Délmagyarország, 1993. június (83. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-24 / 145. szám

CSÜTÖRTÖK, 1993. JÚN. 24. Ügyfélfogadás a folyosón (is) A polgármesteri hivatal egészségügyi és népjóléti irodájában zajló felújítási munkák miatt a hétfői és a szerdai ügyfélfogadás nem az illetékes ügyintézők szobájában, hanem a folyosón, valamint az ügyfélszolgálat l-es ablakánál történik. Hétfőn 8 órától délután 4-ig, szerdán 8 órától este fél 6-ig fogadják az ügyfeleket. (A többi napon változatlanul az ügyfélszolgálat l-es ablakánál.) Várhatóan néhány hétig tartanak a munkálatok, addig is a lakosság megértését és türelmét kérik az előforduló kellemetlenségekért. A polgári esketés: rossz A VÁROS 5 • Ma délután Rendkívüli közgyűlés A szegedi képviselő-testület független frakciójának kezdeményezésérc ma délután négy órakor rendkívüli tanácskozást tartanak a városatyák. A június 12-én Szegeden tombolt vihar által okozott károk megállapításáról és elhárításáról szóló jelentés, valamint a károsultak megsegítéséről szóló önkormányzati rendelet megalkotásáról készült javaslat szerepel napirenden. Nagy pillanat a „nagybetűs életben". Ez az esküvő. Mert - ha minden jól megy - életében csak egyszer igazi menyasszony a nő, vőlegény a férfi. E különleges pillanatot mindenki megtervezi, hogy szíve vágya szerint élhesse át, s raktározhassa el emlékei közé. Ezért aztán bosszantó, ha e nagy esemény mégsem olyan, amilyennek azt a menyasszony, a vőlegény, az örömanya, az örömapa, a násznagy álmodta... - Az anyakönyveztetés, a világi esketés önkormányzati feladat. De félek, hamarosan botrány kerekedik a házasságkötő terem környékén - vélekedik Dobó János képviselő, aki már közgyűlési interpellációban is előadta aggodalmát. A családok sorosfordulóinak, ünnepeinek, eseményeinek - így a házasságkötések, a névadó ünnepségek, a polgári gyászszertartások - megszervezése és rendezése a Családi Irodára hárult. Az iroda születését 1972-ben egy minisztériumi rendeletnek köszönhette, halálát 1992 decemberében egy közgyűlési határozat okozta. Az iroda kiadásainak fedezéséhez minden esztendőben támogatást kapott. Például 1989-ben több mint 7 millió forintot, kiadásai 80 százalékát. Az önkormányzat 1991-ben már csak a működési kiadások 23 százalékát biztosította, 1993-tól pedig elsősorban anyagi okok miatt megszüntette ezt az intézményét. A közgyűlés vagyonkezelői és vállalkozási bizottsága öt pályázó közül azt választotta, aki a legtöbbet, évi 320 ezer forintot ígért a családi ünnepek körüli szolgáltatások privilégiumáért. Tehát a polgármesteri hivatal általános igazgatási irodája egyetlen vállalkozóval szerződhetett, aki monopolhelyzetet élvezve úgy viszi föl az árakat, ahogy kedve tartja... A múlt szombaton 25 pár esküdött egymásnak örök hűséget, de csak 7 tartott igényt az „Organic" rendező iroda szolgáltatásaira. A többség megelégedett azzal, ami ingyen jár. Alapszolgáltatás ugyanis: a résztvevők fogadása, az anyakönyvi asztal, a teremig vezető út díszítése, a családtagok részére fotó és videofelvételi tanácsadás, a gépzene, a terem és az anyakönyvvezető biztosítása. Csak minden negyedik pár kérte a vállalkozótól az úgynevezett „reprezentatív ceremóniaszolgáltatást", mely többek között a köszöntő ital megkívánt hőfokát, alkalmi