Délmagyarország, 1993. május (83. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-08 / 106. szám

SZOMBAT, 1993. MÁJ. 8. Őszi vetésre földet a parasztnak Dr. Zsíros Géza előadása Szegeden BELÜGYEINK 3 A mezőgazdasági bizottság elnöke Isten hozott bennete­ket!-le\ köszöntötte a népes tagságot, majd rátért érdemi mondandójára, amelynek lé­nyege, hogy a földrendező és földkiadó bizottságok tevé­kenységét a lehető legnagyobb mértékben kell segíteni, mert különben a megkezdett munka soha nem ér véget. Nem kis pénz kell ehhez, de megfelelő előírásokkal, rendeletekkel (mint például a Mezőgazdasági Bizottság idén május 5-én kialakított állásfoglalása is) fel lehet gyorsítani a munkát. A cél, hogy az őszi vetésre már a földműves birtokában legyen a föld és ő vesse bele a magot! Beszélt a birtokpolitikai irányelvekről is, amelyek kü­lönböző módon fogalmazód­nak meg, leggyakrabban párt­hovatartozástól függően, de alapvető követelmény, hogy: a földtulajdon magyar állampol­gár kezében legyen! Hogy alanyi jogon mekkora földterü­lethez juthat egy állampolgár, arról eltérő nézetek vannak, de Zsíros úr szerint az optimális földterület a 100-150 hektár Zsúfolásig megtelt a független kisgazdapárt szegedi szervezetének székháza azon a rendezvényen, amelyre meghívták dr. Zsíros Géza kisgazdapárti országgyűlési képviselőt, a Parlament mezőgazdasági bizottságának elnökét. Hatvani Zoltán a szegedi kisgazdák elnöke üdvözölte a rangos vendéget, s egyben felhívta a figyelmet a téma fontosságára, sokrétűségére, meg arra is, hogy a képviselő úr válaszol majd az érdeklődők kérdésére. közötti, még pontosabban 116 hektár lenne. Fejtegetéseiben kitért arra is, hogy a szétforgá­csolt apró parcellákat össze kell vonni, ha ésszerű gazdál­kodást akarunk megvalósítani, ehhez viszont egy tagosítási törvényre lenne szükség, ami várhatólag a jövő év elején lesz „téma". Ezt követően dr. Zsíros Géza választolt a hallagatóság által feltett kérdésekre. Az országgyűlési képviselő szegedi jelenlétét kihasználtuk arra, hogy megkérdezzük tőle: Igaz-e, hogy elárverezik a Békés Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat 22 in­gatlanát, közöttük a legna­gyobbat - az István-malmot, amelynek ő a vezetője? Gyakorlatilag így igaz, de a nyilvánosság előtt megjelent 1,2 milliárd tartozásomról szóló információ nem helyes, ez pontatlan. • Akkor mennyi a valós tartozása az országos Ke­reskedelmi és Hitelbank­nak, valamint a Budapest Banknak, amelyek cége ellen a végrehajtást kez­deményezték? Összesen 850 millió forint. Ezt a hitelállományt nem én vettem fel, én összesen 2,7 milliárdos hitelállománnyal vettem át a céget és sikerült lecsökkenteni ilyen mértékűre. • Május 28-án, Gyulán tartják az árverést. Infor­mációink szerint az elárve­rezésre szánt ingatlanok jóval nagyobb értéket kép­viselnek, mint a tartozások? - Az értékesítést elkezdtük ezelőtt három héttel, 250 mil­liós értéket meghirdettünk s most kerül sor a többire is. Azt különben tudni kell, hogy ez egy velem egyeztetett priva­tizációs technika volt, mert a múlt év őszén megbeszéltük a bankokkal, hogy az egységen­kénti privatizációt így el tudjuk végezni, mégpedig a bíróság bevonásával. S nem mondhatja senki sem, hogy az AVÜ vagy a Zsíros Géza, vagy bárki más bárkivel lepaktált, hanem nyil­vánosan, ugyanúgy, mint a földárverésnél, a hatóság leve­zényli a Békés Megyei Gabo­naforgalmi Vállalat