Délmagyarország, 1993. június (83. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-01 / 125. szám

1993. június 1. 'Ili" SPORTJA 3 Fordított nap utón Először tettem ilyet éle­temben. Ahelyett, hogy a hűvös szoba mélyén már az első perctől élveztem volna a magyar válogatott éppen aktuális fellépését - sétálni vittem a fiamat. Okom, persze, több is volt rá. A családi béke fenntartá­sán túl például az, hogy kö­lyökkorom óta irtózom az egyoldalú verés, a teljes fi­zikai megsemmisítés látvá­nyától. (Meg az, hogy a videó tulajdonképpen egy roppant megbízható találmány.) Szóval, nem nagyon hittem szombat délután Puskás „Öcsiben" és választottjai­ban. A belga bajnokságban nem is olyan régen nyolcat kapó Petryben. a „súlyta­lanná" nyilvánított Telekben, a csapatkapitányként is da­rabos Lőrinciben, a növény­evő Keresztúriban, és a többi, kevesek által díjazott focis­tában. Tehát a mai magyar lab­darúgásban kételkedtem. A szünetben azért már tudtam minek örülni. Elvégre az írek csak 2-0-ra vezettek a két (fél)isten Détári és Kip­rich nélkül botorkáló hunniai fiúk ellen. A kis Hamar első gólja már relatíve boldoggá tett. Hiszen hosszú idő - meccsek sokasága... - után egy hon­fitársunk (egy újonc!) kapura lőtt! Innentől kezdve kissé fel­gyorsultak az események. Az „egyenlítésig pofátlan" Ha­mar második táncát követően már szükségét éreztem annak, hogy telefonon csevegjek két ismerősömmel - a létező magyar fociról. Balog hig­gadt helyezése után, úgy emlékszem, üvöltöttem egy egészségeset, Urbán Flóri megalázó szambázása pedig eltöltött azzal a rég nem érzett melegséggel... Az is eszembe jutott, hogy mit mondanánk most akkor, ha elmarad ez a tanterven kívüli „fordított nap", és 2-0­ás magyar előny után az írek nyernek 4-2-re. Nos, aligha­nem azt, hogy ez a különbség profi és amatőr között, hogy a végére kipukkadt Puskás­legényeket a Charlton-tanít­ványok egyszerűen bedarál­ták. hogy az történt, aminek történnie kellett. így viszont, a telhetet­lenek modorában, csak azon „kesereghetünk": vajon miért nem alkotott a mi Urbánunk tökéleteset, miért nem csinál­ta meg a harmadik (negyedik, ötödik...) cselt is az utolsó gól elöu?! RÉTHI Írország-Magyarország 2-4 (2-0) Dublin, Lansdowne Road, 25 000 ncző. Vezette: Lloyd. Írország: A. Kelly - Morris, O'Leary, Staunton ­I McGoldrick, Keane, Whelan, Kernaghan, Sheedy - Quinn, | D. Kelly. Magyarország: Petry - Telek - Csábi, Lőrincs - Bánfi, Pisont, Márton, Urbán, Keresztúri - Orosz, Eszenyi. Csere: Keane helyett McLoughlin a 15., Kernaghan helyettBabb a 33., Staunton helyet} Hardy a 38., Eszenyi helyett Hamar, Bánfi helyett Balog (mindkettő a szünetben), D. Kelly helyett Cascarino az 51., Whelan helyett Byrne a 71. percben. Gólszerző: Keane az 1., Quinn a 4„ Hamar a 49., Hamar a L 65., Balog a 85., Urbán a 87. percben. Vízilabda Veretlenül az Európa-bajnokságra A nyári vízilabda Európa­bajnokságot megelőzően több csoportban selejtezőket ját­szottak. A magyarok Isztam­bulban szálltak vízbe,vasárnap utolsó mérkőzésükön 13-8-ra győztek Bulgária ellen. Ez annyit jelent, hogy az együttes veretlenül jutott ki az angliai kontinenstalálkozóra, s vele tarthat a görög válogatott is. A barcelonai csoportból a spanyolok, a hollandok és a szlovákok harcolták ki az Eb­részvétel jogát. 15. perc: Takács J. végez­hetett el szabadrúgást 18 mé­terre a bajai kaputól. A jobb felső sarok felé csavart lab­dáját Farkas nagy bravúrral ütötte az alapvonalon túlra. 