Délmagyarország, 1993. június (83. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-19 / 141. szám

JAMBUS SZOMBAT, 1993. JÚN. 19. Végh György A nagyravágyó cipőfűző Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy szép, fekete, félcipőbe való fűző. (Már nem emlékszem pontosan, kitől is hallottam ezt a történetet, Móka Mikitől-e vagy Hári Jancsitól, de biztos, hogy megtörtént.) Ez a szép, fekete, félcipőbe való fűző - Móka Mikivel-e vagy Hári Jancsival, teljesen mindegy ebben az esetben kikerült egyszer az állatkertbe, gazdájával egyetemben, minthogy vagy Móka Miki, vagy Hári Jancsi egyik cipőjébe volt szolgálattételre beosztva. Sokáig álldogált ott a cipőfűző gazdája az óriáskígyó üvegkalitkája előtt, éppen amikor az óriáskígyó hamm! bekapott csak úgy étvágygerjesztőnek egy ketemeletes kecskebékát. A szép, fekete, félcipőbe való fűző ámulattal nézte az óriáskígyó tekergőzését egy darabig - mert persze ő is kíváncsian kidugta a fejét Móka Miki vagy Hári Jancsi cipőjének legfelső ablakából -, aztán végignézett magán, és tüstént megállapította, hogy mind ez ideig tévedésben volt foglalkozását és hivatását illetően. Hiszen ő tulajdonképpen maga is kígyófajta, és az óriáskígyó vagy a nagybátyja, vagy legalábbis a cipőfűzők királya. És ha az óriáskígyó kétemeletes kecskebékát eszik csak úgy étvágygerjesztőnek, őt is megilletné legalábbis egy kis földszintes levelibéka tízóraira. No, ha megilletné, meg is tette az első lépést feléje. Alighogy kijött a gazdájával az óriáskígyótól, minden különösebb bejelentés és érzékeny búcsú nélkül önállósította magát, és szépen, feketén kitekergett Móka Miki vagy Hári Jancsi cipőjéből! (Annál is könnyebben ment ez, mert nem volt megkötve, se csomóra, se csokorra Móka Miki vagy Hári Jancsi cipőjében, így hát egy tekergés jobbra, egy tekergés balra, s máris kifűződött, és ott kúszott nagy peckesen a szép smaragdzöld pázsiton.) Hát az első, amit meglátott, nem éppen egy szép smaragdzöld földszintes béka volt a szép smaragdzöld pázsiton? „No, most akkor meguzsonnázom őkelmét!" - gondolta a szép, fekete cipőfűző, és hamm! - be akarta kapni a békát. Hanem a béka is észrevette őt, mert ő meg azt hitte, hogy egy kissé hosszúra nyúlt, koromban megmártózott kukacot lát - düllesztgette is ám azt a békaszemét! -, és ő is hamm! - be akarta kapni ugyanabban a pillanatban a cipőfűzőt. Még szerencse, hogy a cipőfűző egy villanással előbb vette észre a béka meghökkentő és érthetetlen szándékát, és egy jó erős vetődéssel tüstént a béka félig kitátott szája köré tekeredett, úgyhogy az menten be is zárult, még a szája is remegett belé. Hanem azóta egyikük sem mer megmoccanni se: a béka attól fél, hogy a cipőfűző kapja be, a cipőfűző meg, hogy a béka. Azóta így néznek farkasszemet egymással, amíg csak a világ világ lesz. Tehát valahányszor egy szép, fekete cipőfűzővel bekötött szájú békával találkoztok, gondoljatok arra, hogy bizony sose eshetett volna meg így ez az eset, ha történetesen Móka Miki vagy Hári Jancsi - nem tudom már, melyikük - a cipőfűzőjét gondosan csomóra vagy csokorra kötötte volna, úgy, ahogy illik! Bibliai játék Barátkozz Istennel! Legutóbb Szent Erzsébet, és a három napkeleti bölcs: Gáspár (Kincstáros), Menyhért (Fény ura), és Boldizsár (Király) alakját kellett fölismerni. A bölcsek képe igen elmosódottan jelent meg, így a ráismerés csak a szövegből volt lehetséges. E héten Sebők Anikó, Kiskundorozsma, Orczy István u. 20., Bartha Ferenc, Szeged, Deák Ferenc u. 8. I. 6., és Mihály Anna, Szeged, Öthalom u. 41. jelentkezhet ajándékért a Sík Sándor Könyvesboltban. E heti játékunk megfejtésének beküldési határideje június 23. Cím: 6740 Szeged, Stefánia 10. A levelezőlapra írjátok rá: Bibliai játék. A keresztúton Jézust kísérő asszonyok közül egy, hogy kínjait enyhítse, kendőjét nyújtotta Krisztusnak. A Megváltó arcának lenyomatát megőrizte a kendő. Az asszony nevének jelentése: győzelmet hozó. A kendő a jóság jelképe. Ki volt ez a jólelkű asszony? Húsvét reggelén ö hengerttette el Jézus sírjáról a követ. A holttestet kereső asszonyoknak ezt mondta: „Ne féljetek! Tudom, Jézust keresitek, akit keresztre feszítettek. Nincs itt. Föltámadt, amint megmondta." Az öt megnevező szó jelentése: küldött. A szárny a győzelem jelképe is. Kiről van szó? Szabó Lőrinc Hörpentő Gá-gá, bíró, bumbele, Máté, nem apádé, nem anyádé, tied ez a nagy karéj, tej van hozzá, hófehér. Míg ezt szépen megiszod, húz a liba papucsot, indul messze Indiába, fél, hogy fázni fog a lába. Azt üzeni: odaér, mire elfogy a karéj, s ahogy iszod a tejet, kortyok szerint lépeget; lép, lép, lépeget, még, még, még egyet az utolsót! így ni! Már egész üres a