Délmagyarország, 1993. június (83. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-19 / 141. szám

SZOMBAT, 1993. JÚN. 19. SPORT 13 • Világnév mellé világszínvonalú verseny? m Termékbemutató az útvonalon A Coca-Colával nem csak hűsít a szegedi maratoni Nagyszöllősi Béla és Tamás Sándor kézjegyével szentesítette a nevet: Coca-Cola szegedi maratonira. (Fotó: Gyenes Kálmán) • Labdarúgó NB1. Ki lesz a bajnok? Záró forduló az első osztályban A fiatal korból kinőve, 37. éves létére tegnap vett fel - re­méljük a véglegeset - új nevet a szegedi maratoni. Hoszszú ideig a békét és a barátságot hirdette, ezzel együtt megha­tározta, hogy a költségeket a város fedezte. Az utóbbi évek­ben azonban ez az út már jár­hatatlannak bizonyult, a sport­igazgatóság is csupán addig nyújtózkodhatott, ameddig a költségvetése engedte. A sze­gedi maratoni színvonala pedig évről-évre romlott... Tegnaptól azonban új feje­zet kezdődhet a megyeszék­hely legrangosabb sportesemé­nyei közé tartozó rendezvény történetében. Arról van ugyan­is szó, hogy Nagyszöllősi Béla, a Coca-Cola Ametil Italárú Kft. szegedi értékesítési köz­pontjának igazgatója és Tamás Sándor megbízott sportigazga­tó kézjegyével szentesítette a két fél között létrejött szerző­dést. Ennek értelmében a világ legnépszerűbb üdítőitalát for­galmazó cég - amelynek sze­gedi részlege idén januárban alakult meg - vállalja, hogy némi készpénzzel, termékek­kel, nívós szórakoztató ese­mény szervezésével támogatja a versenyt. • Hogyan találtak egymás­ra? - tettem fel a kérdést az aláíróknak. - Volford László levelet írt a budapesti központunknak, s némi kerülő úton nálam kötött ki - emlékezik vissza Nagy­szöllősi Béla. - Nekem tetszett a levélben megfogalmazott öt­let, s felvettem a kapcsolatot a sportigazgatósággal. A kölcsö­nös tájékozódás után kiderült, hogy nekünk ez a maratoni egyben reklámot is teremt, hi­szen a versenyen ott lesz mind a hét - Coca-Cola, Coca-Cola light, Fanta narancs, Spryte, Lift lemon és a hamarosan megjelenő Kinley tonic és Kin­ley gyömbér - termékünk. A frissítő állomásokat is mi ren­dezzük be. A településeken pe­dig olyan standokat állítunk fel, ahol az üditő mellett prog­rammal is szolgálunk. • A Coca-Cola minden nagy rendezvényen ott van. Még lehet, hogy egyszer ál­tala a szegedi maratoni is jegyzett lesz a világ nagy eseményeinek sorában? - Elképzelhető! A Coca-Co­lát mindenki ismeri arról az ol­daláról, hogy nem kicsinyeske­dik a sport és a zene támogatá­sában. Egyelőre a szegedi köz­pontnak - mi látjuk el Csong­rád mellett Bács-Kiskun me­gye déli részét a Dunáig - be­határoltak a reklámlehetőségei, de nem kell hozzá sok eszten­dő, s ez a kapcsolat is egyre szorosabb és kifizetődőbb le­het. - Amennyiben jól sáfárko­dunk a lehetőségeinkkel a Coca-Cola világnév mellé vi­lág, de legalábbis Európa-szín­vonalú versennyé válhat a sze­gedi maratoni. A két fél célja több ponton egyezik, hiszen az üditő fogyasztása és a sporto­lás minden korosztályé. Mi minden erőnkkel azon leszünk, hogy ez a kapcsolat hosszútá­von megmaradjon - mondta Tamás Sándor. A két vezető ezután beszélt arról a tervekről, amelyek