Délmagyarország, 1993. június (83. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-10 / 133. szám

CSÜTÖRTÖK, 1993. JÚN. 10. Stop a nemzetközi feketekereskedelemnek Megyei államigazgatási szervek vezetőinek tanácskozása BELÜGYEINK 3 Dr. Farkas László államtit­kár, a dél-alföldi régió köztár­sasági megbízottja a kormány­tól kapott fölkérésének megfe­lelően megyei értekezleteket hí­vott össze a régióban. Ezek so­rában a záróülést tegnap tar­tották Szegeden. A résztvevők az úgynevezett centrális aláren­deltségű megyei intézmények ­mint például a Vám- és Pénz­ügyőrség, tisztiorvosi szolgálat, posta-, távközlési és ha­tárőrizeti szervek, frekvencia­gazdálkodási hatóság, állat­egészségügyi szolgálat, fo­gyasztóvédelmi felügyelőség, adóhatóság, rendőrség és má­sok - vezetői voltak. A tanácskozás résztvevői olyan témákban folytattak meg­beszélést, amelyek valamennyi érintett számára feladatot je­lentenek, így az idegenforgalom és határőrizet, az illegális keres­kedelem, valamint az ezzel összefüggő egyéb kérdéseket vizsgálták. Tájékoztatóként elhangzott, hogy Nagylaknál ez évben be­lépett másfél millió utazó, kö­zülük visszafordítottak pénz­hiány és egyéb okok miatt 112 ezer főt. Kereskedelmi meny­nyiségű áru behozatali kísérlete miatt visszaküldték 27 ezer em­bert. Ez a kereskedelmi turiz­mus sajnálatosan nagy gondo­kat okoz a régió számos telepü­lésén (utcai árusítás, valutázás és egyéb bűncselekmények). A jelenlévő intézményveze­tők dr. Farkas László államtit­kár kérésére, később megálla­pítandó időben és helyen, helyzetelemzésként össze­hangolt ellenőrző körutakat szerveznek az illegális kereske­delem visszaszorítása érdeké­ben. Őze Lajosra emlékeztek Szentesen Fotó: Enyedi Zoltán Tisztelettel és hálával idézte fel a szülőváros tegnap délután Őze Lajos színművész - vagy ahogyan ő nevezte magát: szín­játékos - emlékét. Alkalmasabb „keresztapát" nem is lehetett volna találni Őze Lajosnál, amikor felmerült: kiről is ne­vezzék el a város egyetlen film­színházát és az intézmény kinek is őrizze meg az emlékét? A Bartha János Kertészeti Szakközépiskola és Szakmun­kásképző Intézetnél avatták fel emléktábláját. Megkoszorúzta az emléktáblát Ablonczi Lász­ló, a Nemzeti Színház igaz­gatója, dr. Rébeli Sz. József polgármester és Törőcsik Zol­tánná, a kertészeti szakközépis­kola vezetője. • Bemutatkozott a Perfekt Iskolán kívül, egyéni pályázatok A Perfekt Pénzügyi Szak­oktató és Kiadó Vállalat 10. számú kirendeltségének - Sze­ged, Tisza Lajos krt. 47. - hi­vatalos megnyitója alkalmából tartottak tegnap sajtótájékoz­tatót a cég vezetői a Hungária Szállóban. Mint megtudhattuk, országosan több mint 12 ezer. Szegeden közel ezer hallga­tóval állnak kapcsolatban. Az helyi jellegzetesség, hogy elsősorban a szombat délelőtti tanfolyamok a népszerűek. A szegedi kirendeltség helyzeti előnye, hogy a megyében nincs szakirányú felsőfokú oktatás, azaz a tanulni vágyók rászo­rulnak az iskola-rendszeren kí­vüli oktatásra. A Délmagya­rország kérdésére válaszolva elmondták, a munkanélküliek átképzéséhez úgy kapcsolód­nak, hogy hallgatóik egyénileg pályáznak a támogatásokra és eddig egyszer sem találkoztak elutasítással. K. A. Farkasházy­piknik