Délmagyarország, 1993. április (83. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-17 / 89. szám

SZOMBAT, 1993. APR. 17. Összefogással megszelídíthető Beszélgetés a rákiéi CzignerJenő professzorral BELÜGYEINK 3 A Magyar Rák Liga Délma­gyarországi Szervezete és a SZAB Onkológiai Munka­bizottsága volt a házigazdája az első magyar nemzeti rákel­lenes nap tegnapi, szegedi tudományos ülésének. Ebből az alkalomból beszélgettem Czigner Jenő professzorral, a Magyar Rák Liga régiónkbeli szervezetének elnökével. • Professzor úr! Mi kész­tette Önöket arra, hogy hazánkban is lerakják egy - remélhetőleg hagyomá­nyossá váló - rákellenes mozgalom alapjait? - Ha Magyarország Európa részének tartja magát, nem zárkózhat el az Európai Kö­zösség rákellenes kezdeménye­zéseitől sem. Az „Európa a rák ellen" mozgalom célkitűzését, azaz, hogy 2000-re tizenöt szá­zalékkal kevesebb embertől vegyünk végleges búcsút a rákbetegség miatt, magukévá tették a tagállamok, és ehhez a szándékhoz csatlakoztunk mi is, amikor 1990-ben létrejött hazánkban a rák liga. Elha­tároztuk, hogy dr. Dollinger Gyula sebészprofesszornak, az első magyar rákregiszter elkészítőjének születésnapján minden évben felhívjuk a társadalom figyelmét arra: összefogással megszelídíthető ez a rettegett betegség. • Sok országban már több évtizedes múltra tekinthet vissza ez a mozgalom, ezért - és anyagi eszközeik révén is - talán több esélyük van arra, hogy 2000-re eredmé­nyeket tudnak fölmutatni. Mire számíthatunk mi? - Ma Magyarországon mintegy harmincezren halnak meg évente rosszindulatú da­ganatos betegségben. Ez ak­kora szám, hogy aligha lehet néhány év alatt jelentősen csökkenteni. A gyógyítás je­lenlegi módszerei önmagukban nem elégségesek ehhez. • Az előadásokat hallgat­va, az volt a benyomásom, hogy szakmai fölkészültség­ben nincs hiány, s mi több, a legköltségesebb eljárá­sokban is járatosak a szege­di orvosok. - Egyet Tie felejtsünk el: a megelőzésnél nincs olcsóbb eljárás. A fölvilágosítás, az életmódváltoztatás - a helyes étkezési szokások kialakítása, a káros szenvedélyek csökken­tése - egészségünknek és per­sze az ország pénztárcájának is jót tesz. • Az embereket kicsit ide­gesíti, ha csak az egyéni felelősséget hangsúlyozzuk, s kevésbé a társadalomét. - Márpedig senki nem menthető föl a saját maga iránti felelősség alól. Bizonyí­tott tény, hogy a légúti ráko­kért ludas a dohányzás, a gyo­morrákért egyebek között a füstölt húsok. Ahol sikerrel vették föl a harcot a cigarettá­zás ellen, az kedvezően befo­lyásolta a légzőszervi rákok statisztikai adatait. A technikai fejlődés, a táplálkozási szoká­sok szerepét pedig az igazolja, hogy miután a füstöléses tar­tósítást fölváltotta a jégszekré­nyek elterjedésével a fagyasz­tás, bizony, lényegesen keve­sebben halnak meg gyomor­rákban. Hazánkban 1975-ben még 4300-an, 1990-ben pedig már „csak" alig 2900-an. • A megelőzésben azon­ban vállalhatna nagyobb szerepet a hazai egészség­ügy is. A fejlett országok­ban ugyanis fejlett szürőhá­lózat működik. - Rendkívül fontos a korai fölkutatás. Az időben fölfede­zett rákok legtöbbje ugyanis gyógyítható. Nem elég, ha csak tüdőszűrésre megyünk el olykor-olykor, a nők pedig méhnyakrák-szűrésre. Mindezt ki kellene egészíteni egyéb vizsgálatokkal, mintegy rá­építve a meglévő állomásokra. S ha a megelőzésről beszélünk, nem hallgathatom el a sajtó és a televízió egészségügyi felvi­lágosító - nem túlzás -, élet­mentő szerepét és az iskolai oktatás fontosságát. • Professzor úr, ismerve a változásokkal, anyagi gon­dokkal és lelki bajokkal terhes magyar viszonyokat, lát reményt a rákellenes mozgalom látványos, hazai sikerére? - A bűvös szavak: az élet­módváltoztatás és a korai föl­ismerés. Ha tudjuk, hogy a rákos betegek ötven százaléka ma is meggyógyul, biztos va­gyok benne, hogy közös akarattal még több embert lehet kiragadni e kór halálos öleléséből. Chikán Ágnes • Mars téri rémtörténet Agyonverték az „Admirálist (Folytatás az 1. oldalról) A tiltakozását