Délmagyarország, 1993. május (83. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-26 / 121. szám

Sok az állást kereső / Uj formában is közvetítenek Új munkaközvetítési formával is próbálkozik a Csongrád Megyei Munkaügyi Központ. Az utóbbi hetekben több csoportos közvetítést szervezett, melyeknek során a kirendeltségeiken — például Szegeden és Makón - a munkanélküliek találkozhattak a munkahelyet felajánlókkal. A közvetlen ismerkedési lehetőség eredményei pozitívak, a makói régió­ban például 46 embernek hozott elhelyezkedési lehetőséget az áprilisi két csoportos közvetftési alkalom. Oktánok Már meg sem lep a MOL Rt. legújabb bejelentése: június l-jétől 2 forinttal emelik a motorbenzin árát. Annál inkább elgondolkodtat a magyarázat. Az üzemanyag forgalmazó mamutcég ugyanis arra hivatkozik, hogy a korkurencia azért tudja olcsóbban adni a benzint, mert ismeretlen eredű, a magyar szabványoknak nem megfelelő üzemanyagot árul. Már mondanám is, hogy enyje-enyje, van ám szeme a versenyhivatalnak is, de rögvest tovább­siklik a szemem a következő sorra, ahol azt olvasom, hogy már rendőrségi eljárás is indult ebben az ügyben. Ez igen! Elképzelem, amint a szakemberek tesztelik valamelyik privát benzinkútnál - hogy a nagy világcégekről már ne is beszéljek - kimért üzemanyagot. Beletöltik mondjuk a rendőrségi VW-kbe, s utána indulhat is a verseny, mit bír a kocsi, pontosabban az üzemanyag. Mert ugye, csak úgy „fülre", a motor hangjából a legkomolyabb szakértő sem tudná megállapítani, hogy hibádzik-e néhány oktán. De félre a tréfát, hiszen minden bizonnyal egzaktabb módon is lehet mérni az oktánokat. A híradásban ugyanis még az is szerepel, hogy a részvénytársaság kerozint szál­lító termékvezetékét, Pest megyén belül, ismeretlen tette­sek megfúrták. Biztos repülővel jártak arra a tolvajok, mivel ezt az üzemanyagot tudomásom szerint a „szárnya­sokba" használják. Egyre inkább nem értem az indoklást. Mi közöm nekem ahhoz, hogy lopják a kerozint? Hová jutna a világ, ha minden boltban emelnék az árakat azért, mert elszaporodtak a bolti szarkák! És egyébként is, mi lesz ha kiderül, hogy a fúrógépet is úgy lopták a lopáshoz. Azt hiszem, gyorsan veszek is egy amerikánert, mielőtt annak is fölemelik az árát. Makó térségében egyébként az elmúlt hónapban 171 fónek sikerült elhelyezkednie. Mun­kanélküliként került viszont nyilvántartásba 236 állását ve­szítő. Legtöbben - 111-en - a feldolgozó iparból estek ki. A bejelentett 147 munkahelyből 103-at már be is töltöttek. A hódmezővásárhelyi régió­ban áprilisban az állást keresők közül 225-en találtak megfe­lelő munkahelyet. A vállala­tokkal való kapcsolattartás jobb eredményeket hozott, mint korábban: míg márci­usban csak 121 álláshelyből választhattak, addig áprilisban már 226 lehetőségből. E tér­ségben magas a fiatalok ará­nya a munkanélküliek között, 21,6 százalékuk 17-25 év kö­zötti pályakezdő ( a 26-35 év közöttiek aránya 25,7 százalék). A szentesi térségben április­ban 184 új munkanélkülit regisztráltak. Ugyanakkor 153­an tudtak elhelyezkedni. A kirendeltségen a bejelentett álláshelyek száma 299 volt. A kisteleki régióban ebben az időszakban 69 új munkanél­külit regisztráltak. A nyilván­tartásba kerültek 40 százaléka a feldolgozóiparból vált mun­kanélkülivé. Az állástalanok közöl mindössze 43 fő részére tudtak felajánlani megfelelő munkahelyet. Áprilisban csak 12 új álláshelyet jelentettek a munkáltatók. Mórahalom és körzetében az elmúlt hónapban 79 új mun­kanélkülit vettek nyilvántar­tásba, közülük 44-et mezőgaz­dasági munkahelyekről, 12-őt a feldolgozóiparból. A