Délmagyarország, 1993. április (83. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-21 / 92. szám

Tóink tanúinak az angolok? Tőzsdei almanach Budapesten csütörtökön bemutatták az újságírók­nak a Magyar pénzügyi és tőzsdei almanach legújabb, harmadik kiadását. Kerekes György, a kézikönyv szerkesztője az újság­íróknak elmondta: a pénzügyi és tőzsdei almanachból nyomon követhető, hogy az elmúlt két év során milyen jelentős változások következtek be a pénzügyi rend­szerben. A kétkötetes kiadvány teljes listáját adja a ha­zai bankoknak, szakosított pénzintézeteknek, biztosí­tóknak és brókercégeknek, valamint a pénzügyi élet olyan szereplőinek, mint a vagyonértékelő cégek, a kü­lönböző érdekvédelmi szervezetek, a nemzetközi pénz­ügyi szervezetek magyarországi képviseletei. Az almanachban nem különítették el a kiadvány szerkesztői a Magyarországon bejegyzett, főleg magyar tulajdonban lévő bankokat, illetve a vegyes tulajdonú pénzintézeteket. Ennek fő oka, hogy részben megnőtt az elmúlt két év során az országunkban tevékenykedő vegyes bankok, illetve 100 százalékos külföldi tulajdon­ban lévő bankok száma, egyúttal tevékenységük nem különbözik a hazai, főleg állami tulajdonban lévő pén­zintézetekétől. Ugyancsak külön rész foglalkozik a ta­karékszövetkezetekkel, valamint helyet kaptak a pénz­ügyi élet olyan új gazdasági társaságai, mint a biztosí­tási brókercégek, a befektetési alapkezelő kft.-k, az áru- és értékpapírtőzsdén szereplő cégek. Az Euromenedzser Bt. igaz­gatója, Szügyi György tegnap, kedden a London Business Scool meghívására Angliába utazott. Hogy mi áll a három hónapos vendéglátás mögött, arról az indulás előtt nyilatko­zott az Egy százaléknak. - Angol és amerikai kapcso­latoknak!; köszönhetően több éve dolgozom a menedzser­képzés területén - mondta Szügyi György. - Rengeteg energiát fordítottam tananya­gaik magyar nyelvre fordításá­ra, a helyi körülményekhez való illesztésére. Mindig töre­kedtem arra, hogy visszajelzé­seim legyenek, s ezekből egyértelmű következtetést von­tam le: itthon másképp kell ve­zetnünk a tanfolyamokat. Az összegyűlt tapasztalataim alap­ján hattényezős elméletet épí­tettem föl, amely megnyerte a leghíresebb és legpatinásabb angol intézet, a London Busi­ness Scool tetszését. - Miről szól ez az elmélet? - A tananyag csoportosítá­sáról, súlyozásáról, s a feldol­gozás módszereiről. Valamint arról, hogy általában hogyan kezelhető a marketing szemlé­let egy átalakuló gazdaságban. A különben nehéz „menedzs­ment-adaptáció" miatt elkép­zelhető, hogy olyan módszert találtam ki, olyan hozzáadott értéket termeltem ki, amit az angolok is fel tudnak használ­ni. - Mivel tölti a három hó­napját Londonban? - Végignézem, hogy ez az elmélet az ő kultúrájukhoz ho­gyan illeszkedik, s milyen to­vábbi következtetéseket lehet belőle levonni a kelet-európai országokban zajló menedzser­tanfolyamok jövőjére vonatko­zóan. Majd ez idő alatt nem­zetközi publikációját is előké­szítjük. - Lehet, hogy ezúttal a ma­gyaroktól tanulnak az ango­lok? - Nagyképűség lenne ilyet állítani, de az látszik, hogy fontos számukra ez a fajta visszajelzés. F. K. Devizahitel Együttműködési megállapodást kö­tött csütörtökön az Ipartestületek Or­szágos Szövetsé­ge-Magyar Kéz­műves Kamara és a Magyar Külkeres­kedelmi Bank Rt. Az együttműködés célja, hogy támo­gassa az ipartestü­letek külkereske­delmi tevékenysé­gét. Ennek érdeké­ben az MKB ked­vező kamatozású export-előfinanszí­rozási hitelkonst­rukciót hoz létre. A konstrukció