Délmagyarország, 1993. május (83. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-03 / 101. szám

2 KÖZÉLET DÉLMAQYARORSZÁQ HÉTFŐ, 1993. MÁJ. 3. • Vigyázó tekintetünk Ukrajnára vessük! Földbe gyökerező élelmiszer-gazdaság Fotó: Enyedi Zoltán A képviselő előre vagy visszapillant? Kupa Mihály szorgalmasan járja a vidéket. Képviselőként most több ideje lehet rá. mint pénzügyminisztersége alatt. Egy-egy látogatás, meghívás teljesítése korántsem diadalmenet. Sokan az áfával, nyomorgató adónemekkel összefüggésben veszik szájukra a nevét. A pénteki Teleki utcai összejövetelen is kiderült, hogy a kisgazdák sem véletlenül hívták pont adófizetés idejére az ex pénzügyminisztert. Dicséretére legyen mondva, előadásaiból és válaszaiból leszűrhetőcn, sok politikustársától eltérően a kritikát nem tekinti a személye és az igazság elleni összeesküvésnek. lobban A Parlament legutóbbi plenáris ülésén, napirend előtt kért és kapott szót Remport Katalin, a Magyar Demokrata Fórum képviselője, aki hazánk keleti, valamint délkeleti országhatárainak átjárhatóságára hívta fel a jelenlévők, illetve a nyilvánosság figyelmét. Bevezetőjében azt hangsúlyozta, hogy a nagylaki határátkelőhely román oldalát előre láthatólag júniusban felújítási munkák miatt - lezárják. ezért ott csak a napszakok bizonyos óráiban biztosítják a forgalom áthaladását. Ezt természetesen jó lenne minél zökkenőmentesebben „levezényelni", annál is inkább, mivel déli szomszédunk szinte elfogadhatatlanul magasra emelte az autópálya-díjakat, jóllehet, a volt Jugoszláviát általában a polgárháborús állapotok miatt is igyekeznek elkerülni az átutazók. Nagy a valószínűsége tehát annak - mondotta a képviselő -, hogy a nagy „nyári csúcs" északnyugati irányból délkelet felé, Magyarországon és Románián keresztül halad majd. Az elmúlt héten az ideiglenes határátkelőhely teljes kiépítéséről tárgyalások folytak Tokajból jövet szépnek találta az országot, gondozottnak a földeket, de nem rejtette véka alá kétségét, hogy még ő sem látja a megművelt földek termésének sorsát. A gazdaság túlságosan elhúzódó változása miatt magát az átalakulást tartja késpengén billegőnek. Az összességében stabilnak tűnő gazdasági és pénzügyi helyzet elsősorban a jövedelemkülönbségek európai átlagot messze meghaladó volta miatt robbanásveszélyes feszültségbe torkollhat. Kupa Mihály nem tagadja pénzügyesként döbbent rá, hogy az agrárhelyzet alapjaiban határozza meg az ország sorsát. Minisztersége utolsó idejében még megpróbálta a költségvetést ebbe az irányba terelni. Amennyiben e ténykedése sikerrel járt, akkor pár hónappal sikerült eltolni azt a határt, amikor kiderül, az ágazat kifulladt. A birtokviszonyok rendezetlensége, a racionálistól eltérő elaprózódás, a szektorsemlegesen negatív jövedelmezőség egyenlő a hitelképtelenséggel. A belső piacon még könynyebben helyreállítható az egyensúly, mint az agyontámogatott nemzetközi színtéren. Amennyiben egy évtized alatt nem sikerül felzárkóznunk ehhez az élbolyhoz, akkor a bennünket leköröző Ukrajnával szemben is alul fogunk maradni. Az élelmiszeripar privatizációja az elképzelések szintjén helyes stratégiát Battonyán, noha erre vár a dombegyházi, a sarkadi, továbbá a kiszombori térség is. Ennek jogosságához nem fűződik kétség, hiszen - az országban egyedülálló módon - Nagylak és a legközelebbi átkelési pont, nevezetesen Gyula között több, mint száz kilométer a távolság. A parlamenti képviselő információi szerint a román hatóságok Battonyánál és Dombegyházánál nagyszabású