követően az elkövetők egy távolabbi udvar­részre vonszolták, s ütlegelni kezdték. A posztóköpeny meg­védte - talán egy ideig - az ál­dozatot, de a két markos fiatal­ember rúgásai és ütései olyan sebeket ejtettek az áldozaton, melyek - az orvosok vélemé­nye szerint - hat-hét esetben külön-külön is halált okozhat­nak. A rendőrség a 31 éves F. András szatymazi és a 24 éves M. Zsolt szegedi lakost, a Se­curicor munkatársait kihall­gatta, sorsukról a bíróság dönt. A házkutatás során surranót, könnygázt, tomfát s egyéb, a rendőrségnél is tiltott eszközt foglaltak le. Szerológus vizs­gálja az esetleges nyomokat, s megállapításai arányában dönt a bíróság ez ügyben. Mindezt a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság sajtó­tájékoztatóján tudtuk meg. Dr. Lukács János alezredes, a fő­kapitány bűnügyi helyettese és dr. Ódry László őrnagy bemu­tatta a lefoglalt bűnjeleket is. • Az áldozat, az 57 éves Ör­dögh Mihály Szeged belváro­sának ismert alakja volt. A hajlék nélküli férfi legtöbbször kitüntetésekkel a mellén járta a város utcáit és kiskocsmáit. Kedvenc tartózkodási helye a Mars tér volt, ahol az éjszaká­kat is töltötte. A Bartók tér és a Mars tér vendéglátóhelyei, valamint a Napfény bisztró je­lentették a „meleget" számára. Ismerősei szerint nyugdíját legtöbbször pénztárosoknak adta át, s amíg „tartott", abból élt. Admirális úrnak szólíttatta magát. Sokan csak ezen a né­ven ismerték. P. S. • Májustól az S. 0. S. szolgálatnál is Közhasznú munka A Csongrád Megyei Mun­kaügyi Központ a megye 70 munkáltatójának nyújt anyagi támogatást azért, mert ezek a cégek, intézmények összesen 650 személyt alkalmaznak közhasznú foglalkoztatás kere­tében. Az idei évben a munka­ügyi központ a foglalkoztatási alapból támogatásra fordítja a legtöbbet, a rendelkezésre álló összeg 38 százalékát. A köz­hasznú munkát biztosító mun­káltatók a foglalkoztatással járó teljes költség 70 száza­lékát kapják meg az alapból. Vladiszavlyev András, a munkaügyi központ igazgatója az MTI érdeklődésére elmond­ta: míg korábban ez a munka a városrészek, parkok söprését jelentette, ma már szinte min­den területen elhelyezkedhet­nek diplomások és fizikai munkások egyaránt. A megye kórházaiban orvosok, oktatási intézményekben pedagógusok, iskolatitkárok, az államigazga­tásban jogászok végeznek köz­hasznú munkát. A munkaügyi központ felvette a kapcsolatot az egyházakkal, májustól pedig az S.O.S. lelkisegély- szolgá­latban is lehet jelentkezni köz­hasznú munkára. A szakipari munkásokat többnyire az ön­kormányzatok szerződtetik a középületek felújítására. Hévíz védett! Három évvel ezelőtti kére­lemnek tesz eleget a környe­zetvédelmi és területfejlesztési miniszter napokban életbe lé­pett rendelete, amely létrehozta a Hévizi Tó Természetvédelmi Területet. Ezzel mintegy 29 hektáros övezet vált védetté: a hidrogeológiai ritkaságnak szá­mító forrásbarlang táplálta gyógyvizű tó, annak északi véderdeje, a városból kivezető keszthelyi út menti mocsári fenyves és a gyógyfürdő-kór­ház parkja. A SZAB hírei Április 20-án 14 órakor a Bio­lógiai Szakbizottság felkérésée prof. Félix Gutmann, a sydneyi Macquarie University (Ausztrália) tanára tart előadást. Április 21-én, 9 órakor kezdő­dik az a háromnapos tovább­képzési tanfolyam, melynek témája az Alzheimer-kórral kapcsolatos újabb kutatások rendszerezése, eredményeik továbbadása. 17.15 órától a Genetikai Munkabizottság rendezésében két előadás hangzik el: dr. Palágyi András „Hibridek előállítása új alapokon" és dr. Deák Péter „Az ioncsatornák ge­netikai boncolása" címmel számol be a téma legaktuálisabb momen­tumairól. 