lényege - tájékoz­tatták csütörtökön az újságírókat -, hogy a vállalkozók a már megtermelt, szerződéssel le­kötött termékre de­vizahitelt vehetnek fel. A hitel olyan, az Iposzhoz tartozó vállalkozásoknak áll rendelkezésre, amelyeknél az álla­mi, illetve a külfö­ldi tulajdonhányad kevesebb, mint 50 százalék, az alkal­mazottak száma pe­dig nem haladja meg a 60 főt. A keresetek alakulása Bankárok és textilmunkások A legfontosabb nemzetgaz­dasági ágakban dolgozók ja­nuár-februári bruttó átlagke­resete 22 448 forintra emel­kedett a KSH adatai szerint. A fizikai foglalkozásúaké 17 657 forint, a szellemieké 33 449 forint volt. A fizikai dolgozók jövedelme 15, a szellemieké 21,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. A legtöbbet ­átlagosan 42 142 forintot - a pénzügyi területen tevékenyke­dők kerestek, a legkevesebbet - átlagosan 15 466 forintot ­pedig a textilmunkások. Az előző év azonos időszakához képest a legnagyobb - 36,6 százalékos - növekedést a szállodaiparban és a vendéglá­tásban regisztrálták, a legala­csonyabbat - 10,1 százalékosat - pedig a kereskedelmi és járműjavító szolgáltatást vég­zők körében. A nettó keresetek átlaga az év első két hónapjában 15 824 forintot tett ki, 15,5 szá­zalékkal többet, mint egy évvel korábban. Ezen belül a fizikai foglalkozásúak nettó átlagke­resete 13 232, a szellemi fog­lalkozásúaké 21 776 forint volt. A szellemi dolgozók bére 18, a fizikaiaké 12,8 száza­lékkal nőtt az egy évvel koráb­bihoz képest. Vicc: - És azt hallotta, hogy a vásárlóerő találkozik az árakkal? - Pályázatot hirdettünk, és a tízszeres túljelentkezés mellett nem volt igazán nehéz dol­gunk. A kiválasztás eredmé­nyességét mutatja, hogy egyet­len kivétellel az eredeti stábbal dolgozunk. Sikereinkhez min­den bizonnyal a magyarországi áldatlan telefonhelyzet is hoz­zájárult, de az ma már koránt­sem jellemző, hogy valaki a vonal hiányában kényszerül er­re a költségesebb megoldásra. Persze, ha valaki megszereti ezt a szolgáltatást, azután is megtartja a rádiótelefont, hogy bekötik hozzá a vezetékest. - Hogyan találkoznak elő­ször az ügyféllel, önök keresik, vagy a partner kopog be az irodába? - Hetven százalék a hir­detésre jön be az irodába, a többieknél mi kerestük meg őket első ízben. Az üzletembe­reknél nem a rábeszélés, sok­kal inkább a tanácsadás a jel­lemző. A vállalkozókat nem szükséges meggyőzni a vásár­lásról. Ma már sokan vannak, akik nem engedhetik meg ma­guknak azt a luxust, hogy a Szeged-Budapest közötti két­órás úton elérhetetlenek legyenek. Nem mondom, hogy nincs presztízsvásárlónk, de az ügyfelek döntő többségének ez már elengedhetetlen a munká­hoz. - Most még monopolhely­zetben van a Westel, de nem sokáig lesz ez így. - A kilencszáz megahertzre két pályázatot fogadnak majd el, tehát nem lesz szó többet monopóliumról. Természete­sen a mi cégünk is indult, s re­méljük, egyike leszünk a két befutónak. Kovács András A kormány várhatóan a gaz­daságélénkítés mesterséges eszközeit fogja választani a vá­lasztások közeledtével, s így gyorsabb növekedésre lehet számítani - mondotta Vértes András, a Gazdaságkutató Részvénytársaság sajtótájé­koztatóján. A tájékoztatón a részvénytársaság új gazdasági előrejelzését tették közzé. Vértes András szerint nagy a valószínűsége, hogy a mes­terséges és erőltetett élénkítés érdekében a kormány jelentő­sen növeli a költségvetési tá­mogatásokat. Ez elsősorban az agrárszférában valószínű, vala­mint a válságsújtotta területe­ken, de várhatóan nő az ex­porttámogatások szerepe is. Már látszik, hogy a tavalyinál jelentősebb forintleértékelésre kell számítani az idén. Ennek is elsősorban az a célja, hogy az export jövedelmezőbbé vál­jon a vállalatok számára, s megalapozza a növekedést. Emellett valószínűleg bővül­nek a szociális támogatások, újabb beruházási és hitelezési kedvezmények várhatók a má­sodik fél évben, s a privatizá­ció bizonyos területeken osztogató jellegűvé válik. A Gazdaságkutató Rész­vénytársaság prognózisa sze­rint mindez azzal jár, hogy a belföldi kereslet határozottan, mintegy 3^4 százalékkal emel­kedik ebben az évben. Mivel bővül a hazai piac, így gyorsulni fog az import is, amivel az export valószínűleg egyáltalán nem tud lépést tartani. A külkereskedelmi mérleg deficitje ugrásszerűen növekedhet, a jelenlegi mi­Szegeden is hódít a Westel „Minden adott volt a váltáshoz" Növekvő költségvetési támogatások Fotó: Somogyi Károlyné „A gazdaságélénkítés mesterséges eszközei." Kézivezérlés nimális mértékről akár 1,5 milliárd dollárra is. Nemcsak a kereskedelmi mérleg romlik majd jelentősen, hanem a folyó fizetési mérleg is, az itt kialakuló hiány megközelíti az 1 milliárd dollárt. Mindennek hosszabb távon az lehet a következménye, hogy ismét növekszik az ország eladó­sodása, s romlik a magyar gazdaság hitelképessége. Egy idő után, várhatóan már az új kormány e kedvezőtlen folya­mat megállítására fog kénysze­rülni. így a választásokat köve­tően újabb restriktív, pénzszű­kítő gazdaságpolitika várható, amely természetesen ismét visszaesést eredményez a gaz­daságban, ám ennek mértéke kisebb lesz a jelenleginél. A prognózis szerint az idén to­vábbra is csak igen lassan ha­lad előre az államháztartás re­formja, s az állam a növekvő költségvetési hiány miatt egyre inkább rátelepszik a pénz- és tőkepiacra. Nem tudom miért, de koráb­ban a rádiótelefonhoz mindig zakós-nyakkendős urakat, nyu­gati autócsodákat kapcsoltam, s így nem csoda, hogy megle­pődtem, amikor tavaly egy ele­gáns hölgyet ismertem meg a Westel Rádiótelefon Kft. sze­gedi irodavezetőjeként. Wág­ner Emília ma egy vitán felül sikeres cég helyi képviselője, aki Budapestet cserélte fel Sze­geddel. • - Milyen út vezetett a rádió­telefonig? - Hosszú időt töltöttem az iparban, rövidebbet az állam­igazgatásban, illetve az MNB­nél, majd következett a váltás: egy kis német cég irodaveze­tését vállaltam el 1990-ben. Egy év múlva felajánlották az akkor induló debreceni Westel­iroda vezetését. Elég nagy volt a feladat, amit - úgy érzem ­sikerült megoldanom, s egy ma is jól működő irodát hagyfam ott Debrecenben. - Szeged kedvéért? - A telefonhoz hasonlóan én is mobil vagyok, természetes­nek tartottam, hogy Szegedet is elvállalom. Közben a féljem is átigazolt a céghez, ő a békés­csabai irodát vezeti, a gyerekek pedig kirepültek, így nem kö­tött már semmi olyan erősen Budapesthez. Minden adott volt a váltáshoz. A hétvégeken egyébként többnyire hazame­gyünk, legalább egy napon ezen kívül is a fővárosba szólít a munka, így ez nem olyan igazi elszakadás. Fotó: Schmidt Andrea Wágner Emília: ebben a városban lehet élni - Milyen időre tervezi a sze­gedi kiruccanást? - Mindenképpen hosszabbra. Ebben a városban lehet élni, Debrecenben korántsem éreztem ilyen jól magam. A zárt, idegent nehezen befogadó közegben ne­hezebb volt. Eddigi tapasztalata­im szerint jól választottam, ami­kor Pécs és Szeged között ez utóbbi mellett döntöttem. Itt közvetlenek az emberek. - Ki állította össze a szegedi Westel-csapatot?

Next

/
Oldalképek
Tartalom