Délmagyarország, 1993. április (83. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-30 / 100. szám

PÉNTEK, 1993. ÁPR. 30. A VÁROS 7 Fotó: Schmidt Andrea • A vízidodzsem is vízumra vár Majális - Vidámpark nélkül Tavaly májusban született meg az az önkormányzati dön­tés, amelynek értelmében meg­pályáztatták, majd bérbe adták a szegedi Vidámparkot. Az eredményhirdetés októberben volt, aminek értelmében a Biliárd Casino Kft. kapta meg három évre az engedélyt. A ka­puk ugyan megnyílnak május elsején, de a sétán kívül nem sok öröme telik majd a közönségnek az időközben kitakarított parkban. Az okok­ról Sebők Ferenc ügyvezető igazgatót kérdeztük. - Kezdjük talán a három­éves bérlettel. Ennyi idő csak egy vándorbúcsúsnak elég, egy bécsi jellegű, gyermekekre koncentráló szórakoztató park kiépítéséhez - amit egyébként a bérleti szerződésben is írtunk - semmiképp. A csúszás oka, nem részletezve most az időhúzó politikai csatáro­zásokat, az, hogy későn kaptuk meg a területet. Október he­lyett március 15-én. Ekkorra szállították el az üzemképtelen, elavult és rozsdás játékokat. Negyvenöt napunk maradt má­jus elsejéig valami olyanra, amihez minimum fél év kelle­ne. Awia kisteherkocsink 740­szer fordult a szeméttelepek és a park között. Ötven ember dolgozik folyamatosan az első perctől fogva, régi alkalma­zottak, volt munkanélküliek. Bevezettük a gázt az épüle­tekbe, téliesftettük a dodzsem­pályát, berendeztünk egy exkluzív biliárdszalont... • Támadják is majd önöket a játékterem és a szalon miatt, itt óriáskereket, hul­lámvasutat szeretnének lát­ni a szülők. - Lesz minden, még vízido­dzsem is, ebben a pillanatban 17 megrakott kamion tart Olaszországból Szeged felé. Tizenhárom a horvát-szlovén határon vesztegel nemzeti ün­nep miatt, négy Barcsnál álldo­gál, útvonalengedélyre várva. • Ezek már semmiképpen nem értek volna ide. - Ha időben tudunk kezde­ni, ma már foroghatna itt min­den, a biliárd pedig csak a hab lenne a tortán. Egyébként van más probléma is, 100 kilowat­tal kell gazdálkodni, miközben egyetlen óriáskerék ötvenet fo­gyaszt. Régen a kizárólag me­chanikus működtetésű zsákba­macska mellett ez is elegendő volt, ma már nem. Egy trafó­ház 3 millióba kerül, de ha nem lakhatjuk le, akkor na­gyon meg kell gondolni egy ilyen beruházást. Mindenkép­pen érdekünk a hosszabb idő­tartamú bérleti szerződés. K. A. • „íme, az egyház kincsei!" Diakónusszentelés a Dómban Még a katolikus vallását gyakorló hívő számára is szo­katlan szó: diakónus. Eredete görög, és szolgát jelent. Nem azonban az emberségében megalázott rabszolgaságot, ha­nem a segítő szeretet szolgáját. Az Újszövetségi Szentírás egyik könyve, az Apostolok Cselekedeteiben olvassuk, a 6. fejezetben, hogy a hívek szá­mának szaporodásával, az apostolok kiválasztottak „hét jó hírben álló, Lélekkel eltelt bölcs férfit*. (3. vers) Ezeket bízták meg a szeretetszolgálat irányításával, azért, hogy ők, az apostolok el ne hanyagolják az igehirdetést. Ezeket kézföl­tétellel rendelték erre a szolgá­latra. Ők voltak az első diakó­nusok. így az ősegyház gyakorlata után az ókorban egyre körvo­nalazódtak a diakónusok szol­gálatának feladatai: szolgálnia kellett a szentmisénél, felol­vasni az evangéliumot, és el­vinni az oltáriszentséget a tá­vollévőknek (pl. börtönben lé­vőknek), betegeknek. Ők ke­zelték az egyház „vagyonát", amit a szegények között osz­tottak ki. Igen tanulságos ebből a szempontból Szent Lőrinc diakónus esete, akit II. Sixtus pápával együtt fogtak el szent­mise közben, a föld alatti katakombában. A pápa magára vállalta a halálos ítéletet ér­demlő „összeesküvés" vádját, hogy mentse híveit. így diakó­nusát, Lőrincet sem ítélték ha­lálra, hanem az volt Valerius császár ítélete: gyűjtse össze az egyház kincseit. Ő három na­pot kért, bejárta Rómát, össze­gyűjtötte a szegényeket, akiket az egyház segélyezett, és a csá­szár elé vitte: „íme, az egyház kincsei!" - mondta. A császár dühében tüzes rostélyon süt­tette meg. Ma a diakonátus az egyházi rend első fokozata, hasonló feladatokkal, és egy év múlva kérheti a pappá szentelését a jelölt. Ugyanakkor a II. Va­tikáni