hasznát nem csak a futók, ha­nem az érdeklődők is élvezhe­tik majd. Mindenesetre erről június 26-án a szegediek mel­lett az ópusztaszeriek, a dóciak a sándorfalviak személyesen is meggyőződhetnek... Süli lózsef Az NB l-es helyezések el­döntése szempontjából egyéb­ként a pontszám és a gólkü­lönbség után, ha mindkettő azonos, a több rúgott gól szá­mít. Amennyiben ez sem dönt, akkor az egymás ellen játszott két bajnoki mérkőzés pontmér­legét illetve, ha ez is egyenlő, akkor az egymás elleni találko­zók gólkülönbségét kell fi­gyelembe venni. - Halmai sárga lapok miatt nem léphet pályára és Csábi já­téka kérdéses még sérülése mi­att - kezdte az esélylatolgatást Kozma Mihály, a kispestiek szakosztályigazgatója. - Mivel több játékosunk is szerepelt szerdán válogatott mérkőzésen, így számunkra kellemetlen a 15 órás kezdés. De természetesen győzni megyünk Diósgyőrbe. - Nem tehetünk mást, meg­próbáljuk megnyerni mindkét hátralévő mérkőzésünket, a többi nem rajtunk múlik ­mondta Csank János, a Vác vezetőedzője a Ferencváros el­leni vesztes találkozó után. Merthogy a váciaknak is csak a két pont jelentheti a reményt a bajnoki cím megszerzésére. Hazai pályán a Pécsi MSC-vel szemben ezt valószínűleg be is gyűjtik, ám kispesti pontszer­zés esetén be kell érniük ­akárcsak tavaly - a második helyezéssel. A tavalyi bajnok Ferencvá­ros idei harmadik helyét nem fenyegeti veszély, a zöld-fe­hérek csak előrébb léphetnek, hátrébb már nem. Szombaton 17 órakor, amikor a többi hét mér­kőzés elkezdődik az első osztályú labdarúgó baj­nokság utolsó fordulójá­ban, a Kispest-Honvéd szurkolói már akár baj­nokként köszönthetik kedvenceiket. Hosszas vita után ugyanis meg­született a megegyezés és a küzdő felek - a Hon­véd és a házigazda Diós­győri FC - alkalmaz­kodtak a televízió 15 órás közvetítési időpont­jához. Mivel pedig a kis­pestiek egy pont előny­nyel vezetik a tabellát a Vác előtt, s a gólkülönb­ségük is lényegesen jobb, már egy diósgyőri döntetlen is az aranyér­met jelentheti számukra. A műsor: Csepel-Kordax­Békéscsabai EFC, Csepel, 17, vezeti: Bay, BVSC-Dreher­Veszprém LC, Szőnyi út, 17, Puhl, MTK-Rába ETO FC, Hungária körút, 17, Vad, Va­sas-Smirnoff-Siófok, Fáy u., 17, Németh L., Vác FC-Sam­sung-PMSC-Fordan, Vác, 17, Pillér, Videoton-Waltham-Új­pesti TE, Székesfehérvár, 17, Vágner, Nyíregyházi FC-Fe­rencváros Nyíregyháza, 17, Hartman, Diósgyőri FC-Kis­pest-Honvéd FC, Diósgyőr, 15, Varga S. „A papír sem bír el mindent, avagy hazudni nem szabad" „Kivédhető-e" a legrosszabb? • Gyarmati szerint a bundát nem lehet kiirtani • Az olajosvezetők hozzáállásával nincsen gond m Molnárék már tárgyaltak Pozsgayval A könnyeink már felszáradtak, de nevetni még mindig nincs kedvünk. Tudom, vagyunk egynéhányan, akikben a sajnálat, a düh ma is erősebb, mint a megbocsátás, te­hát a béke iránti vágy. Nehéz tudomásul venni, hogy egy tehetséges, romlatlan társaságot megfosztottak valami­től. Méghozzá gondosan megtervezve, gyakorlatilag megfellebbezhetetlenül... Meglehetősen rendha­gyó sajtótájékoztatót rendezett az újságírók­nak Adorján András nemzetközi nagymester Szent István parki laká­sán, ahol