Délmagyarország, 1993. május (83. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-14 / 111. szám

PÉNTEK, 1993. MÁJ. 14. • A szobor nem lépett meg! m Ünnepi készülődés Sándortalván Maratoni kerékpárút BELÜGYEINK 3 • Minden ellenkező híresztelés ellenére Nepomuki Szent János nem távozott Sándorfalváról! Csak kicsit tovább haladt eredeti helyéről a szegedi úton - egészen Kalmár Márton szobrászművész műhelyéig. Hogy ott megújuljon, s a település alapítása tiszteletére rendezett megemlékezésre régi-űj vallási szimbólumként térjen majd vissza helyére, vigyázni a falura. Fotó: Nagy László Június 13-án lesz az emlékünnepség, akkor adják át első ízben a Sándorfalva díszpolgára címet, melyet a képviselőtestület a település alapítójának, őrgróf Pallavichini Sándornak ítélt oda. A pusztumusz kitüntetést gróf Pallavichini Károly veszi majd át a család nevében. Ünnepi rendezvényen, melyhez kiállítások is kapcsolódnak helyi festők alkotásaiból, illetve az iskolások által készített legszebb kerámiákból. Az ünnep idejére valószínűleg még nem, de pár nappal később elkészül a nagyközségben a kerékpárút új szakasza. A Sövényházi úton ezekben a napokban már megkezdték az útépítését. Abiciglisek útjának készítésére pályázaton megbízást szerző Strabag cég dolgozóinak június 26-ig el kell készülniük a munkával, mert a 37. nemzetközi szegedi maratoni versenyt már Ópusztaszer és a megyeszékhely közötti úton rendezik meg, a mezőny tehát Sándorfalván halad majd keresztül. A futók útjából a sándorfalviak már kitérhetnek a volt Hódgép teleptől az Alkotmány körútig tartó részen az új, körülbelül 1,5 kilométer hosszú, két méter széles kerékpárúira. Ami része lesz a tervezett országos kerékpárút hálózatnak - s remélhetően hamarosan tovább épül a nemzeti emlékpark irányába, illetve Szeged felé. - A szélén szoboroló Nepomuki Szent János vigyázó tekintete előtt... Szabó Magdolna •MHMMHHHH Szigetközi séta Harmincnégy ország budapesti nagykövetségének képviselői és a Duna Bizottság titkárságának munkatársai vettek részt a Külügyminisztérium által szervezett szigetközi helyszíni szemlén. Tapasztalták: a magyar oldalon 2-2,5 méterrel csökkent a vízszint, a mellékágak kiszáradtak. Szlovákiából az eredeti vízhozamnak csak mintegy 10 százaléka - 250300 köbméternyi víz - érkezik másodpercenként. A városszépítés erjesztő erő Tegnap délután a Móra Ferenc Múzeum dísztermében tartotta idei közgyűlését a Szegedi Városszépítő Egyesület. A szükséges formaságoknak megfelelően lemondott a régi vezetőség, s a tanácskozás végén az egyesület új elnökséget választott. A leköszönő vezetők: dr. Béládi Ilona elnök, és Szüts László titkár értékelték az egyesület eddigi tevékenységét. A hozzászólásokban értékes javaslatok sokaságát vetették föl: szóba került új szobrok, emlékművek, országzászló állítása, a Dóm, Széchenyi, és Szent István tér ügye, hogy csak a leghangsúlyosabbakat említsük. Többen föltették a kérdést: a megváltozott társadalmi viszonyok között kell-e politizálnia a városszépítőknek? Tandi Lajos újságíró, lapunk munkatársa kifejtette, hogy az egyesület már 1983-as indulásától kezdve (akarata ellenére!) politizáló szervezet is volt. Akkori kezdeményezései többek között a szovjet emlékművek lebontása, az Aba-Novák-freskó restaurálása, a Klebelsberg-tábla visszahelyezése, utcanevek megváltoztatása - a politikai átalakulás után már útjelzőként szolgáltak a legfontosabb teendők irányában. A Szegedi Városszépítő Egyesület a maga erjesztő erejével igyekezett hozzájárulni az értékek megőrzéshez. Ma az egyesületnek a nyilvánossággal is megismertetett véleményeket, javaslatokat kell a döntéshozók asztalára tenni, s rájuk bízni, miként figyelnek ezekre a jelzésekre. Ny. P. „Májulás" A színházi és zenei fesztivál mai programja Dugonics tér 15.00: Sanzondélután - az Alkalmi Színház produkciója 16.00: Arn-Old Jazz 16.30: Contakt Hard Swing Group 17.00: Euro-Jazz & Szekeres Adrienn jazz-énekes Széchenyi tér 14.00: Los Andinos 15.00: Lopótök együttes utcaszínháza 16.00: Tatros: moldvai-gyimesi táncháza JGYTF díszterem 19.00: Vallai Péter és Sipos András Petri estje Bálint Sándor Művelődési Ház 20.00: JGYTF Angol Tanszék hallgatóinak előadása Tantusz Művelődési Ház 20.00: Marosvásárhelyi Színiakadémia magyar tagozatának vendégjátéka; Ugo Betti: Bűntény a Kecskeszigeten 22.00: Marosvásárhelyi Színiakadémia román tagozatának előadása JATE Auditórium Maximum 19.00: Beckett: Godot Egyetemi Színpad JATE rektori épület 22.00: Genet: Cselédek Alkalmi Színház Narancs Klub 18.00: Művészfilmek videón Belvárosi-híd lába 20.00: Fabatka együttes és a Békés Banda (táncház) Jazz Kocsma 19.00 Contakt Hard Swing Group Európai dokumentációs központ Szegeden Az Európai Közösség Bizottsága döntése alapján a József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának Könyvtárában Európai Dokumentációs Központ (EDC) létesült. így az Európai Közösség legfontosabb dokumentumai a dél-alföldi régió jogi, gazdasági és más társadalomtudományi szakemberei, kutatói számára is könnyen hozzáférhetővé váltak. Az Európai Közösség információs rendszerének szegedi központja 1993. március l-jén kezdte meg működését. (Magyarországon korábban csak két budapesti központ létezett, ELTE-n, MTA-n.) Az új, szegedi dokumentációs központ az EK kiadóhivatalának brüsszeli központjától folyamatosan kapja az Európai Közösség hivatalos közlönyét és különféle információs kiadványait - jogi, gazdasági, statisztikai folyóiratokat, évkönyveket, monográfiákat, jegyzőkönyveket, jelentéseket, tájékoztatókat. A számítógépes hálózat kiépítését követően lehetőség nyílik az EK jogi adatbázisainak on line elérésére. Az EDC dokumentumainak helyben olvasására a könyvtár külön olvasótermet biztosít. A szükséges dokumentumokról fénymásolat készíthető. A központ szolgáltatásai a könyvtár nyitvatartási idejében (8.00-16.00, pénteken 13.00 óráig) vehetők igénybe. Mórahalmi biztatás Az elmúlt hét végén lakossági fórumot tartottak Mórahalmon. A helybéliek egyértelműen kinyilvánították véleményüket: tiltakoznak az ellen, hogy a Magyar Börtönpasztorációs Társaság volt rabokat telepítsen az általa megvásárolt tanyára, amely karnyújtásnyira van a településtől. A tiltakozás egy dolog. A tulajdon meg egy másik dolog. Úgy tűnik, hogy a társaság a saját tanyáján azt csinál amit akar. Jogilag nehéz belekötni abba, hogy a Mécses-tanya elképzelése valóra váljon. Milyen lépésre készül az önkormányzat a patt-gyanús helyzetben? - érdeklődtünk dr. Dézsi Csaba képviselőtől, aki a tanulmányi úton lévő polgármestert helyettesíti. A városatya szerint egyelőre semmit nem tudnak tenni. A társaság kész tények elé állította őket. Jogilag nehéz kikezdeni a vállalkozást. Az önkormányzat május 27-én ül össze. A tanácskozás témája egyebek mellett ez a kérdés. Nincsenek könnyű helyzetben a mórahalmi képviselők. Az emberek viszont úgy vannak vele, ha már megismerték a véleményüket, akkor tegyenek is valamit annak érdekében, hogy így ne indulhasson be az ominózus farm. V. F. S. j^J indennek megvan a határa - tartja a mondás, amihez valaha, viccekhez több apropót adó korokban siettünk hozzáfűzni: még a Szovjetuniónak is. Aztán jött a rendszerváltás, melynek hőskorában mindannyian úgy hittük, hogy határok ugyan voltak, vannak és lesznek, de virtualizálódni fognak a könnyű átjárhatóság jegyében. Azóta civilizálódni látszanak határaink. Ezen még az sem ront sokat, hogy az ukrán szerződés parlamenti vitájában kevésbé civilizált elemek is fölbukkantak. Mert azért a lényeg alighanem az, hogy egy-egy kisforgalmú osztrákmagyar határátkelőhelyen lassanként éppoly könnyen és gyorsan jutunk át egyik országból a másikba, mint ahogyan az Európa szerencsésebb tájain immár sok éve megszokott volt. Ami a megszokást illeti, mindenki tudja, a jót a legkönnyebb megszokni. Azt viszont általában már kevésbé és kevésszer gondoljuk végig: minek is köszönhető az a bizonyos jó? A határok gyors és könnyű átjárhatósága föltehetően mindenekelőtt egy társadalmi-politikai filozófia, no meg egy gyakorlati attitűd eredménye. Azaz Európa szerencsésebb, nyugati fertályán a határok nem arra szolgáltak az utóbbi évtizedekben, hogy az államhatalmat védjék saját polgáraikat karámban tartva, sokkal inkább arra, hogy az adókból fönntartott állam a határforgalom ellenőrzésével is védje saját polgárainak érdekeit. Azaz - mivelünk ellentétben - sosem azt nézték, mit visz ki a polgár, hanem hogy mit hoznak be, ami például áruk esetében munkahelyeket veszélyeztethetne. Ami a praktikumot illeti: az állam arrafelé tudta és tudja, hogy a polgárok adóiból él, mely polgárok természetesen elvárják cserébe a gyors és pontos kiszolgálást. Magyarán azt, hogy könnyedén és gyorsan, időveszteség és bosszankodás nélkül közlekedhessenek határokon által. I 11 ogy miért is mondtam el mindezt? Nemcsak azért, i-LI mert őrület, hogy Nagylaknál olykor tíz-húsz órákat kell várakozni vagy az ukrán határon sokszor napokat is. Ez önmagában csak elképesztő. Az viszont számomra teljesen nyilvánvaló, hogy térségünkben a rendszerváltás megvalósulásáról csakis akkor beszélhetünk majd, ha bármelyik határ átlépése annyi időt emészt föl, mint például a francia-német határé. Azaz nagyjából fél percet. • Regionális munkaeiöíejlesztö központ Nemes célok és halvány kételyek - A szervezet célja - hangzott az igazgató. Molnár György tájékoztatója -, hogy elősegítse a két megye gazdasági szerkezetváltását, a munkanélküliség enyhítését. A jelenleg még szerveződő felnőttképző bázis a tervek szerint egy év múlva már teljes kapacitással működik, ősztől kihelyezett, saját programjaival kapcsolódik a térség munkaerőpiaci képzési rendszerébe. A központban hat szektort (mezőgazdasági és környezetvédelmi; vállalkozási, üzleti és idegenforgalmi; elektronikai és informatikai: ipari, humán és külső képzési) hoznak létre. A Csongrád megyei érdekképviseleti szervezetek találkozón megjelent képviselői üdvözölték ugyan a képzési központ létrejöttét, ám néhányan kétségeiknek is hangot adtak. Bagi Adám, az Agrárkamara elnöke szerint nem helyes, hogy - bár regionális szervezetről van szó - a központ felügyelőtanácsába Csongrád megye kevesebb képviselőt Egy békéscsabai székhelyű, ám Békés és Csongrád megyét átfogó szervezet mutatkozott be tegnap a munkaügyi központban. A Regionális Munkaerőfejlesztő és Képző Központ az Emberi Erőforrások Fejlesztése elnevezésű világbanki program részeként, kormányhatározattal támogatva jött létre február elsején. delegálhat, mint Békés. Horváth Lajos, a DMGK ügyvezető igazgatója megjegyezte, hogy a nemes célok megvalósulását esetleg akadályozhatja, hogy máris sok az átképzéssel foglalkozó szervezet. Kifejtette azt is, hogy nem volna szerencsés, ha az átképzét támogató pályázatok elbírálásánál az új központ monopolhelyzetbe kerülne csak azért, mert intézményesen létrehozott szervezetről van szó. Keczer • Városfejlesztési bizottság A Tátra ajánlatot tett Nemes László elmondta, hogy a Tátra-villamosok ahhoz a próbakocsihoz hasonlítanak, amellyel a szegedieknek már volt alkalmuk megismerkedni. A most ajánlott járművek még korszerűbbek, műszaki adottságaik igen jók, áruk kedvezőnek mondható. Az utazóközönség szempontjából ugyan szűkebbek, mint a megszokott régi villamosok, de a két Tátrát összekapcsolva közlekedtetnék, így nem lenne akkora zsúfoltság. A városfejlesztési biBorvendég Béla vezetésével szerda délután ült össze a Városfejlesztési, Környezetgazdálkodási és Műszaki Bizottság. A közgyűlés tanácsadó testülete először a szegedi villamospark korszerűsítéséről tárgyalt. Nemes László, a Szegedi Közlekedési Vállalat igazgatója arról az ajánlatról beszélt, amelyet a Tátra cég tett: két darab villamoskocsit kínálnak, egyenként 235 ezer dollárért zottság támogatta a két új villamoskocsi megvásárlásának tervét. Tárgyaltak még az önerős csatornaépítés jelenlegi állásáról, s várható jövőjéről is. Többen úgy vélték, hogy a - ma is érvényes - 50 ezer forintos lakossági hozzájárulás kevés: még arra sem elegendő, hogy az ingatlanhoz kössék a csatornát. Portánként legalább " 60-70-ezer forintra lenne szükség, mondták többen is. Végül a kisebb mértékű emelést. tehát a 60 ezer forintos lakossági hozzájárulást vélték megvalósíthatónak. Az egyik külterületi képviselő, Ágoston József véleménye szerint sokan nem tudják, hogy az ingatlanonkénti hozzájárulás csak kis része a valódi költségeknek. A csatornaépítés mindig is városi feladat, s az önkormányzat jelenleg is a hozzájárulás három-négyszeresét adja a költségek fedezésére. A bizottság javaslatairól a közgyűlésnek kell végleges döntést hoznia. Ny. P.