Délmagyarország, 1993. május (83. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-22 / 118. szám

Fotó: Schmidt Andrea Emberjogi demonstráció Boszniáért Az Amnesty International nemzetközi emberjogi szervezet, ír szekciója kezdeményezésére demonstrációt szervezett a jugoszláviai polgárháborúban elkövetett erőszak, gyilkosság, emberkínzás ellen. A menet május 16-án Dublinből indult, hogy Londonon, Brüsszelen, Strassbourgon, Münchenen és Bécsen át tegnap délután Szegedre érkezzen, és a rakparton ki-ki vízre bocsássa a harag és a remény virágát, koszorúját. - A haragét, mely azt követeli, hogy a felelősöket bíróság elé állítsák, és a reményét, mely abban bízik, hogy megtalálják a békés megoldást - foglalta össze a demonstráció célját Pierre Sane, az Amnesty International A harag és a remény koszorúi Szeged volt a végállomás A Tisza a virágok jelképes üzenetét vitte tegnap Délre. Tizenegy koszorút tizenegy sokat szenvedett jugoszláviai városért, egy-egy szál virágot a háború áldozataiért. Papírmadarakat az emberi jogok védelméért. főtitkára. - Tudjuk, hogy egy békés demonstrációval nem állíthatjuk meg az erőszakot. Mégis, a közvélemény hangja hatalmas fegyver. És utunk során többszázezer ember akarata csatlakozott a mienkhez. A menet résztvevőit levélben üdvözölte Göncz Árpád köztársasági elnök is. „Az önök virágai - a mi virágaink a kimondott szónál csendesebben, de hallhatóbban szólnak az embertelen öldöklés és pusztítás ellen, a szeretetért és türelemért, a többségek és kisebbségek, az emberek közötti megértésért." Irta. A beszédek, vers és ének után a menet a múzeumkertből rakpartra vonult. Az Amnesty International nemzeti szekcióinak, különféle kisebbségeknek képviselői, Pierre Sane főtitkár, a magyar köztársasági elnök megbízottja a vízre helyezték az egy-egy jugoszláviai város nevét viselő koszorúkat. A magyarokat Jancsó Miklós filmrendező képviselte. - Miért csatlakozott a demonstrációhoz? - Mert ismerem az emberiség történetét. K. G. • Vezetők, állás nélkül • A képzést is támogatják Munkaügyis vendégek Párizsból Tavaly szeptemberben jött létre az Országos Munkaügyi Tanács és a párizsi munkaügyi központ között az az együttműködés, melynek keretében tegnap a Csongrád megyei munkaügyi szervezetnél járt Alain Jecko, a párizsi központ igazgatója, és helyettese, Mariele Fedou. A vendégek az itteni közvetítési rendszert tanulmányozták, mert az együttműködés célja a franciák sokéves tapasztalatának átadása. E célból egyébként hamarosan a magyar igazgatók látogatnak Párizsba. • Mekkora és milyen jellegű a munkanélküliség Franciaországban? Milyen területeket és ágazatokat érint leginkább? - kérdeztük Jecko urat. - A munkanélküliség 10 százalék. Leginkább az északi és a déli területeket sújtja, a fővásor környékén viszonylag sok az állásajánlat. Különleges problémát jelent az utóbbi két évben a vezető beosztásúak munkanélkülivé válása és a tartós, vagyis egy év feletti munkanélküliség. Ez jelenleg nagyobb gond, mint a pályakezdők állástalansága. Majd' minden ágazatot érint a munkanélküliség. Mégis, legrosszabb a helyzet az építőiparban'és az informatikában. Jobb az arány a szolgáltatásban. • Támogatják-e az állástalanokat munkába állító vállalkozásokat? - Több eszközünk is van erre a célra. 