Délmagyarország, 1993. június (83. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-21 / 142. szám

HÉTFŐ, 1993. JÚN. 21. A HELYZET 5 Fotó: Schmidt Andrea Már vasárnap reggelre túljutottak a hatezredik lá­togatón a Digit Kommu­nikációs és Számítástech­nikai Szakvásáron. Ennyi­re kevesen számítottak, s valahogy igy volt ezzel a tudósító is, amikor csütör­tökön délután először sé­táit úgy igazából körbe a kiállításon. Vasárnap, nyi­tás után tíz perccel - talán kihasználva a délelőtti hű­vösséget - viszont mái­jócskán akadt nézelődő a pavilonokban. A szakem­berek közüi nem mindenki lelkesedett ezért a rende­zési időpontért, de megje­lentek, és mint kiderült, sokan még üzleteket is kö­töttek. Tegnap este tehát bezár­ta kapuit az első - legki­sebb és legszakmaibb - vá­sár a „Négyszer négy nap a Marson" sorozatból. A szervezők nullszaldóra számítottak, de veszteség esetén sem estek volna két­ségbe, így azonban várako­záson felül sikerült a fő­próba. A lakberendezési és az autós bemutató na­gyobbszabású, közönség­csalogatóbb rendezvény lesz, azaz a négy rendez­vény együtt semmiképpen sem lehet veszteséges, sőt... Július elsején tehát követ­kezik a második felvonás, a Lakberendezési és Építő­ipari Szakvásár. K. A. • Spint - Mercedes a szoftverek között m Cadkey - versenyen kívül verte az AutoCAD-et Néhány éve még a COCOM-listán A Digit legpuritánabb standja címre sikerrel pályáz­hatna a KÉSZ. Mindössze egy asztal, két szék, néhány rajz és egy PC képezi a berendezést. Azaz mégsem, hi­szen van valami, ami a felületes szemlélőnek nemigen szúr szemet, a szakemberek azonban tudják, hogy minden berendezési tárgynál többet ér Nos, ez a számitó­gép „agyában" lévő program, a szoftver. Schell Ferenc a KÉSZ műszaki fejlesztője készségesen avatja be a látoga­tókat a programok rejtelmeibe, melyeknek dél-magyar­országi dealere a vállalat. A Spirit nevű építészeti ter­vező programot a SoftTech fej­lesztette, s különös ismer­tetőjele, hogy Európa élenjáró építészeti CAD (CAAD = Computer Aided Architectural Design) rendszere. Német nyelvterületen úgy is becézik, hogy a szoftverek között a Mercedes. A Spirit lényege ­nagyon vázlatosan -, hogy az építész tervező az első váz­lattól kezdve az építmény utol­só, befejező, színes fotore­alisztikus képi ábrázolásáig be­zárólag a tervezés minden fázi­sát egy program-rendszer ke­retén belül tudja elkészíteni. Képes arra például a Spirit, hogy a még csak „papíron " lé­vő házat is bejárja a később beköltöző lakó. Egy másik mo­dul jóvoltából lehetővé válik az épületek állagának felméré­se, építmények tárolása memó­riában. A konvencionális mó­don felvett mérési adatok még a felmérés helyszínén egy kis­méretű kézi komputerbe kerül­nek, melyeket betöltenek a CAD munkaállomás számító­gépébe. Utána - anélkül, hogy megrajzolnák - teljesértékű CAD felmérési vázlatot kap­nak. Számtalan épületet tervez­tek már a Spirit segítségével, Szegeden például az ÖMW töltőállomást. A Cadkey gépészeti terve­zőprogram szintén listavezető, néhány éve azonban még CO­COM listás terméknek számí­tott. Segítségével ugyanis bár­milyen bonyolult térbeli mo­dellt létrehozhattak birtoklói, például a tengeralattjárók rend­kívül kényesnek számító, hangdetektorok számára