Délmagyarország, 1993. május (83. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-19 / 115. szám

A DM KFT. ES A DMKIK GAZDASAGI MELLEKLETE Variációk a kárpótlásra A tulajdonosok visszatérnek A Kelet-Európában államosítás címén elkövetett vagyon elleni bűncselekményekért talán már senkit nem fognak felelősségre vonni. A háború után kifosztott tulajdonosok kárpótlása, illetve az elvett tulajdon visszaadása a legtöbb helyen folyamatban van. A részleges kárpótlással Magyarország a jelek szerint egyedül áll a térségben. Ennél szinte minden volt kelet-európai kommunista rendszer kormánya messzebb merészkedett. Csehország pedig a jelek szerint hamarosan befejezi a maga távolról sem problémamentes reprivatizációját. Legutóbb a The Wall Street Journal Europe készített részletes felmérést arról, hogy ki mit tett Kelet-Európában a kárpótlás, illetve a reprivatizálás érdekében, s ebből kiderül, hogy a kárpótlási folyamat Magyarországon, míg a reprivatizációs folyamat Csehországban van a legelórehaladottabb állapotban. Igaz, a volt tulajdonos szempontjából a kettő semmiképp sem mérhető egymáshoz. A parlament ugyanis megszavazta az elvett tulajdon visszaadását azoknak, akiktől* elvették. A legmutatósabb példa Jiri Lobkowjcz példája, akinek családjától 16 kastélyt vettek el. A reprivatizációs törvény Lobkowicz életében azt jelentette, hogy Monté Carlo-i bankalkalmazottból visszavedlett arisztokratává, s unokaöccsévél, egy bostoni ingatlanügynökkel együtt Csehország egyik leggazdagabb embere lett. Ehhez persze vissza kellett térnie hazájába, ahol addig soha életében nem járt. „Olyan Visszatérnek. Néha csak egy felvétel erejéig volí az c^CSz, dérmesében" - mondja most Lobkowicz herceg, aki pillanatnyilag négy kastély, egy prágai ház, több étterem, szőlőhegyek, állatfarmok birtokosa és több ezer barokk festmény boldog tulajdonosa. A kelet-európai térség országai óriási erőfeszítéseket tesznek a magánszektor megteremtése érdekében, s az állami tulajdonú földek, lakások és házak millióit osztják el újra. Lengyelországban két éve folyik a reprivatizációs törvény vitája, eddig eredménytelenül. Bulgáriában a törvényt elfogadták, Romániában pöiííiicsr csaták folynak körülötte. Kizárólag Magyarországon született eddig olyan döntés, mely szerint a reprivatizáció, a vagyon visszaadása az eredeti tulajdonosok kezébe, nem praktikus. Es egyedül Csehországban jutottak el a reprivatizációnak egy olyan gyakorlati szakaszába, amikor a prágai bíróságokon tárgyalt ügyek egynegyede már azzal foglalkozik, hogy a több önjelölt közül valójában melyik is volt a most visszakövetelt ingatlan tulajdonosa, illetve annak jogos örököse. Vaclav Havel cseh államfő maga is a reprivatizálás javadalmazottja. Nem is akármilyen vagyon birtokába került. A Vencel téri ingatlan, melyet testvérével együtt visszakapott, dollármilliókat ér. A peres ügyektől eltekintve, a csehországi reprivatizácó kivitelezhetőnek bizonyult, de távolról sem problémamentesnek. Noha a tulajdonok visszaigénylésének tavaly év végéig meg kellett történnie, mind újabb és újabb követelések merülnek fel, s a parlamenti vélemények megoszlanak ezek jogosságáról. A cseh példa (gy arra vall, hogy jó megoldások nincsenek. Noha a tulajdonosi szerkezet megváltoztatásának szükségességét senki nem vitatja, kétségessé válik, vajon elősegíti-e a gazdasági fejlődést mindaz, ami ezen a területen végbemegy. A reprivatizáció bírálói ugyanarra a Lobkowicz hercegre hivatkozhatnak, akinek ébredése a „tündérmeséből" elég kellemetlennek bizonyult. Kezdődött a technikai nehézségekkel. A tulajdonviszonyok ötven év alatt úgy összekuszálódtak, hogy eleinte képtelenség volt megállapítani, hogy a kastélyok és más ingatlanok és vagyontárgyak közül egyáltalán mit, \\ „ÍPfíiVSvptpini A ztán kiderült, hogy a kastélyok jelenlegi állapotukban eladhatatlanok, de arra sincs elegendő pénz vagy hitel, hogy restaurálják őket. A legnagyobb csehországi borgazdaság, mely szintén visszakerült a Lobkowicz hercegek tulajdonába, oly leromlott vállalkozásnak bizonyult, hogy évekbe telhet, amíg talpra áll, feltéve, hogy a szőlőtermelők hajlandók az együttműködésre, s megszüntetik a rossz szőlőfajták termesztését. Központ A