gépzenét, gyűrűcseréhez élővirággal díszített ezüsttálcát tartalmaz 2680 forintért. S akkor még szó sincs előadóművészi szolgáltatásról, fénykép vagy videofelvételről, pezsgőről, virágszirom esőről, aláíró emléktollról, ügyintézési díjról. Ezekkel együtt 10 ezer forintnál is több szerepelhet a számlán. Most, az „esküvői főszezonban" vált nyilvánvalóvá: sokan sérelmezik, négyen jegyzőkönyvbe is rögzíttették: botrányosan sokba kerülnek az esküvő fényét, különlegességét adó szolgáltatások, vitába keverednek a vállalkozóval, ha a család megbízottja akar fotózni vagy videózni. A polgármesteri hivatal általános igazgatási irodájának vezetője, Réti Csabáné dr. is közölte a vállalkozóval: az állampolgárok panaszkodnak. Változik-e valami? A váltakozó ma is érvényes „menükártyája" szerint nem. A hivatal csak ennyit tehet? Szerintünk nem. Az önkormányzat fontolóra vehetné: megéri-e, hogy évi 320 ezer forint bevételért kitiltson minden más vállalkozót a házasságkötő terem környékéről, olyanokat, akik a házasulandók kegyeit keresve bizonyára bővítenék a szolgáltatások körét, miközben a verseny miatt az árakból is engednének. Nem kéne két évet várni, hogy ez az elhibázott, állampolgári érdekeket sértő szerződés érvényét veszítse! Sőt, talán azért is tennie kellene az önkormányzatnak, hogy a díszbe öltözött párt, s a násznépet ne zavarja az ünneplésben, hogy az ünneplők ne a város főterén, a Városháza kapujában ácsorogva várják, míg az anyakönyvezető elé járulhatnak, hogy a gratulációkat ne nagysietve kelljen mondani és fogadni... Elég nagy a Városháza! Talán akad ilyen célra is helyiség a házasságkötő terem környékén. Talán a városatyáknak azon is gondolniuk kéne, hogyan javíthatják a polgárok komfortérzetét... Újszászi Ilona • A pénzmaradvány felosztása Bázispénzelés helyett feladatfinanszírozás A szegedi közgyűlés legutóbbi rendes havi tanácskozásán, május 27-én döntött a pénzmaradvány felosztásáról. Hosszú vita előzte meg a döntést, de végül sikerre vezetett a városatyák megbeszélése. Az 1,6 milliárd forintot felosztották. Több kellett volna. Ennyi volt, pontosabban ennyi maradt... A felosztás szempontjairól, azokról a tényezőkről kérdeztük dr. Tóth László jegyzőt, amelyeket az említett munka során figyelem kellett venni. - A közgyűlés által 1992. október 26-án elfogadott 1993. évi költségvetési koncepció végrehajtásának megfelelően történt az intézmények felülvizsgálata és természetes az is, hogy itt mindenek előtt a gazdaságosságot kell figyelembe venni. Annak érdekében, hogy a feladat végrehajtása a funkcióban foglalt kötelezettségek teljesítésén azért csorba ne essék. Az a furcsa helyzet áll elő, hogy az intézmények költségvetése még abban az esetben is emelkedik, ha az nem tartalmaz sem dologi, sem bérautomatizmust. • Mekkora volt az önkormányzati intézmények együttes kiadása az elmült évben? - A legutóbbi kimutatás szerint 5,2 milliárd forint volt. Ez lényeges mutatószám a továbbiak megértéséhez. A közgyűlés előtt szerepelt ugyanis az 1993. évi költségvetés módosítása is, meglehetősen részletes vizsgálattal, s az azt tünteti fel, hogy 1993-ban még a pénzmaradványok visszaosztása előtt, az önkormányzati költségvetési intézmények összkiadása a tervezett 5,7 milliárd forint volt. Tehát mindenképpen szükség van arra, hogy az