Délmagyarország, 1993. május (83. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-13 / 110. szám

CSÜTÖRTÖK, 1993. MÁJ. 13. • Ma közgyűlést tart a városszépítő egyesület • A városvédelem civil kurázsi is A megújulás reményével HAZAI TÜKÖR 7 A tíz évvel ezelőtt alakult egyesület legutóbbi közgyűlését 1988-ban tartotta. A közel öt év eseményei - úgy tűnik nem indokolták, illetve nem provokálták a tagság összehívását. Az egyesületi munka lassan és szerényen folydogált, többnyire sodródva a városban zajló eseményekkel. A kezdeti lelkesedés megcsappant, a taglétszám fokozatosan csökkent, az egyesületi munka hatékonysága visszafejlődött. A választmány önmagára maradt, és sorozatos kudarcok is elkedvetlenítették a vezetést. A '80-as, '90-es évek fordulóján bekövetkezett társadalmipolitikai változások elbizonytalanították a város legrégebbi civil egyesületének még meglévő tagságát. Sokak számára tűnt úgy, hogy a Ma, csütörtökön délután 5 órakor a Szegedi Városszépítő Egyesület ez évi közgyűlését tartja a Móra Ferenc Múzeum dísztermében (Roosevelt tér 1-3.). Az elnökség beszámolóját követően a résztvevők megvitatják az egyesület további működésének, tevékenységének esélyeit, lehetőségeit, majd új vezetőséget választanak. megváltozott körülmények között szükségtelen az eredetileg vállalt szerep. Mostanra bizonyossá vált: az alapszabályban rögzített alapelvek és célok érvényesek és időszerűek, ma is vállalhatók. Ez év elején a választmány úgy határozott, hogy az egyesület további sorsát közgyűlésen vitatja meg. A mai összejövetel legfőbb tétje ugyanis az, hogy választani kell a jövőbeni lehetséges megoldások közül. Azaz, konzerválódik a jelenlegi állapot, megújul, átalakul, felfrissül az egyesület, esetleg megszűnik. A megújulás esélyére számítva készítette el a választmány azt a programtervet, amely gerincét képezheti a jövőbeni munkának. Ezek közös jellemzője, hogy igyekeznek megmaradni a városvédelem és városszépítés elméleti és gyakorlati keretei között. Javasolják, hogy a közmunkák egy része legyen városszépészeti célzatú; alapítványt kezdeményeznek a városszépítés céljaira; az egyesületi, városért végzett munka elismerésére saját kitüntetést alapítanak', melyet évente adnak át; megszervezik a városszépítés napját; vállalják társadalmi fórumok megszervezését jelentős építészeti, városrendezési, művészeti tervek kapcsán; ifjúsági pályázatokat írnak ki városvédelem és -szépítés tárgykörében; erkölcsi és konzulensi támogatással segítik a város folyamatban lévő kiemelt programjainak megvalósítását (a Stefánia rehabilitációja, a Mátyás tér rendezése, a Dóm tér rekonstrukciója, a vízirondella újjáépítése, az országzászló elhelyezése stb.); kezdeményezik egy városkapu tervpályázat kiírását; csatlakoznak a honfoglalás 1100. éves évfordulójának előkészítéséhez; együttműködést kezdeményeznek az egyesület céljaival rokontevékenységet folytató civil szervezetekkel (urbanisztikai egyesület, ökológiai társaság, szépmíves céh stb.). • Vásárhely Őszitárlatkonferencia Május végén A Vásárhelyi Őszi Tárlatok 40 éve címmel tudományos ülésszakot rendeznek Hódmezővásárhelyen, a városháza dísztermében. A szervezők - a Tornyai János Múzeum és az önkormányzat kulturális irodája - olyan előadókat hívtak meg a kétnapos konferenciára, akik valamilyen úton-módon vonzódnak a vásárhelyi képzőművészeti műhelvhez. A május 26-án kezdődő rendezvény nyitóelőadását Lukács Antal, az ELTE esztétája tartja, Az egyetemesség és a hely szelleme címmel. Szuromi Pál művészeti író, a Móra Ferenc Múzeum munkatársa Távlatkeresőben címmel az őszi tárlatok jelenéről és jövőjéről szól előadásában. Az anyagot vitaindítónak is szánja a szerző. Csete György építész témája A vásárhelyi avantgarde. Május 27-én dr. Dömötör János, a Tornyai János Múzeum nyugalmazott igazgatója az őszi tárlatok történelmi folyamatát, míg Rideg Gábor művészettörténész a tárlatok recepciótörténetét tekinti át. Nagy Imre, a TJM igazgatója a vásárhelyi festészeti ikonográfiái problémáit elemzi előadásában. Supka Magdolna művészettörténész Tóth Menyhért első dialógusa címmel tart tudományos értekezést. Ezután Kovács Péter művészettörténész Hódmezővásárhely mint menedék; Pogány Gábor művészettörténész Figuralitás és korszerűség; Banner Zoltán művészettörténész pedig Az alföldi iskola és a székely festőiskola: egy elhanyagolt művészettörténeti párhuzam címmel tart előadást. A tudományos ülésszakot Nagy B. István festőművész A korszerűség változatai című előadása zárja. Nagy Imre elmondta lapunknak: elképzelhetőnek tartja, hogy az előadások szövegeit kötetbe gyűjtsék. A tervek szerint október 3-án, a 40. Őszi Tárlat megnyitóján lenne a könyv premieije. SZ. c. sz. Délvidéki fiatalok az örszobán... (Folytatás az 1. oldalról.) Alaposan szemrevételezték minden okmányát, de nem szóltak hozzá egy szót sem. Fél óra elteltével kezdődött a kikérdezés: hova, miért, meddig? Epésnél valamivel erősebb megjegyzéseket fűztek a magyar fiatalember válaszaihoz, majd tanácsokkal látták el. Úgymint: jobb lenne még kerülnie a politikát, túl fiatal ehhez, foglalkozzék inkább ebben a korban a lányokkal... A szellemes megjegyzéseket azonban fegyveres őr jelenlétében tették, s ráparancsolatak Vértre, hogy amikor hazatér, akkor mesélje el a VMDK-nak, hogy mi történt vele... Csaknem két óra elteltével kizavarták a helyiségből. Társai addig türelmesen vártak rá a parkolóban. Mindez kedden este történt, egy hivatalos jugoszláviai, pontosabban szerbiai politikai küldöttséggel. így azután az ünnepi megemlékezés késéssel és ugyancsak nyomott hangulatban kezdődött, de beszélgetés közben is többször visszatértek a kínos eseményre. (Meg a hasonlókra, amelyek Szabadkán történtek velük...) Ettől függetlenül azonban a délvidéki magyar fiatalok bizakodnak: erőfeszítéseik a nemzeti öntudat ébren tartására nem eredménytelenek. Egyre több tagjuk és szimpatizánsuk van. Mitöbb, egy belgrádi egyesülés - Polgári Ifjúsági Szövetség - is megkereste őket és együttműködést szorgalmazott a demokrácia visszaállítása ürügyén. Márpedig ez az ifjúsági szervezet nem magyar „anyanyelvű", s ennek jelzésértéke lehet a kis-jugoszláviai politikai viszonyok alakulásában. K. F. • Csongrád A hasba szúrt férj esete a késelő asszonnyal Súlyos testi sértés bűntette alapos gyanúja miatt a rendőrség eljárást indított Csongrádon Sz. E. Fövenyi utcai lakos ellen. Az alaposan gyanúsított személy, közös lakásukon este 7 és 8 óra között, szóváltásba keveredett féijével. A szóváltás tettlegességig fajult. Az asszony a keze ügyébe eső konyhakéssel hasba szúrta F. L.-t. Elsődleges orvosi vélemény szerint a férfi súlyos sérülést szenvedett. Bűntetti eljárás keretében vizsgálják az ügyet. • Sínké György köszöntése A mester és tanítványai A tanítványok műsora után - akik közül ma már többen az Operaház magánénekesei - a tanár aratott nagy sikert régi kedves szerepével, Fülöp király áriájával Verdi Don Carlosából. Az ünnepelttel aki iskolateremtő munkásságának elismeréséül megkapta a konzervatórium aranygyűrűjét, és akit az Operabarátok Egyesülete tiszteletbeli tagjának választott - a koncert után beszélgettünk. • A hangja teljében lévő sikeres énekes volt még, amikor befejezte a művészi pályát. Azóta csak a tanításnak él. Miért döntött így? - 1977-ben kértem a nyugdíjazásomat, mert volt egy olyan periódusom, amikor úgy éreztem, hogy nem tudom ugyanazt nyújtani mint korábban. Elhatározásomat megerősítette, a kollégámnak. Halmi Lacinak a halála, aki a színpadon lett rosszul. '76-ban kaptam meg az érdemes művészi címet, ami akkoriban biztosította, hogy magam szabhattam meg, mikor megyek nyugdíjba. Nem akartam egy infarktussal veszélyeztetni számomra sokat jelentő dolgokat. Akkor már régóta tanítottam, és minden évben jobbnál jobb növendékek jöttek. Úgy éreztem, hogy a tanítással ugyanolyan jól tudom Szeged zenei életét szolgálni, mint korábban az énekléssel. Az is befolyásolta döntésemet, hogy ott volt mellettem a színházban Gregor Jóska. Van annyi önkritikám, Kedden este közelgő 70. születésnapja alkalmából gálakoncerttel köszöntötték volt és jelenlegi növendékei Sinkó Györgyöt, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Szegedi Konzervatóriumának tanszékvezető főiskolai tanárát, érdemes művészt. hogy beláttam, ő sokkal népszerűbb személyiség. Egy művésznél nagyon fontos, hogy ne csak színpadon, hanem civilként is tudjon maga köré légkört teremteni. Jóskának olyan csodálatos, közvetlen lénye van, hogy mindenkit el tud bűvölni. Nem akartam egy ilyen embernek az árnyékában maradni, akkor, amikor úgy éreztem, a tanítás terén is tudok olyat produkálni, ami az én munkámat, és az én egyéniségemet fémjelzi. A tegnapi koncerten ez beigazolódott, ennyi szép hangú, tehetséges és sikeres tanítvány láttán megvigasztaltam magam, hogy jól döntöttem. • Mi a tanári hitvallása? - Évek folyamán érett meg bennem, hogy nem a tanítványnak kell hozzám idomulni, hanem nekem a tanítványomhoz. Meg kell látnom, hogy a növendék emberileg és a készségek szempontjából mennyire formálható, és szeretettel vagy rámenősséggel lehet-e nála eredményt elérni. H. Zs. • A két hete nyílt Uj Zálogház ügyfélterme alig különbözik bármely más pénzintézetétől; van kényelmes kanapé, egyegy box a becsüsnek és a pénztárosnak, az ajtóban pedig egyenruhás biztonsági őr strázsál. - Az üzlet a Lízing Debrecen Kft.-é - mondja Pálvölgyi Imre zálogházvezető. A társaság 1991-ben jött létre, amikor feloldották a záloghitelezés állami monopóliumát. Szegeden a Szőreg és Vidéke Takarékszövetkezet megbízásából dolgozunk. A hagyományos cikkeken, az ékszeren, a műszaki berendezéseken és az antik tárgyakon kívül autót és árukészletet is elfogadunk. • Mi alapján döntik el, mit vesznek be és mit nem? - Az egyetlen feltétel, hogy piacképes, vagyis megfelelő áron eladható termékről legyen szó. Párszáz forintos holmikkal, ruhaneművel, csecsebecsével természetesen ma már nem foglalkozunk, de a ventillátortól az állóóráig mindent elfogadunk, ha megfelelő állapotban van. Középkorú, értelmiséginek tűnő férfi jön, fellépése határozott. magabiztos. • Kilencvenezer forintra lenne azonnal szükségem mondja. - Van otthon egy csomó ékszerem. Mik a feltételek? Hamar megállapodnak a becsüssel, szemmel láthatólag egyszerű üzleti tranzakcióról van szó; Az Új Zálogházban rugalmas futamidőre kapják a hitelt az ügyfelek, vagyis a szerződés feltételeiben a becsüs és a kliens egyeznek meg. Legfeljebb három hónapra lehet zálogba adni az átmenetileg nélkülözhető értéktárgyakat, hitelt pedig a becsült érték 4070 százalékáért adnak. A szabályzat szerint ha valaki a szerződésben megjelölt határidőig nem jön vissza, egy hónap türelmi idő után értékesítik a beadott tárgyakat. Ilyen azonban meglehetősen ritkán fordul elő. Lehetséges a zálogi Mercedes és rézmozsár Zálogház a Lófarához idő meghosszabbítása is. Idős néni jön, tanácstalan, tétova. Kis szatyorból dobozkát, abból karikagyűrűt vesz elő. Szégyenlősen adja a becsüsnek, nem néz szét, csendben vár. A pénztárnál sietve felveszi a kevéske pénzt és elmegy. • Hogyan viseli az emberek zavarát, szégyenérzetét? - Tudom, hogy szükség Fotó: Gyenes Kálmán van arra, amit csinálunk mondja Simon János becsüs. Ez is csak olyan hitelintézet, mint a többi. Az ügyfelek nagy része egyébként nincs szorult helyzetben, hiszen vannak, akik százezreket visznek el a pénztárból. • Miért önökhöz fordulnak hitelért? - kérdezem az üzletvezetőt. — Egyrészt azért, mert nálunk sokkal gyorsabban lehet pénzhez jutni, mint a bankban. Azután a pénzintézetek szóba sem állnak olyanokkal, akiknek rövid futamidőre, kisebb összegre van szükségük. És a bankok nem fogadnak el fedezetül autót, árukészletet. Térdnadrágos, pólós örökifjú jön, magnót tesz a pultra fütyörészve. Rendszeres látogatója lehet a zálogházaknak, valószínűleg a hitel bele van kalkulálva havi költségvetésébe. Közvetlenül utána két sajátos öltözetű figura érkezik. Rézmozsarat helyeznek zálogba. A szemlélő sejti, hova vezet első utuk a felvett pénzzel. • Milyen tárgyakat adnak manapság zálogba az emberek? - Mindent, ami otthon előfordul. De volt olyan is, aki egy teli raktárat akart zálogba adni. Sajnos a pénzt azonnal akarta, nekünk pedig két napra van szükségünk ahhoz, hogy ellenőrizzük egy többmilliós árukészlet származását, minőségét. Ócskapiaci bóvlit ugyanis nem veszünk be, a márkanév pedig ma már nem garancia. • Milyen volt az első két hét forgalma? - Folyamatosan emelkedik. Persze, az első évben nemigen lehet nagy nyereséget remélni. • Az emberek feltehetően nem örülnek annak, hogy szaporodnak a zálogházak. Úgy vélik, ez a szegénység növekedésének egyik jele. - Pedig az ügyfelekre nézve mindenképpen kedvezőbb, ha versenyhelyzet van. Úgy vélem, a zálogház segítség és egyben üzlet. Keczer Gabriella