Zsinat bevezette az úgy­nevezett állandó diakónusok intézményét, akik csak ebben a funkcióban maradnak, nem lesznek papok, csak a hithir­detés, a liturgia és a sze­retetszolgálat területén mű­ködnek. Hazánkban is vannak már ilyenek, és számuk emel­kedik. Ábrahám István plébános Szombaton, május l-jén délelőtt 10 órakor diakónusszentelés lesz a Dómban. • Emlékmise Vaszy Viktorért Május 2-án, vasárnap a Rókusi templomban 11 órakor emlék­misét tartanak Vaszy Viktorért. A szegedi zenei élet kitűnősége 90 éve született; az áldott emlékű zenepedagógus, zenetudós és gyakorló zenész tiszteletére a Szegedi Zenebarátok Kórusa mű­sorát hallhatják az érdeklődők. • Bemutatkozik a választott lelkész Az újszegedi református egyházközség Sipos Ete Zoltán sze­mélyében új lelkipásztort választott, aki május 2-án, vasárnap 9 órakor az istentisztelet keretében igét hirdet. • Pertti Torstila, Finnország magyarországi és horvátországi nagykövete két napos láto­gatáson ismerkedik Szegeddel. A diplomata 1992 óta képviseli hazáját Budapesten. A 80-as évek elején a párizsi finn nagykövetségen tanácsos­ként dolgozott, majd Helsin­kiben a külügyminisztérium leszerelési és biztonságpolitikai - EBEÉ osztályát vezette. A bécsi EBEÉ-tárgyalásokon ­1989-tól 1992-ig - a finn delegá­ciót vezette, majd az 1992-es, Helsinkiben megtartott utótalál­kozón és az EBEÉ azevi csúcs­értekezletén helyettes vezetője volt a finn küldöttségnek. Tegnap a József Attila Tu­A finn nagykővel Szegeden dományegyetem Finnugor Tan­székén dr. Mikola Tibor tan­székvezető egyetemi tanár tá­jékoztatta a finn nyelv és irodalom oktatásáról, majd dr. Csirik János rektor mutatta be a tudományegyetemet. A nagy­követ az egyetemek Dugpnics téri központi épületében előadást tartott „A 75 éve független Finnország" címmel. Találkozott a városban működő finn-magyar baráti körök és klubok képvise­lőivel is. • Majális minden mennyiségben Az ünnep programjaiból Szegeden a Magyar Szak­szervezetek Országos Szövet­ségének megyei képviselete szombaton 8 óra 30 perckor helyez koszorút a Munkás­otthon falára (Hétvezér utca 7/9.), majd Juhász Gyula: A Munkásotthon homlokára című versét Fekete Gizi, a Szegedi Nemzeti Színház Jászai-díjas színművésznője mondja el. A MÁV Fúvószenekar 9 órától menetzenéjét játszik a Szé­chenyi tér, Kárász utca útvo­nalon a Dugonics térig. Az MSZOSZ május l-jei nagygyű­lése a téren, 10 órakor Rácz Ti­bor, a Szegedi Nemzeti Szín­ház művészének szavalatával kezdődik. Az ünnepi szónok: Tóth József, az MSZOSZ Csongrád megyei képviseleté­nek vezetője. Á szónoklat után Dinnyés József gitáros-énekes és a Szeged Néptáncegyüttes szórakoztatja az ünneplőket. Az MSZOSZ rendezvényéhez csatlakoztak: a megyei ágazati és szakmai szakszervezetek, a Magyar Szocialista Párt, a Munkanélküliek és Álláskere­sők Egyesülete, a Munkáspárt, a Szociáldemokrata Néppárt, illetve az ÉFÉDOSZ Csongrád Megyei Nyugdíjas Szakszerve­zete. Gyalogtúra a Széchenyi té­ren. A népegészségügyi és tisztiorvosi szolgálat holnap, szombaton a Széchenyi téren szeretettel várja azokat a vá­roslakókat, akik a munka ün­nepén nemcsak az újszegedi sátrak kínálatára, hanem edzettségi állapotukra is kíván­csiak. Délelőtt 10 és 11 óra kö­zött lehet benevezni idősnek, fiatalnak arra a két kilomé­ternyi sétára, melynek alapján - tesztlap segítségével - ki-ki meggyőződhet szervezete ter­helésbíró képességéről. A pul­zust, vérnyomást is mérő egészségügyiek apró aján­dékokon kívül életmódbeli jó­tanácsokkal is ellátják a majá­lisozókat. Akinek kedve támad a rendszeres mozgásra, sport­Viharos történetű, mégis ünnep maradt május 1-je, a munka, a szolidaritási ünnepe. cikkeket is vásárolhat a hely­színen. Az újszegedi Ligetben, a fő sétányon felállított sátrába vár­ja az érdeklődőket a Mun­kástanácsok Csongrád Megyei Szövetsége, hogy minden ak­tuális közéleti kérdésükre vá­laszt adhason. Az Életet az éveknek klubok vezetősége 8 óra 45 perckor, a közös program kez­detekor, a Széchenyi téri villa­mosmegállóban várja a nyug­díjasokat. Dorozsmán a Kóborló ven­déglő előtt, 8 órától a Tűzoltó zenekar ad térzenét. Délelőtt judó és karate bemutató lesz, majd a helyi citera zenekar, az Alkony Népdalkórus lép fel. A gyermek divatbemutató 14 óra­kor kezdődik, amit a Hóvirág gyermektánccsoport, s a Fla­menco táncstúdió fellépése kö­vet. A majálist a dorozsmaiak bálja zárja. Sándorfalván, reggel 6 óra­kor zenés ébresztővel kezdődik a május l-jei majális. A sport­pályán egész napos műsor lesz: labdarúgótorna, dzsesszbalett, gyermek- és sporttalálkozó, ezután nosztalgia bál a Gló­busz sörözőben, majd diszkó­est a Fecskefészek klubban. Pusztaszeren, a szobor­parknál (a Hétvezér emlékmű melletti területen) majálist szervez az önkormányzat. A kismotor gyorsasági és ügyességi versenyre 9 órától, a helyszínen lehet nevezni, a verseny 11 órakor kezdődik. A délutáni órákban body bulding és karate bemutató lesz, majd 17 órakor Pakucza József erő­művész, a „mai Toldi Miklós" mutatkozik be. A majálist esti­éjszakai diszkó zárja. • Az 1991. évi XXV-ös törvény az állam által az állam­polgári tulajdonban igazságta­lanul okozott károk részleges kárpótlásáról szól. A jelenleg hatályban lévő önkormányzati rendelet (február l-jétől alkal­mazzuk) szerint „a kárpótlási jegyek fizetőeszközként névér­tékben használhatók fel az állami tulajdonú, illetve az 1991. évi XXV-ös törvény ki­hirdetése után az állam tulajdonából az önkormányzat tulajdonába ingyenesen kerülő lakás értékesítése során az 1991. július 1 l-e után megkö­tött adásvételi szerződések esetében ". • Elemezzük az 1991. jú­lius 1 l-e előtti és utáni álla­potokat... - Az 1991. július 1 l-e előtt kötött adásvételi szerződések vételár hátralékának kiegyen­lítésére a kárpótlási jegyek a fizetés időpontjában érvényes tőzsdei áron használhatók fel. A 91/25-ös törvény rendel­kezése: az 1991. július 11 -ét követően kell névértékben elfogadni a kárpótlási jegyeket - az önkormányzatoknak törvény adta lehetőségük van az 1991. július 11-ét megelőző helyzet eltérő szabályozására. A nagyapa Hogyan vegyink bérlakást? Polgártársaink „szoros" jogkövető magatartást tanú­sítanak a rendszerváltozás körülményei között. Hétfőn a szegedi városi tévé adásában Tühegyi József alpolgár­mester és dr. Siket Judit önkormányzati irodavezető a kárpótlási jegyek felhasználásáról beszélt - az ott el­hangzottak kapcsán több telefonhívás a Sepsev Tamás államtitkár állampolgári fórumokon elhangzott kije­lentései (az önkormányzati lakások kárpótlási jeggyel meg­vásárolhatók, a kamatot beszámítják) és az említett tévé­műsorban elhangzottak közötti vélt ellentmondásokra hívta fel szerkesztőségünk figyelmét. Dr. Siket Judité a Ez nem ütközik a törvénnyel, s a köztársasági megbízott nem élt törvényességi észrevé­telezéssel. Tehát a kamat be­számítási módja a követke­zőképpen alakul: az 1991. július 1 l-e előtti helyzetben a tőzsdei ár a mérvadó, utána vi­szont az Országos Kárren­dezési Hivatal által megálla­pított névértéken számolunk. Ez minden esetben meghaladja a 100 százalékot, s beleszá­mítódik a kamat is. (A megyei kárrendezési hivatal megbízott vezetője, dr. Benkő Zsuzsanna tegnapi tájékoztatása szerint a kamat értéke 30,5%; ezek szerint az 1000 forint értékű kárpótlási jegy 1305, az 5000 értékű 6525, a 10 000 értékű 13 050 forintot „ér".) • Milyen lényeges tud­nivalókkal egészíthetjük ki az eddig elhangzottakat? - Bent lakó bérlő a kárpót­lási jegyek felhasználására akkor is jogosult, ha az adás­vételi szerződésben haszonél­vezeti jog kikötésével hozzá­tartozó részére vásárol önkor­mányzati lakást, vagy pedig az adásvételi szerződésben fél­ként azért nem szerepel, mert a vételi jogát az arra jogosultak javára átadja. Kívülálló vevő az értékesítésre kijelölt önkor­mányzati tulajdonban lévő la­kás megvásárlása esetén név­értékben felhasználhatja saját jogon kapott kárpótlási jegyét. Ugyancsak névértékben fel­használhatja az adásvételi szer­ződésben nem szereplő házas­társa, illetve egyenesági roko­na nevére kiállított kárpótlási jegyet. (Egy konkrét eset: a 92 éves nagyapa nevére szóló kár­pótlási jegyet az önkormány­zati tulajdonú lakásban lakó unoka felhasználhatja vásár­lásra.) Pataki Sándor VARJUK ONT

Next

/
Oldalképek
Tartalom