Délmagyarország, 1993. május (83. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-06 / 104. szám

CSÜTÖRTÖK, 1993. MÁJ. 6. BELÜGYEINK 3 Fotó: Gyenes Kálmán • Észak-Rajna- Uesztíália küldöttei Szegeden A német iskolák irigykedhetnének Sok német iskola irigyelné a magyar iskolák modern tanszabadságát - értettek egyet tegnapi szegedi látogatásuk végeztén annak az északrajna-vesztfáliai küldöttségnek a tagjai, akik a Dél-magyarországi Regionális Oktatási Központ vendégeként látogattak városunkba. Dr. Herbert Knepper minisztériumi tanácsos, Frank W. Troendle minisztériumi tanácsos és Hartmut Pietsch megyei főtanácsos, a német tartományi kultuszminisztérium munkatársai ellátogattak a Tarjáni III. Számú Általános Iskolába is, ahol német-magyar, két nyelvű képzés folyik. Olyan iskolát láttak, mondották a vendégek, ahol az újítókészség és a kitűnő pedagógusok jóvoltából jövője van a két nyelvű képzésnek. És persze mindenekelőtt aranyos gyerekekkel találkoztak. akik (képünkön) német nyelven adták elő a Piroska és a farkas meséjét. A német szakértők szerint a magyar oktatás jövője a kezdeményezőkészségen is múlik, s ez az, amit a németek irigyelhetnének. A készülő közoktatási törvénnyel is volt alakalmuk megismerkedni Budapesten, erről azonban az az elővigyázatos vélemény alakult ki, hogy a politikusoknak és a szakértőknek mindig nagyon nehéz az egész iskolai életet egy törvényben megfogalmazni. Észak-Rajna-Vesztfália tartomány és Magyarország között folytatódik az az együttműködési program, amely mintegy 30 területen - köztük a tanárok továbbképzése és a tantervfejlesztés - néhány éve megindult. P. I. Fotó: Nagy László • Német sajtóattasé szerkesztőségünkben A tájékoztatás jelentősége £7 éhúny esztendeje, amikor fölszabadult sóhajjal egyszerre akartuk pótolni mindazt, amitől szigorú tilalmak megfosztottak bennünket csaknem fél évszázadon át, szinte habzsoltuk az immár szabadon áramló okkult tudományok tanait, életre keltek a sorvadásra ítélt, konzervatív gyógymódok, szabad jelzést kapott az orvosok számára az akupunktúra, reneszánszát kezdte élni a jóga, s szinte divattá vált a vegetarianizmus, a természetes életmód. A hirtelen folkorbácsolt érdeklődés persze felszínre vetett számos feledésbe merült, hasznos szokást és eljárást, ugyanakkor egyeseknek csak anyagi hasznot hozó kóklerséget is, hogy a közönséges csalókról ne is beszéljünk. Az idő múltával az lenne a természetes, ha egyre kevesebb lenne a zavarosban halászó, önjelölt „gyógyító", ha leülepedne a „hulladék" és csali az érték maradna a felszínen. Úgy tűnik, ha lassan is, de valamelyest tisztábban kezdenek kirajzolódni az egészségvédelem erővonalai. A hivatalos orvoslás és az ősi hagyományok követőinek eddigi szakmai, etikai, jogi vitái nem voltak haszontalanok. Örvendetes, hogy egyik fél sem „ütötte ki" a másikat. Alighanem egészségesek és betegek egyaránt annak látják hasznát, ha egy szakmailag meghízható, jogilag és erkölcsileg szabályozott, egymásra épülő, egymást kiegészítő egészségügyi hálózat őrködik felette. Miként a módosított egészségügyi törvény is kimondja: az egészségvédelem össztársadalmi feladat, s ebben igenis hasznos, tömegméretű hatást tudnak kifejteni a természetgyógyászok. Természetesen a képzett, etikailag feddhetetlen szakemberek. Az 1984-ben, Kecskemétről indult országos egyesületi mozgalmat követő számos lépésük is éppen azt a célt szolgálta, hogy a közvélemény előtt is bizonyítsák: önmaguk számára is létkérdés, hogy külön válasszák az ocsút a búzától. Klubok, körök, egyesületek alakultak, majd létrejött az Országos Természetgyógyász Szövetség, 1991-ben pedig a Magyarországi Természetgyógyászok Hálózata. Isten malmai azonban lassan őrölnek. Ez a látványos szervezkedés nem hozta meg a kívánt eredményt: a természetgyógyászok jogi megítélése továbbra is ellentmondásos maradt, s hitelességüket ezután is rontották a még mindig szép számmal ténykedő kuruzslók. Ezen a kaotikus helyzeten a népjóléti miniszter tanácsadó szerveként megszületett Szakmai Kollégium jogszabálytervezete sem segített. A Magyar Orvosi Kamarával és az Akupunktúrás Orvosok Társaságával kötött megállapodás legfontosabb teendőnek tartotta eme anarchikus