Délmagyarország, 1993. április (83. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-28 / 98. szám

II. GAZDASÁGI MELLÉKLET SZERDA, 1993. APR. 28. Import farmerméretben Kitüntetett olajmagprés Az ügyes kereskedő megnézi, mi nincs a piacon. Azután fel­kutatja, hol lehet a szóban forgó hiánycikket olcsón beszerezni. A fél éve alakult szegedi Moulin Kft. éppen ezért az „ötletért" kapta meg nemrég a Made in Hungary - Expo '93 nemzetközi inno­vációs vásár Felkfnálom-díját Szombathelyen. A román-magyar vegyesvállalat vezetői rájöttek, hogy a ter­melőszövetkezetek helyén alakuló farmergazdaságok Magyaror­szágon nemigen tudják beszerezni a saját méretüknek - termelési kapacitásuknak, tőkeerejüknek - megfelelő gépeket. Romániá­ban viszont van két olyan gyár, az egyik osztrák, a másik olasz vegyesvállalat, ahonnan viszonylag alacsony áron beszerezhetők a farmerméretű gépek, biztos alkatrész-utánpótlással. Az egyik Temesvárról behozott termék egy olyan búzamalom, amely óránként 4-5(X) kilogramm termék őrlésére képes. A másik egy olajmagprés gépsor - ezért kapták a szegediek a vásári dijat. A magtisztítóból, hántolóból, présből, ülepítőből és olajtisztítóból álló berendezés mindenféle olajos mag préselésére alkalmas. A kft. által behozott termékek iránt kistermelők és a kistelepülési önkormányzatok érdeklődnek. Előnyös ugyanis, hogy a gazdák a kisgépek segítségével nemcsak termelnek, hanem feldolgoz­hatnak és értékesíthetnek is. Mivel úgy tűnik, nagy az igény a megfizethető árú, gyorsan megtérülő kisgépekre, a cég következő lépésként darálógépek behozatalát tervezi. K. G. Nemcsak az a dolgunk... a FORD Capitolnál ...hogy autókat adjunk el" ­hirdeti a FORD reklámtáblája világszerte. Európában például már 1908 óta, hogy megnyílt a FORD első forgalmazási iro­dája. Napjainkban már 23 gyárból futnak ki gépkocsik az öreg kontinensen, és az autó­értékesítést kereskedelmi el­osztók és helyi forgalmazók több mint száz fiókvállalata intézi, támogatja. A FORD-szisztéma a deale­rek, hivatalos márkakereske­dők hálózatán alapul. A kizá­rólagos márkaképviseletek ­mint amilyen Szegeden és Csongrád megyében a Capitol Kft., - teljes „kis FORD egysé­get" alkotnak, számos joggal fölhatalmazva. Ők képviselik a világkonszernet: az autóel­adást, szervizszolgáltatást, al­katrész-ellátást vagy a garan­ciális problémák kezelését mind az ő képviseletükre há­rította át a gyár - nem véletlen, hogy több száz oldalas szerző­dés rögzíti a kölcsönös jogokat és kötelezettségeket. A hivatalos márkakeres­kedők hálózatát egészítik ki, abba épülnek bele, a márka­szervizek, illetve a Ford alkat­részkereskedések. Ezek a Ford céggel több-kevesebb megkö­tést tartalmazó szerződéses vi­szonyban vannak, őket már nem ellenőrzi a gyár olyany­nyira, mint hivatalos képvise­lőit. Javítanak Ford-kocsikat, árulnak hivatalos vagy (ol­csóbb) utángyártott alkatré­szeket... Persze Fordokat ilyen szalonokban is lehet éppen vá­sárolni, ám jellemzőjük, hogy gyakorta más