Délmagyarország, 1993. május (83. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-27 / 122. szám
6 KAPCSOLATOK DÉLMAGYARORSZÁG CSÜTÖRTÖK, 1993. MÁJ. 27. ISI LEVÉLCÍMÜNK: DÉLMAGYARORSZÁG SZERKESZTŐSÉGE, SZEGED, SAJTÓHÁZ, PF.: 153.6740. TELEFON: 481-460 Sok-sok köszönet, S. 0. S. szolgálat! Az. elmúlt vasárnap délutánján elhagyatottan és nagyon kétségbe esve nyúltam kedvenc napilapom, a Délmagyarország után, és „mentőövként" előkerestem benne az S. O. S. Lelkisegélyszolgálat telefonszámát. Nagyon fájón érintett, hogy ez a telefonvonal vasárnap is csak este 7 órától él. Erőmet és bátorságomat összeszedve mégis feltárcsáztam a 311-000-át. Hosszasan beszélgettem egy nagyon megértő és türelmes emberrel, akiről nem is álmodtam, hogy ilyen létezik. Miközben sírva beszéltem, a megnyugtató „hang" ráébresztett arra, hogyan kezeljem másként az akkorra már nagyon összetornyosult, számomra megoldhatatlannak tűnő problémáimat. Erőt kaptam tőle, hogy újból értelmét lássam az életemnek, tudosttotta bennem, milyen fontos mozgatórugója vagyok valójában kis családomnak. A beszélgetés után nyugalom lett úrrá rajtam, másként láttam mindent és mindenkit körülöttem. Újból tudtam adni családomnak, szertefoszlott a sötét felhő a fejem fölül. Hatalmas dolognak tartom, hogy városunkban létezik ilyenfajta segítség is. Jó lenne ha minél többen járulnának hozzá e szolgálat működéséhez, mert szerintem szükség van rájuk. Végül azt tanácsolnám „sorstársaimnak", forduljanak bizalommal a segélyszolgálathoz, garantáltan segítenek! (Név, cím) Szerkesztőségünkbe már eljutott az információ, hogy június elsejétől napi 24 órában működik a S. O. S. Lelkisegélyszolgálat. A hfvás továbbra is ingyenes! anyagát: gazdasági ismeretek, kommunikáció, az információ és kezelése, az innováció, ügyvitelszervezés és üzleti levelezés, statisztikai ismeretek, a vállalkozások joga, a vállalkozások, pénzügyi számviteli alapjai, a reklám célja és szerepe, menedzser-pszichológia, valamint munkavédelmi ismeretek. S mindezek mellett csak úgy állítható ki az oklevél, ha az illető legalább egy nyelvből minimum alapfokú nyelvvizsgával rendelkezik. Az ilyen tanulmányi feltételek mellett kaphatja csak meg valaki a menedzser asszisztensi oklevelet, amely egyben új lehetőségek biztosításával egy új életpályán való elhelyezkedést is elősegít. Annak tehát, aki egy tanfolyam elvégzésére vállalkozik, érdemes megérdeklődnie, hogy a minisztérium által jóváhagyott tematika és követelményrendszer alapján dolgoznak-e, s a kiadott oklevél pedig menynyiben képesít egy új életpálya betöltésére. Bízzunk abban, hogy a minisztérium által támasztott igényes követelményszint ismét visszaadja a menedzser és a menedzser szakma rangját és becsületét. Szabó Bencze Bála A legfőbb érték a gyermek? A menedzserek becsülete Mély felháborodással értesültünk a Délmagyarország hasábjain arról, hogy a város vezető politikai-gazdasági elitjében vannak olyan erők, akik bölcsődék bezárásával próbálnak megoldani gazdasági bajokat, azaz a legkiszolgáltatottabb, legvédtelenebb és egyben a legkevésbé felelős generációra, a bölcsődés körű gyermekekre igyekeznek továbbhárítani a terheket. A kérdés egyszerűen hangzik: a legfiatalabb korosztályt kell testi-lelki fejlődésében drasztikusan megzavarni, akadályozni? Kinek lesz ez jó? Akik most ebben a kérdésben döntést hoznak, milyen döntéseket várnak saját sorsukat illetően a legfiatalabb generációktól, ha egyszer ők is döntéshozók lesznek? Örültem Szabó Magda Idegenség címmel megjelent gloszszájának, melyben szóvá teszi a hazai „menedzserkedés" furcsaságait. Igaza van, ez a külföldön megbecsült szakma idehaza már lassan elveszti a rangját, hisz napról-napra szaporodnak az olyan „menedzserek", akiknek címük és státusuk van róla, névkártyára nyomtatott „eleganciájuk" - éppen csak a lényeg hiányzik, a felkészültség. Különféle társaságok - tisztelet és elismerés a kivételnek - rendeznek menedzserképző tanfolyamokat, s néha nem is csekély díjazásért, 50 vagy 100 órában, saját maguk gyártotta oklevelek kiadásával. Vajon mit lehet megtanulni 50 vagy 100 óában a menedzserekkel szemben támasztott igényekből? Bizony, nagyon keveset. Nem véletlen tehát, hogy az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium az 1992. évi rendeletével szigorú feltételekhez kötötte többek között a menedzser jellegű tanfolyamok indftsát is. így például: csak az általa előzetesen jóváhagyott terv és követelményrendszer alapján indulhatnak tanfolyamok. A tanfolyamok jellege szinte hasonlít az esti és levelező tagozatok rendszeréhez, például anyakönyvet kell vezetni, a vizsga a minisztérium által kijelölt elnök és vizsgabizottság előtt történik, a vizsgáról jegyzőkönyv készül stb. Lássuk például a menedzser-asszisztensi tanfolyam SZERETNÉM MEGTUDNI Ki lehet főállású ápoló? erről szeretne bővebb tájékoztatást kapni D. M.-né olvasónk. A Hevesi, Molnár és Tóth Ügyvédi Iroda ismertetése a következő: „Az 1993. évi III. tv. szerint: 40. §. Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás. 41. §. (1) Ápolási díjra jogosult a jegyes kivételével a hozzátartozó (Ptk. 685. §. b./ pont), ha önmaga ellátására képtelen, állandó és tartós felügyeletre, A vadaspark rejtett arca Ragyognak az útjelző táblák, csillognak az állatgondozók emblémás kitűzői ferfhen hirdetve, hogy egy olyan intézményben járunk, mely szimbólumául egy kihalóban lévő bájos majmocskát választottak, ezzel is tudatva, hogy nemes ügyet szolgálnak. A valóság pedig az, hogy emberi hanyagságból ebben az állatkertben pusztítottak el ebből a fajból két nap leforgása alatt 15 példányt, amit a sokat hangoztatott kipusztuló félben lévő fajok megmentése akció keretében a göttingeni primatesz centrum küldött Szegedre. Világsiker, de nem az igazgató úr szlogenje szerint, hanem ellenkező előjellel, mert erre valójában még sehol a világon egyetlen állatkertben sem példa. Az igazgató űr megbízásából mint tolmács, én beszéltem ezen intézmény vezetőjével és próbáltam jobb belátásra bírni őket. Tajtékzott a dühtől és a Szegedi Vadaspark mindenféle ilyen tevékenységből való kizárásával fenyegetőzött. Sajnos, nem okultak az esetből, mert szinte napirenden vannak az állatelhullások. Túlaltatás miatt vemhes kulán kanca, alapvető létfontosságú reflexkiesés miatt, nyelvét majdnem tőből leharapva másnap reggelre elpusztult a szállítóketrecben. Napokig püffedezett a gazdasági udvaron, a látogatók szeme elől elzárva. A felpuffadt testből kezdett kipréselódni a magzata. Egy csapásra két legyet. Két pekari disznó is hasonló dicstelen véget ért. Kis teste miatt lepkehálószerű befogóhálóval félholtra zavarászták rekkenő hőségben, majd a két állatot egy szállítóketrecbe tuszkolva várták a következő napi szállítást, mint kik jól végezték dolgukat. Másnap reggelre mindkét állat elpusztult és úgy belepüffedt a ketrecébe, hogy a tetemeket alig tudták onnan kirázni. Nemrég jelent meg cikk egy pesti- újságban: szenzációs újftás keretében a Szegedi Vadasparkban testközelben szemlélhetik a látogatók a lámákat, ezeket a kecses, ragyogó szemű állatokat, hála a villanypásztor alkalmazásának. Mire a cikk megjelent, az egyik láma, belekavarodva a villanypásztor drótjába, villanyszékhez hasonló, de annál hosszabban tartó áramütések miatt pusztult el. Hetven zöldszárnyú ara két év óta sfnylődik egy ideiglenesen összeberhelt faházban, amit belülről, tekintettel erős csőrükre, dróthálóval béleltek ki. Szinte takaríthatatlanná téve ezáltal a helyüket. Ott rágják egymás tollát és váltak