privatizá­cióját. • Ezek szerint bárki „pá­lyázhat" az egységenként meghirdetett árverésen: - Természetesen. Aki itt tulajdont akar szerezni, meg­jelenhet és licitálhat. Eltérően azonban a föld licitálástól, itt lefelé nem lehet menni! Biztos vagyok abban, hogy a pertne­rek megkapják, ami az övék, ami megmarad, abból kifizet­jük a dolgozóknak a korábban adott ingyenes vagyonjegyet, a többi pedig az Állami Vagyon­ügynökséghez folyik be. Kisimre Ferenc MMMMMMI Vizsga (ígérem, ez az utolsó tö­megközlekedési - és udvariat­lansági - történet... Legalábbis egy darabig.) A lányok fiatalok voltak, frissek és csevegősek, ott ültek a trolin, jó rálátással az ajtóra. Ölükben jegyzet, kezük élén­ken röpdösösött a lapok fölött, vizsgákat és tételeket emleget­tek, gyakran nevettek is köz­ben. A fekete ruhás asszonyok csak később szálltak föl, ott bírtak csak kapaszkodni a lá­nyok előtt, beljebb nem volt hely még állni sem. Anya és lánya lehetett, de a fiatalabb is elmúlt már negyven, a gyász pedig még öregebbé tette mindkettőjüket. A joghallható leányok (vá­lasztott jövendő hivatásuk ki­derült a hangosan taglalt vizs­gaanyagból) minden nehézség nélkül maradtak ülve, ápolt hajukon csillogott a Tisza-part­ról bezuhogó fény. Élénken társalogtak tovább, láthatólag meg se fordult a fejükben, hogy valamit tenni kéne, meg hogy mit is éreznének a két fe­kete asszony helyében. Ennyit az empátiáról, a vizsgákról, meg a bukás folya­matosan fenyegető lehetősé­géről. Nyilas Az SZNSZ nyilatkozata Az 1993. május 7-re meghir­detett Országos Gyűlés, melyet Miklós András a Szegények Nemzeti Szövetségének szegedi felfüggesztett elnöke hívott össze - az Országos Elnökség beleegyezése nélkül - megtar­tásra került. Az Országos El­nökség részt vett ugyan, de nem értett egyet a gyűlést leve­zető Miklós András elképzelé­seivel és eddig kifejtett tevé­kenységével. A hozzászólá­sokból olyan kifogásolható, az etikai követelményekkel össze­egyeztethetetlen, korábban nem ismert viselt dolgaira de­rült fény, amely jogi következ­ményeket von maga után, ha az állttások beigazolódnak. Az Országos Elnökség to­vábbra is fenntartja a választ­mányi ülésen meghozott hatá­rozatát, amely tisztségéből őt 1993. április 24-től felfüggesz­tette. Nem képviselheti az SZNSZ-t a jövőben sem, sem­miféle jogot és kötelezettséget nem vállalhat a Szegények Nemzeti Szövetségének nevé­ben. Szegények Nemzeti Szövetsége Országos Elnöksége - avagy egy elnapolt indítvány nr? em kavart vihart az elmúlt heti közgyűlésben a pia­LU rista gimnázium „átmeneti elhelyezésének" Ugye, de csak mert elnapolták. Dr. Szilvásy László keresztény­demokrata képviselő derült égből jött indítványát, mely szerint a gimnáziumot a Szilléri sugárúti Általános Iskola épületében helyezzék el (az általános iskola megszünteté­sével), azért nem tárgyalták a városatyák, mert egyetlen bizottság sem véleményezte még. Pedig, ha a Szilléri sugárúti tagiskola jelenlegi helyzetét nézzük - érinti a már elfogadott intézményfelülvizsgálat, épülete felújításra szorul, a pedagógusok és a szülők tiltakoznak -, az indít­ványra erősen ráférne a véleményezés. A piarista rend és a város között 1991 januárjában jött létre megállapodás arról, hogy az induló gimnázium a felsővárosi minorita rendházban működik míg a rend 1993 szeptemberéig „különböző forrásokból" 24 tantermes iskolát építtet magának. A város ehhez Rókuson területet biztosít, es 1995-től hat ev alatt az epítkezes költségeit megtéríti. A megállapodás óta a két osztállyal induló gimnáziumnak újabb évfolyama lett, a város 16 milliós tá­mogatásából - konténertantermekben elhelyezve, és az idei költségvetés újabb 13,5 millió forintot ír elő ideiglenes tanterembővítésre, mert a rend által vállalt építkezés nem kezdődött el. Ezt az összeget használná fel az indítvány a Szilléri sugárúti épület elengedhetetlen felújítására, a gimnázium számára, vizsgálódás tárgyává téve, hogy a kiürült konténerekbe általános iskolai csoportokat lehetne elhelyezni (vö.: véleményezés). ji 1 270 éves szegedi piarista oktatás, tény: méltatlan <-i-» helyzetben van. Aki hallotta már a Szilléri sugárúti Altalános Iskola szülőinek gyanúsítását, miszerint a sze­gedi általános iskolai oktatás felülvizsgálata azt a célt szol­gálja, hogy az épület „Valakinek"átjátszható legyen, meg­érti, hogy a Dugonics András Gimnázium helyzete lehetne méltatlanabb is. Holott az érintett bizottságok véleménye bizonyára különválasztja majd a zabot a pelyvától. Üzleti reggeli A Talent Center a következő hét végén, május 15-16-án nagyszabású rendezvényso­rozatra készül., Briliáns napok a Talent Centerben címmel. A rendezvény május 15-én, szombaton üzleti reggelivel kezdődik, amelynek díszven­dége Latorczay János ipari és kereskedelmi miniszter. GOROG NYAR! Kréta, Korfu, Toló, Chalkidiki, Asprovalta, Rodos, Paralia elérhető árakon repülővel, luxusbusszal, egyénileg. Ajánlataink között olasz, spanyol, isztriai tengerpart. BEVÁSÁRLÓUTAK: Istambul luxusbusszal, Trieszt, München, Bécs. Koffer Utazási Iroda Szeged, Bárka u. 11/B Tel.: 314-374. m Ma: vöröskeresztes világnap A jelszó: „Emberi méltóságot mindenkinek!" Beszélgetés a szegedi szervezet új titkárával Sok rászorulón olcsón segít a Vöröskereszt újszegedi kölcsönzője (Folytatás az /. oldalról.) • Kezdjük a bemutatko­zással! Mielőtt benyújtotta pályázatát erre a tisztségre, mivel foglalkozott? - kér­dezem Korom Istvánt. - Földrajz-testnevelés szakos tanárként tanítottam Öttömösön, egy tanyai iskolá­ban, majd a főiskola Il-es gya­korlójában oktattam. Részt vettem az ifjúsági mozgalom­ban, így kerültem közelébe a Vöröskeresztnek is. • Mi késztette a pályamó­dosításra? - Nincs óriási különbség a két hivatás között. Úgy hi­szem, tíz év pedagógiai tapasz­talatait kiválóan tudom kama­toztatni: itt is megkívántatik a szervező, a koordináló munka. • Itt azonban aligha nél­külözhető valamiféle, átla­gosnál mélyebb, szociális érzékenység. - Belső indíttatásból mindig is szívesen segítettem máso­kon. Soha nem éreztem ezt ál­dozatnak, ellenkezőleg: öröm­mel töltött el és én is gazda­godtam általa. • Egy hónapja volt rá eddig, hogy megismerje új feladatkörét. Mint minden társadalmi szervezetben, a Vöröskeresztnél is jelentős belső átalakulás ment vég­be. Április 20-án látott napvilágot az új, Vörös­keresztről szóló törvény. Gondolom áttanulmányozta ezt is, s talált benne olyan paragrafust, amely egybe­vág az ön elképzeléseivel. - Örömmel tölt el, hogy végre kimondatott: ha valaki pénzt, ingó vagy ingatlan va­gyont akar adni a Vöröske­resztnek, az közérdekű célra szóló fölajánlásnak minősül. Ezután nem kell külön bead­vánnyal folyamodnunk az adóhivatalhoz, hogy az illető leírhassa ezt az adóalapjából. A Vöröskeresztet egyébként a társadalmi szervezetekre vo­natkozó szabályok szerint ille­tik