gépkocsimár­kákat is képviselnek, árusíta­nak. A hivatalos FORD márka­kereskedő ez utóbbit soha nem teheti meg, hiszen ezért kizá­rólagos, garantált és olcsóbb. FORD Autószalon és Szerviz Szeged, Dorozsmai út 12. Tel: 62/314-178 Nyitva: hétköznap este 18, szombat, vasárnap 15 óráig PX-4 Többfunkciós mini központ SZOLGÁLTATÁSAI: • A berendezéshez egy postai fővonal csatlakoztatható • A négy mellékállomás mind tárcsás, mind DTMF­készülőkeket használhat, fővonaltól függően • Hívásátadás • Háromféle hívót azonosító csengetés • Belső beszélgetés • Beválasztás • Tartás n Tartás alatti zene • Híváskorlátozás • Kaputelefonról érkező csengetés engedélyezése/tiltása • Csengetés engedélyezése/tiltása mellékenként fi Telefaxcsatlakoztatási lehetőség • MODEM/számítógép csatlakoztatási lehetőség • A kaputelefon 5. mellék • Elektromos zár - zárnyitás telefonkészülékről KIZÁRÓLAGOS FORGALMAZÓ: 1NSON Külkereskedelmi Kft., | ^ mmmmgwmm Budapest XIII., Visegrádi út 9. INSON Tel: 132-1787. 112-1293. Tel./fax: 111-0658. KERESSE SZEGEDI VISZONTELADÓNKAT: PR0C0NTR0I 6720 Szeged, Széchenyi tér 8. Tel.: 62/472-372. Fax: 62/314-477. SZAKISMERET, MINŐSÉG SZOLGÁLTATÁS ÖNÉRT! SunMoonStar Sajnálom a bankókat Az MNB az idén új forgal­mi éremsort bocsátott ki, az előbbiek forgalomban mara­dása mellett. Az új éremképek megjelenése nekem nem külö­nösebbek, sőt az új egy forin­tos területileg kisebb a régi 10 filléresnél. (Vajon ez egyben értékítélet, vásárlóerő- kifeje­zés is?) Ezek az új pénzek réz-nik­kel-cink ötvözetek, de a jegy­bank azt állítja, hogy a 200 forintos ezüstöt is tartalmaz, 500 ezrelékben. Ha így van, 12 grammos súlya jelentős, s ha máshonnan nem, a receszámról is megállapítható, hívő ember­ként elfogadva a Bod/Tarafás, Bódy, Hárshegyi és Czirják aláírásokat. Szegény Bognár György tervezhetett volna szebb pénzt is. Szóval itt állunk, és én saj­nálom a bankókat, a papírpén­zeket, amelyek 275 évet is meghaladóan gazdagítják a polgár bukszáját. Egy angol úr, Law akciójának hatása a ban­kó. A közvélemény sokáig mélységesen idegenkedett a papírpénztől. Olyannyira, hogy Franciaországban az államnak még a 18. században, az ipari forradalom hajnalán sem volt meg az a lehetősége - ami pl. Angliának -, hogy a forgalom­ban lévő fizetési eszközök tömegét a valóban szükséges Mátyás király és a címer. Méltóságteljes. mennyiségű papírpénz kibo­csátásával növelje. Nézem a Kossuth-bankókat. Papírból készült: a harminc­pengő krajcár, az egy-, a két-, az ötforintos, de bizony a száz­forintos is, Kossuth Lajos pénzügyminiszter aláírásával. Ezeket a bankókat a hódmező­vásárhelyi eredetű Wodiáner nyomdász nyomta. A Szemere­kormány 1849 májusától már nem nyomott bankót, Duschek Ferenc pénzügyminiszternek kisebb gondja is nagyobb volt ennél. Viszont Kossuth mér­nök-titkára, László Károly (Kecskemét 1815-Bátya 1893) nagy gondot fordított - ameny­nyire tehette - a bankók érték­állóságára. A további magyar bankók is szépek, karakterisztikusak, az 1920. évi