látha­tatlan propellerjét. Számtalan nagy világcég használja már a programot, általa tervezték az F40-es Ferrarit legyőző Vector W8 sportkocsit, a híres Brick computert, vagy a nagyteljesít­ményű USD-52-es vitorlásha­jót. Rendkívüli mértékben meg­könnyíti a tervező gépészmér­nökök életét a Cadkey. A Digit standján is pillanatok alatt raj­zolódik ki a számítógép képer­nyőjére egy csonkolt kocka és különböző hengerek áthatása, majd a program térben rajzol splineokat - interpolációs gör­béket - melyek megszerkesz­tése tollal és papírral hosszú időt venne igénybe. A Cadkey hazai elterjedése azért is fontos, mert tavaly a szerszámgépvezérlésben a világpiac 70 %-át uraló Fanuc, a Kubota, a számítógépekkel foglalkozó Sun és a szoftver­fejlesztő Cadkey Inc. megálla­podott, hogy a közeli jövőben az ájgenerációs szerszámgépek vezérlésének az alapját a Cad­key jelenti. A program kezelése egyébként könnyen tanulható, a teljesítmény érzékeltetésére pedig egy - már hazai - példa: diákok számára kiírt AutoCAD viadalon két nebuló versenyen kívül indult a Cadkey-jel - ők végeztek az első két helyen. A szükségesség mellett a KÉSZ is segíti a Cadkey ma­gyarországi elteijedését, hiszen bárkinek ingyen rendelkezé­sére bocsájtják a Cadkey '90­es verzióját. így mindössze a lemezcsomag árába kerül a szuper tervezőprogram. T. W. Kommunikáció „ Önnek hány telefonra lenne szüksége ahhoz, hogy min­dig elérhető legyen?" - teszi fel a kérdést a Magyar Táv­közlési Részvénytársaság a hétvégén megjelenő öt ingyenes hirdetési újság egyikében-másikában, fél oldal terjede­lemben, a Digit Kommunikációs és Számítástechnikai Szak­vásár alkalmából. Egyre. Otthonra. Éspedig elsősorban azért, mert már mind a 14 barátomnak bekötötték a telefont, és tgy állan­dóan kimaradok a römiből. Ha valakinek kártyázni támad kedve, egyszerűen körbetelefonál, és csak nagyon elvétve fordul elő, hogy rámszorulnak negyediknek. Nem lehet ve­lem kommunikálni. Tulajdonképpen már bele is nyugodtam ebbe a technikai okokra visszavezethető mellőzésbe, de az ilyen bölcs kérdések mindig felbosszantanak. Amikor majd ott tart a távközlés, mint a reluxás szakma, azaz az épülő háznál még be sem illesztették az ablakot a keretbe, és má­ris megjelennek a vállalkozók egymással versenyező ajánlataikkal, akkor talán lehet ilyeneket kérdezni. Utoljára akkor húztam fel magam, amikor a tél vége felé az új központ előtt feltűnt két áj, páros telefonfülke. És ott álldogált békésen, vonaltalanul, készüléktelenül vagy két hónapon keresztül. Harminckilenc méterre az áj digitális központtól. Ha közel annyian szerelhetnének telefont, mint reluxát, akkor a versenyhelyzet körülbelül azt jelentené, hogy hat órakor elkezdenék ásni a fülke alapját, és ebéd előtt már lehetne belőle telefonálni. Ennyi idő alatt már lé­pésálló lesz a beton. Amikor végre üzembe helyezték a fülkéket, lehetett hasz­nálni a telefonokat, kiszámoltam, mikorra érhetnek el hoz­zám, hiszen a környékünkön sincs hálózat. Ha harminc­kilenc méterhez kellett két hónap, akkor a nemrégiben áta­dott új társasházunkig még több mint egy év szükségeltetik. Pedig ha véletlenül felborulna a torony - kis túlzással -, leverné a szomszéd ember konyhaasztaláról a fröccsöspo­harat. Az újat, mert a régit a távközlés árnyalt kérdésére vágta földhöz még szombat délelőtt. Kovács Andiás • Első négy nap a Marson Bezárt a Digit - siker, várakozáson felül Az alkotmánybíró feljelentése Védinditvany a rágalmazó Kéri Edit ellen A Fővárosi Főügyészség a közelmúltban vádindítványt nyújtott be a bírósághoz Kéri Edit színésznő ellen nagy nyilvánosság előtt, folytató­lagosan elkövetett rágajmazás vétsége miatt. A magánvádas ügyben dr. Szabó András al­kotmánybíró tett feljelentést a Pesti Központi Kerületi Bíró­ságon. Mint emlékezetes, a felje­lentett színésznő március 8-án 9 órakor mintegy 35-40 tagú csoporttal tüntetett az Alkot­mánybíróság előtt, miközben hangszórón Szabó András alkotmánybíró állítólagos ÁVH-s tiszt múltjáról beszélt, s követelte távozását az Alkot­mánybíróságról. A tüntetést megelőzően Kéri Edit a január 26-án megjelent Magyar Feltámadás című újságban részletesen írt az alkotmány­bíró életútjáról. A cikk szerint Szabó András az 1950-es években ÁVH-s tiszt volt, majd 1956. októberében „be­állt" a Budapest XII. kerületi nemzetőrök közé. Ezt kö­vetően 1957-ben a rendőrség tagja lett. Kéri Edit utalt arra is, hogy Szabó András mint büntetőjogász - a múltjából fakadóan - negatívan értékelte az Zétényi-féle igazságtételi törvényt. Szabó András kérte a bíró­ságot: a büntetőeljárásról szóló törvény alapján az ügy iratait küldje meg az illetékes ügyészségnek, hogy az meg­fontolhassa az egyébként ma­gánvádas ügyben a vád képvi­seletének átvételét. A rágalma­zás elkövetésekor a Büntető törvénykönyv szerint az alkot­mánybíró nem minősült hiva­talos személynek, holott a tevé­kenysége alapján megillette volna a fokozott büntetőjogi védelem. Erre tekintettel az ügyészség átvette a magánvád képviseletét. (A hatályos Bün­tető törvénykönyv szerint az alkotmánybíró már ugyanolyan hivatalos személy, mint a bíró és az ügyész.) Az ügyet a Pesti Központi Kerületi Bíróság tárgyalja majd. • Ismert dolog, hogy a Mező­gazdasági Termelők Csongrád Megyei Érdekvédelmi Szövet­sége június 11-én tartotta kül­döttgyűlését, amelyen egyebek között megbízta az elnökséget, hogy alakítsa ki állásfoglalását. Ez kapcsolódik az országos közgyűlés felhívásához, amely a súlyos helyzetben lévó agrár­ágazat legidőszerűbb kérdései­vel foglalkozik. Nos, a Csong­rád megyei elnökség'a héten megtartotta ülését, és eleget tett a küldöttgyűléstől kapott meg­bízatásának. Erről kérdeztük dr. Csikai Miklóst, a szentesi Ár­pád Szövetkezet elnökét, aki a már említett küldöttgyűlés óta ­tisztújítás keretében - irányítja a megyei szövetség munkáját, a mikrokörzeti társelnökök so­rából. - Az elnökségi ülésen téma volt többek között az, hogy erősíteni kell a megyében lévó öt mikro­körzet munkáját. Ugyanígy a választmányokét is, méghozzá a születő terméktanácsok mentén, tekintettel a különféle termékek előállítására és értékesítésére. Hasonlóan növelni kell a jogi és közgazdasági választmány haté­konyságát is. • A már megtartott orszá­gos közgyűléshez kapcsoló­dó megyei állásfoglalás megfogalmazásában milyen szándékok és szempontok vezérelték az elnökséget? - Többek között elérkezett az a pont, hogy aki még nem látja át az ország életét meghatározó mezőgazdaság válságos állapo­tát, most az is világos képet Csongrád