állapotok megszüntetését. Erre hivatottként alakult meg lassan egy éve érdekképviseleti csúcsszervük is, a Magyar Természetgyógyászok Kamarája. Célja, hogy olyan orvos- és laikus természetgyógyászok érdekeinek megfelelő jogszabály elfogadását sürgesse, amely fellép a megfelelő ismereteket bizonyítani nem tudó „gyógyltók"-kal szemben, de - szándékaik szerint - védi azokat, akiknek sikeres szakmai múlt van a hátuk mögött. Hírnevüket azonban mindenképpen megóvják a sarlatánoktól: működési engedélyt csak szakmai bjzottság előtt vizsgát tett természetgyógyász kaphatna az ANTSz-től. A színvonal emelése céljából kidolgoztak egy oktatási koncepciót is, amely óvodás kortól beépíti ezeket az ismereteket az iskolarendszerebe, és magába foglalja a közép- és fölsőfokú természetgyógyász képzést is. ,71 sok próbálkozásnak előbb-utóbb talán meglesz az ered-ÉJ ménye. Alakulnak már a helyi szervezetek, megyénkben dr. Kerkápoly Géza vezetésével. S ha a régiónkban is szép számmal tevékenykedő természetgyógyászok egy jól működő kamara tagjaiként végre közös nevezőre jutnak, talán egy viharfelhővel kevesebb lesz az itteni egészségügy égboltján. CIjlLAJ*. jüyv*-, Georg Tölle úr. Németország budapesti nagykövetségének sajtóattaséja tegnap szerkesztőségünk vendége volt. Látogatásának egyetlen célja: megismerkedni a legidősebb vidéki napilap munkájával. A rangos vendéget Dlusztus Imre ügyvezető igazgató, főszerkesztő fogadta és ismertette kiadóházunk tevékenységét. Tölle űr elismeréssel szólt arról, hogy a Délmagyarország, a kék Délvilág, a Délmadár, a Heti Dél Sportja, a Kincskereső, a Program és a Szeged című újságok, hetilapok és folyóiratok kiadásával vállalatunk milyen jelentős szerepet tölt be a térség tájékoztatásában. A főszerkesztővél való megbeszélés után részt vett a Délmagyarország és a Délvilág délelőtti lapindftó értekezletén. Nagy érdeklődéssel kísérte a megbeszélést, amelyen a mai lapban közölt témákról számolt be a felelős szerkesztő és a rovatvezetők. Ezt követően megtekintette a szerkesztőséget, majd megismerkedett technikai részlegünk munkájával is. Felvételünkön Tóth Péter műszaki vezető mutatja be vendégünknek a levilágított és nyomdakész űjságoldalt. K. F. • Magyar-francia baráti társaság Brestben A Finistere Hongrie segíthet Tavaly a franciaországi Brestben alakult meg a Finistere Hongrie nevű magyar-francia baráti társaság, amely immár 70 taggal - a Finistere megyében (Bretagne) élő magyarok és a Magyarországgal rokonszenvező franciák egyesülete lett. Tegnap Szeged vendége volt a társaság magyar származású elnöke, Maria Elard, aki a két régió közötti kulturális kapcsolatokat jött ápolni. A Finistere Hongrie, mint a város közművelődési irodáján folytatott találkozón kiderült, segíthet szegedi amatőr színjátszók, népművészek és főleg néptáncosok franciaországi bemutatkozásában. Az Alliance Fran^aise-en keresztül francia nyelvű anyagokat küldhetnek a nyelvoktatáshoz, illetve részt vehetnek városi és megyei nyelvi versenyek rendezésében. A baráti társaság jóvoltából a Szög-Art szervezésében magyar képzőművészeti kiállítás nyílhat Finistere megyében. Gyerekfotók Annak ellenére, hogy nincs még döntés a romániai gyermekek ügyében, s információval sem kényeztetik el a sajtót a nyilatkozni illetékesek, „nem áll a víz". Gyűjtik a gyermekek kiadatási dokumentumait, pontosítják személyi adatait. Tegnap pedig lefényképezték a Szegeden őrzött és gondozott romániai gyermekeket. A fotókat azonnal Budapestre vitték. Meg nem erősített információnk szerint az időhúzásnak az a célja, hogy valamennyi gyermeket innen Magyarországról adjanak örökbe az államokba, s egyikőjüket se vigyék vissza Romániába. Ennek a feltevésnek ellentmond az a Romániából kapott hírünk, miszerint készülődnek a gyermekek hazaszállítására. K. K. Kis boltok A feketekereskedelemre és a helyi adókra panaszkodtak leginkább a kiskereskedőit a Csongrád megyei Kereskedők Egyesületének tegnapi küldöttgyűlésén. A napirenden szerepelt a tavalyi év értékelése és az idei költségvetés-tervezet, valamint a kamarai törvény megvitatása, de hogy milyen a kereskedők hangulata, az a hozzászólásokból derűit ki igazán. Kovács Ferenc, aki feleségével az újszegedi