény szerezhető meg ílymódon. Az átváltási arány 3:2, azaz kettő darab ezer forintos névértékű Pick­részvényért három darab ezer forintos címletű kárpótlási jegyet kell átadni. Túljegyzés esetén elsőbbséget élveznek az Újra jegyezhető Pick-részvény Szalámival kárpótolva Fotó: Somogyi Károlync Eladó az állami vagyon. Archív. eredeti kárpótoltak, s a kisebb értékben jegyzők. Vámosi Lukács a Pick Rt. gazdasági igazgatója ezzel kapcsolatban elmondta, hogy igazgatósági ülésüket követően jelezték aggályukat. Ugyanis az ezer forintos névértékű. 1200 forinton korábban kibo­csátott részvényeik tőzsde ár­folyama a 2157 forintos pla­font követően jelenleg is 1900 forint felett áll. Ez egy ki­alakult piaci értékítélet, épp­úgy, mint a kárpótlási jegyek 50-60 százalékos „vásárló­értéke". E tényekkel 3:1 átvál­tási arány lenne szinkronban. Ezzel szemben a kárpótoltak érdekeinek megfelelő becse­rélési arány nem ezt mutatja. Az államnak joga van nagy­lelkűségre, s ebből nincs is gond, ahol teljes vagy többségi tulajdonos. Induló helyzetben a Pick-ben meghatározott kár­pótlási arány 20 százalék volt, amelyből a mostani a második 5 százalékos csomag. Esetünk­ben a furcsa csak az, hogy az egyik kisebbségi tulajdonos részvénykibocsátása a várható árfolyamromlással az egész cég megítélését rontja. Ez egy 5 ezer tulajdonosból álló va­lódi rt„ s az ö érdekeikel sem lenne szabad figyelmen kívül hagyni. A Pick-részvény va­lódi értékét mi sem bizonyítja jobban mint. hogy a külföldiek 30,3 százalékos tulajdoni rész­aránya zártkörű eladásokat követően 44 százalékra nőtt. A társaság ;>nyagi áldozatoktól sem riadt vissza, s mindent megtett az árfolyam emelkedé­séért, majd stabilizálásáért. Az árfolyam esetleges tönkreté­telének eshetőségén érdemes lenne elgondolkodni a kibo­csátónak. Ha időhiány miatt már nem orvosolható e gond, akkor legalább a következő szériánál. T. Sz. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom