Délmagyarország, 1993. június (83. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-18 / 140. szám

Délmagyarorszag 8 HAZAI TÜKÖR m Az év zenésze: Kálmán János kürtművész „Amíg fújni tudok..." Kálmán János kürtművész 1964-ben született Sze­geden. A Kiskundorozsmai Általános Iskola után a Király-König Péter Zeneiskola elődjében kezdte zenei tanulmányait Szelezsán Istvánnál, majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Szegedi Konzervatóriumában érettségizett, és ugyanott szerzett főiskolai zenetanári ok­levelet, Király István tanítványaként. Esztergomi, majd kisteleki tanári évei után 1988-tól a Szegedi Szimfonikus Zenekar tagja lett. Kürtjátékát a nagyzenekari előadá­sok mellett a Salieri Kamarazenekarban ismerhette meg a szegedi közönség. Tagja az idén alakult Újszegedi Kürtkvartettnek is. A Szegedi Szimfonikus Zenekar elő­adóművészei idei évadzáró titkos szavazásukon őt választották az év zenészének. PÉNTEK, 1993. JÚN. 18. Megyés expo? Fejlődésgerjesztés A világkiállítási pályázat második fordulója egyértel­műen azt mutatta, hogy azok számíthatnak sikerre, akik az expóhoz kapcsolódó terveiket összehangolják: kistérségi, tájegységi, regionális progra­mokat csinálnak. Hogy ez - a kistérségekben való gondol­kodás - napjainkban mint válik egyre fontosabbá, arról sok szó esett nemrégiben a közgazdá­szok szegedi konferenciáján. A regionális fejlesztéseket, a tér­ségek közös akcióit sürgették a szakemberek, mert csak azzal érhető el a rendkívül elmara­dott infrastruktúra fejlesztése. Az út-, a telefon-, a víz1 és csa­tornahálózat megfelelő kiépí­tésére egy-egy régióban java­solták „összeterelni" a pénzek szűkös (rész)forrásait egy mederbe. Enélkül ugyanis nem megy a fejlesztés (s persze nem megy anélkül sem, hogy a helyi forrásokhoz hozzátennék a központiakat - például az útalapból). Az infrastruktúra fejlesztésének pedig „húzó­ágazatnak" kellene lennie - a régiós terveket előbbre vivő­nek, a kisebb térségek fejlődé­sét gerjesztőnek. Hogy ne alakuljanak ki túlzott területi egyenlőtlenségek az ország­ban. Hogy ne legyenek elmara­dott, hátrányos helyzetű térsé­gek, ahol „büntetés" lesz élni, mert nem lesz elég munka, eltartó erő, s nem lesznek alap­vető infrastrukturális szolgál­tatások. A közös gondolkodásra, cselekvésre való hajlamot a mi régiónkban is jelzik már. Például az érintett megyék szövetkezésével életre hívott Nagyalföld Alapítvánnyal; a déli autópálya megépítésének törekvésével; a közvetlen kap­csolatfejlesztést is szolgáló, augusztus 18-án Ópusztaszeren rendezendő első országos me­gyegyűléssel is. Érdekes, hogy a régiós együttműködés expo idei lehe­tőségeiről még nemigen van hír. Azazhogy ami van, az nem a három vagy négy megyés dél-alföldi régiót célozza, csak kisebb térségeket, úgymint: kecskeméti rendezvénysorozat; Csaba expo; ópusztaszeri, szegedi programok. Egyelőre csak találgathatjuk, mint le­hetne összefűzni őket. Hogy mondjuk, aki Kecskemétre eljön, ugorjon át Opuszta­szerre, onnan pedig Csabára ­megfelelő infrastruktúra köze­pette. Ami az expo múltával megfelelő életminőséget biz­tosít majd az itt lakóknak. Szabó Magdolna • Bizánci aranypénz Magyi lelet H Meglepett, hogy rád esett a választás? - Nagyon meglepett. Majd­nemhogy én vagyok a zenekar legfiatalabb tagja, s szerintem vannak első hangszeren játszó kollégák, akik jobban megér­demelték volna. • Melyiket érzed annak a szimfonikus előadásnak, amelyik alapján megkap­hattad a díjat? - Kürtös szempontból ebben az évadban talán a Richárd Strauss Tyl Eulenspiegel