munka­ügyi kirendeltség 57 embernek tudott megfelelő állást felaján­lani. Áprilisban ebben a kör­zetben a munkáltatók összesen 50 álláshelyet jelentettek. Sz. M. A DM KFT. ÉS A DMGK GAZDASÁGI MELLÉKLETE Barack a felvásárlásnak Ezen a lapon nemhogy a láda súlyának nincs helye, de még a mennyiségnek sem. Hallottam róla, hogy bealkonyult a mennyi­ségi szemléletnek, de ennyire? A termék megnevezésének is csak 3-4 centi hosszú, fél centi széles sor jutott. Idősebbek, gyengén látók pápaszem nélkül el se kezdjék a böngészését. A statisztikai besorolás címszó már jelzi, hogy a számokra épülő adatbázisok korába haladunk. Középtájon létezik egy régi időkre emlékeztető rubrika, méghozzá a felvásárlási áré. Az már eldöntendő, hogy egy kiló baracké vagy az egész tételé szere­peljen-e itt. Ha az egész akkor, mellékelnek hozzá egy sajtpapfrt is a számítással? A főszereplő a helyigényét tekintve is a kompenzációs felár, mértéke és összege külön kifejtve, s végül a felvásárlási árral összeadva. Innen már világos, a kétkulcsos áfa miatt a terme­lőnek térítendő 6-10 százaléknyi árkiegészítés körültekintő levezetéséhez kellett-adócentrikussá tenni az a bizonyos jegyet. Enélkül még azt hihettük volna, hogy a termelő és a kereskedő az ügylet főszereplője. A száz százaléknak nincs olyan jó protektora, mint az arra rakott habnak. T. Sz. I. A felvásárlási jegy nem mai találmány. Emlékszem, évtize­dekkel ezelőtt, amikor a szomszéd néni pár láda barackját lead­tam a mezőkernek, kaptam belőle egy példányt. Amikor odahaza elszámoltam a Julis nénivel, be tudtam neki mutatni, hogy hány kiló ment el bésbe és mennyi volt a cés meg a dés. Még az is rajta volt, hogy hét ötös rekesszel jelentem meg, s ha akartam se tudtam volna belőle kettővel a saját számlámra eltéríteni. A bruttó, tára, nettó sorból az is kiderült, hogy a göngyöleg fejében mennyit vontak le a mázsált súlyból. Azóta sok homokot elvitt már az öttömösi szél, a felvásárló szervezetek is változtak, szapo­rodtak, átalakultak, de az öröknek tűnő felvásárlási jegy maradt. Egy káeftét vezető régi mezőkeres ismerősöm a napokban ingatott meg ebbéli hitemben. Mutatott nekem egy olyan űj, kötelezően használatos jegyet, melyre, ha akarnám se tudnám a Julis néni barackját úgy leadni, hogy gyanúba ne keveredjek. Ráadásul személyi számos nyilatkozatot is kellene adnom, hogy az átadott termék saját termésből származik. De nem is ez az igazi attrakció, hisz a néni kölcsönkért igazolványával, netán egy írásos meghatalmazással orvosolható a dolog. A „súlyos" hiba másutt keresendő. A magánkereskedelem helyzete Teljes anarchia a piacon? Szerdától péntekig „Küzdelem a recesszióval" Kádár Béla miniszter, Bod Péter Akos bankelnök és Erdős Tibor akadémikus lesznek a harmincegyedik közgazdász­vándorgyűlés nyitó plenáris ülésének előadói. A „Küzdelem a recesszióval" címet viselő háromnapos találkozó ma, május 26-án délután 2 órakor kezdődik a Magyar Közgazdasági Társaság elnökének megválasztásával a Szeged Sportcsarnokban. Ezt követi a nyitó plenáris ülés. Csütörtökön a munka öt szekcióban folyik majd 9-12.30-ig és 14-18 óráig, a Forrás Szállóban és a Biológiai Központban. Az első szekció a válság­ellenes politika makrogazda­sági feltételeivel foglalkozik. Előadói többek között Szapáry György, az IMF képviselője; Vértes András, a Gazdaságku­tató Rt. vezérigazgatója és Békési László, Csehák Judit, Soós Károly Attila ország­gyűlési képviselők. A második szekció területe az infrastruk­túra és a világkiállítás. Előad mások mellett Baráth Etele, az Urb Kft. igazgatója; Barsiné Pataki Etelka államtitkár, Benczédi Annamária a MÁV és Krupanics Sándor a MA­TÁV vezérigazgató helyettese. A harmadik szekció a külgaz­dasággal foglalkozik többek között Szatmári Tamás, az NGKM főosztályvezetőjének és Tarafás Imre, a MNB alel­nökének részvételével. A ne­gyedik szekció az agrárgazda­ságé. Elóad Szerdahelyi Péter, az FM helyettes államtitkára, Udovecz Gábor és Varga Gyula, az Agrárgazdasági kutató Intézet vezetői. Az ötödik szekció munkacíme a Tulajdon - válság. Előadói Sárközy Tamás professzor, Csépi Lajos, az ÁVÜ igaz­gatója, Tardos Márton ország­gyűlési képviselő és Vámosi Lukács, a Pick rt. gazdasági igazgatója is. A vándorgyűlés pénteken, a 9-12.30-ig tartó záró plenáris üléssel ér véget, melynek elő­adója Szabó Iván. pénzügy­miniszter és Erdős Tibor akadémikus. A KISOSZ szakemberei úgy vélik, hogy a belföldi piacon anarchikus állapotok uralkod­nak, egyrészt a piaci szereplők korábbi dinamikus számbeli gyarapodása, másrészt a bel­földi vásárlóerő, fizetőképes kereslet egyidejű csökkenése miatt. Azaz ugyanannyi, de apadó pénztárcájú vevőből egyre többen akarnak megélni, így átlagban egy versenytárs­nak a tortából egyre kisebb szelet jut. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a hagyományos kereskedelmi szakmákban te­vékenykedők számának stag­nálása mellett egyedül a ke­reskedelmi ügynökök köre mu­tat jelentős, mondhatni kiugró gyarapodást. Számuk ma már 40 ezer fölé emelkedett," ami érthető, mert ez a kereskedelmi tevékenység az, amelynek megkezdéséhez, gyakorlásához a legkevesebb induló tőke szükséges. Általában az a gya­korlat, hogy újabban már csak­nem kizárólag a munkahelyről kiszorulók próbálnak szeren­csét ezen a területen. A KISOSZ véleménye sze­rint túl szabadosak a vállal­kozási szabályok, amelyek tág A Magyar Kereskedők Vendéglátók Kamarája (KISOSZ) felmérése szerint az elmúlt év végén 153 702 magánkereskedő működött az országban, 14,5 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Ezen belül azonban Bács-Kiskun megyében, Fejér megyében és Tolnában, ha nem is számottevően, de csökkent a kereskedő-vállalkozók száma. teret engednek a versenytár­sakkal és a vevőkkel szemben is inkorrekt „vállalkozók" tö­meges megjelenésének és pia­con maradásának. Úgy vélik, hogy az adófizetők pénzéből fenntartott hatóságok hallga­tólagos támogatással felérő hozzáállása is hozzájárult ah­hoz, hogy az illegális kereske­delem is soha nem látott mére­teket öltött. Az önkormányzatok tovább­ra sem érdekeltek igazán a valódi privatizációban - álla­pttja meg a KISOSZ -, mert ezáltal biztos, rendszeres és folyamatos pénzbevételektől esnének el. Az úgynevezett előprivatizáció keretében ugyanis gyakorlatilag szinte kizárólag csak az üzlet bérleti jogát lehetett megszerezni, tulajdonjogát nem. A bérleti jog megszerzéséért és a bérleti díj fejében együttesen a bérlő­kereskedő csakhamar ugyan­annyit, illetve akár többet is kifizet, mint amennyiért az üzletet valóban megvásárol­hatta volna A KISOSZ továbbra is szor­galmazza - immár évek óta folyamatosan, de csaknem eredménytelenül - az elvoná­sok csökkentését, az adóztatási technika korszerűsítését, a feketekereskedelem erőteljes visszaszorítását, a hitelek kamatterheinek csökkentését. Az érdekvédelmi szervezet céljainak elérése érdekében a Fidesz kivételével a parlamenti pártokkal is felvette a kapcso­latot. Tárgyalásaiknak célja, hogy a magánkereskedelem helyzeté bemutassák, s olyan együttműködés kialakftását étjék el, amelynek során a tör­vényalkotásban a KISOSZ ja­vaslatait is figyelembe veszik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom