Délmagyarország, 1993. június (83. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-23 / 144. szám

_ 'itÁ MAGYARORSZAG 11. 27 db tudományos em­lékplakett, érme. - Meggyőződésem, hogy ez a hatalmas dokumentumanyag, amely most Szent-Györgyi Al­bert özvegyének jóvoltából és a Magyar Köztársaság wa­shingtoni nagykövetségének közreműködésével Szegedre került, részint gazdagítja Szent-Györgyi Albert tudo­mányos pályaképét és a szemé­lyiségéről kialakított portrét, részint pedig bekapcsolja Sze­ged városát a nemzetközi tudo­mány vérkeringésének újabb áramába - mondja dr. Zallár Andor. - Én nem vagyok iga­zából tudományos kutató. Sza­bó Tibor kollégámmal az elénk bukkant lehetőségek hű kró­nikásai szeretnénk lenni. Egye­temtörténettel foglalkozva irányult a kutatás reflektorfé­nye Szent-Györgyi Albert felé, s a múlt év őszi meghívás és a Szegedre érkezett dokumen­tumanyag olyan hatalmas kutatási bázist teremtett, amely hosszú távú munkára sarkall bennünket. Minden tudomá­nyos dolgozatból, levélből, személyes tárgyból egy külön­leges jellem sajátos vonzereje kap meg. Igazolva láttam, hogy kortársainak vélekedése, a legendás szegedi műhely vé­dőernyője exportálható, hiszen Woods Hole-i kutatóközpontja is a tudomány és a humanitás fóruma, kutatók, tanítványok, barátok kikötője volt. - Különös tapasztalatokat is szereztem. Az amerikai élet a jelen idő világa. Nem nagyon foglalkoznak múltjukkal, s mé­gis Szent-Györgyi emberi és tudományos hagyatékát meg­őrzésre méltónak ítélték. De nem hiszem, hogy ott valaki földolgozta volna ezt a hatal­mas örökséget. Itthon, nálunk Szegeden, úgy gondoljuk, hogy jelenünk és jövőnk a múltból táplálkozik, így Szent­Györgyi Albert minden tudo­mányos tette, emberi megnyi­latkozása az egyetemes kultúra és tudománytörténet része. Ugyanakkor példa minden itt tanuló egyetemistának, itt tevé­kenykedő kutatónak, itteni tu­dósnak, s ezért a mi felelőssé­günk ébren tartani, tisztán föl­mutatni Szent-Györgyi Albert egész életét és munkásságát. Élő kultusza új erőt adhat ah­hoz, hogy Szeged szellemi ér­tékeivel, tudományos eredmé­nyeivel Európa élvonalához tartozzék. A szegedi centenáriumi ün­nepségekre szervezőbizottság alakult, melynek tagjai az egyetemek és a Móra Ferenc Múzeum képviselői. A tervek szerint tudományos ülést ren­deznek, koncertet tartanak, sort kerítenek a Szent-Györgyi Albert-díj átadását, és a Szent­Györgyi Albert Alapítvány el­ismeréseinek kiosztására. Az ünnepségsorozat egyik kiemel­kedő eseménye lesz a Fekete Házban megrendezendő doku­mentum-kiállítás, melynek anyaga éppen a SZOTE Köz­ponti Könyvtára különgyűjte­ményére épül. Láthatják majd az érdeklődők a professzor szegedi időszakának dokumen­tumait, a Nobel-díj kapcsán ké­szült fotókat, elismeréseket, és annak a felbecsülhetetlen érté­kű anyagnak legjavát, amelyek nemrégiben érkeztek meg Amerikából. A centenárium­hoz kapcsolódva a Szeged szeptemberi száma jórészt Szent-Györgyi Alberttel kap­csolatos dolgozatokat és doku­mentumokat közöl. E mostani ismertetés illusztrációi is az Amerikából Szegedre került anyag válogatása. T. L. RIPORT 7 SZERDA, 1993. JÚN. 23. • Új bélyegek Az idősek évétől az ehető gombákig Az ENSZ az 1983-as eszten­dőt az Európai Idősek Évének deklarálta. Példaként idézi Simoné de Beauvoir Az öreg­ség című regényének egy pasz­szusát: „Hagyjuk hát abba az öncsalást: a ránk leselkedő jö­vőben a mi életűnk értelme fo­rog kockán. Nem tudjuk, kik vagyunk, ha nem akarjuk meg­tudni, kik leszünk: ismerjünk hát magunkra a jövendő öreg férfiban és asszonyban, hogy mindenestül vállalhassuk em­beri sorsunkat. Tüstént nem fo­gadjuk majd közönnyel az öregség nyomorúságát, ráesz­mélünk, hogy rólunk van szó: az öregember mi vagyunk. " Az eseményhez kapcsolódik a posta alkalmi bélyege, mely egyben a Budapesten rende­zendő gerontológiai világkong­resszus programjához is kötő­dik. A bélyegen A. Dürer Szent Kristóf című alkotásának rész­lete látható, Kass János grafi­kusművész tervei szerint. Ebben az évben ünnepli a MAVfennállásának 125. évfor­dulóját. Az első gőzüzemű ma­gyar vasútvonal Pest és Vác között ugyan 1846-ban nyílt meg, de az első időkben a va­sútvonalak magántársaságok* kezében voltak. Az évforduló alkalmából 17 forintos névérté­kű bélyeg jelenik meg, melyet Constantin László grafikusmű­vész tervezett. Mohács létezését először 1093-ban említi egy oklevél, a város fennállásának 900. évfor­dulójára bélyeget jelentet meg a Magyar Posta, rajzát a Mo­hácson élő grafikusművész, Bosnyák Mihály készítette. Ehető gombákat mutat be új bélyegsorozatán a Posta, a 10 forintos címleten a rózsaágú ko­rallgomba, a 17 forintoson a trombitagomba, a 45-ös címle­ten a császárgomba látható. A bélyegsort Varga Pál grafi­kusművész tervei alapján készt­tették. MAGYARORSZÁG • A szemüveg is hazakerült • Egy köbméternyi hagyaték m Készülődés a centenáriumra Dr. Zallár Andor, a SZOTE Központi Könyvtárának igaz­gatója és munkatársa, Szabó Tibor tulajdonképpen kénysze­rűségből vállalkozott Szent­Györgyi Albert munkásságá­nak, szegedi kapcsolatainak kutatására, és a hagyaték gon­dozására. Munkájuk kezdetben elsősorban a Szegedre áttele­pített egykori kolozsvári egye­tem történetének feldolgozá­sára vonatkozott, de ennek a históriának egyik jelentős és nemzetközi viszonylatban is fontos fejezete Szent-Györgyi Albert szegedi tevékenysége és a városhoz való későbbi kötő­dése. Csoda-e, ha az egyetem­történeti munka fölé nőtt a Szent-Györgyi-kutatás, s a kö­zelgő szeptember 16-i születési centenárium kapcsán e tevé­kenység fölerősödött. Régebbi dolgozataikban föl­tárták a Nobel-díj szegedi kró­nikáját. Azt a nemzetközi visszhangot, amellyel 1937­ben Magyarország, Szent­Györgyi Albert és Szeged be­került a Nobel-díjas nemzetek sorába. A stockholmi Karolina Intézet távirata 1937. október 28-án érkezett Szegedre. így szólt: „Stockholm, 1937. októ­ber 28. A Karolina Intézet ta­nári kara mai ülésén elhatá­rozta, hogy az ez évi orvostu­dományi Nobel-dijat élettani és orvostudományi működéséért Önnek ítéli, azokért a felfede­zésekért, amelyek a biológiai égési folyamatokra vonatkoz­nak, különös tekintettel a C-vi­taminra, és a fumársav-kataly­sisre. Gunar Holmgren, a Ka­rolina Intézet rektora." Gyors szárnyakon szállt a hír Szegeden, érkeztek telefon­hívások minisztériumból, új­ságírók Budapestről, kollégák a városból. Pillanatok alatt nagy lelkesedés vett erőt a sze­gedieken, a Tisza Szállóban éppen Szigeti József hegedű­művész tartott hangversenyt. A koncert szünetében teijedt el a nevezetes esemény híre, a sze­gedi lapok munkatársai már es­te fél tíz körül ott tolongtak Szent-Györgyi Rudolf tér 14. szám alatti lakásán. Többek között Liebmann Béla fotóri­porter, akinek képei bejárták a magyar sajtót. Szent-Györgyi a város díszpolgára lett, majd ké­sőbb a Horthy Miklós Tudo­mányegyetem rektora. A má­sodik világháborút követően jelentős politikai szerepet vál­lalt, majd a ritkuló politikai légkörben úgy döntött, kül­földre távozik. A '40-es évek végétől Amerikában élt, meg­becsült körülmények között. Hosszú évek múltán jött csak haza, amikor 1987-ben a sze­gedi orvostudományi egyetem díszdoktorává választotta. A szerzőpáros már kiadott egy könyvet Szent-Györgyi Albert és Szeged címmel, való­színű erre figyelt föl az egye­tem vezetése valamint a Szent­Györgyi-család, és dr. Zallár Andor a Nobel-díjas tudós öz­vegyének meghívására, a So­ros Alapítvány támogatásával, az elmúlt év őszén Woods Hole-ban nézhette át azt a fel­becsülhetetlen értékű doku­mentumanyagot, amely Szent­Györgyi Albert tudományos, politikai és humanitárius mun­kásságát reprezentálja. Mint dr. Zallár Andor elmondta, az eredmény minden várakozást felülmúlt. Marcia Szent-Györ­gvi nemcsak lehetővé tette a Érmek és fotó a hagyatékból tudós profeszor életművét rep­rezentáló anyagok átnézését és kiválasztását, hanem fáradsá­got nem kímélve segítette is a munkát. Napi 12-14 órányi munkával mintegy 35 folyó­méternyi anyagot nézett át a szegedi könyvtárigazgató, s a szelektálás nyomán egy köb­méternyi dokumentum gyűlt össze szegedi címzéssel. íme az özvegy által ajándékozott hagyaték leltára: 1. 20 tekercs régi magnóka­zetta (családi és tudományos eseményekről) 2. I db díszdoktori öltözék (talár és süveg) 3. 14 db könyv (Szent-Györ­gy i-művek) 4. / db album (újságcikk ki­vágatok) 5. 2 db kísérleti jegyző­könyv, napló 6. 11 köteg vegyes iratmá­solat 7. 19 db fényképalbum (ösz­szesen 1675 db fényképet tar­talmaz) 8. 5 csomag (193 db) külön­lenyomat 9. 290 köteg (580 db) szak­irodalmi közlemény különle­nyomat 10. Psalmus Humánus kot­taanyag, kézirat hangfelvétellel : MAGYARORSZÁG Szeged Nobel-díjasa Dr Zallár Andor %

Next

/
Oldalképek
Tartalom