Délmagyarország, 1993. május (83. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-29 / 124. szám

SZOMBAT, 1993. MÁJ. 29. ÜNNEP 5 • „Áldott szép pünkösdnek gyönyörű ideje " Tragikus rex, vagy irigylésre méltó király Közmondásokból, szólásokból mindannyian jól ismerjük a pünkösdi királyság rövid, értéktelen voltát, a pünkösdi király múló hatalmának fogalmát. A legrégibb okléveles emlék, amelyben megjelenik ez a néprajzi érdekességű adat, az az Egyháztörténeti emlékek a magyarországi hitújítás korából című forráskiadvány I. kötetének 427. oklevele. Itt találjuk ugyanis Kállay Jánosnak 1528-ból, Kompolthból keltezett és Báthory Andráshoz intézett levelét, amelyben „rex pynkesthyensis"-nek nevezi Ferdinándot, rövid ideig tartó uralmában bizva, általánosan ismert szólásként alkalmazva rá ezt a jelzőt. Gelei Katona István a Váltság Titkának második Volumenjében (1647) „fársángos Pünkösti Királyról" beszél, s kikel az ellen, hogy a passiók rendezői Krisztusról levonják a kurta királyi palástot, hogy aztán közönséges ruhába öltöztessék, jelezve vele „az ő királyságának hívságos és csúfos voltát", hogy komédiázzanak vele, hogy „álorczás" királyként ábrázolják, „kik királyi ruhában öltöztettetvén, egy falkáig magokat királyok gyanánt viselik, valamely királynak magaviselését és históriáját tüntetik, tettetik (...), de a csak addig tart, mig a comoedia elvégződik, mely meglévén, mindjárt levonszák a királyi ékességet rólok, és a magok viselt ruhájokra szorulnak, melyben ismét ugyanazoknak ismértetnek, a kik azelőtt voltanak". (Sebestyén Gyula századunk legelején megjelent tanulmányában tudni véli, hogy a szerző a pünkösdi király nevével csak példálózik, mégis nyilvánvaló, arra a farsangi jellegű népszokásra utal, amelyben a királynak rövid ideig fart a méltósága. A közmondás egyébként napjainkig él, s sok gyűjteményben szerepel.) Magyarország jókedve A XVI-XVII. századi észak -magyarországi adatokból tudjuk, hogy az evangélikus rendtartások és egyházlátogatási jegyzőkönyvek tiltják a pünkösdi királyválasztást, a népszokás azonban, ennek ellenére. még századokig fennmaradt. (Gondoljunk csak Bél Mátyás csallóközi leírására a XVIII. századból, vagy Bartholomaeides Lászlónak, a XV1I1-X1X. századfordulón Németh György rajza lejegyzett magyar-szlovák szokásanyagára. Sőt, a pünkösd akkora ünnep volt - állíthatjuk Takáts Sándor A régi Magyarország jókedve című könyvére alapozva -, hogy a XVI. században a magyar és a török katonák között ilyenkor a hadakozás szünetelt, a vitézek ettek, ittak, ünnepeltek, ahogyan azt Balassi költeménye, a Borivóknak való is megörökíti.) Királyválasztás A királyválasztás lóverseny formájában is történhet (ahogyan Jókai írja le Egy magyar nábob című regényében), de kakaslövéssel, kakasütéssel, gúnárnyakszakítással, bikahajsszal, bothúzással is elnyerheti a legény a címet. A székelyföldiek kamóhúzással döntenek. A pünkösdi király aztán (a XIX. századi adatok szerint) úr - a szó legszorosabb értelmében -, a legények vezetője, bírája. Tudta, beleegyezése nélkül semmi sem történhet, magát s jószágát büntetés nem érheti, mindenki engedelmeskedni tartozik neki, nélküle táncot nem rendezhetnek, ingyen ihat a kocsmában, hivatalos minden lakodalomba, összejövetelre. Dicsősége csak egy évig tart, de még mindig jobban jár, mint az a szakrális király, akit - miután csillaga leáldozott - egyszerűen feláldoztak. Ipolyi Arnold Magyar mythologia című könyvében a magyar pünkösdi királyválasztásról így ír: „Mindez... még szinte egy mélyebb régi mythosi hitnézet nyomát tükrözteti fel... így a babilóniai és assyriai sakeai ünnepélyeknél közönségesen