megyei állásloglalás Világos képet az agrárágazatról kapjon! Nemcsak a kormányzati tényezőkre, hanem a közvéle­ményre is gondolunk. Ha a bá­nyászok, a Malév dolgozói stb. protestálnak, akkor a mezőgaz­dasági termelőknek is fel kell emelni a szavukat, annál is in­kább, mert az ő problémájuk a nemzetgazdaságot érinti. Meg­győződésem, hogy a mezőgaz­daság megtartó szerepe nélkül nem boldogul a magyar lakos­ság. Nem az a fó kérdés, hogy milyen keretek között működik a mezőgazdaság, hanem az, hogy nincs megfelelő jövedel­mezőség. Ha ez így megy to­vább, számítani kell a termelés összeomlására - fejezte be sza­vait dr. Csikai Miklós. A továbbiakban közöljük a Mezőgazdasági Termelők Csongrád Megyei Érdekvédel­mi Szövetségének állásfoglalá­sát. Sz. R. Állásfoglalás A Mezőgazdasági Termelők Csongrád Me­gyei Érdekvédelmi Szövetsége 1993. június 11-i küldöttközgyűlésén megtárgyalta a megye és az ország mezőgazdaságának helyzetét, és az alábbi állásfoglalást adja ki: A küldöttközgyűlés a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsé­gének 1993. május 25-i közgyűlésének a tör­vényhozáshoz, a kormányhoz és az ország lakosságához intézett felhívásával egyetért, az abban megfogalmazottakat teljes mértékben támogatja. Úgy értékeli, hogy egyes miniszterek igen, de a kormány összességében még mindig nem ismerte fel a mezőgazdaság egész nemzet­gazdaságban betöltött szerepét. Az ágazat működőképességének megtartása, illetve az összeomlás elkerülése érdekében szük­ségesnek tartja az azonnali és határozott intéz­kedések megtételét. A Csongrád megyei mező­gazdasági termelők küldöttei számon tartják az országos közgyűlésen Szabó Tamás és Szabó Iván minisztereknek a kormány nevében elhang­zott azon bejelentéseit, hogy a kormány nem kezdeményezi és nem támogatja a szövetkezeti törvény módosítását. A küldöttek remélik, hogy az elmúlt három évben hozott számtalan, alapvetően hibás ag­rárpolitikai intézkedést és annak súlyos követ­kezményeit sem a kormány, sem a parlament nem súlyosbítja további olyan törvényjavaslatok előterjesztésével vagy elfogadásával, amelyek a szövetkezetek hitelképességét rontják, vala­mennyi, mezőgazdaságból élő gazdálkodását le­hetetlenné teszik. Határozottan kérjük, hogy az Országgyűlés ne tűzzön napirendre olyan bizottsági önálló indítványt sem, amely a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény módosítása ürügyén konkrét vagyontárgyak kivitelét akár egyszeri al­kalommal, akár folyamatosan lehetővé teszi, mert ezzel a jelen és a jövőbeni gazdálkodás alapjait teszi tönkre. Csongrád megyét az országos átlagnál is nagyobb mértékben sújtja az évek óta jelentkező csapadékhiány. A kormányzatot arra kérjük, hogy az aszálykár mérséklésére hozzon azonnali intézkedéseket, és a mezőgazdasági termelés jövedelemtermelő képességének helyreállítá­sához készítsen elő soronklvüli intézkedési cso­magtervet. A Csongrád megyei mezőgazdasági termelők és szövetkezők bíznak abban, hogy a kormányzat a fentiek szerint változtat eddigi agrárpo­litikáján, felismeri felelősségét, és betölti szere­pét az agrárágazat vonatkozásában is, és nem kényszeríti a mezőgazdaságban dolgozókat ra­dikálisabb cselekedetekre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom