Délmagyarország, 1993. április (83. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-23 / 94. szám

8 KÜLPOLITIKA DÉLMAGYARORSZÁG PÉNTEK, 1993. ÁPR. 23. X LEVÉLCÍMÜNK: DÉLMAGVARORSZÁG SZERKESZTŐSÉGE, SZEGED, SAJTÓHÁZ, PK.: 153.6740. TELEFON: 481-460 Hányszor csenget a díjbeszedő? A jelképekről A Délmagyarországban április 3-án megjelent A díjbeszedő (csak) egyszer csenget című tárca olyan érzékeny pontjára tapintott a Démász Rt. és a fogyasztók közötti kapcsolatra, amelyet a szerkesztőség jóvoltából- mindenképpen érdemes alaposabban szemügyre vennünk. A probléma felfogásában, a következtetés levonásában nincs köztünk nézeteltérés: a hibáért elnézést kérünk. S a tisztesség úgy kívánja, hogy mi is a nyilvánosság előtt közöljük, milyen helyreigazító intézkedést tettünk. Díjbeszedőnk rögtön jelezte a névelírást az ügyben érintett, szegedi üzletigazgatóságunkon. A névkorrekciót ugyancsak rövid időn belül elvégeztük, reméljük, hogy fogyasztónk április havi OTP-elszámolása során a villanyszámláját kifogástalannak találja. Szívesen értesítettük volna tiszteli fogyasztónkat levélben vagy telefonon is intézkedésünkről, ha nevének és címének pontos feltüntetésével rögtön akkor értesíti üzletigazgatóságunkat, amikor a pontatlanságról tudomást szerzett. Helyesbítésünk még gyorsabb lett volna. Hogy a lap egy, már korrigált hibát, mint jelenséget utólag mégis közzétett, nem bánjuk, mert társaságunk és a tisztelt fogyasztók közötti korrekt kapcsolatot fontosnak tartjuk. Tartalmasabbá tétele, javítása eltökélt szándékunk. Ennek érdekében most, a számlázási tevékenységünket jellemző közérdekű információkat szeretnénk megosztani az olvasókkal. Köztudottan nemrégiben tértünk át a havi számlázási rendszerre. Azt viszont már bizonyára kevesen tudják, hogy társaságunk havonta több mint 700 ezer (!) számlát készít, miközben a tarifarendszer is bonnyolultabb lett, a több mint húszéves számlázási rendszerünk pedig ezt a dinamikus változást egyre nehezebben tudja Szeged városát illették már számtalan jelzővel. Ezek közül most csak egyre szeretnék emlékeztetni és ez a „szobrok városa", Most készül Tóth Attila művészettörténész gondos gyűjtése nyomán szobraink katalógusa. ami méltán támasztja alá a fenti jelzó jogosultságát. Itt most csak azokra a szobrokra és egyéb emlékeztető dolgokra szeretnék utalni, amelyek arról tanúskodnak, hogy a város - leszámítva a „múltat eltörölni" akaró korszakot mindig megbecsülte a történelmét gazdagító személyek és események emlékét. Az Árpádkortól az Anjoukon, Hunyadiakon keresztül mindenre emlékeztetnek, csak Mária Teréziát, I. Ferenc Józsefet és Horthy Miklóst detronizálták a történelmi szemlélet iránt nem fogékony elemek. Hát igen, a harag rossz tanácsadó, és ezt ma is érdemes megszívlelnünk. De térjünk vissza a bevezető mondatra, amiért ez a pár sor követni. Tovább nehezíti a dolgunkat, munkatársainkra többletterhet ró, hogy a fizetési nehézségekkel küszködő fogyasztóinkat többször is fel kell keresnünk. Mindezek szolgáltatásunk színvonalának emelésétől vonnak el erőt. Gondoljuk csak el, e rendkívüli megterhelés mellett 600 ember összehangolt, hibátlan munkája eredményezhet 700 ezer kifogástalan számlát! Elvileg szinte lehetetlen, de természetes, hogy a tökéletes számlázás igényéről mi magunk sem mondunk le. Sőt! Olyan üzletpolitikai lépésekre szántuk el magunkat, amelyeknek egészen biztosan a tisztelt fogyasztóink látják hasznát. Egész működési területünkön szervezetfejlesztést hajtottunk végre: újonnan létrehozott egységeink, a kereskedelmi osztályok csak és kizárólag fogyasztóink szolgálatára hivatottak. S hogy mi lesz az elavult számlázási rendszerünkkel? Korszerűsítése sürgető. Már ebben az esztendőben megkezdjük az előkészületeket egy modernebb számlázási rendszer bevezetéséhez. Számításaink szerint másfél év múltán fejeződik be ez a modernizáció. Végeredményének a hibás számlák ugrásszerű csökkenését reméljük. Tisztában vagyunk azzal, hogy számlakészítési gondjaink tisztelt fogyasztóink érdeklődési körén kfvül esik. Ezzel együtt, meghirdetett nyitottságunk jegyében kívántuk e tevékenységünk során előforduló hibák okaira bepillantást adni. Természetesen mindent elkövetünk annak érdekében, hogy tisztelt fogyasztóink egyre kevesebb problémát érzékeljenek ebben, a részvénytársaságunkat próbára tevő időszakban is. Fogyasztóink türelmét, megértését előre is megköszönjük. Démász Rt. megszületett. Szeged egyik fontos, az idén 265 éves eseményére emlékezve kényszerítve érzem magam arra. hogy gondolataimat másokkal is megosszam. 1728-ban, július 22-én szenvedett máglyahalált Szeged város volt bírája, a 82 éves Rózsa Dániel több társával egyetemben a híres szegedi boszorkányper fővádlottjaként. A periratok ma is láthatók és olvashatók a levéltárban. Nagyon tanulságos olvasmány! Erre az eseményre ma egy közismert nóta, egy „Boszorkánysziget utca", egy „Boszorkánykonyha" bisztró és egy „Boszorkánysziget" földrajzi név emlékeztet. Azt hiszem. Szeged méltán állíthatna egy korhű szobrot vagy más emléket ennek a város történetéhez tartozó nem mindennapi eseménynek. I.akner Károly Megmondom őszintén, nem is állítok igazat, amikor közlöm, hogy kissé megdöbbenve és érthetetlenséggel figyelem az úgynevezett önkényuralmi jelképekről folyó vitát. Számomra mély kiábrándultságokat okozott, hogy még a Parlament is ilyen témák vitatásával, megtárgyalásával múlatja a drága időt. Először is, a barnát, a vöröset, az ötágú csillagot, a horogkeresztet nem a hivatkozott, hétpróbás kalandorok találták ki. Ők, csak jellemüknek és emberiségellenes szemléletüknek megfelelően kisajátították a színeket és jelképeket. Talán éppen azért, hogy leplezzék gaztetteiket és még pusztulásuk után is értelmetlen vitákra ingereljenek. Természetes, hogy emberekben bizonyos dolgok reflexszerűen megrögződnek, de a Ki szemetel? Lapunk április 16-i számának 20. oldalán képes tudósítás jelent meg a Tisza Lajos körút 36-38. számú ház szemetes kaSzeretnék egy pár sorral hozzászólni a gyógyfürdő ellátáshoz, a Délmagyarországban megjelent levélváltáshoz. Egyetértek Kalocsai Katalin cikkének utolsó gondolatával, melyben leszögezi, a betegeknek semmi hasznuk nem származik az újságban többször megjelent levelekből, és azon vitákból, hogy ki mondta, mit mondott. Az a tény, hogy egy Szeged nagyságú város csak olyan lehetőségeket tudjon biztosítani polgárainak, mint az Annakúti fürdő zsúfoltsága, úszásra alkalmatlansága - ez boszszantó. Közismert, hogy az izületi fájdalmakkal küszködő beteg számára már maga az úszás akár gyógyvízben, akár nem igen gyógyító hatású. Sok, mozgásban korlátozott embernek van, illetve lenne szüksége rendszeresen olyan mozgásra, ami az egész testet megmozgatja, anélkül, hogy nagyon megerőltető lenne, és ezt csak az úszással lehet elérni. Ez olyan szükséglet az ilyen btegségben szenvedő embernek ahhoz, hogy nap mint nap dolgozni, járni vagy egyáltalán mozogni tudjon, mint más embernek a gyógyszer, amihez a társadalombiztosítás támogatást ad. A Szegedi Vízművek és Fürdók Vállalat újszegedi egysége nincs kihasználva, a szegedi fürdő pedig alkalmatlan arra, hogy az egész várost kiszolgálja. Bálint Lászlóné A DM olvasószolgálatában április l-jén megjelent Írásomban kislányom betegségét írtam le, és azt, hogy nem kaphatunk gyógyúszásra jegyet a temálfürdőbe, mert a TB nem kötött szerződést a termálfürdővel. Április 7-én dr. Bóka Ferenc, a TB egészségügyi osztályának vezetője azt nyilatkozta, hogy levelemben probléma nem a szín és jelkép, hanem az, hogy megölték, megnyomorították és megalázták az emberiség számottevő részét. A golyók, a botok és a börtönök bizony nagyon egyhangúak és egyszínűek voltak. Tehát a vörös csillag, a horogkereszt, vagy a színhasználat csak megjelenési forma volt. (Valamilyen színe és esetleg jelképe csaknem mindenkinek van.) Önmagukban ezeket a dolgokat szépnek és kellemesnek is felfoghatjuk. Ilyen gondolatmenet alapján odajutunk, hogy még egy fekete klottgatyát is vajúdás és lelkiismeretfurdalás után veszünk fel, vagy vetünk le. Mikor, hogy. Az előbbiek alapján az pualjáról. Az írás egy mondata sérti a január 19-éig ott könyvet árusítót. Természetes, hogy a szemetes kapualjhoz a könyvárusnak settjmi köze. A szerkesztőség megjelentek nem helytállóak, mert a TB a Gyermekgyógyász Szakmai Kollégium gyógyúszásra vonatkozó Népjóléti Közlöny IV. száma módszertani levele Gyf. 60/93. állásfoglalása szerint - 18 éves korig úgynevezett csoportos gyógyúszásra évente 6x15 alkalommal gyermekemnek adhat úszójegyet a Szegedi Vízművek és Fürdők Vállalathoz, annak valamennyi egységét beleértve, mert a TB a szerződést megkötötte. Ebben csak az a számomra meglepő, hogy amikor a jeggyel szerettünk volna a kislányommal a termálfürdőben úszni, közölték, hogy sajnos, nem vehetik figyelembe a jegyet, mert sem szóban, sem írásban erre vonatkozó utasítást még nem kaptak. Felhívtam dr. Bóka Ferencet, aki közölte velem, hogy a szerződést még nem kötötték meg, mert a Gyermekgyógyászok Szakmai Kollégiumának állásfoglalása szerinti kiírásnak a termálfürdő nem tud eleget tenni. Tehát, magyarul, a Szegedi Vízművek és Fiirdők Vállalatnak nem rentábilis a gyógyúszás, következésképpen a szerződés sem jöhetett létre. Tisztelettel kérdezem Bók# doktorotól, illetve a Szegedi Vízművek és Fürdők igazgatóságától, hogy akkor mi az igazság, ki nem kötött és miért nem kötött szerződést? Egyébként számomra az egészből csak az derül ki. hogy ha azt akarom, hogy gyermekem továbbra is járóképes maradjon úszását saját zsebből kell finanszíroznom - ameddig tudom. Vajon mi történik azokkal a gyermekekkel, akiket kislányom egyhónapos bentfekvése alatt láttam az ORFl-ban. és mi történik azokkal, akikről azóta derült ki. hogy ilyen betegségük van, mert úgy gondolom, ez nem csak egyedül a mi problémánk. (Név és cím a szerkesztőségben) egész vitát és törvénykezési eljárást merő infantilizmusnak tartom. Ha seszínű bajuszkötővel és nylon ingben, gatya nélkül lopózkodom, akkor lehetek kommunista népirtó és fasiszta tömeggyilkos, a kutya sem figyel rám. Nem. A bölcs honanyáinknak és honapáinknak, de minden, részben az előzőek közé is sorolható értelmes embernek is, azzal kellene foglalkozni, hogy az emberek miért aberrálódnak, miért gyilkolnak, lopnak és csalnak vörösben, zöldben és barnában is. Meg kellene végre magunkat is ismerni. megtalálni és felhasználni azt a csodálatos képességeinket, amit a természet és a Jóisten azért adott nekünk. A társadalombiztosítási képviselők választását szabályozó törvény teszi aktuálissá a címben feltüntetett kérdést, hogy mi a tét. A tét az több, mint a társadalombiztosítási képviselők megválasztása, a megválasztáson túl adott lesz annak a lehetősége,, hogy az alap pénzügyi felhasználásába a biztosítottnak, a munkáltatónak, a szakszervezetnek beleszólása lehet az alapot kezelő két önkormányzat munkavégzésén keresztül. Mely ez a két önkormányzat? Az egyik a nyugdíjbiztosítási, a másik a szintén 60 fős egészségbiztosítási alapot kezelő önkormányzat. Miért fontos ez a beleszólás, és miért fontos a tét? Fontos, mert napjainkra a társadalmi, gazdasági körülmények, melyekből akár a nemzetközit, akár a nemzetit nézzük, az egészségügy szempontjából rendkívüli mód azonosak. Konkrétan: 1. Megfigyelhető az egészségügyi ellátásban a költség árrobbanás. 