Délmagyarország, 1993. június (83. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-22 / 143. szám

2 KÜLPOLITIKA DÉLMAGYARORSZÁG KEDD, 1993. JÚN. 22. • Bosznia Szerb-horvát kiegyezés? Egyik előkelő montenegrói tengerparti üdülőhelyen találkozott vasárnap Mate Rohan és Radovan Karadzic, a boszniai horvátok, illetve szerbek vezetője. Tárgyalásuk témájáról a sajtó semmi „közelebbit" nem tudott meg. Egyedül azt sikerült feljegyezni, hogy „ a tárgyaló felek meglepően barátságos és emelkedett hangulatban hagyták el a tárgyaló termeket." Ennek a sajátos hangulatú megfogalmazásnak nem nehéz felismerni a hátterét. A két vezető, minden jel szerint, megegyezett. Megegyezett abban, hogy a volt jugoszláv köztársaságot, amelyet függetlenségének kikiáltása óta az ENSZ legtöbb tagállama már hivatalosan is elismert, szépen, testvériesen felosztják egymás között. Erre vallanak azok a kijelentések, amelyek a szerb és a horvát fél részéről az utóbbi időben elhangzottak. Jelesül, hogy a Vance-Owen féle béketerv már a múlté, a kantonizálás már nem időszerű, etnikai alapon kell felosztani Bosnyákországot. Karadzienak az a kijelentése, hogy: a moszlimok vissza kaphatják az általuk (mármint a szerbek által) elfoglalt középboszniai területek 20 százalékát! Micsoda nagylelkű késztetés kerítette hatalmába a világ által nem jegyzett és senkitől el nem ismert Boszniai Szerb Köztársaság önhatalmúlag kinevezett elnökét!... A bosnyákok pedig érzik a veszélyt.! Ezért is harcolnak olyan elkeseredetten a Ncrctva völgyében és az elmúlt napokban sikeresen is.) Azonkívül látják, hogy a „szomszédban", a másik szerb bábállainban, amelyet a legitim Horvát Köztársaság területén kiálltottak ki, népszavazást tartottak szombaton és vasárnap, s ezen egyértelműen kimondják majd (fogadni nem kell rá, mert aki másként tippelne vesztene), hogy csatlakozni akarnak a Boszniai Szerb Köztársasághoz. Azután pedig a Nagy-Szerbiához, pardon: kisJugoszláviához. A képlet tehát egyszerű, kézen fekvő - meg kell egyezni a két, egyébként viszálykodó félnek abban, hogy minél nagyobb darabot kanyaríthassanak ki a bosnyák állam testéből. így azután még nagylelkű engedményekre is hajlandók lehetnek. A világ pedig továbbra is tárgyal velük. Mitöbb, esetleg jutalmazza is őket ezért a nagylelkűségért. Kisimre Leonyid Kravcsuk ukrán elnök ma visszavonta a múlt hét végén kiadott rendeletét, amelyben egyebek között saját irányítása alá vonta az ország kormányát. Az Ukrinform hírügynökség által kiadott közlemény szerint a rendelet visszavonásának célja, hogy az ország vezetése meghatározza az állami intézmények, köztük az elnök és a kormány közötti viszonyt. Szabadáras lesz a benzin A romániai iparügyi minisztérium olyan tervet dolgozott ki, miszerint a jövőben szabadáras termék lesz a benzin. Az elképzelés szerint a most érvényes, literenkénti 215 lej benzinár az utolsó, amit a kormány szabott meg. A tervet lonita Vifor minisztériumi vezérigazgató ismertette a bukaresti Evenimentul Zilei cfmű lappal. Ennek lényege, hogy a benzin mindenkori ára a lej árfolyamának alakulásától függ. Kilátás a hombárból Oroszország idei évi gabonatermése várhatóan valamivel alatta marad a múlt évinek - jelentette a Reuter orosz kormány-tisztségviselőkre hivatkozva. A visszaesés oka elsősorban az. hogy tavasszal az ország egyes területein kevés csapadék hullott, van ahol egy csepp sem. A terméskilátásokat rontja az is, hogy más térségekben viszont túl sok volt a csapadék, és tartósan hideg az idő. Tavaly Oroszország 106,8 millió tonna gabonát takarított be, és további 26 millió tonnát importált. Az orosz kormány az idei importot lényegesen kisebb mennyiségben, 16 millió tonnában jelölte meg. Orosz illetékesek egyúttal határozottan cáfolták azokat a jóslatokat, hogy legalább 5 millió hektár mezőgazdasági termőterületet veszélyeztet sáskajárás, méghozzá ötven éve páldátlan méretű rovarinvázió. A szakértők szerint sáskajárással egyáltalán nem kell számolni. Duray a hisztériakeltő állításokról Meciar vasárnap este a szlovák televízióban kijelentette: a tagság megadásáról tartandó szavazáskor az egyes ET-országok nagykövetei megvétózhatják a határozatot, és értesülései szerint - Szlovákia vonatkozásában a magyar nagykövet erre készül. Duray a CTK-nak kifejtette: bármely ország felvételéről előbb a miniszterek tanácsa, majd az Európa Tanács parlamenti közgyűlése dönt - mégpedig egyszerű szótöbbséggel. Amennyiben a parlamenti közgyűlés legalább 51 százalékkal jóváhagyja a jelentkező ország Nincs valós alapja Vladimír Meciar szlovák kormányfő azon állításának, hogy Magyarország „megvétózhatja" Szlovákia felvételét az Európa Tanácsba - jelentette ki hétfőn, a CTK cseh hírügynökségnek adott nyilatkozatában. Duray Miklós, a Szlovákiában működő Együttélés Politikai Mozgalom elnöke. ET-tagságát. akkor semmi jelentősége nincs annak, hogy a miniszterek tanácsa egyhangúlag szavazott-e vagy sem. • A téma az addigra itteni remények szerint már valamennyi tagországban ratifikált maastrichti-szerződés életbe lépése, tényleges megvalósításának megkezdése és általában is „Maastricht szellemének" újbóli demonstrálása lesz. Klepsch azt követően számolt be erről a sajtó munkatársainak, hogy a koppenhágai EK-csúcs nyitányaként, elsőként vele találkoztak a tizenkét tagország vezetői. A strasbourgi parlament elnöke ennek során a Közösségen belül egyre mélyülő gazdasági és társadalmi válság kezeléséhez átfogó, gazdasági és intézményi reformot szorgalmaAz Együttélés elnöke emlékeztetett arra, hogy magyar kormánytisztségviselők már egy évvel ezelőtt leszögezték: támogatni fogják a magyar kisebbségek törvényes képviselőinek minden olyan javaslatát, ami összhangban áll a nemzetközi dokumentumokkal. Duray elutasította és hisztériakeltésnek minősítette egyes szlovák politikusok olyan állításait, miszerint a (szlovák parlamentbeli) magyar képviselők Szlovákia érdekei ellenében tevékenykednek. EK-csúcs, ősszel is Befejezett tényként közölte Egon Klepsch, az Európai Parlament elnöke, hogy ősszel rendkívüli csúcstalálkozóra gyűlnek össze az EK állam- és kormányfői a féléves elnökséget adó Belgiumban. zott, hangsúlyozva, hogy a recessziót és munkanélküliséget kísérő társadalmi feszültség már nem engedi meg a csak részmegoldásokban való gondolkodást. • A lett központi választási bizottság a hét végén közzétette a hónap elején megtartott parlamenti választások hivatalos végeredményét. A 100 tagú törvényhozásban, a saeimában a nevű centrista mozgalom szerezte meg a legtöbb helyet, 36-ot. Tizenöt hely jutott a nemzetiségi kérdést tevékenysége középpontjába állító lett Nemzeti Függetlenségi Mozgalomnak, 13 a balközép színezetű „Egyetértést Lettországnak, Újjászületést a Gazdaságnak" nevű választási szövetségnek, 12 a lett Parasztszövetségnek, 6-6 a szélsőségesen nacionalista Haza és Szabadság Szövetségnek és a lett Kereszténydemokratáknak, s 5 a Demokratikus CentrumKlepsch egyúttal sürgette, hogy a tagországok fejezzék be a még függőben lévő nemzetközi szerződések ratifikálását: az EFTA-országokkal kötött - Európai Gazdasági Tér létrehozásáról intézkedő - dokumentumét csakúgy, mint a hat kelet-európai országgal aláírt társulási szerződését. A boszniai válság kapcsán arra intette a közösségi vezetőket, ne engedjék, hogy sérülést szenvedjenek az EK eddig követett politikai alapelvei, továbbra is ragaszkodjanak a kisebbségi és általában is az emberi jogi elvek maradéktalan érvényesüléséhez. Lett űt pártnak. A több mint ötven év után ismét demokratikus szavazáson megválasztott lett parlament július 6-án ül össze. A képviselők csak az után kezdhetik meg munkájukat, hogy szavazással döntöttek minden mandátum érvényességéről. Ezt megelőzően mindazoknak vizsgát kell tenniük lettből, akiknek az nem anyanyelve. Rigában már folynak az új kormány megalakulását előkészítő tárgyalások. Egyre valószínűbbnek tűnik, hogy jobbközép kormány alakul a Lett Út, a Parasztszövetség, s a Demokratikus Centrumpárt részvételével. „Liszt-év" Pranciaorszagban Liszt Ferenc lesz a „főszereplője" a szeptemberben kezdődő zenei évadnak Párizsban és