Délmagyarország, 1993. május (83. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-28 / 123. szám

BORDÁNYI FALUNAPOK! Pénteken és vasárnap diszkó, szombaton 14 órától kugli- és flipperbajnokság, vasárnap 10-től amerikaibiliárd-verseny. Vadgesztenye Vendéglő A zsanai embör A pusztamérgesi tetemrehívásra Üllésről, Rúzsáról, Öttömösről, Zsanáról, sőt még Szegedről is érkeztek kíváncsiskodók. A zsanai embör több volt ennél; a művelődési ház előcsarnokában futottunk össze, s így mutatkozott be: „Engöm agyon akartak ütni! Merthát én is tudok valamit..." Napbarnított arcát az évek barázdái ráncolták, hangját nehezen tudta viszszatartani, a teremtől ugyanis többször ránk pisszegtek. - Egy alkalommal felvettem az egyik gyanúsítottat. A kocsiban éreztem, hogy be van rúgva. Tudja, ilyenkor őszinte az ember. Azt motyogta: elibe dobtam a biciklit. Csak elibe dobtam! Nos, akkor még nem hallottam a szóbeszédet, mert messziről jöttem - utólag tisztázódtak az összefüggések. A rokonsága ellenségnek néz, a múltkor négyen is elébem ugrottak, megfenyegettek, hogy agyonütnek, a belemet ontják. Úgy látszik, az indulataik az idő múlásának arányában nőttek, pedig nekem nem járt a szám. A múltkor is vadászpuskával lövöldöztek a tanyámba. Ha megtudják, hogy itt jártam, csak nő a gyűlölet. P. s. Fődi Istvánná A férje névrokona a 22 éve elhunytnak. Arra figyeltem föl, hogy a hangosítás hiányát kifogásolta: „Pedig mögcsinálták röggel, miért nem mögy?" Valóban nem működött a hangosítás. Szóba elegyedtünk. - Tizennégy éve dolgozom itt, takarítóként. Sose láttam még ennyi felnőttet, a lakodalmakat kivéve. Karácsonykor sok a gyerek, kevés a felnőtt. A másik Fődi István halála után két évre, 1973ban kerültem Pusztamérgesre, Zákányszékről. A szóbeszéd szintjén értesültem a történtekről. Fiatal házasként, amikor délutános voltam s éjszaka kellett hazajárni, azon a részen mindig féltem. Elmúlt. Most, hogy visszahallom s visszaolvasom az akkori szóbeszédet, néha beleborzongok. Ilyen az ember. Felejt. ...S elsietett, hangosítani; vele tartott tizenéves kislánya. A jóindulat ellenére, a hangosító továbbra sem működött. Személyisége válogatta egyesek fölemelték a hangjukat... P. s. PÉNTEK, 1993. MÁJ. 28. RIPORT 5 Aki a paprikát szereti (Folytatás az 1. oldatról) leteket. A 83 éves Elek bácsi aki az ötletet adta a sorozathoz - akkurátusan mesélte el, miféle párbeszédet hallott az éjszakában. Kétség nem fér hozzá: nem öngyilkosság volt, hanem gyilkosság. A közönség soraiból csak hébe-hóba szólaltak meg olyanok, akik kimaradtak a riportból. A beszélgetés hangulata akkor kezdett felforrósodni, amikor valaki kijelentette: „Az egyik gyilkos itt ül közöttünk!" - A nevét, a nevét! - követelték. A várva várt név azonban nem hangzott el. Újabb adalékok viszont igen. A kívülállók számára is kiderült, hogy az egykori körzeti megbízott, bizonyos „Kovács elvtárs", nem túl nagy népszerűségnek örvendett Pusztamérgesen. Ha az elmondottak fele igaz, akkor a tudósító kijelentheti: bizony az emberek a lelkük mélyén nem igazán szerették őt. A teremben a színpad közepére, elejére helyezett fényképről Fődi István tekintett a falugyűlés résztvevőire. Nem marad hatás nélkül, amikor mintegy dramaturgiai fordulatként - behozták azt a szürke Különös jelentősége van annak, ha egy fiatal érdeklődik lakóhelyének története, a régmúlt idők emberének életmódja, s a munkával töltött hétköznapok megismertetésével. Még inkább oda kell figyelni akkor, ha veszi a fáradságot s az egészet leírja, keretet adva saját munkájának. S ha az, amit leírt, értékkel is bír, hát szóval az már több mint reményt keltő. A napokban Budapestre invitálták azokat, akiket lakóhelyük egy-egy érdekes történeti részletének ismertetése miatt a szakemberek országos díjban részesítettek. Szentmihályról Börzsök Éva kapott kitüntetést: a paprikáról szóló dolgozatával harmadik helyezést ért el a XL. országos néprajzi és nyelvjárási gyűjtőpályázaton. Börcsök Éva tizennégy éves. • Szereted a paprikát? - Igen, nagyon. • Önző növény a paprika. Sok munkát, törődést követel attól, aki meg szeretné enni. - Talán hatéves lehettem, amikor komolyabban segíteni kezdtem a termesztésében szüleimnek. • Hatévesen? - Persze, akkor még csak a gyomlálásban. Nagyon sok munkával, fáradsággal jár az is. De valahogy mindig szívesen csináltam, amivel megbíztak a szüleim. • Mivel szeretsz jobban foglalkozni: a fűszer-, vagy az étkezési paprikával? - Talán a fűszerpaprikával. Hiszen az adta meg Szentmihálynak a rangot. Egy jól gondozott fűszerpaprika csodálatosan szép tud lenni. Abból igazán kellemes őrlemény készíthető. A mi klímánk külöPusztamérgesi tetemrehívás sálat, amelyre állítólag felakasztotta magát. Rengeteg kérdés fogalmazódott meg. Például: ha eltörte a kulcscsontját, hogyan állíthatta fel a másfél mázsás motort Födi István; miként helyezhette a motor tetejére a bukósisakot; miért mutattak különböző helyszíni felvételeket a rendőrségen az egyik tanúnak? A csiklandós kérdések ellenére lincshangulat csupán az újságíró zárszava közben alakult ki. A hallgatóság - öttömösiek, zsanaiak, pusztamérgesiek - egyre határozottabban követelte a tettesek néven nevezését. Egyébként mi értelme volt az egésznek? - hallatszott innen-onnan. Miért nincs itt a Kovács rendőr, ha becsületes? És miért nem volt kíváncsi a hatóság: a rendőrség, az ügyészség arra, hogy mi történik a falugyűlésen. Fődi István édesapja halk szóval jegyezte meg: - A nép szava mind igaz volt, hogy a fiamat megölték. Tudom, a bűnösöket már nem lehet börtönbe ültetni. Én már csak azt szeretném, ha a gyilkosok legalább erkölcsileg a nyilvánosság előtt bűnhődnének... Az egyre forrósodó légkörben a polgármester igyekezett úrrá lenni a hangulaton. A zárszó pedig akképp hangzott, hogy néhány hét, hónap múlva egy újabb fórumot hfvnak össze, amelyen szívesen meghallgatnák az ügyben egykoron érintett hatósági személyeket, és a jelenlegi rendőrség és ügyészség képviselőinek véleményét is. V. Fekete Sándor Fotó: Révész Róbert nősen alkalmas arra, hogy szín-, zamat-, (/.anyagban jót, a világon a legjobbat állítsuk elő. Ha... • Ha? - Ha nem hamisítanák, most nem kellene féltenünk a mi paprikánk jövőjét. • Miért? Féltenünk kell? - Megrendült a paprika egyeduralma. Ennek persze csak egyik oka áz, hogy hamisítottak is, a másik az, hogy sokkal kevesebb munkával más növényből nagyobb hasznot lehet learatni. A fólia alatt a sárgarépának van elsőbbsége. • Az nem baj, ha nem csak egyféle növényt termelnek ezen a tájon. - Az igaz, de a már egyszer megszerzett piacot kár ilyen könnyen átadni más országoknak. • Szóval, mélyre ástál a paprikakérdésben. Ki segítette a munkádat? - Sok segítséget kaptam a téesz kutatóintetézetétől. Mészáros tanár nénitől és nagyon biztatott dolgozatom megírásában Bak Istvánná igazgató néni. • Azt ugye tudod, nem csak a paprika van bajban Szentmihályon. - Igen, tudom. Remélem, lesz erőm másban is segíteni. Turi lózsef • Szekcióülésekkel folytatódott a közgazdász vándorgyűlés Küzdelem a recesszióval" Újszegeden w Szekcióülésekkel folyatatódott tegnap, csütörtökön a 31. Közgazdász Vándorgyűlés. Újszegeden három helyszínen, öt szekcióban igyekeztek választ keresni a magyar közgazdák a hazai reálszférát sújtó receszszió problémáira, illetve igyekeztek körvonalazni azokat a sürgős tennivalókat, amelyek felfelé ívelő pályára vezethetnék gazdaságunkat. Munkatársaink a szekcióülések fontosabb pillanatairól készítettek összefoglalót. colndnak - fejezte be előadását. Később Békési László képviselő elemezte a válságellenes gazdaságpolitika feltételeit és kilátásait. R. G. A vállalatok fújják a dudát a bankok táncolnak? Legnagyobb figyelem talán a Békési László képviselő vezette és a válságellenes politikára koncentráló makrogazdasági tényeket górcső alá vevő szekciót kísérte. Szapáry György, az IMF magyarországi képviselője sajátos szemszögből világította meg a hazai költségvetési dificit mérséklésének lehetőségeit. Mint mondotta, el kell fogadnunk, a gazdasági átalakulás növekvő államháztartási hiánynyal jár együtt, ezzel szemben viszont jó hír, hogy lehetőségünk nyílik megteremteni egy működő gazdaságot. Kár, hogy még évekig mindennek a lakosság issza a levét. A kamatok és a válságkezelés dilemmái címmel Czirják