Eddig mintegy száz közéleti személyiség - köztük parla­menti képviselők, társadalom­tudósok, pénzügyi szakembe­rek, művészek és újságírók ­fogadták el Farkasházy Tiva­dar meghívását balatonszár­szói nyaralójába, június 18-20­a között tartandó kötetlen pik­nikre. A résztvevők között lesz többek között Orbán Viktor, Pető Iván, Fodor Gábor, Fur­mann Imre, Rott Nándor, Vá­sárhelyi Miklós, Vitányi Iván, Zsíros Géza, Békési László, Kupa Mihály, Medgyessy Pé­ter, Kosáry Domokos, Hankiss Elemér, Gombár Csaba, Ascher Tamás, Faludy György, Kerényi Imre, Mártha István, Nóvák Ferenc, Sebő Ferenc, Bródy János. Hobó és Zorán. A vendéglátó szándékai sze­rint a hét végi összejövetelen az ország jövőjének esélyeit, lehetőségeit vitatják meg. Záróest a fogadalmi templomban A műsoron megszólaló Bach és Haendel áriák muzi­kális és az egész templomot betöltő előadása után az a ritka pillanat is bekövetkezett, ami­kor a Schubert Ave Mariát még a vitathatatlanul profi és rutinos operaénekes is meg­hatódva énekli. Iván Ildikó el­lenállva a hatalmas tér és a mű, bizony a legrosszabb előadói manírokat provokáló csábí­tásainak is; hangját, és a ba­rokk áriákban néha kissé túl­méretezettnek tűnő vibratót is visszafogva, a meleg pianókra összpontosítva adta elő a nép­szerű áriát - meghatva még szakmabeli hallgatóit is. Itt kell megemlíteni Elekes Zsuzsának, az orgona sleppelős regisztereit messze kerülő, mindig ízléses és eleven kíséreteit. A Schu­bert-effektus persze nem jöhe­tett volna létre, sem az elő­adók, sem a hallgatók számára, V. Bráutigam német kortárs zeneszerzőnek Maximilian Kolbe emlékére írott műve nél­kül. M. Kolbe az auschwitzi haláltáborban tizedeléskor egy családapa helyét - és ezáltal sorsát, az éhhalált - önként vállaló lengyel katolikus pap volt, akinek megrázó és figyelmeztető történetét meg­döbbentő intenzitással élhettük át. A zárókoncert utolsó műsor­száma az 1858-ban alig 24 évesen meghalt német zenes­zerző, Liszt-tanítvány Julius Reubke 94. zsoltárra írott szo­nátája volt. Ez a mű a szerző fiatal kora ellenére is az orgo­nairodalom csúcsteljesítmé­nyeinek egyike. Városunkban ebben az évadban Bednarik Anasztázia és Jevgenyija Li­sitsina emlékezetes - és tegyük hozzá, a Collegium Musicum Nagy várakozás előz­te meg a szegedi egyház­zenei napok 9 hangver­senyből álló sorozatának záróestjét. A megtisztelő felkérést Elekes Zsuzsa orgonaművész és Iván Ildikó énekművész kap­ta. Mindketten példásan helytálltak, sőt, ritkán átélhető percekkel aján­dékoztak meg bennün­ket. sorozatában belépőjegy nélküli - előadásai után, immár har­madszor csendült fel. Előtte, ki tudja mikor. Ezt a művet, mint bármelyiket, lehet szeretni vagy nem szeretni, ahogy lehet érezni a 94. zsoltár problema­tikáját, vagy karosszékből néz­ve kevésbé szórakoztatónak tartani. Reubke műve fölé bi­zony nem véletlenül került a cím, ez Elekes Zsuzsa meg­győző előadásából is kiderült. A tudása legjavát adó orgonis­ta munkáját ez alkalommal hí­ven szogálta Közép-Európa legnagyobb orgonája. így, a ki­váló műsorválasztás és szer­kesztés, a művészi és technikai teljesítmény, és a hatalmas szimfonikus orgona együtte­séből maradandó élmény szü­letett. A krónikás csak azt sajnálja: a reprezentatív műsorfüzetből nem derült ki, hogy a zárókon­cert belépődíjas lesz (sem a belépőjegy ára), s emiatt többen a kapuból voltak kény­telenek visszafordulni. • Ha az áfa is „bejön"... Egymilliárddal többet hagyunk a patikákban A társadalombiztosítás az idén nem tervez drasztikus gyógyszeráremelést, mert nyilvánvaló, hogy az emberek a gyógyszertérítési díjak növelésével már nem terhel­hetők tovább - mondta Ma­tejka Zsuzsanna, az Országos Társadalombiztosítási Fő­igazgatóság főgyógyszerésze az MTI munkatársának. Az első négy hónap adatai azt mutatják, hogy a tb gyógy­szerkiadásai az idén is je­lentősen - akár 8-10 mil­liárddal is - meghaladhatják a Parlament által előirányzott 38 milliárd forintot. Áremelés helyett azonban a tb inkább a gyógyszerfelhasználást pró­bálja meg csökkenteni ­mondta Matejka Zsuzsanna. Ezért a jövőben igyekeznek bővíteni az orvosok gyógyszer­ismereteit, hogy megváltoz­zanak a hazai vényírási szo­kások. Ehhez kapcsolódóan elsősorban az antibiotikum­fogyasztást szeretnék vissza­szorítani, mivel ezja tétel je­lenti a legnagyobb terhet a társadalombiztosítás számára. Matejka Zsuzsanna mind­ezekhez hozzátette: a tb részé­ről ugyan nem várható jelentős áremelés, de a forintleérté­kelés, illetve az AFA-kulcsok tervezett felemelése a gyógy­szertárakat sem hagyja érintet­lenül. Ha ugyanis az általános forgalmi adót a jövőben a patikaszerekre is kiterjesztik, az minden egyes gyógyszer esetében 10 százalékos drá­gulást jelent. Ez pedig azt je­lenti, hogy az állampolgá­roknak az idén együttesen egy­milliárd forinttal kell majd többet fizetniük a patikákban. /7)Z ópusztaszeri nemzeti emlékhelyre vezető úton az is­Ll J kolai kirándulószezonban végig zárva volt egy bisztró. Sok-sok busznyi gyerek éhének-szomjának forintjai gurul­tak el előtte, miként a nyári turistaszezon haszna sem ott fog megállni, ha az ajtó bekulcsolva marad. A nyáridőn, forgalmas turistaúton zárva lévő vendéglátóhely szinte jel­képértékű: alábbhagyott a vállalkozó kedv ebben az üzlet­ágban a falvakban. A vendéglátás, a kiskereskedelem lát­ványosfelfutásának korszaka véget ért. Hogy mi jellemezte? Mindenekelőtt talán az, hogy a vállalkozási lehetőséget látták benne. Kiskereskedelmi tevékenységbe (házibolt nyitásába például) belefogni kisebb alaptőkét igényelt, az üzlethelyiség adott volt, a megtérülés - főleg az élelmiszer, az ital, a ruházati forga­lomban - viszonylag gyorsnak látszott. S persze úgy tűnt, különösebb szakértelem sem kell a pult mögé álláshoz ­így aztán nem csoda, hogy míg 1990-ben Csongrád me­gyében 614 élelmiszert forgalmazó boltot statisztikáztak (plusz 376 vegyes, élelmiszert is áruló profilút), addig ezen kereskedelmi ágazatban 1992 végére 1503 volt az üzletek száma, közülük 886 volt egyéni vállalkozóé. A ruházati cikkeket forgalmazó boltokból megyénkben 1990-ben 465 volt, ez 1992 decemberére 883-ra szaporodott, s közülük 610-et működtettek egyéni vállalkozók. A vendéglátó egy­ségek is hasonló ütemben gyarapodtak, a tavalyi év végére 1388 volt belőlük (1042 egyéni „kezelésben") szűkebb pát­riánkban. A gyarapodást jelző számok mögött azonban meghúzó­dik egy sajátos jelenség is. Az