idegroncsokká, és soha nem fognak már szaporodni ezek az egyébként is a párválasztásban oly kényes madarak. Ők is álmodoznak az igazgató úrral együtt egy dél-amerikai részlegről, ahol kb. tízszer ekkora helyre lenne szükségük külön tenyészbokszokkal. Ilyen okok miatt azután a tenyészrészlegekben eszméletlen zsúfoltság jött létre, és ember legyen a talpán az a gondozó, aki az egymásra helyézett ketrecekben, egymás ürülékével kenő-fenő állatokat tisztába akarja tenni vagy tartani. Nosza kirúgják a dolgozót és jöhet a következő jelölt, mert van jelentkező bőven, hála a munkanélküliségnek. Volt eset, hogy a ragadozó-soron egy hét alatt három állatgondozói garnitúra cserélődött. Hogy az állatoknak ez stresszt okoz, ezt a nagy állathullás igazolja. Csoda-e, ha az általam megfigyelt idő alatt több mint 50 kipusztulással fenyegetett f<5emlós, összességében pedig több mint 200 állat hullott el, főként emberi tényezők miatt. Nem csoda, hogy dr. Rodics Katalin tanácsosnak, a Washingtoni Egyezmény magyarországi képviselőjének is áz a véleménye, hogy elsőrendű közellenségének érzi a vadasparkokat, mert ami ott folyik, az minden, csak nem állatvédelem. Ezért kérte be az összes állatkerttől az utóbbi évek pusztulási listáit hivatalos vizsgálati eredményekkel. ' így fest a puccos külső mögött a meztelen valóság. Egy jó magyar közmondás illik erre az estre: felül huj, alul fuj! Dr. Magyar Levente ny. főiskola docens Tisztelt D - - s! A „Vétkesek-e az orvosok" című, az apátfalvi hármasikrek édesanyja halálával foglalkozó cikkünkre küldött érdekes, és számos megfontolandó kérdést fölvető írásában egyetlen olyan momentumot sem találtam, amely indokolhatná, hogy a névtelenség homályába burkolózzon. Arra buzdítom, fedje fel kilétét, mert névtelen levelet még abban az esetben sem közlünk, ha az egyébként korrektnek ítélhető. «• A szerk. Úgy gondoljuk, a válasz nem kétséges azok után, hogy ezek a bölcsődés korú gyermekek komoly testi-lelki traumának vannak kitéve egy ilyen kikényszerített váltás esetén. Mi alulírottak továbbra is ragaszkodunk a Gyík utcai bölcsőde további fenntartásáért, üzemeltetéséért a kiskorúak érdekében. A bölcsőde ideális, jó levegőjű környezetben helyezkedik el, ahol a környéken hiányzik a gépjárműforgalom. A gondozónők kiváló képzettsége és nagyszerű pedagógiai érzéke következtében gyemtekeink gyorsan és harmonikusan fejlődnek. A Gyik utcai bölcsödésak szülei 70 aláírás an bármilyen nevelési-oktatási, egészségügyi, vagy szociális intézményi ellátásban részesül, b./ Terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, vagy gyermeknevelési támogatásban részesül; c./ táppénzben, baleseti táppénzben részesül, d./ Öregség és egyéb nyugellátásban, illetve, ha nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátásban, az Fit. alapján munkanélküli ellátásban, vagy munkanélküliek jövedelempótló támogatásában részesül, e./ Jövedelemszerzéssel járó munkaideje a havi teljes munkaidő felét meghaladja. (2) Az (1) bek. a./ pontja alkalmazásában a napi legfeljebb 4 órás pedagógiai fejlesztő foglalkozás nem minősül nevelésioktatási intézményi ellátásnak. 43. §. Az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a háziorvos arra vonatkozó szakvéleményét, hogy az ápolt önmaga ellátására képtelen, állandó és tartós felügyeletre, gondozásra szorul. 44. §. (3) ... Az ápolási díjban részesülő személy az ellátás után nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett..." A barna kenyér még nem fogyott el gondozásra szoruló 2 év feletti súlyos fogyatékos, vagy 18. életévet be nem töltött, tartósan beteg személy gondozását, ápolását végzi. (2) Ápolási dtj állapítható meg annak a hozzátartozónak is, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy gondozását végzi, ha az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállnak. (3) Az ápolási díjról a települési önkormányzat képviselőtestülete dönt. 42. §. (2) Nem jogosult ápolási díjra a hozzátartozó, ha a./ az ápolt 2 hónapot meghaladóMár tudniillik a róla való frás. Ha sokaknak unalmas is, úgy érzem, le kell még írnom valamit, hangsúlyoznom azt, ami az eddigiekben is benne volt, de sokak számára meg nem értett gondolat: miért kell annyit irkálni a barna kenyérről, hiszen már kapható, sőt nagy választékban kapható. Fölhívott a napokban a Sütőipari Vállalattól egy kedves női hang és tájékoztatott, hol és milyen fajta, jobbnál-jobb barna kenyeret lehet kapni. Horváth Dezső, a lap illusztris szerkesztője is, a május 4-i cikke szerint ítélve, bizonyára ilyesvalahogy gondolja. Miért a hadakozás a barna kenyérért? Ennek hevében kissé epésen szóltam a gabonaforgalmi vállalat vezetőségéről, amit sajnálok és elnézésüket kérem. Meg nem történt volna, ha valami értesítést olvashattunk volna a lapban vagy az üzletben, vagy legalább a boltvezetőt tájékoztatták volna, hogy csak átmenetileg nem lesz rozs barnaliszt. Sajnos, még mindig nem látjuk az ügyben a lényeget! Elismerem, hogy van barna kenyér Szegeden. Igen van, de jóformán csemege számba vehetően. Annyira nem általános, annyira finom és annyira csemegéhez illő az ára is. Kedves barna kenyér kedvelók és nem kedvelók, higygyük el, hogy amikor egészségünk őrei, az orvosok és az élelmezési szakembereink egyöntetűen a barna kenyeret ajánlják, ez nem azért van, mert véletlenül mindegyiknek ez ízlik, nem a fehér és higygyük el azt főleg, hogy nemcsak kevesek számára ajánlják, hanem mindenkinek, éspedig erős közérdekből. Panaszkodunk hazánk lakosságának gyönge egészségi helyzetére, sajnos, teljes joggal. A köz-egészség egyik jelentős tényezője a köz-táplálkozás és annak pedig talán legfőbb eleme a mindennapi kenyér. Badarság volna gúnyolódni, mondván: együnk tehát akkor barna kenyeret és minden rendbe jön. De éppúgy badarság lenne figyelmen kfvül hagyni a talán legfontosabb tényezőt és akkor, amikor mód van a segítségre, a változtatásra. A barna kenyér nem lehet csak csemege és a népesség egy részének kiváltsága. Hazánk lakosságának, csak nagyvonalakban véve, 25 százaléka tekinthető „tehetősebbnek", akik a rendszeres csemegézést megengedhetik maguknak. Gondolni kell azonban a 75 százalékra is, a pályakezdő fiatalokra, a kevés keresetűekre, a munkanélküliekre és a kisnyugdíjasokra is, akik kenyérért csemegeárat nem tudnak fizetni. (Úgy tetszhetik, hogy demagóg húrokat pengetek, noha képviselőségre nem pályázhatok 1994-ben.) Legyen a barna kenyér csak közönségesen jó, nem különlegesség és hozzáférhető mindenki számára. A május 4-i cikkből kivehetően, a rozstermelés, sajnos, visszaesőben van. De hát van búza, melyből teljes kiőrlésű (barna) lisztet lehet csinálni s kenyeret sütni. Ha szükségesnek mutatkoznék, lehetne 10-20 százaléknyi fehér liszttel javítani. A régmúltban, a harmincas években volt, minden boltban kapható volt fehér-, félbarna- és barna kenyér. Összefogva, hogy ne legyen túl unalmas: nem tudom elfogadni, hogy a barna kenyér csak a tehetősebb népréteg mindennapi tápláléka legyen, a népesség túlnyomó része pedig nélkülözze a nem csemege minőségű, de elfogadhatóan jó barna kenyeret, fő táplálékát márpedig ma ez a helyzet. Hogy a „közönséges" barna kenyér valamivel olcsóbb legyen, mint az egyszerű fehér, az azt hiszem, közérthető követelmény, hiszen nyersanyaga olcsóbb, a liszt kiőrlése egyszerűbb, a gyártási költség kb. ugyanaz, mint a fehér kenyérnél. Azért próbálok írásban, ha kell szóban odahatni, hogy megértsük végre a probléma lényegét és törekedjünk annak tárgyilagos, békés és eredményes megoldására. Dr. Bottka Sándor