hír így szól. Az emberi erőforrások fejlesztése elnevezésű világbanki támogatásból kormány-határozattal tíz regionális szervezel létrehozását kezdték el. Az úgynevezett munkaerőfejlesztö és képző központok feladata, hogy felnőttek képzésével és átképzésével csökkentsék a munkanélküliséget. A Békés és Csongrád megyei illetékességű, csabai székhelyű központ bemutatkozásakor megtudtuk, hogy a szervezetnek már van egy igazgatója (a jelenlegi békéscsabai alpolgármester, korábban a TIT munkatársa), egy gazdasági igazgatója, egy képzési igazgatója, három képzési szektorvezetője, hamarosan lesz pedagógiai és módszertani osztályvezetője és még három szektorvezetője. Átépítettek és a legkorszerűbb technikai felszerelésekkel láttak el egy békéscsabai ingatlant. A tájékoztató anyagban szó esik még tananyagfejlesztőkről, tanácsadókról, valamint instruktorokról, akiket hazai és külföldi átképző központokban készítenek majd fel. A központ szorosan együttműködik a világbanki program ír és kanadai szakértőivel - az igazgató már a tájékoztatón be tudott számolni Írországba és Kanadába tett előzetes tanulmányútjának tapasztalatairól. Az intézmény egyébként szeptemberben kezdi majd meg oktató munkáját, egyidejűleg közel 500 hallgató képzésével. Bizonyára nemzetközi színvonalon, ahogyan a tájékoztatóban is olvasható. A bökkenő csak az, hogy az országban máris számtalan szervezet foglalkozik átképzéssel, közülük nem egy magas színvonalon. Nemcsak magántársaságok, hanem felsőoktatási intézmények, gazdasági kamarák is. Ezeknek a szervezeteknek már kiépültek a kapcsolataik a gazdasági szférával és a munkaügyi szervezettel, van infrastruktúrájuk, oktatógárdájuk, kész tananyaguk. Elképzelhető lett volna egy olyan megoldás is, hogy a pályázatot írnak ki a világbanki támogatásra, és a már meglévő szervezeteket fejlesztik tovább. Így talán nem kellett volna a nulláról indulni, és azok is részesülhettek volna a pénzből, akik már letettek valamit az asztalra. V

un azután még egy probléma. A képzéssel foglalkozók rendre arról panaszkodnak, a gazdaság tendenciái kiszámíthatatlanok, nincsenek megfelelő információik a várható munkaerőszükségletről. Namármost, ha ez tgy van, akkor az új központok sem fogják tudni, mire képezzék azt az ötszáz hallgatót. Ha pedig nincs tgy, és a minisztériumnak mégiscsak vannak információi, jó lenne, ha ahhoz minden szervezet hozzájutna. A munkanélkülieknek ugyanis mindegy, ki képezi őket, ha a megszerzett ismeretekkel el tudnak helyezkedni. Márpedig a cél ez, nem? Oxfordi diploma Szegedről Menedzserképzéssel sokan foglalkoznak manapság. Ám csak néhányan jogosultak olyan bizonyítványt adni, amelyet a Közös Piac országaiban is elfogadnak. A szegedi Lakezis Bt. az ™ ~ ~' <-» rí Kfif m QfTMftr \rft UKiCgag:-.:: regionális iskolaközpontjaként két éve szervez olyan tanfolyamokat, amelyeken az oxfordi egyetem menedzserképző tananyagát sajátíthatják el a hallgatók, egy év alatt, munka mellett, távoktatási rendszerben. A kurzus négy fő tantárgyból - általános vezetéselméletből, pénzügyi és könyvelési ismeretekből, marketingből, problémamegoldási és döntéshozatali gyakorlatokból áll. A Certificate in Management Studies elnevezésű bizonyítvány a magyar főiskolai végzettségnek felel meg, és azonos az Oxfordban végzettekével. Aki sikeresen fejezte be a CMS-kurzust és angol nyelvismerettel is rendelkezik, tanulmányait a kétéves, egyetemi diplomát adó kápzéssel folyíüthatia. Es hogy a képzés szlnvoiíaia megfelel az angol elvárásoknak, olyan szakértők rendszeres ellenőrzése biztosítja, mint Anne és John Ransome, akik hétfőn jártak a Lakezis iskolájában. Mint mondták, elsősorban azt vizsgálják, hogy az oktatási módszerek és a tananyag kielégítik-e a hallgatók igényeit. Jelentésüket a Know How Fundnak készítik, melynek támogatásával az első kétezer hallgató kedvezményes áron vehet részt a képzésen. (X) Munkahelyteremtésre sokan pályáznak A Csongrád íjiegyei munkaerópiaci feszültségek oldásához az elmúlt hónapban jelentős mértékben járult hozzá az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök alkalmazása. Különösen nagy az érdeklődés a munkahelyteremtő beruházások iránt. A Csongrád Megyei Munkaügyi Központ területén a Foglalkoztatáspolitikai Alapból áprilisban számos munkanélkülit támogattak úgynevezett aktív eszközökkel. Munkahelyteremtő beruházás keretében 848 főt, közhasznú munkavégzéssel 738-at. Foglalkoztatásbővítő támogatásban részesültek 507-en, csoportos átképzésben 403-an. A munkanélküliek közül 265-nek juttattak olyan segítséget, amely a vállalkozóvá válást segíti elő. ( A legtöbb átképzésben részesülő Szeged térségében volt, 270 fő. A közhasznú munkavégzők száma a makói régióban volt a legnagyobb, 261.) A megyei munkaügyi központ ellenőrei egyébként az elmúlt hetekben rendszeresen kontrollálták, hogy a munkahelyteremtő beruházásokra szerződésben vállalt kötelezettségeket a kedvezményezettek betartják-e. Fokozott ellenőrzéseket végeztek annak érdekében is, hogy felderítsék, a munkanélküli ellátásban részesülők közül kik végeznek fekete munkát, kiket kell emiatt kizárni a támogatásból. - Ezen ellenőrzések eredményeként a visszakövetelt, illetve a Foglalkoztatási Alapba befizetett összeg áprilisban szűkebb pátriánkban meghaladta a hétszázezer forintot. Ezt a pénzt természetesen „visszaforgatják", s vele a jövőben arra érdemeseket segítenek majd. Sz. M. Lévén a találkozó a Talent inkubátorházában, elsősorban a vállalkozásfejlesztésről esett szó a Latorcai János ipari miniszterrel folytatott szombati üzleti reggelin. A Bán János vezette beszélgetésből mfegtudtuk, hogy a tárca új vezetője csak akkor tartja szükségesnek az elődje által kidolgozott koncepció megváltoztatását, ha azt a gazdasági változások indokolttá teszik. Márpedig ez a közeljövőben sajnos - nemigen várható. S ha mégis megindul a gazdasági fellendülés, az csakis a nyereséges vállalkozásoknak lesz köszönhető. A kérdésre, hogy mit tesz az ipari kormányzat a vállalkozások támogatásáért Latorcai János elmondta; sajnos a támogatás pénzügyi lehetőségei a költségvetési hiány miatt korlátozottak, ám a regionális vállalkozásfejlesztési központok létrehozásával, megfelelő adópolitikával, az infrastruktúra fejlesztésével (különösen vidéken) vállalkozásbarát gazdasági környezet teremthető. Ehhez viszont olyan jogszabályokra lenne szükség, amelyeket a magyar törvényhozásnak még nem állt módjában megalkotni, mert eddig a politikai stabilitás jogi feltételeinek megteremtésével volt elfoglalva. - Miért szüntették meg nemrégiben az 1991 végén létrehozott Hadiipari Hivatalt? - tgy a kérdező. - A döntést egyrészt a megrendelések visszaesése, másrészt az a tény indokolja. Briliáns Napok a Talentben Reggeli az ipari miniszterrel Fotó: Révész Róbert Latorcai János: beolvasztás hogy haditermelést nem egyetlen külön üzemben, hanem több, más profilú gyárban folytatnak. Nem célszerű tehát a hadiipart a többitől elválasztani. Ezért a minisztériumban főosztályt hoztak létre a terület irányítására - így a vendég. A beszélgetésben szóba került az a friss hír is, mely szerint az eddig önálló Országos Kisvállalkozásfejlesztési Irodát „beolvasztanák"*az ipari minisztériumba. Latorcai János ezzel kapcsolatban elmondta, sajnálja, hogy egy aláírt, mégis félkész, még számos fórumon megvitatandó minisztériumi előterjesztés jelent meg a sajtóban. Az iroda beolvasztását egyébként azért látják indokoltnak, mert „a kormányzati munka a racionalitás irányába menne" azzal, hogy párhuzamos tevékenységeket szüntetnének meg. Nemrég ugyanis az IKM-en belül is létrejött egy vállalkozásfejlesztési főosztály. A miniszter úgy vélte, a váltakozóknak ez a változás előnyös lesz, mert könnyebben hozzájuthatnak a szaktárca jnformációihoz. Kapás Ferenc, a Talent ügyvezetője azt a kérdést intézte a vendéghez, mit szándékozik tenni a minisztérium, ha végetér a jugoszláviai polgárháború. - Mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy kihasználjuk, mi vagyunk a legközelebb ehhez a háború után megnyíló hatalmas piachoz. A gazdasági kapcsolatokban nem lesz semmiféle diszkrimináció - mondta a miniszter. Keczer