önkormányzatoknál kis­kereskedelmi tevékenységre engedélyt kérők közül sokan rövid idő alatt becsukják a boltot. Az egyénileg pró­bálkozóknak a száma félévente kb. ezer lehet; az üzletüket megszüntetőké ötszázon felül volt félévenként tavaly. Idén még többen adták vissza a működési engedélyt: mert a kis­kereskedelem kistelepülésen nem „aranybánya". A hason­ló profilú üzletek egymásnak jelentenek konkurenciát, mi­közben jelentősen csökken a fizetőképes kereslet, „eszi az üzletet az infláció". rOalvainkban a népességeltartó biztosan nem a kiskeres­U kedelmi vállalkozás lesz - hanem a mezőgazdasági termelés. Az „utcánként palackozott boltok" ideje lassan lejár, s valószínűleg kevesen szomjúhoznak utánuk. - Le­het, hogy a Róna bisztróba is csak én fantáziálok üzletet ott a pusztaszeri út szélén? S® INTENZÍV ANGOL NYELVI KURZUSOK, BRIT TANÁROKKAL, TELJESEN KEZDŐTŐL A HALADÓIG Szegeden: Július 5-16., Július 19-30. között Hódmezővásárhelyen: )úllus 19-30. között Részletfizetési lehetőségi Tel.: 10-17 óra között 318-478, 17 óra után 316-417 CD lemmkből 15% kedvezménnyel vásárolhat június 17-ig Klauzál tér 6. üzletház. • Európa-szerte a magyar idegenforgalmi termékeket és szolgáltatásokat terhelik a legmagasabb áfa-kötelezettsé­gek. Elsősorban ez magyarázza a négy- és ötcsillagos magyar­országi szállodák idei nehéz­ségeit - állapítja meg a Hor­wath Consulting legutóbbi fel­mérése. Mint arról 70 országban mű­ködő szállodai és idegenfor­galmi tanácsadó cég illetékese az MTI-t tájékoztatta: a meg­kérdezett magyar szálloda­igazgatók nyereségességük első számú csökkenő tényező­jeként a forgalmi adó 15-ről 25 százalékra emelését jelölték meg. Mivel ehhez még hozzá­járul az energiaárak emelkedé­se, az infláció és a rohamos költségnövekedés, a szállodá­soknak csak mintegy 20 szá­zaléka tekint optimizmussal a következő félév elé. A nemzetközi turizmusra nagy mértékben rászoruló gaz­daságokban Magyarország egyedülállóan magas adóval terheli az idelátogató turistá­kat. Az európai idegenforgalmi ud£0 BANK • Portugália 5%, Magyarország 25% m Az idegenlorgalom álaterhei A minőségi turizmus ellen? Ahol ezek a terhek még nem jelentkeznek... nagyhatalmak közül Portugália 5 százalék, Franciaország 5,5, Spanyolország 6, Olaszország 9, Ausztria 10, míg Görög­ország 18 százalékos áfát számol fel a turistáknak a négycsillagos, vagy alacso­nyabb kategóriájú szállodák­ban. A Magyarországon január elsejével bevezetett 25 szá­zalékos adóval azonban még a luxusigényekkel érkezőket sem terhelik sehol. A tanácsadó cég mindezeket figyelembe véve megállapítja: a kiugróan magas áfaszint Magyarország most készülő új turisztikai koncepciójával el­lentétben a minőségi turizmus elérése ellen dolgozik. A meg­emelt adó ugyanis tovább fo­kozza az amúgy is gyorsan növekvő árak okozta érté­kesítési nehézségeket, mivel a turisztikai termékek szín­vonala, az infrastruktúra és más adottságok nem tudtak az árakkal azonos ütemben fej­lődni. Ha a nemzetközi turiz­mus piacán Magyarország túl­lépi a színvonalának megfelelő árszintet, fennáll a veszélye an­nak, hogy kizáija magát erről a nemzetgazdaság számára nél­külözhetetlen piacról.

Next

/
Oldalképek
Tartalom