egy rabszolga emeltetett a trónra, melyről a király lelépett s bíborba öltözve, korona és jogarral feldíszítve kenetett fel, miután a nép neki hódolt, tűz áldozatra vettetett". (A Római Birodalomból. a IV. századból is van adat egy ilyen állítólagos „pótkirály" feláldozásáról.) „A magyar pünkösdi (májusi) szokásoknak párhuzamait egytől egyig megtalálhatjuk más európai népek szokásai között is. A lóversennyel való királyválasztásra, a pünkösdi legénykirály- leánykirályné adománygyűjtő pünkösdölésére, a kislányok királynőválasztására. az ünnepnek a rózsával, a zöldággal való kapcsolatára egyaránt találunk párhuzamokat a »Balkántól a brit szigetekig«". (Dömötör Tekla) Turi Márta • Tanár úr, meséljen arról, miért két szimbólummal jelképezik a Szentlélek pünkösdi eljövetelét. A galamb és a tüzes nyelvek eléggé távol állnak egymástól... - Egyik egy görög félrefordításon, másik egy ószövetségi párhuzamon alapszik. Úgy szokták említeni, hogy a Szentlélek galamb képében ereszkedett le az apostolokra. De az eredeti szövegben hasonlatról van szó, arról hogy a Szentlélek úgy ereszkedik alá, ahogyan a galamb teszi. Itt a görög morphé szót fordították félre. A szentlélek galambja tehát úgy kerül a pünkösdi ünnepbe, mint Pilátus a Krédóba. A másik szimbólum szerint a Szentlélek leereszkedése tüzes nyelvek alakjában történt. Kevesen tudják, hogy az apostolok cselekedeteiről írott könyvnek irodalmi előzménye is van, az a zsidó apokrif irat, amelyet Lukács evangelista mintának használt. Lukács járatos volt a zsidó irodalmi formákban is, többek között tudta, hogy a sinai-hegyi törvényadás mellé a zsidó exegetikai irodalom milyen mesét talált ki. Mint tudjuk, a törvényadáskor tüzes nyelv ereszkedik le, és szabdalódik szét hetven darabra, mintegy jelképezve, hogy a Talmud szerint az emberiség hetven nyelvből áll. Mivel Lukács úgy gondolta, korának zsidó olvasója számára ezzel a motívummal teremthet kapcsolatot a két esemény, a két törvényadás, a sinai-hegyi, mint a testi törvény, a pünkösdi pedig mint a Szentlélek törvényének átadása között. így alakult ki a nyelvszimbólum. Lukács persze távolról sem azonosít. írásában a szimbólum mellé még ad egy néplistát azokról a területekről, amelyeken legelőször elterjedt a kereszténység, s ahol különböző nyelven beszéltek. És ezek a népek, Pétert hallva mégis egyféleképpen értették meg az Istent. Lukács ezt tartja az igazi nyelvcsodának, ez a Szentlélek eljövetelének hatása. Az egyetértés. Ugye érted: újságírók is vannak, akik egyazon nyelven írnak, és mégsem ugyanazt a nyelvet beszélik... • No igen. De térjünk vissza az Olajfák hegyére. Húsvéttól a Szentlélek eljöveteléig az apostolok ötven Pünkösdkor oszlott el a félelem Beszélgetés jelképekről és történetiségről dr. Benyik György teológiai tanárral napig „táboroztak" ott, tulajdonképpen bizonytalanságban. Mi lehetett az oka annak, hogy együtt maradtak ezen a helyszínen? - Ilyen kérdést csak úgy vethet föl, ha történelemkönyvként olvasssa az Apostolok cselekedeteit... • Megesik. De valami történetiség mégis van benne... - Van, bár az apostolok valószínűleg nem mindvégig az Olajfák hegyén táboroztak. A lényeg, hogy a Lukács által megírt jelenet az utolsó vacsora termében zajlik le, s ott 120-an vannak jelen. A Jézus után magára maradt egyház van ott. Ha történetiséget keresünk, gondoljunk arra, hogy ez a kis egyház, akkor még lényegében a zsidóságról levált szekta volt, aminek Szinedrion megtorlása után volt félnivalója. Bezárkózott tehát. A félelem eme ötven nap alatt legalább olyan erős lehetett, mint az új felismerés. A Szentlélek hatása nem más, mint a félelem eloszlása. • Végülis