1-2 évig tudjuk támogatni azokat, akik fiatalokat vagy tartósan munka nélkül levőket alkalmaznak, és azokat is, akik kiképzik cégük számára a munkanélkülieket. Éppen az a problémánk most, hogy a támogatások igen bonyolult rendszere jött létre - egyszerűsítenünk kell az eszközeinket. • Hogyan védekeznek az illegális munka ellen? - Azt kell mondjam, ez nálunk jóval kisebb probléma, mint például Olaszországban vagy Spanyolországban. Feltehetően a szigorú büntetések miatt. Van persze nálunk is feketemunka; szívesen alkalmaznak külföldieket például a textiliparban, költségmegtakarítás céljából, de a munkanélküliségi ráta nem a feketemunka miatt magas. K. G. • Május 24-én megkezdődnek a közös érettségi-felvételi írásbeli vizsgák. A matematika, fizika, kémia, biológia mellett idén először angol, német és francia nyelvből is közös érettségi-felvételi dolgozatot írnak a diákok. E vizsgák három napja alatt az országban összesen 50 ezer dolgozat készül el, melyből mintegy 10 és fél ezret idegen nyelvekből írnak a diákok. Idén először a magyar nyelv és irodalom érettségi dolgozat része lesz a magyar nyelv és irodalom írásbeli felvételi vizsgának. Az érintett diákok május 17-én érettségi dolgozatukat két példányban írták meg. Az elkészült munkákat a Felvételik - hétfőn középiskolai tanárok javítják ki. A dolgozatok első példányát az iskola küldi el abba a felsőoktatási intézménybe, ahol a diák magyar nyelv és irodalomból felvételizik. Bakos Károly hangsúlyozta: az érettségi dolgozat tehát beleszámít a felvételi vizsgába magyar nyelv és irodalomból, ám ettől függetlenül a jelentkezőknek mind az írásbeli, mind a szóbeli felvételi vizsgát le kell tenniük e tárgyból. TT? özteherviselésben a közalkalmazottak követLLj keznek, közölte a pénzügyminiszter úr a Parlamentben, mivelhogy a kormány nem tudja vállalni a közalkalmazotti törvény 1994. január 1-jére tervezett életbe léptetését. Sok embernek kellene sokkal több pénzt fizetni és nincs rá fedezet. Közalkalmazott unokanővérem azóta duplán szedi a nyugtatóját és kezdi elölről kiszámítani azt a sokismeretlenes egyenletet, amelyből most már csak azt nem tudja, mikor kell nyugdíjba mennie, mennyi lesz a beszámítható fizetése, és kibírja-e egyáltalán odáig rendetlenkedő szivével. - Az önkormányzat megelőlegezheti a neked járó pénzt - próbálom vigasztalni -, a kormány vállalta, hogy öt év alatt letörleszti az önkormányzatnak. - Az önkormányzat máris csődöt jelentett, ha mindenkinek megadja, ami járna neki, öt év múlva pedig sehol se lesz sem a kormány, sem a polgármesteri hivatal, sem én. - Ezután hozzátesz mondandójához néhány nem Európa felé mutató kifejezést. —Dehát nincs pénz, nem érted? — próbálom jobb meggyőződésre bírni. -És a miniszter úrnak van ? És a kormánynak? És a Parlamentnek? Jó, tudom, nem segítene rajtunk, ha tőlük is elvennének valamit, de legalább az a megoldás közteherviselés lenne. Erre már elvesztem a türelmemet. - A közteherviselés a közteherviselők dolga. Ők pedig főteherviselők! Erre aztán nem tud mit mondani. Na lám mindenre van magyarázat. Már csak megoldás kellene. Szakmunkás-alapítvány A Móra Ferenc Szakközépiskola és Szakmunkásképző Iskola Diák Sportegyesülete, a Baustudium kft. és A Bosch Márkaszervíz és Kereskedés alapítványt hozott létre az iskola szakmunkásképzési színvonalának emelése és feltételrendszerének javítása érdekében. A „Jövő szakmunkásáért" elnevezésű alapítvány a következő évtől ösztöndíjban részesíti majd az iskola tartósan