Délmagyarország, 1993. június (83. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-15 / 137. szám

• Megjárja a panasz A deszki kalap alatt • Kiütéssel győzött az aszály • Nemcsak homokon, hanem fekete földön is Megkezdődött az aratás Csongrádban Az utóbbi években elszomorító, aszályos nyarakról adhattunk számot Csongrádból. A dél-alföldi régióban veszteséget veszteségre halmoznak a mezőgazdasági nagyüzemek és a kistermelők is. Nem véletlen tehát, hogy tavaly Csongrád megyében egymilliárd-nyolcszázmillió forint veszteséget mutattak ki a gazdaságok, ezzel szinte megduplázták a korábbi esztendő eredménytelenségét. A termelés a mélypontra zuhant, őszi búzából 3,3 tonna a hektáronkénti termésátlag, őszi árpából 3 tonna, míg rozsból 1,3 tonna. Mi lesz az idén? Milyen termés várható? A szakemberek becslése szerint könnyen megtörténhet, hogy még a tavalyinál is kevesebbet fizetnek a búzamezők. Siralmas a határ, kényszerérett táblák mindenfelé. Június közepén csendül meg a kasza, nem Péter-Pálkor, mint az errefelé egy időben divatozott. A vetésterület is csökken. Hasonlóan az országos átlaghoz, egy év alatt 26 százalékos csökkenés mutatható ki a kalászosoknál. Az elmúlt évek átlagánál kisebb területen, mindössze 85 ezer hektáron díszlik kalászos gabona. Ebből 50 ezer hektár a búza. Az aszály megint nem kegyelmezett, májusban például öt milliméter csapadék hullott. Így nem csodálható, hogy 15-20 centisen már kalászba szökkent az őszi vetés. Június első dekádja is kiadós eső nélkül telt el. Lassan-lassan csak múló emlékként gondolunk azokra a napokra, évekre, amikor a csongrádi mezőkön 135-131 ezer hektáron ringott kalászos, és 45-50 mázsát fizetett hektáronként. A homokosabb, partosabb, szikesebb földeken hét végén megindultak a kombájnok, így a Szeged környéki földeken és Szegvár térségében. Ám a várva várt, de megkésett eső arra késztette a behemót gépeket, hogy csak próbaaratást csináljanak és az igazi aratást hétfőn kezdték. így Rúzsán, a Népszabadság Szövetkezetben 3 Chlas-Dominátor és 2 db E 14es kombájn vágja az őszi kalászost. Ebből összesen 960 hektáron díszlik. Sajnálatos, hogy a várható termésátlag I tonna/hektáron. Kiütéssel győzött az aszály. A homokosabb földeken soha nem értek el olyan terméseredményeket, mint a jó fekete földeken, mégis Rúzsán 25-30 mázsa termés az (korábbi évek átlaga hozta is ezt), ami nem teszi ráfizetésessé a kalászosok termesztését. És a nyár katasztrofális. Az idén a kapások s az állattenyésztés javíthat valamicskét szomorú helyzetükön. Ilyen nyárra nemigen emlékeznek a Dél-Alföldön, hiszen, hogy a fekete földeken június közepén arassanak - arra ném volt példa. Most ez történik, ugyanis hétfőn Eperjesen, az Ifjú Gárda Szövetkezetben 6 kombájn kezdi meg a 170 hektáros ősziárpa-termés betakarítását. Összesen 500 hektáron terem a búza. A rendkívüli aszály sújtotta kultúra bizony alaposan próbára teszi ezt a gazdaságot is. Sz. Lukács Imre RIPORT 9 szélyes épületet, mert a falu közepén van, és akármilyen lokál lehetett volna a helyén. Mi azonban ragaszkodunk ahhoz, hogy az egészségügy gyarapodjon, ezért, lényeges engedménnyel bár, de a gyermekorvosnak adtuk el azzal a kikötéssel, hogy rendelőt épít a helyén. Vádolnak bennünket azzal is, hogy a gyermekorvost mi támogatjuk, a falu népe viszont nem hozzá akarta leadni a biztosítási kártyát, de ha ebbe belebonyolódnánk, messzire jutnánk. Sokakat meglep, hogy hosszú