Sándor a jegybank elnökhelyetI mezőgazdaság helyzete tarthatatlan tese tartott figyelemre méltó előadást: - A nagy magyar gazdasági luftbalon most kezd kipukkadni. - kezdte mondandóját - Az már látszik, hogy a hitelképes vállalatoknak esze ágában sincs hitelt fölvenni, az eladósodottaknak viszont a bankok nem adnak. Ez ma a gazdaság egyik legnagyobb csapdája. Pontosabban az, hogy a hazai bankok inkább állampapírokba fektetnek, mintsem a gazdaságba pumpálnák a pénzt, hiszen az szerintük túlzottan kockázatos lenne. - Kedvező jelek máris vannak. A legjobb hazai vállaltok már elkezdtek diktálni a bankoknak. Az lenne normális, ha a gazdasági cégek fújnák a dudát, a bankok pedig erre tánA közgazdász vándorgyűlés mezőgazdasági szekciójának nyolc előadását végighallgatva meglepett a helyzetelemzések hasonlósága s a megoldási javaslatok mozaikszerű illeszthetősége. Úgy látszik a közgazdasági logika nem tűri a pártoskodó ideológiát. A végkövetkeztetés kerek perec az, hogy az ágazat válsága példátlan mértékű, s az évek, évtizedek alatt halmozódó ellentmondásokat a rendszerváltás tévedései erősítették fel, s billentették ki lappangó stádiumából. Természetesen eltérő árnyalatok is akadtak. Míg az illetékes minisztériumot képviselő helyettes államtitkár, Szerdahelyi Péter a terápia fontos elemeként emelte ki az új földtörvényt, az érdekvédő MOSZ főtitkára, Horváth Gábor szerint a szövetkezeti és kárpótlási törvényeken okulva, jobb lenne megvárni az új parlamentet, hátha akkor időtálló, a napi polika torzító hatásait levetkező szabályozás születhet. Az FM képviselője az agrárrendtartás intézményeinek kiépülésével már megelégedne, míg Halmai Péter, a gödöllői egyetem tanára szerint ennél szélesebb agrárpiac-politikai, és szerteágazó intézményi rendszer kell ahhoz, hogy a szabályozás ne rövidlátó, s termelési hullámzást keltő legyen. A jövedelemtermelő képesség helyreállítása. s a túlburjánzott hitelterhek konszolidációja nélkül a kis és nagy gazdaságot egyaránt a megsemmisülés fenyegeti. A társadalomnak is zsebbe kell nyúlnia ahhoz, hogy e kiszipolyozott ágazat életben maradhasson. T. Sz. I. A privatizált vapn hatékonyabb válság" munkacímet viselő szekciójában. Mint mondta, a privatizáció célja olyan tulajdonosok felkutatása, akik hatékonyabban, nagyobb jövedelmezőséggel gazdálkodnak a vagyonnal. Tény, hogy a tulajdonosváltásnak negatív következményei is vannak a foglalkoztatottság, a környezetvédelem vagy az adózás terén, ám az eddigi eredmények azt mutatják, hogy a magántulajdonba került vagyon 20-25 százalékkal nagyobb hatékonysággal működik mint az állami. Vagyis privatizálni szükséges. A Világbank kimutatása szerint a termelő vagyonnak eddig 22 százaléka került magántulajdonba. 1991-ben még 80 százalék volt a külföldi befektetők részesedése, tavaly 60, idén pedig csak 50 százalék. Tudomásul kell venni, hogy a nyugati tőke figyelme már kevésbé fordul felénk, így a belföldi befektetőket kell az eddiginél jobban ösztönözni mondta az AVÜ igazgatója. K. G. Az infrastruktúra gyöngélkedik A privatizáció helyzetéről és perspektíváiról tartott tegnap előadást a legilletékesebb. Csépi Lajos, az Állami Vagyonügynökség igazgatója a közgazdászgyűlés „Tulajdon A II. szekció munkájához Enyedi György akadémikus adta meg a vezérfonalat Az infrastruktúra szerepe a regionális fejlődésben című bevezető előadásával. Kifejtve, hogy a regionális és az infrastrukturális fejlődés kettős kölcsönhatásban áll, elősegíthetik vagy akadályozhatják egymást. A rendszerváltással a területi egyenlőtlenségek sajnos erősödnek, a régiók más-más feltételeket adnak a piacgazdasághoz. A régiók formálásában jelentős szerepe lesz a tercier foglalkozások (pl. a termelési, a pénzügyi szolgáltatások) előretörésének, illetve a mezőgazdaság alakulásának. Mindenek fölötti fontosságú azonban a régiók közötti kommunikáció megteremtése. S a kistérségekben való gondolkodás. Az infrastrukturális helyzet, a fejlesztések elemzése során a szekcióülésen sok szó esett arról, hogy az elmaradások nagyok, a magyar fejlesztés rendkívül drága és gyenge minőségű, finanszírozási problémákkal küszködik.