a francia rádióban. A rádió két nagyzenekara, a francia nemzeti zenekar és a filharmóniai zenekar, valamint vezető zeneművészek közreműködésével a főváros és 11 vidéki nagyváros koncertjein Liszt mintegy 200 műve szólal meg, olyan neves karmesterek közreműködésével, mint Charles Dutoit, Ricardo Muti, Yehudi Menuhin. Három koncertteremben is folyamatosan műsorra tűzik híres művészek előadásában Liszt Ferenc zongoraműveit és több orgonahangversenyt is tartanak alkotásaiból. Párizson kívül többek között Albiban, Avignonban, Grenobleban, Lyonban és Nizzában tartanak Liszt műveiből hangversenyeket a két nagyzenekar közreműködésével. Villámcsapta tűzoltók Teljesen leégett a Bordeaux közelében lévő Fronsac mellett egy ősi kastély, amelyet villámcsapás gyújtott fel az éjszaka. A körzetben heves viharok pusztítottak, több tüzeset volt, számos ház pincéjét elárasztotta a felhőszakadás víztömege. Az első jelentések szerint az anyagi kár jelentős, de emberéletben nem esett kár. A Terire kastály, amely a Dordogne folyó partján egy sziklaormon áll, hajnali négy órakor gyulladt ki, s a legnagyobb erőfeszítések ellenére sem volt megmenthető. Fronsac városában több más tüzeset is volt, de ezeket sikerült eloltani. Bordeaux közelében az egyik világhírű borpincészet, a Saint-Emilion szövetkezeti pincészet jelentősen károsodott: pincéibe több mint ezer köbméter víz tört be. A mentési munkákat megnehezítette, hogy villám csapott be a tűzoltóság hlrtovábbltó rendszerébe is, megbénítva az összeköttetést. Jakuzafúzió Japánban a tavaly bevezetett bűnszövetkezet-ellenes törvény az eddigi stratégia módosítására késztette a bűnszövetkezeteket: a Jamagucsi-gumi, a szigetország legnagyobb alvilági szervezete ennek hatására egyesült az egyik konkurens bandával. A japán rendőrség beszámolója szerint az alvilági egybefonódásról szóló döntést a múlt héten hozta a két szervezet vezérkara, egy elegáns kiotói étteremben. A fúzió kezdeményezője az Aizu Kotecu nevű. mindössze 16(X) tagot számláló bűnszövetkezet volt, amelynek tagjai a múltban gyakorta öszszetűztek a konkurens banda, a Jamagucsi-gumi embereivel. A köbei központtal működő Jamagucsi-gumi 22 ezer tagot számlál. Az Aizu Kotecut a hatóságok szerint a „létért folyó küzdelem" késztette az egyesülésre, a bűnszövetkezet-ellenes törvény életbe lépése óta ugyanis beszűkültek az alvilági szervezetek forrásai, jóval kevesebb pénz folyt be zsarolásból, kábítószer-kereskedelemből és a prostitúció révén. Cucumi a leggazdagabb Egy japán szálloda és vasút-báró a világ leggazdagabb embere - vagyonát 9 milliárd dollárra becsülik. A Forbes magazin legújabb számában megjelent rangorolás szerint a világ milliárdosai közt első helyen áll az 59 éves Cucumi Josiaki. Ami pedig a családi vagyont illeti, a Forbes július 5-én utcára kerülő száma szerint a Wal-Mart üzlethálózat tulajdonosa, a Walton család vezeti a listát. 25, 3 milliárd dolláros vagyonnal. A Forbes magazin világszerte megvizsgált 311 egyént vagy családot, akinek, illetve amelynek legkevesebb egymilliárd dolláros nettó vagyona van. Összesen 636 milliárdot mondhatnak magukénak. Cucumi kilencmilliárd dolláros vagyona szállodákban, vasútokban és a Szeibu Lions baseball csapatban való részesedéséből tevődik össze. A Forbes magazin ugyanakkor meg nem nevezett forrásokból úgy tudja, hogy Cucumi teljes egészében tulajdonosa a Kokudo válllatnak, s ezzel vagyona eléri a 22,5 milliárd dollárt. A lista egyharmadát amerikai milliárdosok alkotják. Az Egyesült Államok leggazdagabb egyéne Bili Gates, a Microsoft Corp. megalapítója - vagyona eléri a 7,5 milliárd dollárt. A Forbes magazin tíz nevet tartalmazó listáján szerepel többek közt a Mars család, Egyesült Államok (9,2 milliárd), a du Pont család, ugyancsak az Egyesült Államok (8,6 milliárd), a japán Akira Mori és családja (7,5 milliárd) és - utolsó helyen - a német Erivan Haub, 6,2 milliárdos vagyonnal. A Le Quotidien a magyar kisebbségekről Európa szerepe alapvető fontosságú ff Az összeállítás vezető cikke szerint a magyar kisebbségek sorsa