ideig semmi mozgás nincsen egy-egy ügyben, aztán pedig hirtelen kell döntetnünk. A piaci körülmények, sajnos, ezt hozták magukkal. Vakaróztunk a magánklinika körül, és meglehet, végleg elúszott ez a lehetőség is. Amikor lépnünk lehet, akkor lépni muszáj. - A törzsvagyon megállapítása is rohamlépésben történt... - Azért, amit az előbb mondtam. Rendelet nélkül nem lehet értékesíteni, rendeletet pedig addig nem alkotott rá az önkormányzat, a pillanatnyi piaci helyzet égetően sürgetett bennünket, meg kellett alkotnunk a rendeletet. De ha ez megint népszavazás függvénye lenné, nincsen az az önkormányzat, amelyik mozdulni tudna. - A kívülállónak úgy tűnik, paprikás a hangulat az önkormányzat és a lakosság között. Mégiscsak megszületett az a 631 aláírás. - Valóban megszületett, és nem érdemes osztani-szorozni, mennyi tekinthető belőle hitelesnek, hiszen rendelet szabályozza, saját kezű aláírás kell, lakcímmel és életkorral. Életkort sehol nem tüntettek föl, a sajátkezűség pedig többször megkérdőjelezhető, tehát ebben a formában valóban nem vehettük volna figyelembe akkor se, ha a tiltakozás egyértelműen fogalmazták volna meg. Lelke legmélyén kevés ember tapsol, ha ellene szól a közhangulat, magam azonban kimondottan örülök neki, hogy a korábbi közömbösségből kimozdult a falu. De kérem is a lakosságot, bízzon jobban a maga által választott testületben. Nagyon nehéz dolog a demokrácia. Horváth Dezső • Miniszterelnökünk többször idézte Sir Winston Churchill sziporkáiból azt a zseniális gondolatot, hogy rettenetes dolog a demokrácia, de jobbat még nem talált föl az emberiség. Elfogadjuk a bölcsességet szőröstül-bőröstül, leginkább a vége tetszik, az, hogy jobb rendszer nem létezik nála, de az első felét nem mindig veszszük figyelembe: művelni nagyon nehéz. Adva van egy önkormányzati testület, azért választotta meg a falu, mert jobbat nem talált, de amikor a saját belátása szerint a legjobban akar dolgozni, átérezve a választók bizalmából fakadó felelősséget is, akkor előáll például 631 aláírással egy nyílt levél, és azt mondja, nem oda Buda! A testület ürgeti-forgatja, némelyikük grafológushoz kívánja utalni az aláírásokat, mert valóban észrevehető, hogy azonos kezek egyszer-egyszer több nevet is aláírtak, és csak hosszú huzavona után jutnak el odáig, hogy a kigondolt kamionparkoló és motel mégse épüljön meg, ahogy a vállalkozó szellemű Lődi és Tsa akarta. Megjárja a panasz a Köztársasági Megbízott Hivatalát is, fölveri a port azon a bizonyos falugyűlésen is, amit mostanában közmeghallgatásnak mondanak, de ilyen minőségében el is kajszul, és közkivégzés akar lenni belőle. Ha csak a 631 aláíróra nézek, még akkor is, ha belátom, egy-egy családban legtöbbször az írja alá a többiek nevét is, akinek a keze legjobban hozzászokott a tollhoz, meg kell állapítanom, nagy a békétlenek tábora Deszken. Aki ráismert, hogy a Bánk bánból, nemzeti nagy drámánkból való maga a fogalom, talán elhiszi azt is, hogy a lehető legnemesebb dolognak tartom az ilyen békétlenséget, még akkor is, ha az általam egyszer-egyszer már nagyszerűnek ítélt önkormányzati testület ellenében szól. Ilyen a demokrácia! Ha igazat adunk Churchillnek. Ennyire hosszú nekifutás után illene előjönnünk a lényeggel. Sajnos, több lényeg van, és mi most csak egyetkettőt vehetünk szemügyre. Autókereskedést nyitott a Lődi és Tsa kft. a falu Makó felőli kivezető végén, és tovább szeretett volna terjeszkedni. Fölajánlotta