Délmagyarország, 1993. június (83. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-17 / 139. szám

CSÜTÖRTÖK, 1993. JÚN. 17. BELÜGYEINK 3 Bérlet lesz, de hely? (Fotó: Schmidt Andrea) • Ingyen bérlet kórházaknak, orvosoknak Parkoltatás, vállalkozói alapon A kilencszáz fizetőparkoló­hely huszonegy „bokorban" ta­lálható, ami egyúttal azt is je­lenti, hogy ennyi alkalmazottat foglalkoztatnak. Plusz egy el­lenőr, aki körbejár és eseten­ként segít megoldani a vitás kérdéseket, illetve körmére néz a díjbeszedőknek. Őket egyéb­ként az APEH is ellenőrizheti, pontosan úgy, mint amikor a nyugtadási kötelezettséget vizs­gálja a kiskereskedőknél. A díjbeszedők ugyanis egyéni vál­lalkozók, s az általuk adott Egy külön erre a célra megalakított gazdasági társa­ság, a Park Kft. nyerte el az önkormányzattól a szegedi fizetőparkolóhetyek működtetését. Mint Tóth Tamás ügyvezetőtől - az első hónapok tapasztalait összegezve ­megtudtuk, a Széchenyi és a Klauzál tér nem tartozik a kft. felségvizeihez. nyugta olyan adatokat tartal­maz, amelyek alapján a parko­lás díja a költségek között el­számolható. Kezdetben egyéb­ként elég nagy volt a fluktáció. mentek-jöttek a díjbeszedők, mára azonban valamelyest sta­bilizálódott a csapat. Indulás­kor mindössze tíz napúk volt arra, hogy megszervezzék a munkát, hiszen március 20-án tudták meg a döntést és április elsejétől pedig már ketyegett a bérleti díj. A Park Kft. a kórházakkal, a körzeti orvosokkal, valamint a szakorvosi szolgálattal együtt­működési szerződést kötött, amelynek értelmében 200 ezer forint értékben ingyen adtak ki parkolóbérletet. A közületek kizárólagos jogot nem vásárol­hatnak, azaz felfestett parkoló­helyet nem szerezhetnek az irodaház előtt, csak bérletet, ami az adott utcába szól. Mennyit fizet ezért a jogért a Park Kft az önkormányzat­nak? Pontos számot nem árult el az ügyvezető, az viszont bi­zonyos, hogy többszörösét an­nak, amit korábban jövedelme­zett a fizetőparkolás. A mai 40 forintos óradíj számításaik sze­rint addig maradhat, ameddig az önkormányzat nem emeli a bérleti díjat. Fizetni, mármint a parkolá­sért, természetesen senki sem szeret, díjbeszedők azonban a jutalékos rendszer miatt érde­keltek abban, hogy minél keve­sebb legyen a bliccelő. Időn­ként nem csak a belvárosi ne­héz fiúkkal vannak vitáik, a közüzemi vállalatok szervízko­csijai után sem könnyű behaj­tani a pénzt. Természetesen pozitív kivételek is akadnak, a napokban például rendőrségi autótól is első szóra kaszíroz­hattak. K. A. • Oroszország központjában, Moszkvától 500 kilométerre délre, 52 ezer négyzetkilomé­ternyi területet foglal el Voro­nyezs megye, amelynek 3 tagú küldöttsége több napon át ven­dégeskedett nálunk, hogy láto­gatásuk végeztével együttmű­ködési megállapodást írjanak alá szűkebb pátriájuk és me­gyénk között. A tegnap, szerdán megtartott sajtótájékoztatón előbb Leh­mann István, a Csongrád me­gyei Közgyűlés elnöke mondo­tta el, hogy a hétfőn megkötött keretjellegű megállapodás a fejlett Voronyezs megyével elemi érdekünk. A voronyezsi delegáció ve­zetője, Mihail Ivanovics Szdvizskov, a Népi Küldöttek Voronyezs Megyei Tanácsá­• Megköttetett a megyeházán Voronyezsi kapcsolat nak elnökhelyettese részletesen tájékoztatta a sajtó munkatár­sait Voronyezs megye iparáról, mezőgazdaságáról és kultúrális életéről, a megyében folyó pri­vatizációról és a munkanélkü­liségről. Majd elmondta, hogy Csongrád megyei tartózko­dásuk alkalmával tárgyalásokat folytattak az általuk meg­vásárolni szándékozandó ter­mékekről. Elsősorban a mező­gazdaság érdekli őket, ezen be­lül is a kukoricavetőmag illet­ve a koraizöldség termeszté­sének módszere. Konkrét meg­állapodás született arról, hogy Ikarusz alkatrészeket és gyógy­szereket vásárolnak Magyar­országról. A delegáció tagjai reményekre jogosító tárgya­lásokat folytattak egyetemi hallgatók cserelátogatásáról illetve tanulmányairól, s a kul­túrális-művészeti kapcsolatok­ról. Voronyezs elektrotechni­kai termékeit kínálja a