meg adókedvezmények, il­letve -mentességek. A költség­vetésből az idén 260 millió fo­rintot szavaztak meg részünkre. • Ön szerint ez mire elég? - Arra például, hogy a nekünk jutó összegből fedez­zük a szegedi Vöröskereszt alaptevékenységét. • Hogy kifizessék a vil­lanyszámlát és a „két és fél" alkalmazott fölvegye havonta a fizetését? - Jószerével ennyire futja. • Mégis mit vár el önöktől a központ ennek fejében? - Központi utasítás nincs, a törvény határozza meg az alap­feladatokat. • Elegendő pénz híján hogyan teljesíthető mindez az egészségneveléstől a ha­zai szegények és a mene­kültek fölkarolásáig? - Soha nem volt ennyire komoly a Vöröskereszt kérése: „Segíts, hogy segíthessünk!" Összefogás nélkül ma aligha tudjuk emberek, embercsopor­tok sorsát valamelyest is jobb­ra fordítani. A tehetősebbek adományaira, a jószándékú emberek apró szívességeire is számítunk. • Mire fordítják az igy befolyt összegeket? - A hajléktalanok, a rossz körülmények közt éló családok megsegítésére.'Sajnos egyre többen csöngetnek be hozzánk azzal, hogy éhesek, vagy hogy ruhára van szükségük. Gyors­segélyként ilyenkor konzerv­vel, a szükséges holmikkal engedjük útjukra óket. A rá­szorulók persze a népkonyhára szóló utalványt is kapnak. Az önkormányzattal karöltve gon­doskodunk arról, hogy kinek ­• kinek megadassák naponta egy tál meleg étel. • Az elmúlt hónapokban példásan istápolta a helyi Vöröskereszt a menekülte­ket is. - Már nem érkeznek hoz­zánk olyan nagy tömegben. Az erdélyiek főként segélyért, ru­háért, élélemért kopognak be, a vajdaságiak aziránt érdeklőd­nek, miként tudnának Horvát­országba jutni körülzárt falu­jukból. Az igazság az, hogy egyre több feladatot adnak nekünk a szegedi szegények, s főként az ő gondjaik enyhí-. tésére igyekszünk fölkészülni. • Súlyos, életbevágó témák ezek, talán nem is ildomos megkérdeznem: futja-e a pénzből, energiából az olyan hagyományosan vöröskeresztes feladatokra, mint a humánszolgálta­tások, az egészségnevelés? - Kell, hogy fussa. A Szé­kely soron működik például a gyógyászati és életvitelt segítő eszközök kölcsönzője, ahol potom pénzért juthatnak hozzá tolókocsihoz, járókerethez, fürdőkádülókéhez a rászo­rulók, de kínálunk csecsemő­mérlegeket, babakocsikat is. Egészségvédelem címén két nagy akciót szervezünk. A tisztiorvosi szolgálattal és a Parlagfű alapítvánnyal közösen hadat üzenünk a városban en­nek a gyomnövénynek, és az orvosok, védőnők fölvilágosító munkája révén igyekszünk megóvni a kiránduló iskolá­sokat a kullancsok okozta be­tegségektől. • Háborúban, békében lenne tennivalója bőven a Vöröskeresztnek. Elég erős­nek érzi mindehhez a ma­gyarországi, a szegedi szer­vezetet? - Az az érzésem, az em­berek többsége még mindig csupán a véradással, az eltűnt rokonok fölkutatójával azono­sít bennünket, és valamiféle segélyosztó szervként tartanak nyílván. Pedig egy-egy telepü­lés magányt oldó, egymást segítő kis közössége is lehetne az ottani alapszervezet. Do­rozsmán például kórusuk van a vöröskereszteseknek, a rókusi idősek pedig igen élénk klub­életet élnek. Célom az, hogy a fiatalabb generációval is meg­ízleltessük az összetartozás, a segítségadás örömét. És még valami: nem törünk egyéni babérokra. Minden jószándékú társadalmi szervezettel szíve­sen összefogunk, hogy valóban segíthessünk a környezetünk­ben élő, szerencsétlen sorsú társainkon. Chlkán Ágnes

Next

/
Oldalképek
Tartalom