18 órától a Modem Filo­lógiai Munkabizottság vendége, Jacqueline Lévi-Valensi (Amiens) kutató Camus munkásságáról tart előadást. Április 22-én, 15.30 órától a Kémiai Szakbizottság, valamint a Magyar Kémikusok Egyesülete Csongrád Megyei Csoportja közös előadóülésén dr. Széli Tamás a New York-i ENSZ-iskola nyugal­mazott igazgatóhelyettese számol be a közép- és felsőfokú kémiata­nítás sajátosságairól az USA-ban. Április 24-én, 10 órától az Orv­ostudományi Szakbizottság és a Hetényi Géza Kör várja az érdek­lődőket dr. Tényi Mária egyetemi tanár „A klinikai kutatás aktuális problémái" címmel tartandó elő­adására. vzja reg tanárember volt, valahonnan Somogyból és nem így képzelte az egészet. Megértem már sok tankönyv­ügyet, de ez az idei vita jövőre nagyon drága lesz - mon­dotta tavaly egy sajtótájékoztatón, ahol az akkori terjesztő cég, a minisztériumi főosztály és a Nemzeti Tankönyv­kiadó vezetőivel egyetemben mint iskolai könyvosztással foglalkozó pedagógus jelent meg, valamely szakmai szer­vezet képviseletében. Akkor és ott a békesség és a sajtó megnyugtatása jegyében gyűltek össze a (frissen megegye­zett) érdekeltek, majd húsz perc elteltével már válogatott vádakat szórtak egymásra. Ugyanazokat, mint ma, csak időközben a számok változtak. Az árak fölfelé - 1500 fo­rintért csak a legolcsóbb tankönyvekből összeválogatott tankönyvcsomag kapható majd meg - , az állami dotáció lefelé, 8 százalékkal. Ami még érthető. Megmagyarázták azt is, hogy ebben a szorult piaci helyzetben nem biztos, hogy a pedagógusok szakmai meggyőződése választja ki a könyvet (tanszabadság!), hanem a szülők pénztárcája. Bár az önkormányzatok biztosan nem örülnek a terhükre beí­gért szociálpolitikai segítségnek, de akármilyen botrány, vagy vita van, azoknak a családoknak a gyerekei is tan­könyvből tanulnak, amelyek nem tudják kifizetni a tan­könyveket. /1 baj inkább az, hogy az iskolák bele vannak zavarod­LlJ va a tankönyvhelyzetbe, és csöndes lemondással ren­delik meg (ha éppen időben kapnak megrendelőlapot) a szokott helyről az ismeretlen könyveket (mert mintát már egyáltalán nem látnak), anélkül, hogy a drágulás igazi oka, a szabadpiac előnyeit élveznék. Akárcsak tavaly, most is az iskolákon, a szülőkön mint a lánc utolsó szereplőin csattan az ostor és rájuk tolódik a felelősség gazdátlan há­nyada. Miként a tankönyvárak drasztikus emelkedését már egyáltalán nem követő állami támogatás zsebből kompen­zálása is. Aki mondta, igaza volt: évről évre drágulnak a viták. Megfelezett férőhelyek Szociális otthon Kisteleken, Rúzsán Az önkormányzati törvény a megyéknek alapvetően más szerepkört adott a korábbiak­nál.- A megyei közgyűlésnek .kell például működtetni azokat az intézményeket, amelyek az egyes települések szintjén ra­cionálisan helyi erőből nem fi­nanszírozhatók. A művelődési és egészségügyi intézmények körébe tartoznak a megyei fenntartású szociális otthonok, amelyek fejlesztését a megyei közgyűlés kiemelt feladatként kezeli, lévén a demográfiai mutatók szerint egyre nagyobb arányú az elöregedés. Ezért a közgyűlés már 1991 decembe­rében ciklusprogramot foga­dott el a fejlesztésre a választá­sokig előretekintve a különbö­ző beruházások megindításá­val. A tervek között szerepelt Csongrádon a 100 férőhelyes szociális otthon létesítése, amely idén év végére elkészül. Az elhatározások között még egy hasonló nagyságrendű in­tézmény megépítését tervezték. Az elmúlt közgyűlési viták le­tisztázott sommázataként kap­tam tájékoztatást Ratkai Im­rétől, a közgyűlés alelnökétől, aki elmondta, milyen indokok játszottak szerepet a másik szociális otthon helyszínének kijelölésében. A volt szegedi járás területe bárminemű me­gyei intézményt tekintve is igen gyér, s érvényes ez a szo­ciális otthonra is. A megyei fenntartású szociális otthonok zöme a Tiszától keletre esik, a Szeged térségi települések ilyen szempontból rosszul ellá­tottak. Ezért a helyszín kijelö­lésekor a legtöbb szavazat Kis­telek mellett hangzott el, ugyanakkor számosa, Rúzsát is javasolták. A közgyűlés ekkor úgy döntött, hogy mindkét telepü­lésen beruházásba kezd egy­egy 50 férőhelyes otthon meg­építésére oly módon, hogy azok a későbbiekben az op­timális 100 férőhelyesre bő­víthetők legyenek. A közel­múltban született döntés alap­ja, hogy a kisteleki és a rúzsai önkormányzat közművesített telket biztosít a létesítmény­nek. A két szociális otthon lé­tesítési költsége 553 millió fo­rint, amelynek negyven százal­ékát céltámogatásként igényli az önkormányzat a Parlament által megszavazott alapból. A céltámogatásról a döntés előre­láthatólag nyárra várható. A szigorú feltételekkel határolt, egyebek közt építési engedé­lyes terv mellékelését is előíró céltámogatás a költségekből 221 millió forintot jelent. Sikeres pályázat esetén a ki­vitelezés versenykiírását köve­tően idén legfeljebb a két in­tézmény alapozása történhet meg az év végén, s az erre a célra fordítható összeget ilyen mértékben is veszi számításba 1993-ra a megye költségveté­se. Ugyanakkor három évre, 1995-tel bezárólag összesen 332 millió forint saját költséget tervez a két, létesítendő szoci­ális otthonra. A kisteleki és a rúzsai szociális otthon elké­szülte után egyébként helyre­billen az ellátottság egyen­súlya: a szegedi térségben ezer lakosra 31 szociális otthoni férőhely jut majd, közelítve a 37 férőhelyes megyei átlagot. B. P. • A három tudományos mű­hely összesen huszonkilenc rendezvénnyel szeretne kap­csolódni az 1996. évi világ­kiállításhoz. Az expo idején Szegedre látogatóknak - a ta­nárképző főiskola korábban már ismertetett, támogatásra javasolt programjaival együtt ­rendkívül gazdag tudományos konferenciasort, nemzetközi találkozókat kínálnának. A Magyar Tudományos Akadémia szegedi területi bizottsága tíz tervet pályáztat, melyekből összességében 32 napos rendezvénysorozat len­ne. Többek között nemzetközi orvostörténeti, és magyar ős­történeti konferencia, a globá­lis környezeti változásokról szóló földrajzi tudományos tanácskozás, nemzetközi mate­matikai és kémiai konferencia, a növénynemesítés új útjairól szóló eszmecsere, régiónkról és Délkelet-Európáról értekező nyelvészeti és néprajzi kong­resszus, konferencia a tanár­képzés történetéről. Ez utóbbi természetesen kapcsolódnék ahhoz az eseménysorozathoz, amellyel a két szegedi egyetem megemlékezni kíván közös múltjukról, az egyetem ala­pításának 75. évfordulójáról. A több hetes születésnapi tervek az expo idejére Nemzetközi találkozók, konferenciák Tegnap dr. Ványai Éva alpolgármester vezetésével ta­nácskozott a városházán Szeged város közgyűlésének vi­lágkiállítási koordinációs bizottsága. Az expo-pályázat következő fordulójában benyújtandó tervek közül ezút­tal a tudományegyetem és az orvosegyetem, illetve a sze­gedi akadémiai bizottság elképzeléseivel ismerkedtek meg, s hagyták azokat jóvá, érdemesítették városi tá­mogatásra. rendezvénysorozat, illetve a környezeti változásokat vizs­gáló földrajzi uniós ülés mellett a József Attila Tudo­mányegyetem az expóhoz kapcsolódva szeretné meg­rendezni az „5. Kollokvium a differenciálegyenletek kvali­tatív elméletéről" című tudo­mányos tanácskozását. Expo és idegenforgalom Felkészülés az 1996. évi Epo-ra címmel idegenforgalmi akadémiát rendeznek április 20-án és 21-én Balatonfüreden. A Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság, valamint az Országos Idegenforgalmi Hivatal által szervezett balato­ni konferencián szó lesz a három év múlva nálunk tartandó világrendezvény és a turizmus, a környezetvédelem, a kul­túra, az infrastruktúra kapcsolatáról. A Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetemen ebben az időszakban szakkon­ferenciák sorozatát kívánják megtartani, illetve nemzetközi találkozókat szerveznek. Utób­biak közül különösen érde­kesnek ígérkezik a diákvásár, az európai egyetemisták talál­kozója, valamint a gyógy­szerészek nemzetközi közgyű­lése. Sor kerül a Magyarok Nemzetközi Orvostudományi Akadémiájának szegedi kong­resszusára, illetve más orvos­társaságok rendezvényeihez kapcsolódó itteni eseményekre is. A bizottság ülésén foglalko­zott azzal is, hogyan lehetne megoldani a Maty-éri evezős­pálya jelenlegi financiális gondjait, hogy a létesítmény az expo idejére ne váljon alkal­matlanná versenyek rendezésé­re. (Erre a problémára lapunk­ban még visszatérünk.) Szabó Magdolna

Next

/
Oldalképek
Tartalom