Délmagyarország, 1993. április (83. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-16 / 88. szám

PÉNTEK, 1993. APR. 16. A SZEGEDI MAGYAR UT RENDEZVENYT KÖVETŐEN CSURKA ISTVÁN ÉS DR. ZÉTÉNYI ZSOLT NYILATKOZOTT A DÉLMAGYARORSZÁGNAK. A határainkon túl élő magyarok autonómiájáért BELÜGYEINK 3 • Előadásában nem tért ki külön a mintegy 5 millió, külföldön élő magyar nemzetiségű polgár alapvető emberi jogainak védelmére. Hogyan tekint erre a kérdésre, annál inkább, mert a körülöttünk élő magyar kisebbség helyzetének ismeretében nem lehetünk igazán elégedettek. - Jó a kérdés. Valóban, különösen a környező országokban élő magyarok szenvednek azért, mert több mint 70 évvel ezelőtt mások döntöttek sorsukról. A Magyar Út mindig is felvállalta az országon kívül élő magyarok jogainak védelCsurka István mét, s teszi ezt most és a jövőben is. • Napjainkban a délvidéki Nem tilos a kommunizmus • Magyarországon eddig is tilos volt a fasiszta pártok működése. Az önkényuralmi jelképek használatára vonatkozó törvényből vajon következik-e, hogy a jövőben bolsevik vagy kommunista típusú pártok sem tevékenykedhetnek az országban? - Nem. A magyar alkotmány szerint olyan pártok nem működhetnek Magyarországon, amelyek a hatalom kizárólagos megszerzésére , és birtoklására törnek. Úgy tudom, hogy még a Thürmer-féle irányzat is igyekezett az alkotmányos mércének megfelelni. Ismereteim szerint diktatúrára törő párt nincs bejegyezve az országban. Ami a jelképeket illeti, nem vagyok az ilyesfajta aprólékos részletszabályozások híve. Örülök azonban annak, hogy eltűnnek a vörös csillagok és a sarló-kalapácsok. Persze jobb volna, ha ezt nem rendőri eszközökkel, hanem a közvélemény erejével érhetnénk el. • Irányul-e bármilyen formában is ez a törvény a baloldal vagy a munkásmozgalom ellen? - Semmiképpen sem. Viszont egy olyan országban, ahol több mint negyven évig az elnyomás jelképe volt az ötágú vörös csillag, természetes az ilyen ellenreakció. S az is, hogy Nyugat-Európában, Franciaországban vagy Olaszországban, ahol nem hallották a szovjet tankok dübörgését, ott a csillag, a sarló és a kalapács jelképi használatának nincs jelentősége. A magam részéről ezt egyébként sem látom különösebben súlyos kérdésnek, egyúttal arra is emlékeztetnék, hogy e probléma tör• Lengyel visszakozz Megszűnik a tilalom Telefonbeszélgetést folytatott csütörtökön Antall József magyar és Hanna Suchocka lengyel miniszterelnök. A beszélgetés tárgya többek között az a beviteli tilalom volt, amelyet Lengyelország más országokkal együtt a Magyarországról származó élőállatokkal, azok húsával és termékeikkel szemben bevezetett. A lengyel miniszterelnök asszony tájékoztatást adott arról, hogy a beviteli tilalmat a visegrádi együttműködés szellemében Magyarországgal és Csehországgal szemben április 16-án 24 órától megszünteti. • Határgondok Nagylak segítséget kéi Lehmann István, a Csongrád megyei közgyűlés elnöke a nagylaki és a kövegyi önkormányzatok kérésére egyeztető megbeszélésre hívta a nagylaki határátkelő gondjainak megoldásában érintett helyi és országos szervezetek képviselőit. A tanácskozást csütörtökön tartották a nagylaki polgármesteri hivatalban, ahol elhangzott, hogy már-már elviselhetetlen a környéken lakók számára a magyar-román határátkelő megnövekedett forgalma. A határállomást annak idején 1,5-2 milliós forgalomra tervezték, tavaly pedig már 4,5 millióan lépték át itt a határt. A kamionok száma a múlt évben 39 ezer volt. A várakozási idő gyakran eléri a 100-120 órát, a kocsisor az öt kilométerre lévő Magyarcsanádig ér. A 43-as út mellett megrepedeznek a házak, több lakó Nagylakon és Magyarcsanádon emiatt kártérítési perre készül. Nagyobb ünnepek előtt a területen átzúduló járművek megbénítják az amúgy is keskeny útszakasz forgalmát, a balesetek száma háromszorosára nőtt. A megbeszélésen résztvevők egyetértettek abban, hogy a helyzet tarthatatlan. Javaslatként hangzott el leállósáv építése a határtól öt kilométeres szakaszon, mondván, ez enyhíthetné a torlódást. A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium szerint azonban új útszakaszra nincs pénz, értelmetlen is lenne, hiszen csak konzerválná a jelenlegi állapotokat. Inkább a határátkelő forgalmát kellene gyorsítani hangzott el. Sajnos félő, hogy erre a közeljövőben nem lehet számítani, ugyanis Romániában 300 millió lejt különítettek el a nagylaki határátkelő túloldali korszerűsítésére. A tervezett építkezés miatt állítólag csak éjszaka fogadnák az utasokat. A kormány egyébként májusban foglalkozik a határátkelők helyzetével. magyarság helyzete a legkétségbeejtőbb. - Valóban az. És nap nap után láthatjuk, hogy a civilizált világ még mindig szóba áll azokkal, akik kitelepítik, gyilkolják a délszláv háborúban az ártatlan embereket. A magyarok elsősorban a tömeges mozgósítás miatt szenvednek, de a lélektani terror hatását is el kell viselniük. • Milyen megoldás lehetséges a nemzeti kisebbségek, tehát a magyarok nemzetiségi jogainak érvényesítése szempontjából a Délvidéken, és mindenütt, ahol a magyarok kisebbségben élnek? Dr. Zétényi Zsolt vényi megjelenítését nem a kormánypártok kezdeményezték, hanem az ellenzék. S ha most a részletekbe is belebonyolódnék, akkor meg kellene említenem, hogy éppen az Árpád-sávos zászlók kapcsán. Pedig az Árpád-sávos zászló éppen hogy nem tartozott önkényuralmi szervezetek jelké- A Magyar Út azért száll síkra, hogy azokban az országokban, ahol a magyar kisebbség lélekszáma indokolja, hozzanak létre autonómiát számukra. A mai korszerű társadalmak számára már nem idegen ez-a fogalom, és a gyakorlatban is kiválóan érvényesítik. • Vajdaságban a VMDK ilyen irányú törekvései tehát ön szerint helyesek? - Mindenképpen. A XX. század végén az autonómia olyan követelmény, amelynek nincs alternatívája. Tehát a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének a követelése kétségkívül helyénvaló és indokolt. Mi is azt valljuk, hogy a felvilágosult társadalmakban már a határok átjárhatóságára kell törekedni és azt megvalósítani, reméljük, ez hamarosan be is következik. Addig azonban a kisebbségek, tehát a magyar kisebbség jogainak teljes körű érvényesítése is csak az autonómiák keretében valósulhat meg. K. F. pei közé, a nyilaskereszteseknek is karszalagjuk volt és nem zászlójuk. Értelemszerű tehát, hogy az Árpád-sávok használatát nem is tiltja az új törvény. S mivel az egyszerű szóbeli gyűlöletkeltést a magyar jog nem tekinti bűncselekménynek, tulajdonképpen logikátlan, hogy a jelképek törvényben leírt körének használata mégis az. Voltak is olyan elképzelések a Parlamentben, hogy csak akkor kell büntetni, ha a horogkeresztet, a vörös csillagot, s az egyéb ilyen jelképeket uszító szándékkal viselik. Szerintem ez a kérdéskör demokráciánk múló gyermekbetegségei közé tartozik. Bár végül is egy ilyen törvény nem árt, inkább demonstratív hatása van, és biztos, hogy a társadalmi konfliktusok egy része elkerülhető, ha az ilyen típusú, az önkényuralmat idéző jelképek eltűnnek az országból. Ó. J. • Az ortodox húsvét alkalmából a román fél kérésére meghosszabbítják a méhkeréki és a battonyai ideiglenes határátkelőhely nyitva tartását, továbbá ugyancsak ideiglenes határátkelőhelyet nyitnak Dombegyházán és Eleken. így április 18-án és 19-én egyaránt reggel 7 és 19 óra (Folytatás az 1. oldalról) Fél órával később ugyanezzel a programmal kapcsolatban már Palotás János (mosolyogva és csokornyakkendőben) fejtette ki: programokat lehet írni, ám a megmérettetéskor dől el, hogy melyiknek hisz a választó. Ha nem lehet vele megnyerni a lakosságot, akkor bebizonyosodik, hogy rossz a program. Nem lenne jó, ha a következő választásokon a tagadás győzne, vagyis bizonyos pártokat azért szavaznának le, mert ők már bebizonyították, hogy rosszul csinálják. (Palotás különben nem beszélt a „hagyományos mosóporról", vagyis a jelenlegi kormánypártokról, s mint említette, a Köztársaságpártiak nem ejthetik ki más politikusok nevét.) Bács-Kiskun megye 4. számú választókerületében az időszaki képviselőválasztáson legutóbb Nagy Tamás, a Köztársaság Párt és az Agrárszövetség közös jelöltje került ki győztesen. Kilencvennégy szavazattal