ez a bizonytalanság volt az oka annak, hogy az apostolok együtt maradtak? - Igen, s éppen azért ünnepeljük Pünkösdkor az egyház születésének napját, mert az ötven napos félelem eloszlásával kezd misszionálni az egyház. A Szentlélek által ekkor kapja meg azt a bizonyosságot, amelyre szükség van, hogy az apostolok ne csak fényt fogadjanak el, de maguk is nyújtsanak. • A Szentlélek megjelenéséről Jézus szültése kapcsán is szó van. Vajon az apostolokhoz leereszkedő és a Máriát megárnyékozó Szentlélek egyazon lényege? - Igen, de azt ttídni kell, hogy a gyermekségi evangéliumot jóval Pünkösd után írták meg, s ebbe az egyház már belevetítette mindazt, ami később történt. A gyermekségi evangélium már az első század végére kifejlett terminológiát tartalmazza, s ez az a könyv, ami az összes evangélium közül a legkésőbb keletkezett. Máriának egészen az egyház megalakulásáig kétes szerepet kellett viselnie. Erről nem sok dokumetum van, de Mária eleinte valószínűleg csak az apostolok körében szerepelt úgy, mint az egyház anyja, és tiszteletben álló személyiség. Én úgy érzem, Lukács rehabilitálja Máriát, amikor az evangéliuma elé illeszti a gyermekség történetet, és ezzel megfogalmazza az egyház központi magjában élő Máriatiszteletet. • Vagyis az újszövetségi Mária-kép bizonyos mértékig a pünkösdi eljövetel hatására alakult ki? - Mint annyi mindennek a képe, ami Jézus halála után egyszerre félelemmel telivé vagy bizonytalanná vált. A történelem ugyan már elfedte, de Jézus követői egészen Pünkösdig nagyon mély gondolati válságban lehettek. Nem csak Mária szerepéről, és nem csak Jézus istenlétéről. A tanításokról általában. A Szentlélek eljövetele éppen ezt a válságot oldotta fel. • Mikortól számit egyházi ünnepnek a Pünkösd? - Nehéz pontosan megmondani. Tertuliántól, a második századtól kezdve van feljegyzés erről, de az ő tudósítása is már hagyományról beszél. Az első századokból, Pál missziós útjai kapcsán annyit tudunk, hogy ez az élmény valami módon megismétlődött a különböző egyházközségekben, s ehhez kapcsolták az úgynevezet Szentélek-keresztséget. Sajnos az első századból nem maradt ránk keresztény ünnepi kalendárium. Mindenesetre, mire a magyar egyház megalakult, addigra a Pünkösd már bevett ünnepnek számított, a maga rítusával és himnuszával. Ez a „Jöjj Szentlélek Istenünk" kezdetű himnusz, amelyet a legtöbb vélemény szerint Hermann, rechenaui szerzetes írt 1054-ben. • Van-e valami, amit a magyar kereszténység adott a pünkösdi ünnephez? - Az Árpád-korban Magyarországon rendkívül elterjedi volt a Szentlélek-kultusz; ezt több helységnév is tanúsítja. Pilisszentlélek, például. De a liturgia addigra annyira kialakult volt már, hogy magyar jelenségként csak paraliturgikus szokásokat lehet említeni, mint amilyen a pünkösdi király megválasztása. A kiegyezés után Ferenc József is majdnem kapcsolatba került ezzel a háromnapos királysággal. Csak az utolsó pillanatban jutott eszébe valakinek, hogy ha koronázását nem halasztják el Pünkösd napjáról, az Magyarországon sajátos jelentést kap. • Jól sejtem, hogy a különböző korok Szentlélekkultuszának erőssége a katolikus egyházi intézmény-szemlélettel is öszefúgg? - Bizonyos mértékig igen. A Tridenti Zsinat után, amikor megerősödött az institúció, a Szentlélek kevésbé került az egyházkép középpontjába. Az újabb korban azonban, a II. Vatikáni Zsinaton ismét felértékelődött a szerepe. A Szentlélekről szóló tanítás egy kissé mindig az intézményes egyház kritikája is volt. A II. Vatikáni Zsinat tanítását például egyértelműen a Szentlélek hatásának nevezték, s eredménye az volt, hogy a szentírásra épülő, és alapjában véve jól megformált egyház institúciója egy kissé megremegett az újítási lázban. Volt református teológus, aki azt mondta: ekkor következett be a reformáció; ez az amire Luther és Kálvin gondolt. Dehát, a lényeg az: a zsinat eredményeit a Szentlélek sugallataként értelmezik. Panek Sándor Katolikus plébániák Belváros - szombaton, május 29-én, 7, 8, 18 órakor: szenmise. Vasárnap, május 30án, 7.30, 8.30, 10, 11.30, 18 órakor: szentmise. Hétfőn, május 31 -én, 7, 8, 18 órakor: szentmise. 