úgy függ össze az európai stabilitással, hogy meghatározó szerepe van a magyarszlovák, magyar-szerb és mindenekelőtt a magyar-román kapcsolatokban. Gyanú „Nagy általánosságban minden olyan állam, amelynek területén magyar kisebbség él, attól tart, hogy Magyarország kétségbe vonja majd a trianoni szerződés által kijelölt határokat, azzal gyanúsítja Budapestet, hogy destabilizációs célokra mozgósítja a magyar kisebbséget. Ebben az összefüggésben vannak fenntartásaik a magyarok és az anyaország kapcsolatait illetően" — íija a lap. „Számukra ebbe az irányba mutatnak egyes tanácskozások témái, amelyeket - a leggyakrabban a magyar kormánytól független - szervezetek rendeznek, vagy a sajtóban tesznek közzé, mert Budapest nem ítéli el az ilyen kijelentéseket". Vádak A lap cikke nyomatékosan aláhúzza, hogy a magyar kormány hivatalos megnyilatkozásai elismerik a párizsi békeszerződésben kijelölt határokat és a helsinki záróokmány Nem szabad megengedni, hogy a magyar kisebbségek sorsa veszélyeztesse az új európai rendet - állapítja meg a Le Quotidien de Paris című francia lap. A lap hétffin két teljes oldalon foglalkozik ezzel a kérdéssel, annak a jelentésnek az alapján, amelyet a „Fiatal Európaiak Uniója" (UJE) nevű szervezet állított össze a magyar kisebbségek helyzetéről, s amelyet könyv alakban is megjelentettek, száz oldalon. A jelentés Patrick Karam, Thibaut Mourgues és Michel Guétienne munkája. elfogadásával Magyarország megismételte a határok sérthetetensége elvének elfogadását. Megállapítja azonban, hogy szomszédai azzal vádolják: „előkészíti ehhez a terepet", mert - a vádak szerint - „hozzájárul a feszültség növekedéséhez" a kisebbségek soraiban. Idézi Antall József kijelentését arról, hogy 15 millió magyar miniszterelnökének tekinti magát, utal Für Lajos védelmi miniszter egy tavalyi kijelentésére s azt íija, hogy a szomszédos államok szemében az állásfoglalások „megerősítik az ilyen téziseket", a Budapest elleni gyanakvást. Enyhítés A cikk röviden elemzi ezzel kapcsolatban a szerb-magyar, a szlovák-magyar és a románmagyar viszony alakulását. A szlovák-magyar viszonyról szólva úgy látja, hogy abban „időszakos feszültségek" vannak, magyar részről kifogásolják Meciar nacionalista politikáját, szlovák részről viszont elszakadási törekvésekkel vádolják a magyar kisebbséget. Úgy látja azonban, hogy a magyar kormány a feszültség enyhítésére törekszik. A legnehezebb problémának a magyarromán viszonyt minősíti a cikk, ismertetve a viták lényegét, de azt ítja, hogy az utóbbi időben a közeledés jelei is megmutatkoztak, részben az új román külügyminiszter kezdeményezései, részben az RMDSZ mérsékelt állásfoglalásai eredményeként. „Európa szerepe alapvető fontosságú " - írja a lap, a viták megoldásának lehetőségéről szólva. - Mindegyik érintett ország úgy akar gondoskodni biztonságáról, modernizálásáról, gazdasági fejlődéséről, hogy csatlakozik az európai és a közösségi intézményekhez... Bármi is legyen a (pillanatnyi) helyzet, az Európai Közösséghez történő csatlakozás közös óhaja reális távlatokat nyit meg ahhoz, hogy a feszültség enyhüljön " - hangoztatja a Le Quotidien de Paris teijedelmes cikke. Bűnbak? A lap az összeállításban külön cikkben foglalkozik a nemzetiségek jogait rögzítő nemzetközi megállapodások, az európai kódex kidolgozásának kérdésével, a magyar nemzetiségi autonómia ügyével a szomszédos országokban, a magyarországi nemzetiségek kérdésével és a nemzetiségi törvény tervezetével, valamint azzal, hogy az egyes országokban a nacionalista pártok a maguk javára akarják hasznosítani a magyar nemzetiségek körüli vitákat. „Vajon nem fizetett-e jól számukra a magyargyűlölet a választásokon, s vajon nem történhet-e meg, hogy a gazdasági válság összefüggéseiben ismét a magyarokat teszik meg holnap bűnbakká?" - veti fel a kérdést a cikk, amely a magyarországi nacionalista törekvésekkel is foglalkozik, megemlítve a Csurka István által létrehozott csoportosulást, idézve azt a kijelentését, amely szerint Magyarországnak „új élettérre " van szüksége.