Délmagyarország, 1993. április (83. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-07 / 81. szám

2 KÜLPOLITIKA DÉLMAGYARORSZÁG SZERDA, 1993. ÁPR. 7. • Magyar-német katonai megállapodás Ingyen jön a fegyveralkatrész Meghatározatlan időre szóló magyar-német katonai együttműködésről írt alá megállapodást kedden Budapesten Für Lajos honvédelmi miniszter és Volker Rühe német védelmi miniszter. A szerződés többek között kiterjed a két minisztérium közötti biztonságpolitikai, honvédelmi jogalkotási, fegyverzetellenőrzési, képzési és továbbképzési információ- és véleménycserére. Volker Rühe a kedden délután Budapesten tartott sajtótájékoztatón egyebek közt azt hangsúlyozta, hogy minél szélesebb körű kapcsolatokra van szükség a két ország katonái között. Elmondta, hogy tárgyalásai során - fogadta őt Göncz Árpád államfő, Antall József miniszterelnök és találkozott Jeszenszky Géza külügyminiszterrel is - egyebek közt megismerte a magyar fél aggodalmait a jugoszláv helyzettel kapcsolatban. A német vendég megerősítette, hogy Bonnban döntés született a volt NDK-néphadsereg készletéből való ingyenes magyarországi alkatrész-szállításokról, de ennek értékéről nem kívánt beszélni. Azt hangsúlyozta, hogy ezek az anyagok csak a meglévő fegyverrendszerek működőképességének megőrzését szolgálják. Ezenkívül kiképzési célra kap repülőgépeket a Magyar Honvédség. • A parlament állásfoglalása éppen ellenkezőleg azt tartalmazza, hogy a békefolyamatnak folytatódnia kell az eddigi pozitív fejlemények alapján érvelt Karadzic. Félreértésekről beszélve a politikus megerősítette, hogy Bilecában a bosznia szerbek jóváhagyták a már aláírt dokumentumokat, így az alkotmányos elveket és a béketerv katonai részét. Továbbra is elutasítják viszont a béketervben a Bosznia felosztását tartalmazó térképek egy kis részét. Karadzic leszögezte, hogy a dokumentumnak ez a része nem kiegyensúlyozott és ellenkezik a boszniai szerbek alapvető érdekeivel. Karadzic levelét a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság ENSZ-misszója hétfőn juttatta el a Biztonsági Tanács tagjaihoz azon a konzultáción, amelyen a Belgrád elleni nemzetközi szankciók szigorításáról tárgyaltak. A boszniai szerb parlamentKaradzic megírta levelét Elhalasztják a Biztonsági Tanács ülését A boszniai szerb parlament szombaton nem utasította el a Bosznia-Hercegovina felosztására vonatkozó Vance-Owen-tervet, csupán annak egy részével nyilvánította ki egyet nem értését - mutatott rá Radovan Karadzic, a bosznia szerbek vezetője az ENSZ Biztonsági Tanácsához intézett levelében. nek a Vance-Owen-tervvel kapcsolatban elfogadott hét pontja azt hangoztatta, hogy a szerbeknek a térkép nem "juttat tengeri kijáratot, megfosztja őket természeti kincseiktől és a gazdasági erőforrásoktól, másrészt a szerbek jelentős része kisebbségi sorba kerülne, miközben a létrehozandó körzetek nem alkotnának életképes egységet. Diplomáciai források szerint néhány napos késedelmet szenvedhet a BT-nek a szankciók szigorítására vonatkozó döntése. Az eredetileg keddre várt szavazást valószínűleg a jövő hétre halasztják többek között amiatt, hogy Oroszország állandó ENSZképviselője közölte: a kérdésben még nem kapta meg Moszkvából az utasításokat. A béketervet - mint ismeretes - teljes terjedelmében csak a boszniai horvátok és muzulmánok írták alá. Üres teherautókkal távozott egyébként kedden a szerb erők szorítása nyomán végnapjait élő Srebrenicából az ENSZ kocsioszlopa, mivel a város muzulmán vezetői újfent nem engedték meg a rászorultak kimenekítését. A kilenc teherautóból álló konvoj kedd reggel hiába érkezett meg a szerb ostromgyűrűbe zárt városba, Alija Izetbegovic bosnyák elnök előzetes hozzájárulása ellenére a legelesettebbek, főként asszonyok és gyerekek sem szállhattak fel a járművekre, hogy a tuzlai menekülttáborba szállítsák őket, miután a muzulmánok úgy vélekednek, hogy az ENSZ a menekültek elszállításával az etnikai tisztogatásban segédkezik. • Befejeződtek kedden a délelőtti órákban a szakértői egyeztetések arról az úgynevezett alávetési nyilatkozatról, amelyet Budapest és Pozsony közösen nyújtana be a hágai Nemzetközi Bírósághoz a bősi vízlépcsővita ügyében. Magyarország és Szlovákia szakértői szinten már meg is állapodott: szerdán Brüsszelben aláírják az alávetési