kiemelkedő teljesítményt nyújtó szakmunkásképző tanulóit, azzal a céllel, hogy megismerkedhessenek a csúcstechnikával, és a legújabb tudományos-technikai eredmények gyakorlati alkalmazásával. A alapítvány ugyancsak céljának tekinti a kiváló eredményeket elérő diákok részére szervezett tanulmányutak és továbbképzési lehetőségek biztosítását, valamint a külső szakértők, előadók meghívását. A „Jövő szakmunkásáért" alapítvány nyitott, bármely természes személy, jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet hozzájárulhat pézbeli vagy természetbeni adományokkal, vagyonrendeléssel. a tervek szerint az első ösztöndíjakat jövőre osztanák ki, az addigra megnövelt alaptőke kamataiból. Számlaszáma: 289-9800837737-9. Százmilliós tűzkár Igen jelentős anyagi kárral járó tűz pusztított pénteken a tuzséri TÉKISZ Kft. telepén, ahol 150 méter hosszúságban, 30 méter szélességben, három sorban egymásra pakolt gyapotbálák égtek. Lángolt továbbá egy bálákkal megrakott vasúti kocsi is, valamint egy nyitott szin. A telepen dolgozók későn vették észre a tüzet, a tűzoltóságot akkor riasztották már, amikor az egész bálasor égett. Az első becslések szerint az anyagi kár értéke meghaladja a 100 millió forintot. • Mihálytelekről kaptuk a jelzést. Hiányolták, hogy ők pedig nem kapták a jelzést a Dégáztól, miszerint a cég lecseréli órájukat. (Szabó László. a szegedi üzemigazgatóság első embere a cikk kéziratát elolvasva pontosított: a a gázóra a cég tulajdona, nem pedig azé, akinek a fogyasztását méri.) Egyszer csak ott termettek a szakemberek, a régit lekapták, az újat berakták és kész is voltak. Ahol a házikat nem találták otthon, ott a szomszéd segítségét kérték a bejutáshoz. Olvasónk nehezményezte az eljárást. Talán azt gondolták, lopja a gázt és meg akarták lepni? A Dégáz szegedi üzemigazgatóságán Pályi Imre műszaki osztályvezetőtől kértünk tájékoztatást. • Miért nem értesítették a lakosságot, hogy mire készülnek? m A gázórát lecserélik, ugye? Az új „vekker" pontosabban pörög - Miért tettük volna? - kérdezett vissza. - Sok óra hozzáférhető helyen, a szabadban van. Ha nincsenek odahaza, akkor a szomszéd segítségét kérjük. Ha ez nem megy, akkor újra kimennek munkatársaink. Egyébként azt tapasztaltuk, hogy akkor sem találunk több embert otthon, ha előtte kiértesítjük őket. • Mihályteleken és Gyálaréten nem régóta szerelték fel a készülékeket. Mi indokolta, hogy egy-két év elteltével kicseréljék azokat? - A műszereket használtan szerelték fel. Ezek már kiszolgálták az idejüket. A bemérésekkor kiderült, hogy pontatlanok, 20-25 százalékkal kevesebbet mértek a valós fogyasztásnál. • Vagyis az újak fürgébben mozognak, és többet kell majd fizetni ezután? - A most felszerelt órák garantáltan pontosabban mérnek majd. • Úgy hírlik, ezek a berendezések sem a „legújabbak", mert nem nulláról, hanem van amelyik 10-ről, van amelyik 11 köbméterről indul. Ezt, a nem létező gázt kifizeti meg? - Elvétve előfordulhat ilyen - válaszolta az osztályvezető -, bár a hitelesítés után általában 0,6- 0,7-fől indulnak az órák. Természetesen a számlázás az adott kiindulási értéktől történik. • A gázóra-csere csak az említett két városrészben lakókat érinti? - Nem, az üzemigazgatóság december óta folyamatosan cseréli a mérőket, most értünk Gyálarétre és Mihálytelekre. Utána más városrészek következnek. V. F. S. SZOMBAT, 1993. MÁJ. 22. BELÜGYEINK 3