a polgármesternek, hogy az ottani „köztanya" helyett ingatlant vásárol a faluban, és szőrén szőrt alapon cserélnek. Némely lelkiismeretes békétlen azonban azonnal úgy látta, egyrészt rossz az üzlet, mert tényleges haszna a falunak nincsen belőle, de ha kamionparkoló épül, ráadásul motellel, akkor összes járuléka is fölüti a fejét: jönnek seregestül a széplányok, jön a hozzájuk csapódó alvilág, kábítószeresek és egyebek, a falunak pedig rendőre sincsen éppen. Amikor a közmeghallgatáson valaki fölvetette mindezt a polgármesternek, azt felelte rá állítólag, hogy ő szóban megegyezett már, és szavát nem vonhatja vissza. Fölágaskodott azonban a patriótaindulat mindjárt: mi a fontosabb? Az elhamarkodottan kimondott szó, vagy a falu érdeke? Ráadásul a kft. máris használhatatlanná tette az egyik mezei utat. Elviekben tovább bonyolódott a dolog, mert jelentkeMHMHMHMMMI KEDD, 1993. JÚN. 15. Czifra László polgármester. (Fotó: Enyedi Zoltán) zett valaki, aki magánklinikát álmodott Deszkre. A békétlenek közül hárman is mondják, az a bizonyos közmeghallgatás anarchiába fulladt. Minden anarchiának ellene vagyunk, a demokráciának csöndesebb folyással is kimélyülnek a medrei, de tudván tudjuk, tüzesebb fordulatai is szoktak lenni. Mindenesetre elmentünk kérdéseinkkel a polgármesterhez is, miután tudomásul vettük, a deszki békétlenek azt akarják csak, szólhassanak bele a falu életét szolgáló döntések előkészítésébe. A példaként említett egyetlen esetet például úgy képzelnék el, állapítsa meg a polgármesteri hivatal vagy az önkormányzat, az a terület mire lehetne legalkalmasabb, írjon ki rá pályázatot, és a sikerrel pályázók között árvereztesse el. Hogy a legkukacosabb indulatú ember se tudjon egyik oldalról se beleharapni. Magunkkal vittük az említett betéti társaság, illetve kft. külön levelének másolatát is, amelyben kijelenti, hogy a Bikaház telkén sem kamionparkolót, sem hotelt nem akarnak létesíteni. A jogi nyelvezet csavarjaival együtt, hiszen a békétlenek azt mondják, a motel nem hotel, tehát motel mégis épülhefne, vagy ha nem is azon a telken, de mellette már lehetne kamionparkoló is, ha nem vigyáznának. A polgármesterre várván kiugrottunk az autókereskedésbe is. A cég egyik „Tsa" hittel állította, mindenféle kamionparkolóról, hotelról és motelról végképp lemondtak, noha biztosra veszi, a falu emelkedett • volna a beruházással. Czifra László polgármester azt mondja, az önkormányzati ülések nyilvánosak ugyan, de számottevő érdeklődő legtöbbször nincsen. Az említett ügy kapcsán azonban támadt elégedetlenkedő, és a hivatalosan népi kezdeményezésnek nevezett aláírási akció őket is meglepte. A nyílt levél formájában is megfogalmazott kívánságok azonban nem állnak egyértelmű logikai rendbe, azzal a kitétellel pedig nem azonosulhatnak, ha el akarnak adni valamit, rendezzenek népszavazást. Fölhívták a kezdeményezők figyelmét, fogalmazzák meg egyértelműen kívánságaikat, a következő önkormányzati ülésig félre teszik az ügyet. Halasztódott a következő ülés, mert közbejött a szakszervezeti választás, de még így se kaptak újabb beadványt. - De határidőt se kaptak, hogy mikorra kellett volna újból jelentkezniök. - Hogyan adhatna bárki határidőt a népi kezdeményezésnek? Azt viszont megmondtuk, a következő ülésünkig elhalasztjuk a döntést. - Szó érte a ház elejét a régi óvoda értékesítése körül is. - Való igaz, el lehetett volna adni drágábban is azt az életve-