munkálatokat kezdenek. A megbeszélések egyébként május 10én Aradon folytatódnak, ezért Remport Katalin nyomatékosan leszögezte: eddig az időkövetett, amikor a mezőgazdasághoz kötődő tulajdonlást célozta meg. Az AVÜ ezzel ellentétes szellemben ténykepontig a magyar kormány is tegye meg a szükséges intézkedéseket, mert keleti szomszédunkkal most valóban elérhető közelségbe került az új határátkelőhelyek megnyitása, ami elózmozdítaná a gazdasági, a társadalmi kapcsolatok, illetve a kulturált közlekedés fejlődését, s ez hasznára válna mindkét népnek. N. A. • Nagylaknál, a magyar-román határátkerlőhelyen akadozik a személy- és a teherforgalom, átlagosan huszonnégy órát kell várakozni. dett, s a kárpótlás elhúzódása miatt a kárpótlási jegyek ezirányú felhasználására is igen kevés esély maradt. Ukrajna és Magyarország kapcsolataiban nagyon lényeges elem a kisebbségek kezelésének kérdése - mutatott rá Jeszenszky Géza külügyminiszter vasárnap a rádió Világóra című műsorában elhangzott nyilatkozatában a pénteki magyarukrán kormányfői találkozó kapcsán. Mindezek alátámasztására a külügyminiszter idézte a két ország 1991 nyarán aláírt szerződését. J2z rögzíti, hogy a nemzeti kisebbségek számára olyan státus megteremtése a kívánatos, amely biztosítja jogukat a hatékony részvételre a közügyekben, ide értve az identitásuk védelmével és fejlesztésével kapcsolatos kérdéseket a lakóhelyüket érintő döntések meghozatalát és végrehajtását. Ezen elvek megvalósítását Ukrajna már fokozatosan elkezdte. Ez azért is igen jelentős lépés, mert térségünkben Ukrajnán kívül egyetlen más ország sem rögzített olyan fontos alapelveket, melyek széles körű jogokat ígértek a magyar kisebbségeknek hangsúlyozta a magyar diplomácia vezetője. A kisebbségeket kedvezően érintő más rendelkezésekről szólva kijelentette: világosan látható, hogy Ukrajna esetében radikális változás, javulás következett be. Én azt hiszem - jelentette ki Jeszenszky Géza hogy ezek fényében megnyugtató lehet és valóban indokolt is egy barátsági szerződés — melynek aláírása már megA pénzügyi helyzetre alapvetően az aggasztó mértékű, kétszáz milliárdos költségvetési és társadalombiztosítási hiány nyomja rá a bélyegét. A bankoknak a legkényelmesebb ezt finanszírozni, s nem állampolgárok sokaságával veszkődni. A munkanélküliség kezelésére, a foglalkoztatásra szolgáló alapok kezelése kritikán aluli. Zöme szociális alapú járadékra folyik el, s így inkább italra mint beruházásokra fordítódik. Ha ehhez még hozzászámítjuk a rendszerváltást kísérő morális zuhanást, amely a korrupcióban, a a közrend állapotában, a kultúrában, a nyelvhasználatban s nyíltszíni politizálásban egyaránt érzékelhető, akkor érthető a keserű megjegyzés: „egészen jó nép ez, csak a vezetők..." A kibontakozás definícióját talán még nem késő kimondani: „ az alap csak a tisztes polgári erkölcs és gazdálkodás lehet " A hallgatóság közakaratát leginkább azok a hozzászólások fejezték ki, melyek olcsó hitelekben, csökkenő adókban látták a kiutat. Kupa Mihály nem engedett e lélektani nyomásnak. Egyszerűen nem hisz abban, hogy a terhek csökkent-, hetőek lennének. Ehelyett a jövedelmező termelésben, a javak ésszerű felhasználásában, gazdaságos visszaforgatásában látja az esélyünket. T.S*.I. történt - megerősítése, ratifikálása. Mi azonban nem mondunk le semmiről a szerződésben - ami egyébként nagyon foglalkoztatja a magyar társadalmat -, mi deklaráljuk azt, amit egyébként a helsinki elvek is jelentenek: Magyarországnak nincsenek területi követelései szomszédjával szemben, mintahogy más szomszédokkal szemben sem. A külügyminiszter utalt arra, hogy Magyarországnak biztonságpolitikailag mennyire fontos a szomszédos Ukrajna. Ezért mint mondta — a magyar Országgyűlés meggyőződésem szerint fenntartások nélkül, jó szívvel, a nemzeti érdekek szempontjából is nyugodtan erősítheti meg a magyar-ukrán alapszerződést. Fodo Sándor, a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetségének elnöke, aki szintén részt vett az ungvári találkozón megerősítette azt, amit egy-két héttel ezelőtt Magyarországon járva több helyen is elmondott - emlékeztetett Jeszenszky Géza. Nevezetesen: a kárpátaljai magyarság kifejezetten kéri a magyar kormányt, a magyar Országgyűlést, hogy mielőbb ratifikálja ezt az egyezményt. Számukra ugyanis az ukrán-magyar jó viszony és az ezt tükrözö egyezmény rendkívül fontos. Montenegró válaszúton - Valahol itt húzódik a Szerbia és Montenegró közötti határ - magyarázza a sötét alagút közepe táján idegenvezetőnk. Hogy pontosan hol, nem tudná megmondani. Végül is lényegtelen: a bemenet és a kimenet - akármerről jövünk - Jugoszláviába vezet. Másnap az egyetlen montenegrói napilap a „Felszabadulás" a szomszédos Magyarországról érkezett elsó turisták látogatásáról számol be a hetedik oldalon. Mellékes szenzáció, konstatáljuk és a „szomszédos" jelzőt ízlelgetjük. Montenegró még Jugoszláviához tartozik, így lennénk határosak, korábban pedig, még a Monarchia idején a Kotoriöböl fölött lengett magyar zászló. A balkáni válság további mélyülése azonban Montenegró elszakadását eredményezheti. Ottjártunkor tapintható volt a szankciók megszigorítása előtti feszültség. Jelcin győzelme, Karadzsity és az úgynevezett Krainai Szerbek Parlamentjének, magatartását látva a kétségbeesés lett úrrá a montenegróiakon. - Országunk eddigi történelmének talán legnehezebb pillanatait éli - komentálta a helyzetet az utca embere. A szóbeszéd szerint a kormány rendkívüli ülést hívott össze, melynek egyetlen napirendi pontja a Szerbiától való elszakadás. A turisztikai miniszter-helyettes nem szívesen válaszol politikai jellegű kérdéseinkre. A kormányülésről szerzett információinkat előbb cáfolja, majd kiegyezünk abban, hogy erről egyenlőre nem mondhat semmit. Isméi a turisztikára tereli a szót. Az Albánia és Horvátország közötti, Szerbia és Bosznia ölelte riviéra Csipkerózsika-álomba merült. A herceg szerepét a magunkfajta, az országot sújtó embargó ellenére ide invitált turisták játszhatnák. A helyi turisztikai szövetség és a kormány képviselői legalábbis e hiszemben fogadták az újságírókból és turisztikai szakemberekből verbuválódott csoportunkat. A köztársaság természeti szépségei lenyügözőek, a vendéglátás színvonala és árfekvése valóban vonzóvá válhatna, ha és ez itt a bökkenő - a magyar turista meggyőzhető lenne arról, hogy a háborús tűzfészkek relatív közelében nincs mitől tartania. Szerbiában ismét kilométeres gépkocsisorok várnak benzinre, száz kilométerenként rendőrök állítják meg az arra utazót. Montenegróban a szerbiai körülményeknek semmi nyoma, még ólommentes benzin is kapható. Az ulcinji kikötőben kirakodott tankhajót láttunk. Vendéglátóink az üzemanyag-probléma áthidalására a Beograd-Tivat repülőjáratot ajánlják figyelmünkbe. A turisztikai létesítmények elhagyatottak, s a szezonra ha ki is nyitnak, a tavalyinál jóval kevesebb belföldi turistára számíthatnak. A napi 5-6 százaiákos infláció miatt az átlagkeresetek az ötven • márkát sem ütik már meg. - Ezt a szezont megette a fene - mondogatják a korábban nagyrészt a turizmusból élő helybeliek. A montenegróiak nehéz döntés előtt állnak. Vagy kitartanak természetes szövetségesük, Szerbia mellett és így a szigorúbb szankciók, az esetleges katonai intervenció következményeit is vállalják, vagy mentve a menthetőt, kiválnak Jugoszláviából. Mindkét megoldás tragikus következményekel járhat. Montenegró függetlenedésével Szerbia nem csak tengerparti kijáratát, de Jugoszláviát is elvesztené. Ezért félő, hogy ezt katonailag próbálná megakadályozni. Más kérdés, Milosevics válalná e az akció kockázatát. A háború könnyen áterjedhetne a túlnyomórészt muzulmánok lakta két szerbiai tartományra: Koszovóra és Szadzsakra is. A politikai patthelyzet tehát kedvez a montenegróiaknak, akik a mai napig nem tudták megbocsájtani a szerbeknek, hogy a testvériség, a jugoszlávizmus jegyében az első világháborút követően le kellett mondaniuk önálló államiságukról. Most egyre többen érzik úgy, cserébe nem kaptak semmit. Ha most Montenegró jól dönt, nem válik háború pusztította romhalmazzá, nyomorteleppé. Akkor pedig nem lesz gondja a turizmussal sem. Varga Iván Meghalt Bérégovoy Párizsban röviddel vasárnap éjfél után bejelentették, hogy elhunyt Pierre Bérégovoy, volt miniszterelnök, aki előző nap késő délután követett el öngyilkosságot. A volt kormányfőt Nevers városából helikopterrel szállították Párizsba, a Val-de-Grace katonai kórházba, hogy megpróbálják megműteni, de útközben meghalt. A kórházban ott várta Francois Mitterrand elnök és Edouard Balladur miniszterelnök is, de már csak a tragikus hírről értesülhettek. A holttestet ennek ellenére a kórházba szállították. Az épület bejáratánál százak gyűltek össze, és igen nagy számú tudósító várta a híreket. Röviddel éjfél után jelent meg a kórház egy orvosa, aki közölte: Pierre Bérégovoy a szállítás közben, 22 ára 15 perckor hunyt el. A politikus öngyilkossága teljes megdöbbenést keltett Franciaországban és politikai barátai, illetve ellenfelei egyaránt megrendülten nyilatkoztak a tragédiáról. Egyelőre nem ismeretes, hagyott-e hátra búcsúlevelet, vagy volt-e közvetlen kiváltó oka az öngyilkosságnak. Szombaton délben még, Nevers város képviselőjeként és polgármestereként, fogadta május elseje alkalmából a helyi szakszervezetek vezetőit, majd felkereste a városi kerékpár-versenyt és elbeszélgetett a jelenlevőkkel. Ezután - személyes biztosítója nélkül - sétára indult egy közeli csatorna partjára. Nem ismeretes, hogyan jutott hozzá a testőr fegyveréhez, amivel fejbe lőtte magát. Az öngyilkosságot gépkocsivezetője fedezte fel. Az azonnal helyszínre hívott mentők a helyi kórházba szállították, de állapotát már ott is reménytelennek nyilvánították, ekkor már kómában volt. Ennek ellenére megpróbálták a kiválóan felszerelt és a legjobb orvosokkal rendelkező párizsi katonai kórház neurológiai sebészetére szállítani, de a helikopter a kedvezőtlen időjárás miatt nem tudott azonnal felszállni. Pierre Bérégovoy egy hónappal ezelőtt, a pártja, a szocialista párt számára kataszrofális vereséggel végződött nemzetgyűlési választás után volt kénytelen távozni miniszterelnöki tisztéből. Bár városában újraválasztották képviselővé, a vereség súlyosan megviselte, egyesek szerint többször is depressziós állapotba került. Nem vett részt a szocialista párt választás utáni belső csatáiban, nem jelent meg annak vezetőségi ülésein, bár a nemzetgyűlés ülésszakának megnyitásán és több ülésén még ott volt. átjárható határokat... az ukrán-magyar Egyezmény Jeszenszky Géza nyilatkozata