nyilatkozatot. Minderről Hermán János külügyi szóvivő adott tájékoztatást kedden rögtönzött sajtókonferencia keretében. Hermán János kitért azokra a némileg ellentmondásos beszámolókra is, amelyek a Nyugat-európai Unió hétfői • Bősi vízlépcsővita Ma aláírják az alávetési nyilatkozatot Külügyi szóvivői tájékoztató döntését interpretálták dunai őrhajók kiküldéséről a KisJugoszlávia elleni embargó hatékonyabb ellenőrzése érdekében. A Külügyminisztérium szóvivője ismételten leszögezte: az őrhajók kiküldésének gondolata a Nyugat-európai Unió kebelén belül született. Az elgondolásról március 5-én tájékoztatták először hivatalosan Budapestet. A megbeszélések második fordulója után nyilvánosságra hozták a magyar álláspontot, amely szerint Budapest elvben kész az együttműködésre a Nyugat. európai Unió elképzeléseinek keretein belül, de a hivatalos magyar döntéshez szükséges az akció részleteinek pontos meghatározása. A Nyugat európai Unió külügyminiszterei hétfőn Luxemburgban hozták meg döntésüket. Az ülésen jelenlévő Martonyi államtitkár üdvözölte az elképzelést. Hangoztatta: Magyarország érdekelt az unióval való együttműködésben. Ugyanakkor részletesen megfogalmazta: Magyarország milyen feltételek mellett hajlandó az unió őrhajóit fogadni. Az elmondottakat összegezve a szóvivő megismételte: nem Magyarország kérésére döntött úgy a Nyugat-európai Unió, hogy őrhajókat szándékozik kiküldeni a Dunára. • A nyugati tapasztalatok elemzése az új fegyverrendszerek bonyolultságánál kezdődik, amely a NATO számára is a haditechnika látványos drágulásához, a saját fegyverbeszerzés csökkenéséhez vezetett. Ha a hatékonyság 1 százalékos emelése bizonyos szinten túl 30-50 százalékos költségtöbbletet jelent, eZ már elgondolkoztató. Ha a seregek a drágább fegyverből kevesebbet vásárolnak, ezek tovább drágulnak, hiszen egyfelől a kutatás és fejlesztés kiadásainak kevesebb késztermékből kell megtérülniök. másfelől a nagy gyárak nem képesek elérni az „optimális szériát". A bonyolultabb haditechnikai eszközök kidolgozása egyre hosszabb időt vesz igénybe, így ezek mind kevésbé rugalmasan tudnak alkalmazkodni az operatív követelményekhez: az „erkölcsi elavulás" olykor a kifejlesztés zárószakaszában befejezett tény. Az igényesebb kidolgozás pénzügyileg és más okokból is megnehezíti több „versengő változat" egyidejű kifejlesztését, ami további technikai kockázatot jelent. Bár a nyugati hadiipar váltig hangoztatja, hogy ezeket a tényezőket bőven ellensúlyozza a megnövekedett harci hatékonyság, vitán felül áll, hogy a bonyolultabb eszközök az esetek többségében kevésbé megbízhatóak - még akkor is, ha egyes összetevőik megbízhatóbbakká váltak -, kezelésük, karbantartásuk pótlólagos nehézségekkel jár. Ez azt jelenti, hogy több fegyver „aszalódik" a műhelyekben, és kevesebb van teljesen és azonnal harcra kész állapotban. (Riccioni amerikai repülőezredes szerint a harcra kész fegyverzet százalékos részaránya fordítottan arányos a bonyolultsági fokot jellemző együttható négyzetével.) Korszerűbb fegyvereknél természetesen bonyolultabb a műszaki kiszolgálás, amihez • Haditechnika A „minőség ellenforradalma"? Katonai és gazdasági reformok színtere Kelet-KözépEurópa. Az egykori VSZ-tagországok katonai sajtója Nyugat felé tekintget: milyen fegyverek várhatók és főként mennyiért. A haditechnikai csodamasinák mellett persze van érdeklődés a szerényebb fegyverek, a „keleti maradvány" iránt is, és tart a vita: mennyiség vagy minőség, hatékonyság és korszerűség, vagy gazdaságos, talán igénytelen egyszerűség? több idő mellett magasabb szakképzettségű személyzet is szükséges. Nyugaton is előfordul, hogy tartalék alkatrészekre vagy magára a karbantartásra kell vámi, sőt amerikai folyóiratokba beszivárogtak a „kannibalizmus" esetei, ami annyit jelent, hogy nem tartalékból, hanem működő eszközökből emelik ki ^javításhoz szükséges alkatrészeket. Ami a vita tárgyát gyakorta képező modem harci repülőgépeket illeti, kétszeres hangsebességre képes gépeknél szinte kihasználatlan a hangsebesség fölötti sebességtartomány, egyrészt az ugrásszerűen emelkedő üzemanyagfogyasztás, másrészt a nagyobb sebezhetőség miatt. Itt nemcsak a megnövekedett vörösöninneni kisugárzásról van szó, hanem a hangsebesség fölött csökkenő manőverezőképességről, amit a légvédelem hasznosít. A légierőnél elemezhető egyébként az úgynevezett emberi tényező szerepe a korszerűség, a bonyolultság függvényében. Nem véletlenül mondják a szakemberek, hogy többrendeltetésű repülőgépet könnyebb kialakítani, mint többrendeltetésű pilótát. A repülőszemélyzetet mindjobban zavarják az automatizált légtérellenőrző berendezések, a repülőgépfedélzeti önrávezetős rakéták, alacsony repülésnél a domborzati kijelzések, ami kiképzési gond és koncentrációs probléma is egyben. Keleten-Nyugaton egyetértenek abban, hogy ha a harcképesség gyenge láncszeme az ember, ezt a legtökéletesebb technika sem képes maradéktalanul ellensúlyozni. Kelet-Közép-Európa fegyverkezési-fegyverzetbeszerzési töprengése objektív szükségszerűség, akárcsak a haditechnika egyre bonyolultabbá válásának folyamata, és a döntések előtti kármegelőző körülnézés. Háromezer gyermek halt meg Szarajevóban A Szarajevó birtoklásáért folyó harcokban eddig mintegy háromezer gyermek vesztette életét - közölte kedden Genfben James Grant, az UNICEF ügyvezető igazgatója. Az ENSZ Gyermekalapja a boszniai háború kirobbanásának egyéves évfordulóján közleményt adott ki, amelyben felhívja a figyelmet: a bosnyák fővárosban élő gyermekek 51 százaléka látta, amint valakit megöltek. A felmérés szerint a gyermekek 40 százalékára rálőttek, és a kiskorúak 39 százaléka családjának legalább egy tagját elveszítette. A gyermekek közel fele válaszolt úgy, hogy lakásukat valaki más foglalta el, míg minden négy megkérdezett közül hárman mondták el, hogy otthonukat megtámadták vagy találat érte. A gyermekek 89 százaléka föld alatti óvóhelyeken él - sokan közülük már több mint fél éve. James Grant genfi sajtótájékoztatóján felszólította a horvátokat, a muzulmánokat és a boszniai szerbeket, hogy tegyék félre nézeteltéréseiket és vessenek véget a vérengzésnek. - Minden egyes nap, amely békekötés nélkül ér véget, egy újabb nap, amikor brutálisan megsértik a boszniai gyermekek jogait. • Chirac veje öngyilkos lett? Holtan találták hétfőn párizsi lakásában Philippe Habért újságíró-politológust, Párizs polgármestere, a választásokon győztes Tömörülés a Köztársaságért párt elnöke, Jacques Chirac vejét. Az első jelentések azt közölték, hogy öngyilkos lett, agyonlőtte magát, később azonban cáfolták ezt a hírt. Hivatalos rendőrségi közleményt egyelőre nem adtak ki, ugyanis a testen nem találtak külsérelmi nyomot, s a halál okát csak a boncolás után tudják pontosan megállapítani. • Letartóztatták a szupergyilkost Az olasz hatóságok kedden letartóztatták a szicíliai Cosa Nostra „szupergyilkosaként" ismert 23 éves Giuseppe Benvenutót. A bűnözőt Róma Fiumicino repülőterén sikerült elfogni. Benvenuto - aki a hatóságok szerint részt vett Rosario Livatino bíró és számos más személy meggyilkolásában - Kanadából érkezett vissza, ahol a szicíliai és a kanadai maffia közötti kapcsolatot „mélyítette el". • Berija áldozatai Lavrentyij Berija, a sztálini titkosrendőrség hajdani rettegett főnöke lakhelyétől pár méterre, árkot ásó munkások közös sírban nyugvó csontvázakra bukkantak a napokban. A helyszínre küldött szakértők szerint nem kétséges, hogy Berija áldozatainak földi maradványaira bukkantak. A hírhedt Berijának ugyanis szokása volt, hogy foglyokat rendelt magához és kihallgatta őket, de gyakran fiatal lányokat hozatott, hogy fajtalankodjék velük. Berija egykori lakhelye Moszkva központjában, ma a török nagykövetségnek ad otthont. Hol szorít a csizma? A Clinton-Jelcin-csúcstalálkozón az amerikai elnök által felajánlott 1.6 milliárd dolláros segély az alábbi célokra használható - s ezzel feltérképezhető Oroszország pillanatnyi gazdasági helyzete: * 194 millió dollár vissza nem térítendő élelmiszersegély * 700 millió dollár értékű kedvezményes élelmiszereladás * 30 millió dollár vissza nem térítendő gyógyszersegély * 48 millió dollár a demokrácia helyreállítására * 150 millió dollár a magánszektor támogatására * 6 millió dollár az orosz katonatisztek lakásgondjainak megoldására * 150 millió dolláros garancia egy olajipari beruházás megvalósítására * 82 millió dolláros export-import hitel gázipari berendezésekre * 215 millió dollár az orosz nukleáris fegyverzetek leszerelésére * 38 millió dollár az energiatermelés hatékonyságának növelésére, egyúttal a környezetszennyezés csökkentésére.