Fasori ABC-t vezeti egyéni vállalkozóként, a helyi adókra panaszkodott. Elmondta, hogy a tavanagy bajok lyi év után 78 ezer forintot kellene befizetnie. Csak azt nem tudja, miből. - Abból a bolti vagyonból, ami már egyszer adózott, vagy az idei bevételből? Tudom, hogy a városnak működnie kell, én is lokálpatrióta vagyok, mégis úgy érzem, szerencsétlen dolog, hogy az önkormányzatban senki nem képviseli a kereskedők érdekeit, így van ez kormányzati szinten is; mindent a költségvetés kiadási oldalának igényeihez igazítanak. Ha még pár évig így megy tovább, nem fogjuk túlélni. A megoldás a gazdaság talpraállitása lenne, az teremtene fizetőképes keresletet. Egy hódmezővásárhelyi boltos szerint a feketepiacok léte és rendkívüli forgalma sújtja leginkább a tisztességes kereskedőket. Tapasztalata szerint az ellenőrzési razziáknak már jó előre hfriik megy, azért nem érnek semmit. Az emberek kényszerből a feketepiacra járnak vásárolni, ahol azután hiába kapnak rossz minőségű árut, nem tudnak hova menni reklamálni. A tisztességes boltos meg ül az üres boltjában, és küszködik, hogyan tudná a vámmal és áfával terhelt árait leszorítani. Túri Józsefné kisteleki kereskedőnek a boltja előtt kezdődik az ottani „Cserepes sor". A feketeárusok a kirakati rácsára akasztgatják az árut, de semmit nem tud tenni ellenük. - Az a baj, hogy nincs gazdája a fekete-kereskedelem elleni harcnak, és a szakma is megosztott. Pedig mi is tudnánk olcsóbban adni az árut, ha nem tennének tönkre az illegális árusok. Ezüstgyűrűs kisiparosok Ezüst gyűrűt kapnak a Szegedi Ipartestülettől és a Kézművesek Kamarájától ma, csütörtökön azok a kisiparosok, akik 25 éve kimagasló munkát végeznek a szolgáltatásban. A kitüntetettek: Bogdán Tiborné paplanos, Borbás József lakatos, Csizmár Andrásné esztergályos mester, Dani András kőműves mester, Fodor Mihály lakatos, Győrfi Béláné öngyújtójavító, Kerezsi István irodagép műszerész, Márki István műszerész mester, Nemesvári Imréné női fodrász, Oláh József cipész, Petrov András asztalos, Rácz Ferenc lakatos, Ribizsár Péter autószerelő mester, Turi Péter kőműves mester, Turú Imréné szárazvirág készítő. Az Ipartestület elnöksége közel három évtizedes kisipari munkássága elismeréseként Atanykoszorűs mester kitüntetést adományoz Pálvölgyi Zoltán villanyszerelő mesternek (a Szegedi Ipartestület elnökének). • AustríaLotto-sajtótájékoztató m Szegeden 1,4 millió schilling volt a rekord Harminchárommillió az államnak Harmadszorszor von mérleget az 1989-ben elindított, s egyre népszerűbbé váló AustriaLotto vezetése. Tegnap Szegeden, a Hungária Szállóban Kremsner Bettina, a Lottó Union Kft. ügyvezető igazgatója és Sáry János, a terjesztési osztály vezetője tájékoztatta a sajtó munkatársait a tavalyi eredményekről. A két vezető megállapította, hogy a magyar szerencsejáték piacon kitűnően megállták a helyüket, ezzel is példát mutatva a világnak - hiszen egyedül Ausztria és Magyarország között van közös szerencsejáték - két ország jó együttműködéséből. Az AustriaLotto pozitív imázsát az elmúlt évben sikerült a játékosok körében még jobban megszilárdítani: vonzóak a schillingben kifizetésre kerülő nyeremények, melyeket az osztrák „6 a 45-ből" lottóval történő összevonás tesz népszerűvé. A Bécsben történő automatikus szelvényfeldolgozás nyújtotta abszolút biztonság nagyban hozzájárul a pozitív fogadtatáshoz. Nemcsak a magyar állam profitált - tavaly 33 millió schilling adóbevételhez jutott -, hanem a szerencsés fogadók is megtalálhatták számításukat. Szegeden a legmagasabb nyeremény eddig 1,4 millió schilling volt, Magyarországon a legtöbbet - 4,1 milliót - egy marcali lakos devizaszámlájára utaltak át. Ezenfelül - a fel nem vett nyereményekből külön tárgy- és pénznyeremény akciókat tartottak. Most például 1 millió schillinget sorsolnak ki a 17. és 18. játékhéten Magyarországon leadott tippek között. Végül az ügyvezető igazgató bejelentette, hogy az AustriaLottonál 1993 a felvevőhelyek éve lesz, mert a szer^pcsejáték törvény miatt megcsappant fogadóhelyek pótlását tervezik. Ebben jó partnerre találtak az OTP fiókokban. Még az idén várható, hogy Hódmezővásárhelyen, Makón és Szentesen ismét lehet AustriaLottózni. S. I.