magyar piacon. A két megye vezetői megál­lapodtak abban: mindkét fél erőfeszítéseket tesz annak ér­dekében, hogy lehetőség nyíl­jon a közigazgatási, vállalko­zási és érdekképviseleti veze­tők cseréjére, közös tőkebefek­tetésre, többoldalú kereskede­lemre a két megye vállalatai között, ipari és élelemiszeripari termékek árusítással egybekö­tött vásárára, valamint közal­kalmazottak és a különböző termelési ágak szakemberei­nek, kulturális és művészeti szakember-kollektíváinak ta­pasztalatcseréjére. Szdvizskov úr hangsúlyoz­ta: a mostani vezetői találkozó az első lépés a kapcsolatok kia­lakításának folyamatában. Cél­ja volt egy olyan alap megte­remtése, amely a későbbiekben lehetővé teszi, hogy a különbö­ző területek szakemberei meg­állapodjanak a részletekben. K. K. Díszdoktoravatás a JATE-n Frank K. Tittel lézerfizikust, a houstoni Rice Egyetem pro­fesszorát az utóbbi két évtized­ben a kvantumelektronikai szakmai közvélemény a terület vezető kutatói között tartja szá­mon. Nemcsak kiemelkedő szakember, hanem tapasztalt és sikeres oktató is. A professzor­nak 1989 óta van szorosabb kapcsolata a JATE Optikai és Kvantumelektronika Tanszéké­vel. Az együttműködés ered­ményeképp kifejlesztettek egy terawattos excimer lézert, szü­letett 30 közös tudományos közlemény, illetve konferen­Fotó: Somogyi Károlyné ciaelőadás. Frank K. Tittel az elmúlt években a nemzetközi tudományos kapcsolatokban megszokott szintet meghaladó szakmai és emberi segítőkész­séget tanúsított. Jelenleg foly­nak a tárgyalások az általa térí­tésmentesen felajánlott elek­tronágyú átszállítására. Saját könyvtárából többszáz dollár értékű szakkönyvet adományo­zott az szegedi egyetem könyvtárának. Tittel profesz­szort tegnap avatták a József Attila Tudományegyetem dísz­doktorává. • A kormány a közös piaci embargó miatt külön anyagi tá­mogatásban részesíti a juhága­zatot. A részletekről a Juhter­mék Tanács Elnöksége szerdán tájékoztatta a Magyar Távirati Irodát. Az intézkedések eredmé­nyeként minden ez év január elseje után született jerkebá­rány után a költségvetéstől 1500 forintot igényelhet a te­nyésztő. Feltétel azonban, hogy a bárányt ellenőrizhető módon, számmal megjelöljék, és ennek a számnak szerepel­Támogatás juhászoknak nie kell a bárányra megváltott marhalevélen. Lényeges az is, hogy a tenyésztő a bárányt két­éves koráig tovább nevelje. Az igénylést július 30-áig lehet a területileg illetékes elsőfokú adóhatáságnál benyújtani. ry? a se imádnak bennünket a csehek, de változott a vé­Li/J leményük rólunk, magyarokról. A 68-as emigráns, Milán Hauner, a Prágai Tükör legelső számában erről a módosult nem szeretemről beszél. Közös kedvencünk, Svejk katonatársa, Vodlicka árkász, a cseh sovinizmus 1914-es prototípusa ezzel a kijelentésével vonult be az iro­dalomtörténetbe: „Végül is egyetlen magyar sem tehet ar­ról, hogy magyar." A békebeli háború óta sokminden megváltozott. Igazi örömhír ugyan nincs, mert az utálkozás maradt, csak a sorrend változott. Egy cseh közvélemény-kutatás arról fag­gatózott, hogy kit nem szeretnének a szomszédjuknak. Első helyen a cigányok szerepeltek, utánuk a homoszexuálisok, a AIDS-esek, emigránsok, színesek, és csak a sor vége felé következtek a magyarok és a zsidók, 23, illetve 18 százalék­kal. Régi-új szomszédunkban, Szlovákiában bizonyára nem csúsznánk le a slágerlista aljára, de ott most nincs felmé­rés. Vannak azonban változások! Például a szíovakiai ma­gyar szellemi életben. Ezelőtt tíz évvel a bukaresti Kriteri­on volt a jelentős magyar könyvkiadó. Meg az újvidéki Fó­rum. A súlypont eltolódott. Ma Pozsonyban van a jelentős magyar könyvkiadó, a Kalligram. Fontos, hogy figyeljük a pozsonyi Kalligram tevékenységét. ff\diákoknak, és a hazai értelmiségnek ma Szlovákiá­-7-1 ban, a felvidéki magyarok közt kellene olyan fáradha­tatlanul túráznia, ahogy tíz, tizenöt évvel Erdélyben tette. Tartani magunkban a lelket a változásokig, amíg a szlo­vákiai politikai „elit" végképp ellehetetlenül, s kénytelen