elő­adása volt a legjobb. Tegyem hozzá, a legnehezebb is. A kürtszólam általában nem kap sok elismerést, de ez az elő­adás jól sikerült. • Nem kap elismerést..? - Itt Szegeden a kürtről el­terjedt, hogy „gikszeres" hang­szer. Ezt én nem így látom. Ezen a hangszeren könnyebb ugyan hibázni, mint a többin, mert nagyon sűrű a felhang­rendszere, de a mai kürt a régi natúrkürthöz képest nagy vál­tozáson ment át. Annak idején minden hangot kézzel és száj­jal hoztak létre, a hangnem­váltás eléréséhez pedig külön­böző hangolócúgokat használ­tak - így valóban nehéz volt rajta.játszani. Képzeld csak el ezt egy Wagner operában, ahol gyakoriak a hangnemváltások. Akkor tehát, valószínű, hogy sokat hibáztak rajta. De a mai kürtösnek lényegesen köny­nyebb dolga van. Legfeljebb a gyakorlás hiánya lehet a hiba oka, s ez, azt hiszem, egyál­talán nem jellemző. • Szimfonikus zenekarban is, kamarazenekarban is rendszeresen játszol. Me­lyik felel meg jobban az egyéniségednek ? - Amikor tanítottam, szí­vem vágya volt, hogy szimfo­nikus zenekarban játsszam. Ma is így tartom: amíg fújni tudok, addig a nagyzenekarban a helyem. A kamarazenakari játék fújástechnikailag teljesen más stílust kíván meg. Keve­sebb vonós van, tehát a kürt Fotó: Schmidt Andrea szólisztikusabb szerepet kap, sokkal inkább, mint a nagyze­nekarban. Hogy melyik felel meg inkább? Nem tudok vá­lasztani. H Mi a véleményed a kiirt szólisztikusságáról? - Nagy szólisztikus szerepe nincs, de ha szólót játszik, sokkal könnyebb hozzá iga­zodni, mert átütő a hangja. Egyébként pedig nehéz dolga van, hiszen másképp kell fújni, ha fafúvósok, s másként, ha rézfúvósok mellé írt állást ját­szik. A kettő más-más fúvás­technikát kíván. Az előbbi esetében halkan kell játszani, nehogy a kürt eltakarja a többi hangszert, míg a rézfúvósok között az a szerepe, hogy lá­gyítsa a hangzást. - Beszélj a kvartettes cél­jaitokról! - Az Újszegedi Kürtkvartett részben a Salieri Kamaraze­nekarnak köszönhető, hiszen ebben az évben játszottunk olyan műveket, amelyekben négy kürt volt. Nagy szeren­csénkre nemrég egy kiváló japán kürtművész jött a város­ba, akinek a tudását én nagyon sokra tartom. Ő, Kazuhiro Ogasawara vetette fel, hogy mi lenne, ha a Salierin kívül is alakítanánk egy kürtnégyest? Féléve kezdtük, de már látszik: nem lesz könnyű. A filharmó­nia, ahonnan koncertlehető­séget kértünk, egyelőre azt válaszolta: nagyon nehéz, mert négy egyforma hangszerről van szó, s így az előadást „ne­hezebb eladni". Szerintem viszont az állandó koncertlá­togatókon kívül nemigen isme­rik a kürtöt. Ezért úgy gondol­tuk, a bemutató hangversenyek mellett például iskolákba is eljárhatnánk, élő zeneórákat tartani. De ezen kívül Kazuhiro Ogasawának eszébe jutott, hogy Wagner-tubákkal is fel­léphetnénk, mert ez a hangszer tudomásounk szerint Szegeden még nem szerepelt. Oly annyi­ra nem, hogy Budapestről, az operából kell kölcsönkérnünk négyet, hogy egy ilyen koncer­tet adhassunk. No persze, e célokért támogatót is keres­nünk kell a kvartetthez. Panek Sándor Az időszámításunk szerinti V. század elejéről származó aranypénzt találtak a Szabolcs­Szatmár-Bereg megyei Magy községben. Az alig 2 centi­méter átmérőjű, 4,5 gramm súlyú érmét a múzeológusok megállapítása szerint II. Theo­dosius, bizánci császár verette. A Bizánci Birodalmat Attila hun király adófizetésre kény­szerítette, s az aranypénz így juthatott a távoli Constanti­nopolisból a Nyírségbe. A szabolcsi településeken sok V. századi pénzérmét találtak már, így Máriapócson, Ibrány­ban, Nyírbátorban, Ömbölyön, Oroson, és