pohár! Ennek aztán örvendek, s én is nagyot hörpentek. Néprajzi kalauz Úrnapi körmenet A pünkösd után következő ünnepek sorából az űrnapja emelkedik ki, amelyet a szegedi eredetű Lányi-kódex szentvérnapként emut. Ekkor ünnepli az egyház Krisztus testét és vérét, az oltáriszentséget. „Bár csütörtök ősidőktől fogva egészen napjainkig az Oltáriszentség emlékezetere rendelt nap, mégis sokáig hiányzott a Kenyér és Bor kiváltságos ünnepe". (Bálint Sándor) 1246-ban IV. Orbán pápa tette kötelező ünneppé, és szokássá vált az oltáriszentség körülhordozása; kihozzák a templomból (valamikor meghordozták a tavaszi vetések között, hogy távoltartsa a természeti csapásokat, s nyomaban bő termés járjon), a körmenet, az úrnapi menet alkalmával megszentelik vele azt a négy oltárt, amely a zöld agakból készített sátrakban áll, közben a földre virágokat szórnak. (A virágokat később különböző alkalmakkor használják Tel: a beteg gyerek fürdőjébe tesznek belőle, a fájós fogat füstölik vele, hernyók ellen a káposzta közé rakják stb.; a zöld ágból is visznek naza, mert a néphit szerint a ház négy sarkába tűzve megvéd a villámcsapástól, de a beteg tehénnek sem utolsó gyógyszer...) Űrnapja megünneplésére a XIII. századtól vannak adatok, mégis talán az egyik legérdekesebb leírás Daniero Tamás modenai követé (1501), aki a budavári körmenetről mond érdekes dolgokat. II. Ulászló idejében a hatalmas felvonulás, amelyen a király is részt vett, Mohamed koporsójának szétverésével zárult. A látványos szokást azzal a jóslattal magyarázták, hogy a mohamedán hitnek csak akkor lesz vége, ha Mohamed jelképes mecsetjét és koporsóját sikerül szétrombolni. A követ lejegyzése szerint a hatalmas tömeg (melyet a szökőkútból egész nap folyó kitűnő bor is kellőképpen ráhangolt) foggal, körömmel, botokkal, kövekkel el is végezte a rárótt nagy feladatot. „Talán a hajdani magyar hagyományvilágból is elárul egyet-mást az 1593-ban München városában tartott ünnepi körmenet. Egyik jelenetét ugyanis a magyar Barakha Miklós rendezte: a csoport élén magyar ruhába öltözött zászlós, sárga magyar csizmában. Lovát strucctollak ékesítették. A menetben Barakha fiai mellett egy törpe mór, továbbá muzsikások is felvonultak, valamint 14 zsidó és 100 perzsa lovas. A menet közepén a fáraó lovagolt, a végén pedig 12 alabárdos-következett. Az egésznek az exitus Izrael megjelenítése volt a célja, ami egyúttal a magyar népnek a török rabságból várt kiszabadulására is akart utalni". (Bálint Sándor) TURI MÁRTA Micsoda kedvet is röptető, nagyszerű játék volt! Mert olyankor nemcsak a sárkány repült, az eregetője is úgy érezte, vele száll. S mennyi gonddal, türelemmel, mekkora ékesítő kedvvel készült az a sárkány! Csak a lisztből s vízből ke» vert ragasztóra haragudtam, viszolyogva tőle a selyempapír nevében, annyira nem illett hozzá az a ragacsos kulimász. Ám ez volt, s hasznát nem lehetett tagadPalotás Márta Sárkányeresztés ni. Amikor elkészült a nádszálakból a váz, s feszült rajta a papír - felékesítettem. Vigyorgott, mint egy kis nap, ha jókedve van. Tarkabarka papírszeletkék egy zsinórra kötve - ez lett a sárkány farka. Mikor a domb tetején eleresztettem, futva vele egy darabig, akár a vontató a vitorlázórepülővel, úgy tűnt, a felhőkig sem áll meg. Akkor éreztem úgy, hogy én is vele szállok. Miért éppen a gólya hozza a kisbabát? Azért, mert ez a legnagyobb, a falusi házak táján gyakran látható madár. A gólya többnyire a falusi házak kéményén fészkel, onnan a rétre, tóra, mocsárra, folyóra jár, békával a csőrében érkezik haza a kisgólyákhoz. Ez volt a látható alapja annak a mesének, amit a felnőttek helytelen álszeméremből, a gyerekek számára kitaláltak arról, hogy a gólya a tóból vagy másvalamilyen vízből hozza a kistestvért. Ma már minden gyerek tudja, hogy a gyereket nem a gólya hozza, hanem az anya méhéből jön a világra. Más országokban más mesék vannak erről, pl. a németek a gyereket a káposztás kertben találják stb. Szigetviadal (Fiúk.) A játszók száma csoportonként 8-10. 2 méter átmérőjű köröket rajzolunk, ezek lesznek a szigetek. Egy-egy ilyen szigetre kb. 8-10 gyermek jusson. Minden körbe megközelítőleg egyformán erős fiúkat állítsunk, akik egymást a körből kitolni igyekeznek. Az győz, aki utoljára marad a szigeten. Háromszor három Most induló, új játékunk első lépéseként először is alaposan nézzétek meg az első, kitöltött betűrácsot! Balról jobbra (és fordítva), felülről lefelé (és viszont) is értelmes, hárombetűs szavakat találunk. A példa segítségével kell kitölteni az üres négyzetet! Beküldési határidő: június 23. A borítékra, levelezőlapra írjátok rá: Háromszor három. Jó szórakozást! -HEFÜ R A K A P A K ARi