önkormányzati intézménygazdálkodást felülvizsgáljuk, a párhuzamosságokat megszüntessük és a kihasználás valóban úgy történjen, hogy az intézmény-finanszírozás egyben feladat-finanszírozás is legyen. A korábbi bázis-finaszírozási elképzelésekkel szemben. MMMMMMM • Júliustól kényszerátalakulás Az önkormányzatok elégedetlenkedhetnek Az önkormányzatok jelentős bevételektől eshetnek el a kényszerátalakulás szabályainak érvénybe lépésével, mivel ezzel megszűnik az a lehetőség, hogy az átalakuló cég vagyonát átértékelje. Ez azt jelenti, hogy a vállalat könyveiben szereplő belterületi föld értéke változatlanul nulla marad, ennek következményeként pedig az önkormányzatok nem részesülnek a privatizációs bevételből. Az AVÜ tájékoztatása szerint az 1992. évi 54. törvény 61-65. paragrafusai alapján történik meg a kötelező átalakulás. Az érintett cégek a törvény erejénél fogva kerülnek államigazgatási felügyelet alá. Ezekben az esetekben tehát nem történik vagyonértékelés. A jelenlegi gyakorlat szerint mint ismeretes -, amennyiben az állami vállalat bejelenti, hogy gazdasági társasággá kíván alakulni, vagyonát fel kell értékeltetnie, amit aztán az AVÜ jóváhagy. E vagyon részét képezi a belterületi ingatlanok értéke. Ezen érték alapján az önkormányzatok korábban résztulajdonhoz jutottak. Újabban részesülnek a privatizációs bevételekből, mégpedig a belterületi föld értékének megfelelő mértékben. A kötelező átalakulás egyben azt is jelenti, hogy az önkormányzatok nem tarthatnak igényt e jövedelemre, mert az így államigazgatási felügyelet alá kerülő cégek mérlegében a belterületi földek könyv szerinti értéke nulla. Szittyák világkongresszusa A IV. Nagy Szittya Történelmi Világkongresszus anyaországi programját június 26án 10 órától rendezik meg az újszegedi Talent Centerben (Fürj u. 92/b.). Belépés csak előzetes jelentkezés alapján lehetséges, meghívóval! A kongresszus programja: Himnusz; Magyar Hitvallás; Erdélyi Rózsa népdalokat énekel; Siklósi András: Megnyitó; A clevelandi határozat ismertetése; Molnár Lajos: A Szittya Világkongresszus a nemzet szolgálatában; Biró József: Szabir-magyar őstörténelmünk; Forray Zoltán: Mit adtunk a világnak? 13.30-14.30-ig ebéd, majd Erdélyi Rózsa énekel, délután: Magyar Csaba: Ősműveltségünk; Somogyi Zoltán: Baráth Tibor őstörténeti munkássága; dr. Kulin Bán: Elrabolt területeink népének jajkiáltásai; dr. Benyó Dezső: A magyar nemzeti emigráció útja és sorsa itthon; Siklósi András: Ki a magyar, mi/lyen/ a magyar? Tartalék-előadások: Szalay Róbert, Pesti József, Andrékovics Péter. Bátonyi Sándor. Zárásként: Székely himnusz. Szózat. 19 órakor vacsora. Másnap, június 27-én 11 órakor az Ópusztaszeri Nemzeti Emlékparkban nyilvános Árpád-napi ünnepség. Szónokok: Siklósi András, dr. Endrey Antal, Rácz Sándor, Kéri Edit és Bosnyák Imre. 13 órától kötetlen kerekasztal-beszélgetés lesz nemzeti sorskérdésekről. A végrehajtők tisztessége, avagy a hatalom határai Villáminterjú dr. Bárándy Péterrel • LétezJtetnek-e egyáltalán teljesen független bíróságok? - Bírói függetlenség igenis létezhet, bíróságok függetlensége is. Persze ez nem egy mindentől való abszolút függetlenséget jelent, a bírósági szervezet a végrehajló hatalomtól nem függhet feltűnően szorosan, ebben az esetben ugyanis a kormány és az igazgatási szervek, ha akarják, sem tudják befolyásolni a bíróságokat. A ma fennálló rendszerben azonban jól érzékelhető például az igazságügyminiszter igazgatási, pénzügyi és személyzetpolitikai befolyása. Fennáll a veszélye tehát annak, hogy végrehajtó szerv a konkrét bírói munkába is beavatkozhat. A kormány persze azzal védekezik, hogy ezt nem teszi meg. De az a rendszer, amelyben ez a lehetőség a végrehajtók tisztességére van bízva, rossz, s úgy kell átalakítani, hogy ilyesmi semmiképpen ne történhessen meg. • Milyen kapcsolat kialakítását ítéli célszerűnek? A bíróságok mögé mindenképpen meg kell teremteni a szükséges szakmai kiképzési és anyagi hátteret. - Különböző megoldások képzelhetők el, olyan köztes intézményeket kellene létrehozni, amelyek a központi költségvetés egy fejezeteként szereplő igazságügyi költségvetést felosztják és kezelik. Ez kizárja, hogy a kormány gazFotó: Révész Róbert A polgári értékeket, „a társadalom értelmes, higgadt szellemiségét" megerősítendő, a gazdaság és a politika legérdekesebb, legfontosabb kérdéseiről indított nyilvános előadás- és beszélgetéssorozatot a Köztársaság Párt. ígérete szerint az ország minden régiójában az érdeklődőknek módjuk lesz találkozni és eszmét cserélni az illető szakterületek szakértőivel, hogy eképpen maguk is szembeállíthassák a „romboló demagógiával" a tudást és a toleranciát. Szegeden a Hungária Szálló galériájában tegnap délután dr. Bárándy Péter, a párt alelnöke, a Magyar Ügyvédi Kamara főtitkára foglalta össze véleményét a bíróságok és a birák gazdasági, igazgatási, valamint szakmai függetlenségéről, s bemutatta a Legfelsőbb Bíróság és az igazságügy-miniszter, valamint a bíróságok és birák közti függőségi viszony elemeit is. Mint mondta, a hatalmi ágak szétválasztása a demokrácia garanciája, ezek nem mást, ugyanazt tekintik és végzik, de más és más nézőpontból, egymás állandó kontrollja alatt. dasági szálon érdemben be tudjon avatkozni a bíróságok működésébe. Ki kell küszöbölni annak a lehetőségét is, hogy az igazságügy-miniszter személyi és egzisztenciális kérdésekbe (kinevezések, jutalmazások) szólhasson bele. • Elegendő volna-e reformálni, vagy a rendszer generális átalakítását kell-e véghezvinni? - Ezt reformálni nem lehet. A bírósági szervezeti törvény régi jogszabály, amelyet toldoznak-foltoznak, újabban azzal a szándékkal, hogy a már meglévő függőséget jogi eszközökkel még jobban megerősítsék. Az utóbbi három év egyetlen kedvező változása az lehetett volna, hogy a bírói tanácsok megkapják a jogot: a különböző bírósági vezetők kinevezése csak az ő egyetértésükkel történhet. Bár, hogy ez a jog valójában mennyit ér, azt láthattuk a tavalyi kinevezések esetében. • Mi pártja álláspontja a jelenleg működő szisztéma átalakítására? - Követhetőnek látszik a spanyol minta, talán nem véletlen, hiszen a két ország közelmúltja sok szempontból is hasonlít egymáshoz. A puffer-intézmény létrehozásán kellene elgondolkodnunk, e bírákból álló testület elnöke lehetne talán a Legfelsőbb Bíróság elnöke, elférne benne az igazságügy-miniszter is, legfontosabb feladata pedig a megfelelő döntések meghozatala lenne a bírói szervezet igazgatásáról, anyagi ellátásáról, személyi ügyeiről és az egyes minősítésekről - vagyis igazságügy-miniszteri hatásköröket venne át. 6.1.