2. A technikai forradalom, a műszerezettségi ellátás kielégíthetetlensége. 3. A vezetői rendszer korszerűsítési igénye, az orvosi dominancia visszaszorítása. 4. A válsághelyzet kezelésének igénye, a finanszírozás korszerűsítési igénye. Mindezek olyan üzenetet eredményeznek, melyeket nemhogy a mi nemzetgazdaságunk, ahol a nemzeti jövedelem az elmúlt években mintegy 30%-kal csökkent, hanem a nálunk sokkal gazdagabb és jobban álló országok gazdasága sem bfr kezelni, megoldani, ugyanakkor keresni kell a megoldást, az utat. Ennek folyamata röviden. Ezen társadalmi-gazdasági körülményektől befolyásolva a kvaterner szektorral együtt 1990-től kezdve a társadalombiztosítás korszerűsítése napirenden van. sőt a Világbank kötelezően elő is írta. Konkrétan 1990. január 1től megalapították a társadalombiztosítási alapot, leválasztották a központi költségvetéstől. De, sajnos, meg kell állapítani, hogy az elkülönítés során talán a konszenzusra törekvés miatt egy sor olyan feladat finanszírozása. is az alapból történik, amely állami feladat. Ennek becsült összege mintegy hogy meg tudjon különböztetni bennünket az állatoktól és a kalandvágyó növényektől. Végül is el kell gondolkodni azon, hogy ha valamilyen őrültnek sikerülne az alapszínekből és a morfológiai lehetőségekből előállítani egy, az emberiség kiirtására szövetkezett struktúra szín- és jelképrendszerét, akkor a normális emberek mit csinálnának? Gondolom, a teljes kifehérítés nem sokat használna. Ha valaki megszervezi a selejteinberek lokalizálását, akkor nyert ügyünk van. Őrülteket még színtelenül sem szabad megtűrni egy normális emberi társadalomban. Most az elfecsérelt, idő és energia nekik kedvez. Sisák István 66 milliárd forint. Ezen állami feladatok finanszírozása ha kikerülnének a tb alapból, nagy valószínűséggel garantálva lenne az alap nullszaldója. Ma több mint 130 milliárd forint az egészségbiztosítási alap összege egy olyan rendszerben, ahol a biztosított járulék befizetése a döntő. A korszeűsítés eszköze reform, ugyanakkor a társadalmi-gazdasági körülmények által okozott fentebb említett problémák is már-már veszélyeztetik az egészségügyi ellátás pénzügyi alapjait, és a járulékbefizetés szintje tovább már nem növelhető. Mert ha tovább növeljük, nemzetgazdasági kihatása is van (gonduljunk a vállalatok meglévő fizetőképességére, ha növeljük, tovább növekszik a számuk). Jelenleg mintegy 100 milliárd forint a vállalatok, vállalkozások befizetési hiánya. Ezért fontos a tét megfogalmazása, hogy menjünk el választani, legyen sikeres a választás, álljon fel a társadalombiztosítási alapot kezelő önkormányzat, váljon lehetővé a biztosítottak beleszólása az irányításba. Ez a beleszólás konkretizálódjon a profiltisztításban, kerüljön ki ebből a nagy elosztási rendszerből a mintegy 66 milliárd forintnyi, nem oda való finanszírozási feladat, erősödjék a biztosítási elv. Az úgynevezettt közgyógyellátás és a szociális probléma kezelése legyen államilag garantált és ne az egészségügyi biztosítási alapból kerüljön finanszírozásra. Kapjon ez az önkormányzat vagyont, teremtsük meg a lehetőségét, hogy ezzel gazdálkodjon. Ennek lehetősége válthat valóra a sikeres választások alapján. Egy-két éven belül elérve azt, hogy a társadalombiztosítási alap gazdálkodása saját önkormányzata útján úgy működjön, hogy a három évvel ezelőtti szificites állapota, mely ma deficites, ismét pozitív mérleget mutasson, szolgálva az állampolgárok egészségügyi ellátását. Ez tehát a tét, tisztelt állampolgártársaim, ezért kérem, hogy minél többen vegyünk részt a választási munkában és a választásban. dr. Baráth Lajos gazdasági igazgató, Szeged !M. J. V. Önkormányzat kórháza Boszorkányok Szegeden Még mindig a fürdőjegyről Mi a tétje a tbképviselő-választásoknak?