20 órakor: az I. Szegedi Egyházzenei Napok nyitóhangversenye a dómban Dohnányi Ernő: Templomszentelési mise (a dóm felszentelésére kiírt zenei pályázat díjnyertes műve). Alsóváros - szombaton, május 29-én, 6.30, 7.30, 15.30 18 órakor: szentmise. Vasárnap, május 30-án, 7,9, II, 18 órakor: szentmise. Hétfőn, május 31-én, 6.30. 7.30, 18 órakor: szentmise. Felsőváros - szombaton, május 29-én, 6.30, 7, 18 órakor: szentmise. Vasárnap, május 30-án, 1, 8.30, 11, 18 órakor: szentmise. Hétfőn, május 31-én, 6.30. 7, 18 órakor: szentmise. Rókus - szombaton, május 29-én, 7, 8, 18 órakor: szentmise. Vasárnap, május 30-án. 6.30, 8, 11, 18 órakor: szentmise. Hétfőn, május 31 -én 7, 8, 18 órakor: szentmise. Május hónap minden estéjén, 7.30 órakor: ünnepélyes énekes lorettói litánia. Móraváros - szombaton, május 29-én, 1, 18 órakor: szentmise. Vasárnap, május 30-án, 7. 9, 10. 11.30, 18 órakor: szentmise. Május hónap minden estéjén, 17.45 órakor: májusi ájtatosság. A Il-es Kórház kápolnájában 15 órakor: szentmise. Hétfőn, május 31én, 7, 18 órakor: szentmise. Újszeged - szombaton, május 29-én, 18 órakor: szentmise. Vasárnap, május 30-án, 7. 9, 11.30, 18 órakor: szentmise. Református egyházközségek Kálvin tér - szombaton, május 29-én, 15 órakor: konfirmációi vizsga 11 gyermek részvételével, a gyülekezeti teremben. Vasárnap, május 30án, 8 órakor: istentisztelet a templomban. Igét hirdet Horváth Anikó segédlelkész. 9 órakor: gyermek istentisztelet a templomban. Tartja: dr. Bartha Tiborné b.o. lelkész. 10 órakor: ünnepi istentisztelet konfirmációval a templomban. Igét hirdet dr. Bartha Tiborné b. o. lelkész. Hétfőn, május 31-én, 10 órakor: istentisztelet úrvacsorai közösséggel a templomban. Igét hirdet dr. Bartha Tibor lelkész. 18 órakor a gyülekezeti teremben: istentisztelet. Igét hirdet Demeter János segédlelkész. Honvéd tér - szombaton, május 29-én 18 órakor: istentisztelet. Igét hirdet Papp László lelkész. Vasárnap, május 30-án, 8 és 11 órakor: istentisztelet. Igét hirdet Papp László lelkész. 11 órakor: gyermek istentisztelet. Tartja: Czirokné Botár Éva segédlelkész. 18 órakor: istentisztelet. Igét hirdet: Czirokné Botár Éva segédlelkész. Algyőn 15 órakot: istentisztelet. Igét hirdet: Papp László lelkész. Hétfőn, május 31-én, 11 órakor: konfirmáció hét gyermek részvételével. Petőfitelepen 9 órakor: istentisztelet. Igét hirdet Papp László lelkész. Vasárnap és hétfőn minden istentiszteleti alkalommal úrvacsorai közösség. Újszeged - szombaton, május 29-én 18 órakor: istentisztelet. Vasárnap, május 30án, 9 órakor: istentisztelet. Deszken 11 órakor: istentisztelet. Sándorfalván 15 órakor: istentisztelet. Hétfőn, május 31-én 9 órakor: istentisztelet. Kübekházán 11 órakor: istentisztelet. Kisteleken 15 órakor: istentisztelet. Minden alkalommal úrvacsorai közösség, igét hirdet Vámos Sándor segédlelkész. IZRAEL - SZENTFOLD ELÉRHETŐ ÁRON 8 nap, repülővel, programmal, félpanzióval, biztosítással, vízummal, idegen vezetóvel. Május 9-16-ig (last minute) CSAK: 55 500 Ft Május 23-30. 69 800 Ft HOLLAND TRAVEL, Budapest, Anker köz 2-4. Jelentkezés Szegeden: HOTEL FORRÁS, Rucz Tibor, Tel.: (62) 430-130/526