most Magyon. A múlt kutatói úgy vélik, hogy Attila Maros-torkolatvidéki ud­varából kerülhettek az arany­pénzek a Nyírségbe, a hunok ott élő szövetségesei kaphat­ták, jutalomként az Isten osto­raként emlegetett királytól. • Tűzszekerek? Aratni - lángok nélkül! Amíg megvoltak a nagy mezőgazdasági üzemek, könnyebb dolga volt a tűzoltóknak: a té­eszek, állami gazdasá­gok maguk végezték el aratás előtt a betaka­rításban használatos gé­pek műszaki és tűzbiz­tonsági fölülvizsgálatát. Manapság viszont nem lehet biztosan tudni, hogy a sok géptulajdo­nos megfelelő gondos­sággal lát-e neki az aratásnak... Bánfi György tűzoltó alez­redes, a szegedi tűzoltóság parancsnoka szükségesnek látta egy körlevél kiadását. A levélből kapott minden megyei önkormányzati hivatal, közre­működésüktől is remélik, idén is biztonságos lesz a betaka­rítás. Az önkéntes tűzoltó egyesü­letek is sokat tehetnek azért, hogy a még meglévő termelő­szövetkezetek, állami gazda­ságok, szak- és egyéb szövet­kezetek, valamint magánsze­mélyek, vállalkozók és mások tulajdonában lévő gépek és járművek jól felkészítve ve­gyenek részt az aratásban. Fontos tudni, hogy az érvé­nyes jogszabályok szerint min­den olyan gépet, amely a be­takarításban dolgozik, legalább 6 kilogrammos porral oltó ké­szülékkel kell fölszerelni. Ezen felül csak olyan gépet szabad működtetni, amelynek friss tűzvédelmi fölülvizsgálatát az üzemeltető (tehát nem föltét­lenül a tulajdonos!) igazolni tudja. A tűzvédelmi alkalmasság (többek között) a következőket jelenti: a karbantartási, javítási munkák elvégzését; az üzem­és kenőanyagszivárgás meg­szüntetését; a hidraulikai rend­szer, valamint az elektromos szerelvények és vezetékek hi­bátlan működését. A részletes követelmények a tűzoltóság körleveléből kiolvashatók. Visszatérő gond az alkalmi „tüzeskedés" engedélyezése. Gabonatáblán, *és annak kö­zelében csak pecsétes papír birtokában szabad nyílt lángot használni, de még parázslással, vagy izzással járó egyéb tevékenységet végezni is. A tűzoltók fokozottan ellen­őrzik majd a betakarításban dolgozó gépeket, s remélik, nem kell sok büntetést kiosz­tani... Ny. P. IDŐBEN SZOLUNK! KÖZELEG AZ ŐSZI MŰTRÁGYÁZÁSI SZEZON. ÜZEMEINK A SZUSZPENZIÓS, AZ OLDAT ÉS A SZILÁRD (MONO, KOMPLEX ÉS KEVERT), VALAMINT A KÜLÖNFÉLE MEZŐ- ÉS MIKROTARTALMÚ MŰTRÁGYÁK SZÉLES VÁLASZTÉKÁVAL ÁLLNAK RENDELKEZÉSÉRE. KEDVEZŐ ÁRRAL, INGYENES SZAKTANÁCSADÁSSAL VÁRJUK AZ EGYÉNI GAZDÁK, A KIS ÉS NAGYÜZEMEK ÉRDEKLŐDÉSÉT. BABOLNA IKR HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI BIOKÉMIAI BT. 6806 HÓDMEZŐVÁSÁRHELY-SZIKÁNCS ÜZEMVEZETŐ: TÓTH KÁROLY TELEFON: 62/342-165, 341-881 IKR RT. BT IGAZGATÓSÁG, 2943 BÁBOLNA, MÉSZÁROS U. 1. NAGY LAJOS IGAZGATÓ / ARANYOSI KÁROLY OSZTÁLYVEZETŐ TEL.: 34/369-966, FAX: 34/369-752, TELEX: 27524 RÁDIÓTELEFON: 60/377-016 IKR. RT. BÁBOLNA-A FÖLDDEL BARÁTSÁGBAN! HERRIAU MEGBÍZHATÓSÁG, HOSSZÚ ÉLETTARTAM, KEDVEZŐ ÁR CUKORREPATERMELO VÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁRA AJÁNLJUK A MAGYARORSZÁGON 20 ÉV ÓTA SIKERREL ALKALMAZOTT HERRIAU CUKORRÉPA BETAKARÍTÓ GÉPEKETI AM-6 - HALADÓ HAGYOMÁNY! NON STOP H-4 A JÖVŐ GÉPE! KÉRJE AJÁNLATUNKAT - MEGGYŐZI ÖNT! BÁBOLNA IKR RT. MUNKA ES CÉLGÉP KERESKEDELMI ÁGAZAT, BÁBOLNA, MÉSZÁROS U. 1. ÜGYINTÉZŐ: SZÉLES JÓZSEF ÁGAZATVEZETŐ. TEL.: 34/369-247, FAX: 34/369-079, TELEX: 226554 RÁDIÓTELEFON: 60/3744)95 IKR 4000 SZ. KÖRZET OROSHÁZA, 5900 K: 637 TEL : 68/312-637, FAX: 68/311-819, TELEX: 83493 IKR. RT. BABOLNA - A FÖLDDEL BARÁTSÁGBAN!

Next

/
Oldalképek
Tartalom