nyert. S ez nem volt a jelölt személye miatti kivételes alkalom, mert a párt 360 Nagy Tamást tud jelölni - tette még Ideiglenes határnyitás között a magyar-román határon négy ideiglenes átkelőhely segíti majd az ünnepi forgalom lebonyolítását. II A mm a j ' / ét és fél évvel az önkormányzati választások után és <-J-i a jövő évben sorra kerülő voksolás előtt, egyfajta öszegezése volt az eddigi munkának az a vitaest, amelynek házigazdája Mucsányi János elismerésre méltó módon igyekezett minél többet „kivenni" meghívott vendégeiből: Lippai Pál polgármesterből és Bőhm Antal szociológusból. A téma az önkormányzati munka és annak szegedi, helyi vonatkozásai, tapasztalatai. A közönség (sajnos, eléggé gyér volt az érdeklődés) megismerkedhetett a szociológus és a politikus, vagyis az elméleti és gyakorlati szakember nézeteivel, véleményével is, a későbbi hozzászólások - elsősorban a jelenlévő 5 képviselő részéről - pedig arról győzhették meg a hallgatóságot, hogy a gyakran lényeges nézetkülönbségek ellenére a végső cél mindig azonos: a jobbítás szándéka és gyakorlati érvényesítése. A szociológus is ezt a szempontot tartotta fontosnak, jelesül, hogy az önkormányzati munkában a helyi érdekek megoldása kerüljön előtérbe, ne pedig a pártviszály, a hovatartozástól függő álláspont - bármilyen kérdésben. Még pontosabban: a kispolitikát nem szabad keverni a nagypolitikával! Meggyőződése, hogy ezeket nagyon keményen el kell(ene) határolni egymástól, mert, ha keverednek, márpedig ez kis pátriánkban, így Szegeden is gyakran megtörténik, akkor szó sincs valós önkormányzati munkáról. Véleménye szerint a helyi politika voltaképpen a helyi ügyek önálló intézése : lesz-e csatorna- és úthálózat, milyen az élelmiszerellátás, köztisztaság és hasonló „életízű" problémák felvetése, majd rendezése. A polgármesteri véleményt erről a kérdésről a gyakorlati tapasztalat is befolyásolja. Mint mondja, arról szó sincs, hogy egy-egy kérdés megoldására irányuló szándékban alapvető elvi megoszlás lenne. Mindegyik párt, mindegyik frakció egyetért abban, hogy például utat vagy csatornát kell építeni. Ezért nem is lehet azt mondani, hogy van „emdéefes" járda, vagy „eszdéeszes" utca... A véleménykülönbségek, viták, összetűzések akkor merülnek fel, amikor a korlátozottan kis pénzösszeget ezekre a célokra fel kell osztani. A másik ilyen összetűzésre alkalmas terület a személyi kérdésekben történő döntéshozatal. A személyi kérdés egyben hatalmi kérdés is, így hát a pártok, frakciók néha alaposan nekifeszülnek és hosszú vita után sem tudnak dönteni. Kemény összecsapások vannak (ezt a krónikás is alátámaszthatja...) például egy olyan szociális intézmény igazgatójának a kinevezésében, aki alig néhány embert igazgat. De így egészében ez is az önkormányzati munkához tartozik. A köztudatba gyakran másként plántántálódik be az önkormányzatról (leginkább a közgyűlés munkájáról) szerzett információ. A vita, a heves, indulatoktól fűtött vélemény nyilvánítás nem (csak) magyar specialitás. A polgármester friss angliai önkormányzati tapasztalatairól szólva elmondta, hogy a helyi képviselő-testületekben „anyáznak" a városatyák, ennek ellenére a végén konszenzus születik, megegyeznek. / X Z is a lényeg. A kétórás eszmecsere végén a részvevői—l nek az volt a benyomása, hogy a „lényeg" elérése érdekében sokat kell még tenni. Önkormányzati képviselőnek és a polgárnak egyaránt. El kell sajátítani az állampolgári mentalitást, azt, hogy mi az a részvétel, mi a konszezus, mi a tolerancia. A szociológus megfogalmazása szerint ezek nem idegen szavak, legalábbis nem szabad, hogy azok legyenek. Az önkormányzati munka szempontjából e fogalmak elsajátítása élet-halál kérdése! Palotás késik, de - időben érkezik? A Köztársaság Párt fóruma •H flj jBMBjBp ffi wsmm• 1 MmMI I ' * JÜÍfc— ^^ÉiBPi „ MbjH hozzá Palotás. Mindehhez az Agrárszövetség elnöke - aki szintén részt vett a tegnapi első nyilvános lakossági fórumon hozzátette: egy program akkor él, ha élesben lehet kipróbálni. Fotó: Schmidt Andrea Mindössze ennyi történt a minap Bács-Kiskun megyében. F. K.