kiengedni kezéből a hatalmat. S>(£) (SOfdiSS INTENZÍV ANGOL NYELVI KURZUSOK, BRIT TANÁROKKAL, TEL|ESEN KEZDŐTŐL A HALADÓIG Szegeden: Július S-l6., Július 19-30. között Hódmezővásárhelyen: Július 19-30. között Részletfizetési lehetőségi RIHBISI EOS 6701 Szeged, Pf. 1172 Tel.: 10-17 óra között 318-478, 17 óra után 316-417 Nyomtatvány - balosotekhez A nyomtatvány használatá­val a baleset résztvevőinek le­hetőségük nyílik arra, hogy már a helyszínen rögzítsék a tényállást, s a biztosító is gyor­san megkapja azokat az adato­kat, amelyek megkönnyítik a kárrendezést. Nem lesz szüksé­ges az sem, hogy a balesetben résztvevők a helyszínen el­döntsék, ki volt a felelős. A Baleseti bejelentő fejlécén lévő szöveg figyelmeztet is arra, hogy az űrlap kitöltése nem je­lenti a felelősség elismerését, a baleset körülményeinek leírása csak a gyorsabb kárrendezést szolgálja. A baleseti bejelentőt a köte­lező gépjárműfelelősség-bizto­sítással foglalkozó hazai bizto­sító intézetek - a Hungária, a Providencia, az ÁB Aegon, a A kötelező gépjármű­felelősség-biztosítással foglalkozó magyar biz­tosító intézetek július 1­jétől bevezetik az Euró­pában általánosan hasz­nált Baleseti bejelentő nyomtatványt - jelentet­ték be a Magyar Biztosí­tók Szövetségének szer­dai sajtótájékoztatóján. Generáli, a Colonia, a Garan­cia és az Argosz - első alka­lommal a harmadik negyedévi díj befizetésére szolgáló átuta­lási postautalványokkal együtt küldik ki a biztosítottaknak. Ez azt jelenti, hogy július 1-jéig minden autósnak meg kell kap­nia az új bejelentőlapxikat. • Akik közül egyre többen ér­zik úgy, náluk is küszöbön a szegénység. Hogy jól érzéke­lik-e, azt „pártállásos alapon " lehet vitatni - csak éppen fe­lesleges. Van ugyanis újabban egy mérce, amivel a helyzet felmérhető. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, az ILO • ajánlja ezt a mércét, és sze­génységi küszöbnek nevezik. Azt jelzi, mekkora terhelést bír el a dolgozó állampolgár. Ha a jövedelme szabadon felhasz­nálható részének több, mint öt­ven százalékát terhelik szociá­lis kötelezettségek, akkor az ILO szerint az ember már a szegénységi küszöb alá kerül. Na már most: ha a havi brut­tó átlag 25 ezer forint, azt ter­heli 5 ezer adó, 2500 tb-járu­lék, 500 kötelező szolidaritási járulék és kb. 600 egyéb adó ­azaz 8600 „helyből levonás". Ha ehhez hozzáadjuk a létmi­Csongrádban az átlag: havi 20 ezer 433 íorint Tűrésküszöb Jelen esztendőnk első negyedévében a statisztikusok Csongrád megyében a havi bruttó keresetet 20 ezer 433 forintban átlagolták. Ha ezt összevetjük azzal, hogy a májusban „bejelentett" országos havi bruttó kereseti át­lag 25 ezer forint - mondhatjuk, szűkebb pátriánkban szegényednek az emberek. A több, mint négyezer forin­tos bruttóminusz is sok, hát még ha hozzávesszük a „dol­gozóijárulékokat" (szja; munkavállalói járulék, egészség­ügyi- és nyugdíjjárulék). Nos, akkor - mint a statisztiku­sok kimutatták - a nettó átlagkeresetek növekedése csak 14-15 százalékra tehető. Miközben a fogyasztói árindex közel 25 százalékos; ami azt jelenti, hogy a reálkereset 9-10 százalékkal ér kevesebbet a bérből és fizetésből élőknek. nimum-számítók szerint a havi lakásrezsire kellő átlag 3960 forintot, és a 3330 forintos élel­mezési legkevesebbet, akkor kiderül, hogy ma nálunk egy „átlagdolgozó" havonta legke­vesebb 15 ezer 890 forintot költ el „kötelezően". Azaz a 25 ezerből 9110 forintja ma­rad, amit szabadon felhasznál­hat. Ennek az ötven százaléka 4555 forint - ennyi „szociális elvonást" bírna el, hogy ne ke­rüljön a szegénységi küszöb alá. Ezzel szemben .Jcikapnak" a zsebéből 8600 forintot ­majdnem a kétszeresét annak, amit még elviselne (az ILO­számítás szerint) anélkül, hogy a szegénység a küszöbre tenné a lábát... Lehet számolgatni, ha a havi 25 ezres „átlagmagyar" ennyi­vel a nemzetközi mérce alatt van, akkor a havi 20 ezres „át­lagcsongrádi" -nak mennyi a küszöbje... S vajon mennyi a tűrőképessége? Szabó Magdolna

Next

/
Oldalképek
Tartalom