az egykori olimpiai bajnokcsapat tagja ezúttal házi sajtó­főnökként kívánt nyilat­kozni arról, mi is az ő igazsága az utóbbi napok viharos történéseiből. Amint ismert, a nagymester körüli viták csúcspontját az je­lentette, amikor a Magyar Sakk Szövetség vezetősége megta­gadta akkreditálását a közelgő szombathelyi korosztályos Európa-bajnokságra. A nagy­mester mégsem ebben látja igazi sérelmét, bánatát, és a sajtótájékoztató célja sem a döntés hátterének feszegetése volt. Adorján ezúttal azon vád­pontokra kívánt reflektálni, amelyeknek ürügyén - megle­het, csak ideiglenesen is, de ­megszakadt a munkakapcsolat közte és a legnagyobb jelenlegi magyar férfi sakktehetségnek tartott Lékó Péter között. Rész­letes történeti hitelességgel ki­tért arra, hogy két évvel ez­előtt, amikor - s ezt csak úgy mellesleg említette nieg - az év legjobb férfi sakkozójának választották. Máté Gáspár, Lé­kó menedzsere kereste fel, s kérte arra, hogy foglalkozzon az akkor 12 éves kisfiúval. Adorján már akkor igent mondott a felkérésre, de a va­lós közös munkát csak ez év március 22-től kezdte meg a kétfős team. Lékó ezek után érte el kimagasló eredményeit, amelyek a nemzetközi nagy­mesteri cím elérésének közelé­be emelték. Adorján elmondta, hogy nem kíván az utolsó pil­lanatban jött megmentő szere-" pében tetszelegni, de most sem és a továbbiakban sem hajlan­dó eltűrni, hogy az általa „manipulátorok és hazug, be­teg emberek megrontsák a ki­vételes képességekkel megál­dott ifjút,". Adorján elmondta, hogy kettejük kapcsolata ­még ha egyesek ezt nevetsé­gesnek is találják - valóban apa-fiú viszonnyá alakult, amelyért tiszta szívvel és lélek­kel áldozott. „Ha ez valakinek a szemé­ben nevetséges, azon én csak szánakozni tudok" - mondta Adorján, utalva Ambrus Zoltán főtitkárra, aki egy örökbe foga­dott kislányt nevel feleségével. Lékó Péter édesanyjának korábbi nyilatkozatát, misze­rint a Buenos Aires-i meghívás csak abban az esetben érvé­nyes a 13 éves versenyző szá­mára, ha edzője, azaz Adorján András nem utazik vele, egyér­telműen képtelenségnek tartot­ta. Ilyesmiről márcsak azért sem lehetett szó, mivel a meg­előző pamplonai verseny rendezőivel Adorján és Lékó Júlia közösen írt alá egy hóna­pon belül automatikusan ér­vényben lévő előszerződést. S erre nézvén azt követeli, hogy mutassák be a rendezők az er­ről szóló, soha meg nem szü­letett aktát. Végezetül kitért arra a kül­földi szponzorral kötött szerző­désre, amelyet Máté Gáspár menedzser Harry Walter né­met multimilliomossal kötött meg, s amelyet békeidőben el­követett hazaárulásként érté­kelt a magyar tehetség külföld­re történő kiárusítása miatt. „Cinkostársaknak tartom mindazokat is, akik ma már világosan látják, hogy 10 ezer márkáért janicsárnak adtak el 18 éves koráig egy, még nem egészen 14 éves kisfiút. A hálát ugyanis az alkalmi segítségért nem szabad összekeverni a rabszolgasággal" - jelentette ki Adorján. • Az élet, persze, megy to­vább. A Szeged SC vízilabdá­zóinak már nem szabad azzal feküdniük és azzal ébredniük, hogy „ezek a csúnya pesti csa­patok jól kibabráltak velünk". Fodoréknak el kell hitetniük magukkal: a rájátszásba, azaz a legjobb négy közé egy év múl­va is be lehet jutni. (Feltéve, hogy az „istenek" is úgy akar­ják.) Vuszek is kifakadt A hét elején, a Magyar Vízi­labda Szövetség elnökségének egri ülésén azért még a közel­múlt is szóba került... - Rajtam kívül egyedül Vu­szek Antal volt az - kezdte be­számolóját a Szeged SC szak­osztályvezetője, dr. Molnár László -, aki a bajnoki hajrá­ban tapasztaltak miatt kifakadt egy kicsit. Ő viszont határozot­tan kijelentette: ideje lenne változtatni a versenykiíráson! • Higgyünk hát abban, ha lesz áj versenykiírás, egy­szeriben megtisztul minden és mindenki? - Nem tudom... Gyarmati Dezső szerint amíg létezik lab­dajáték, azaz csapatsport, ad­dig a bundát sem lehet kiirtani. • Szóval, ez esetben a sze­gedifiáknak nincs más dol­guk, mint elfogadni a tényt, hogy feltűnően gyanús kö­rülmények között elestek az * éremszerzés, a kupaszerep­lés lehetőségétől? - Abban azért még remény­kedünk, hogy a Szeged SC (amelyik legjobb vidéki együt­tesként ugyanannyi pontot szerzett, mint a 3. helyezett Vasas-Plaket) elindulhat a LEN Kupában. Annak viszont már most örülhetünk, hogy a nyári, buffalói Universiadéra utazó magyar gárdába Szabó Zoltánt és Török Tibort is be­válogatták. Az „öregek" abbahagyják • Legyen őszinte: meg sem fordult a szegedi vezetők fe­jében, hogy az utolsó előtti fordulóban „elérjenek" egy (minden további számolga­tást feleslegessé tevő) dön­tetlent a BVSC-vel? - Én biztosan nem gondol­tam ilyesmire. Ezeknek a fiatal srácoknak, akik vasárnap sírtak az öltözőben, mert csalódtak valamiben, illetve valakikben, aligha használtunk volna az ef­fajta segítséggel... • Ejtsünk néhány szót a jö­vőről. Mi lesz például a csapat edzőjével, Pozsgay Zsolttal? - Zsolttal tavaly 1 + 1 éves szerződést kötöttünk, és a na­pokban már beszélgettünk is vele a folytatásról. Az első „körben" jeleztük, hogy szeret­nénk, ha maradna, és ő is el­árulta: nem akar okvetlenül el­menni. Egy biztos, július 1-én újra tárgyalóasztalhoz ülünk. • A játékosokkal is rendez­ték már közös dolgaikat? - Dr. Török, Lengyel és Ri­gó abbahagyja, a többieket vi­szont mindenképpen szeret­nénk itt tartani. MOL-kapcsolat ­elnapolva • Dobóczky Károly szak­osztályelnök tegnap „meg­súgta", hogy az egyik nyug­díjba készülő játékos hama­rosan bekapcsolódik a szakosztályvezetés munká­jába. - Igen, a búcsúmeccs után dr. Török Bélát valóban igyek­szünk majd bevonni az irányí­tásba. • Ezek szerint bíznak ab­ban, hogy talpon marad a Szeged SC, vagyis hogy lesz mit irányítani. - Úgy fogalmaznék, hogy hi­szünk a szegedi póló jövőjében. • A HDS & Délmadár el­mű hetilapban megjelent, hogy a MOL esetleg felka­rolja a vízilabdát. - Idén a jelek szerint már nem lesz semmi a „házasság­ból", de jövőre mindenképpen szeretnénk a lehető legszoro­sabbra fűzni a kapcsolatot. Az olajosvezetők hozzállásával ugyanis, hál' istennek, nincsen gond. • Tehát akkor sem esnek kétségbe, ha a mamutegye­sületben „beüt a krach "? .- A legrosszabbat is meg­próbáljuk „kivédeni"... Réthi I. Attila Aki mindig védi a védhetőt: Dmitrij Scsegyerkin. (Fotó: Gyenes Kálmán)

Next

/
Oldalképek
Tartalom