ötvenfilléres is pa­pírból készült. A 100 pengős mindkét oldalán: Mátyás ki­rállyal és a címerrel, hátoldalán a királyi várral, méltóságteljes. A második világháború be­fejeződését követő hatalmas inflációt az új. az aranyforint zárta le, 1946. augusztus l-jén. Ekkor I kg színarany egyenlő volt 13 ezer 176,97 forinttal. Ez egyben azt is jelentette, hogy egy forint 0,076 gramm sárga nemesfémmel volt egyen­értékű. Akkor 1 dollárért 11,70 forintot kellett adni. Nézegetem a papírból ké­szült 10 és 20 forintosainkat. Ezek 1947-ból valók. Az elő­oldalon Petőfi Sándor, a hátol­dalon Jankó János folyóparti jelenetének nyomata. A 20 forintos ennél is jobban tetszik nekem. Előoldalán a nagy parasztvezér, Dózsa György. A hátoldalon felhős háttérben ki­terjesztett karú, térdelő fér­fialak látható. A modell Hege­dús István öttusázó, aki megje­lenésénél fogva a nők bálványa volt. Egyik alkalommal az uszodában egy későbbi szí­nésznőnk megkörnyékezte, megkérdezte tóle, hogy lehet belőle úszó? A hölgy úszott egy uszodahosszat, mire Hege­dűs azt válaszolta, hogy nem, „de azért megvárom az elő­csarnokban". Hegedűs nem volt egy gigoló, de benne élt a főváros életében, talán azért is, mert érezte, hogy 32 éves ko­rában meghal. Nem volt ő sem forradalmár, sem ellenforradal­már, de 1956-ban baráti társa­ságban hazafelé menet egy el­tévedt golyó oltotta ki életét. A figurarajzot Füle Mihály készí­tette, stilizáltán. Az átlagbér 1950-ben 683 (1980-ban: 4014) Ft, és egy kg húst 16 forintért (1980-ban 60) mért a hentes. 1959-ben az Alföldi (ma Szeged) étterem­ben első osztályú ebédet, ét­lapról 14 forintért szolgáltak fel. A szállásdíj sem tett ki ugyanekkor többet 33 forint­nál, a Hungáriában. De az új forinttal a nagy ter­vek nem valósultak meg, hiszen a beszolgáltatási és a jegyrendszer csak 1951 végén szűnt meg. És hova lett az Anjouk alatti aranyforint, vagy a Monarchia ezüstforintja? Elrepült az aranytyúkkal, tojásával együtt? Bátyai Jenő A hitelnyelv nem kamatozik Falusi vállalkozók tanulópénze Beszélgetésünkből az derült ki, hogy a vállalkozás feltételei sajnos még igen ellentmon­dásosak. sok a bizonytalanság, a nehézség. Különösen rosszak a mezőgazdasági vállalkozások feltételei, az erre szánt köz­ponti hitelek valahogy nem érnek le a termelőkhöz. Pedig a legtöbb gazdálkodni kezdő­nek nagyon kellenének, pél­dául az agyonműtrágyázott föl­dek feljavítására, öntözésre, vagy jószágnevelésre. A spe­ciális nyelvezetű hitelkérelmek kitöltésével sem boldogulnak azonban önállóan, hozzá szak­ember segítsége kell ( s azt pénzért kaphatja). Az induló vállalkozónak a hitelkérelem­hez például bevételt kellene kalkulálnia - de a jelenlegi felvásárlsási és egyéb bizony­talanságok mellett nem tud­(hat). A hitel kamatait sem tudja kitermelni - mert a tá­Iparosok, vállalkozók napja, találkozója lesz csütörtökön az önkormányzat képviselőivel Sándorfalván, ahol a vállalkozók igen sokan vannak. A hétezer lakosú nagyközségben az egyéni vállalkozók száma 494. Ipari jellegű tevékenységet folytat 315 fő, kereskedelmit 179. Hogy milyen körülmények között, hogyan, arról a minap - a találkozó felvezetéseként - Vas Gézáné alpolgármesterrel beszélgettünk, akinek a helyzetről átfogó tapasztalatai vannak, lévén „civilben" egy vállalkozói tanácsadó iroda munkatársa Szegeden. mogatást pl. nem a termelő, hanem a felvásárló kapja. A vállalkozásba kezdőkel nem tájékoztatják megfelelően - s ez aztán sok tanulópénzbe kerül. Nincs például egy olyan összefoglaló kiadvány, ami tartalmazná a tudnivalókat. Az adóztatással kapcsolataos tan­folyamok helyett (mellett) cél­szerű lenne, ha a polgármesteri hivatalok is „képeznék", el­igazítanák a vállalkozókat. Az önkormányzatok segítsége ta­lán megvalósítható lenne, ha belső átcsoportosítással megte­remtenék, hogy egy-két mun­katársuk speciálisan a vállal­kozásfejlesztéssel foglalkozzon. Amibe beleférhetne akár az is, hogy segítenek kiközvetíteni beműveletlen földterületeket, idénymunkákat (pl. idősek földjeinek, zártkertjeinek mű­velését). Kapcsolódhatna ez a lakossági szociális ellátáshoz is. És elősegíthetné a helyi foglalkoztatást. Amire égetően nagy szük­ség van, egyre több Sándor­falván is a munkanélküli (már­cius végén 541-et jegyeztek). A mostani vállalkozások nem olyanok, hogy a faluban több embernek munkát adjanak. (Sőt, veszteséges jónéhány, s eladósodva a befuccsolás fe­nyegeti.) Az ipari szolgálta­tások terén telítettség tapasz­talható, a kereskedelmieknél szakképzetlenség. A munka nélkül maradottaknak válta­niuk kellene, másba fogni,mint amit eddig csináltak. Csakhogy a vállalkozóvá váláshoz a szándék mellett kellene pénz is, szakismeret is - ezeket a falusi emberek egyedül nemigen tudják felmutatni. S talán nem is kellene elvárni tőlük, hogy jelzállog vállalásával kezd­jenek újba, hogy könyvelővé képezzék ki magukat, meg adószakértővé... Míg a központilag, államilag beigért segítség valóban megérkezik a falvakba, addig helyben kel­lene megpróbálkozni hatható­sabb támogatással. Nagy szük­ség lenne rá! Szabó Magdolna 0 1 1 1 I 1 1 I I i 1 1 I I IBIBIB1BMBMB1BIBIBIBJ1MBJ0B1BIBIB1B1BIBIB1B1BJBIBMB1 0 0 TISZTELT VÁLLALKOZÓK, GAZDÁLKODÓK! A SZETIKETT KFT. ez évben megkezdte ÉTKEZÉSI JEGYEINEK FORGALMAZÁSÁT, amely a munkavállalóknak adható természetbeni juttatás. 1000 Ft/fő/hó értékben személyijövedelemadó­mentes. Szeged 36 vendéglátó egységében váltható be, így ez a legnagyobb szervezett rendszer, és ez még bővülhet. Már több mint 100 cég veszi igénybe szolgáltatásainkat, tartozzon Ön is közéjük! Az értékesítés helye a Szeged étterem gazdasági irodája (a Fekete sas u. felől) munkanapokon 8-15 óráig, érdeklődni a 311-859-es telefonon lehet. TEVÉKENYSÉGÜNKET AZ APEH POZITÍV ÁLLÁSFOGALALÁSÁNAK BIRTOKÁBAN VÉGEZZÜK! jaaaaaaaaaaaBiaaaaaaaiiaaaBiBiBiBiBiBiBi I 1 1 1 I I I l 1 I n 1 s 0 IDEÁLIS CSALAD, IDEÁLIS KÖRNYEZET, IDEÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ! Még fővonal nélkül is!

Next

/
Oldalképek
Tartalom