32. perc: Kovács indításá­val Rumán bújt ki a védők mögül, ám hiába futotta le Ott­lakánt, mert oldalra sodródott, így lövését Hajdú hárítani tudta. 63. perc: Tóth szabadrú­gását Hajdú az alapvonalon tóira ütötte. 73. perc: Koch és Kuh­levszkij közös erővel elvette a labdát a cselezgető Ottlakántól. Koch kapura tört, a szegedi középhátvéd utána iramodott, és a 16-oson belül lerántotta. A játákvezető 1 l-est ítélt, majd Ottlakánnak felmutatta a piros lapot! A büntetőt Kiss J. a jobb alsó sarokba helyezte, 1-0. 88. perc: Palla hatalmas partdobása után Kuhlevszkij, Koch volt a labda útja, majd Faddit hozták játékba, ő kö­zépre ívelt, és az érkező Ru­mán fejjel a jobb alsó sarokba csúsztatta a labdát, 2-0. A szegedi csapat játékán egyáltalán nem látszott, hogy a kiesés ellen harcol. Az első félidőben ugyanis kényelme­sen, minden lelkesedés nélkül játszott, így aztán a színvonal még a közepest sem érte el. Szünet után élénkült az iram, de a kapuk mégis ritkán Baja lett a Szagod baja... Bajai FC-Szeged SC 2-0 (0-0) Baja, 800 néző. Vezette: Szőke (Kovács, Balajti). Bajai FC: Farkas - Palla, Parovin, Szűcs, Kovács ­Tóth, Kiss J., Ádám, Koch - Rumán, Horváth Á. Edző: Rónai Sándor. Szeged SC: Hajdú - Csúcs, Ottlakán, Nagy A., Takács J. - Újvári, Puskás, Kiss, Bluzsin - Suslakov, Takács Z. Edzú: Czibere László. Csere: Horváth Á. helyett Kuhlevszkij az 55., Suslakov helyett Váczi a 60., Tóth helyett Faddi a 86. percben. Gólszerző: Kiss J. a 73., Rumán a 88. percben. Sárga lap: Nagy A. a 20., Takács Z. a 80. percben. Kiállítva: Ottlakán a73. percben. 1 • • • 1. DVSC 27 14 8 5 39-16 36 2. Kazincb. 27 12 8 7 38-21 32 3. Hatvan 27 11 10 6 27-25 32 4. Kiskőrös 27 13 4 10 41-32 30 5. Kaba 27 11 8 8 33-26 30 6. Baja 27 13 4 10 35-31 30 7. Tiszavasvári 27 10 9 8 37-29 29 8. Gödöllő 27 11 7 9 33-28 29 9.111. ker. TVE 27 10 8 9 37-32 28 10. Hajdúnánás 27 9 9 9 23-23 27 11. Szarvas 27 » 9 9 29-36 27 12. Szeged 27 9 6 12 32-40 24 13. BMTE 27 7 9 11 20-34 23 14. Eger 27 8 6 13 32-39 22 15. SBTC-S. 27 « « 15 32-51 IS 16. Bag 27 3 9 15 20-45 15 ft Labdarúgó NB II. forogtak veszélyben. Ottlakán kiállítása után a vendégeknek a döntetlent illetően minden esélye és reménye elszállt. Jó: Parovin, Palla, Rumán, ill. Puskás, Suslakov. Rónai Sándor: - Két vere­ség után jókor jött ez a győ­zelem, amiért nagyon meg kellett küzdenünk. Czibere László: - A mai napon nem a Baja vert meg minket... GÉCZIZSOLT További eredmények: Keleti csoport: Eger-Bu­dafok 4-1 (0-0), Bag-Tisza­vasvári 1-2 (0-1), Kazincbar­cika-Kiskőrös l-l (0-0), Hatvan-Szarvas 3-2 (2-1), Kaba-Salgótarján 4-2 (1-2), Hajdúnánás-Debrecen 0-0, III. ker. TVE-Gödölló 2-2 (l-l) Nyugati csoport: Sopron­Pénzügyőr 3-2 (2-0), Ajka­Mohács 2-3 (2-2), Rákóczi­Haladás 0-0, Szekszárd-Nagy­kanizsa 0-1 (0-0), Dunaferr­Dorog 2-1 (1-0), ESMTK-Za­laegerszeg 4-1 (1-0), BKV Előre-Paks 1-0(1-0), Sabaria­Tipo-Tatabánya 1-0 (0-0) 1. Haladás 27 16 8 3 41-14 40 2. Dorog 27 11 12 4 42-22 34 3. BKV Előre 27 11 10 6 39-23 32 4. EMDSZ-S. 27 11 9 7 41-31 31 5. Sab.-Tipo 27 11 9 7 33-26 31 6. Szekszárd 27 11 9 7 27-23 31 7. ZTE 27 11 8 8 28-23 30 8. Nagykanizsa 27 11 7 9 33-22 20 9. Dunalerr 27 11 6 10 26-27 28 10. Paks 27 8 8 11 33-37 24 11. Mohács 27 9 6 12 28-40 24 12. Tatabánya 27 6 11 10 35-40 23 13. ESMTK-H. 27 9 5 13 26-45 23 14. Rákóczi FC 27 9 3 15 29-43 21 15. Pénzügyőr 27 5 9 13 2641 19 16. Ajka-ll. 27 3 6 18 26-56 12 Újból fatott a Tabán suli Futáshoz talán még túlzot­tan is „kellemes" volt az az idő, ami szombaton délelőtt fogadta a Tabán iskola rende­zésében lezajlott Tabán futás résztvevőit. Immár hagyomá­nyosnak is nevezhető a ver­seny: évek óta mozgatja meg nemcsak az iskola diákjait(és tanárait), hanem a környék egyre több sportkedvelőjét is. A szervezők persze jól tudják, évente egyszer pár kilométert futni - az csupán „statisztikai eredmény". Ezért egyrészt folyamatosan, év közben is a sport, a mozgás szeretetét próbálják tanítványaikba olta­ni, másrészt pedig a Tabán­futás napját is igyekeznek emlékezetessé tenni a kisdiá­kok számára. Közös aerobic során tornázott az egész iskola, számtalan foci- és kosárlabda­mérkőzés zajlott, a karate különböző irányzataiból kap­hattak ízelítőt a gyerekek, s mellesleg egy tűzoltóautót ismerhettek ki alulról, belülről, felülről és működés közben is a kíváncsiak. Tapasztalván: a piros kocsival való munka is komoly sporttevékenység. S bár valóban a sport közös élménye volt itt a lényeg álljon itt a futás győzteseinek neve: a felnőtt férfiaknál Susányi Ta­más, a nőknél Simeonoff Hen­riett nyert, a gyerekek között Halászevics Áron (Odessza ált. isk.) illetve Márkus Klára (Ta­bán ált. isk.) futott elsőként célba. B. T. Magyar vetélytárs Polgár Juditnak? Komoly kihívója akadt Pol­gár Juditnak a magyar sakk­életben a belga Le Soir szerint. A lap hétvégi melléklete rövid, fényképpel is kiegészített portrét közölt a 13 éves Lékó Péterről, aki az irás szerint máris időelőnyben van a legfiatalabb Polgár-lányhoz képest, hogy teljesítse a nemzetközi élvonalba való betörés fokozatait. A világ sokáig Fischert tekin­tette az etalonnak a sakkélet csodagyerekei között, míg nem Polgár Judit őt is lekörözte, amikor már 15 éves korára, min­den idők legfiatalabb játéko­saként megszerezte a nemzet­közi nagymesteri címet - utal az előzményekre a lap, majd meg­jegyzi: e rekordot most jelek szerint egy újabb magyar csoda­gyerek készül megdönteni. Lékó Péter neve ma még aligha cseng ismerősen, a szakmai közvélemény azonban már 9 éves kora óta nagyon is számontartja őt — véli az cikk szerzője. Igaz, Polgár Judit ma még minden tekintetben előbbre tart nála, de fiatal magyar ve­télytársa az utóbbi időben nem kevesebbet vitt véghez, mint hogy két hónapon belül teljesí­tett^ a nagymesterré válás két feltételét is. Egy ugyan még hátra van, de a belga lap biztosra veszi, hogy a Polgár-lány re­kordjához képest még rendel­kezésére álló 15 hónap alatt ezt is összehozza majd. Az írás végezetül ismerteti Lékónak a leoni sakkversenyen Körholz és Horváth ellen játszott mérkőzéseit, kiemelve, hogy a tornán a fiatal magyar játékos ­Anatolij Karpovval együtt - a harmadik helyen végzett. Bohács Zsolt világbajnokhoz méltóan hajrázva nyert hosszú távon. (Fotó: Gyenes Kálmán) Kajak-kenu Piranha Kupa Fadd-Domboriban nem volt zavartalan a rendezés Olimpiai bajnokok a dobogó tetején és a vert mezőnyben A korábbiaknál lényegesen mérsékeltebb szélben, kelle­mes, meleg időben fejeződött be vasárnap a Piranha Kupa nemzetközi kajak-kenu ver­seny Fadd-Domboriban. Az utolsó napra már csak döntők maradtak,és többnyire látvá­nyos, izgalmas küzdelmek - ha nem is mindig pergő ritmusban - követték egymást. Rögtön a nyitó számban némileg kelle­metlen meglepetést okozott a strandhangulatban, meglehető­sen szép számmal szurkoló kö­zönségnek, hogy az olimpiai bajnok női kajaknégyes csak harmadik lett, mindkét német ­egyébként kisérleti - kvartett megelőzte. Egybehangzó volt azonban a szakemberek véle­kedése (és ezt osztották maguk a versenyzők is): szezon eleje van, nem kell különösebb kö­vetkeztetést levonni a fias­kóból. Mindössze egy-két, nem is túl hosszú közös gyakorlás van a barcelonai aranyérmesek mögött és az augusztus végi, koppenhágai világbajnokságig még bőven van idő. Az egyetlen olyan győzel­met a kanadaiak két évvel ezelőtti 500-as világbajnoka, Renn Crichlow aratta k-1 1000 m-en, amikor nem magyar, vagy német elsőséget köszön­töttek a nézők az eredmény­hirdetésnél. Mitagadás: né­mileg csalódottak voltak a magyarok,mert a haJfcii leg­jobb, Borhi Zsombor leszorult a dobogóról, csak negyedik lett. Bezzeg Kolonics György! Az első két napon már három győzelmet elkönyvelő csepeli kenus ezúttal is remekelt. A táv első felében az olimpiai negyedik Pulai Imre tetemes előnyt szerzett, de - mint később kiderült - a kirobbanó formában lévő Kolonics elle­nében ez is kevés volt. A kajak kettesek döntőjében nem sok magyar öröm adódott, itt do­mináltak a vendégduók. Ezzel szemben a kenu párosok között idei második nemzetközi sikerét aratta a fiatal Takács Tibor, Horváth Csaba kettős. És hogy ne csak a magyarok­nak legyen okuk búslakodni olimpiai bajnokaik lemaradása miatt, arról a németek Papke, Spelly párosa „gondoskodott": a barcelonai aranyérmesek az élmezőnytől messze leszakad­va csak a hetedik helyen la­pátoltak a célba. Újra fordu­latot jelentett a férfi kajak négyesek rivalizálása, ahol a németek olimpiai bajnokai (emlékezetes sikert arattak éppen a magyar aranynégyes előtt tavaly Barcelonában) nyertek. Igaz, a vártnál jóval nagyobb csatában, mert a két­két öreg, tapasztalt „rókából", illetve feltörekvő ifjú titánból összeállított magyar egység alaposan megközelítette őket a hajrában. A versenyt a kenusok ve­télkedése zárta, a négyes ha­jóban, és itt a németek javí­tottak addigi gyenge kenus­mérlegükön, valamivel több mint fél másodperccel verték a magyar kvartettet. A progra­mot a hosszútávú számok zárták, amelyekben nem álltak rajthoz népes mezőnyök, de ennek ellenére szinte kivétel nélkül valamennyi szoros, érdekes és színvonalas csatát hozott. Győzött a Dónusz Éva, Mészáros Erika páros, vala­mint Czigány Kinga. Különö­sen az utóbbi siker értékes, hiszen a szám világbajnoka, a német Borchert szorult a má­sodik helyre. A kenusok a szokásnak megfelelően fősze­replők voltak: párosban a ma­gyarok egymás között döntöt­ték el a sorrendet, egyesben pedig Bohács Zsolt kétszeres világbajnokhoz méltóan haj­rázta le sokáig vezető cseh ri­válisát. A végére, igazi poén­ként maradt az a 3x3000 mé­teres férfi kajakváltó, amely­ben a rajthoz álló 16 kajakos előbb négyes, majd szétválva, némi szárazföldi futást követő­en páros, utoljára pedig egyes hajóban lapátolta végig a nem csekély távot. Nyertek, gyakor­latilag holtversenyben célbaér­kezve a magyar kvartett tagjai. Összegezve a Piranha Kupa háromnapos sorozatának tanul­ságait, megállapítható: a szo­kásoknak megfelelően a házi­gazdák és - ahogy azt várni lehetett - a fadd-dombori ve­télkedést válogatónak tekintő németek játszották a fősze­repet. A magyarok között nem­csak a régi nagyságok álltak helyt, hanem sok feltörekvő fiatal is bizonyította tehetségét. Ami a rendezést illeti: akadtak kezdeti nehézségek (először volt itt nemzetközi viadal), a házigazdák nem mindig és mindenben bizonyultak eléggé rugalmasnak és figyelmesnek, de a remény adott, hogy a jövőben minden rendben lesz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom