Délmagyarország, 1993. április (83. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-10 / 84. szám

SZOMBAT, 1993. APR. 10. • Helikopter, traffipax, motoros rendőr m Gyorshajtásért Soo forint n Tikett a „megrostáltaknak' BELÜGYEINK 3 Kétszázan szondázták a közlekedést • Újdonságnak számított, hogy akit már egyszer alapo­san megvizsgáltak, az egy ti­kettet kapott és így a követke­ző ponton - ha itt is leállították - már pillanatok alatt áthalad­hatott. Ismerjük a trükköt: ami­kor külföldit akarnak büntetni, vakarózni kezd, nincs nála fo­rint. Ez a kifogás tegnap pilla­natok alatt semmissé vált, mert a traffipaxok mellé valutavál­tóhelyet telepítettek. A közel 200 rendőr 15 mo­torral, 42 gépkocsival, 2 heli­kopterrel, 2 mikrobusszal, 8 traffipaxszal és több számító­géppel dolgozott. Az akció 13 órától 18 óráig tartott. Kovács Mihály százados, a megyei fő­kapitányság közlekedési osztá­lyának vezetője arról tájékozta­tott, hogy a megye déli részét szondázták Szeged, Makó, Kis­telek térségben. Hogy mi indokolta az új rendszer Csongrád megyei pre­mierjét? Egyrészt az ötlet itt született, másrészt pedig a tér­ség forgalma speciális. A me­gyében 150 ezer járművet tar­tanak számon, azonban a tran­zitjelleg miatt évente két és fél millió autó halad itt át mintegy 10 millió utassal. Sok a szemé­lyi sérüléssel járó baleset. Ha valaki Budapest felől jön, Kecskemétig taposhatja a pe­dált, utána az út leszűkül, de ezt egyesek nem akarják tudo­másul vennií Természetesen azt is vizs­gálták tegnap, hogy az autósok betartják-e a módosított KRESZ előírásait. A közlekedésiek munkáját a katonai rendészet és a polgárőrség is segítette. A mikrobuszokban számítógépek lapultak körözési anyagokkal. Rádióösszeköttetéssel pilla­natok alatt kiderülhetett, hogy a megállított kocsi lopott-e. A vásárhelyi úton az észfék figyelmeztette az arra haladó­kat, hogy csak csínján a sebes­séggel. Aztán, ha valaki fütyült rá, akkor később magára vethe­tett, mert néhány kilométerrel odébb ott állt a traffipax. Egy másik pedig az 5-ös főút vá­rosból kivezető szakaszán. Itt érdeklődtünk a tapasztalatok­ról. - Ha így haladunk, akkor öt óra alatt biztos, hogy százezer forint fölötti büntetést szabunk ki - magyarázta Varga Mihály törzsőrmester. - Nem mintha túlságosan örülnénk ennek. A traffipaxot úgy állítottuk be, hogy a 60 kilométer/óránál gyorsabban haladókat szűrje ki. Annak ellenére sokan sza­bálytalankodnak, hogy az autó­sok már jó előre figyelmeztetik egymást a fénykürttel. - Mennyi a büntetés? - Ötszáz forint a helyszíni bírság. Aki pedig lényegesen túllépi a korlátokat, az fotót kap. - Úgy látom, inkább a kül­földiek szaladnak be a csőbe. Nem próbálnak meg magya­rázkodni, kibújni a büntetés alól? - A németek fegyelmezettek - vette át a szót a törzsőrmes­ter egyik kollégája - náluk más a közlekedési kultúra, nem di­vat az alkudozás. Beváltják a valutát, nem hinném, hogy az 500 forint „agyonvágná" őket. A rendőrségi autóban ücsör­gő valutaváltó hölgy még nem csinálj kasszát, de úgy vélte, óránként 3—400 német márkát váltott át. A technika ördöge! A Ya­maha motoron pompázó egyenruhás mérgelődött. A csodajárgány nem akart indul­ni. De hát kollegalitás is van a világon: betolták. Még szeren­cse, hogy őt nem állították le egy kis műszaki ellenőrzésre. Utasokkal zsúfolt, román rendszámú mikrobuszt intettek ki a sorból gyorshajtás miatt. Rápillantottam az iménti be­szélgetőpartneremre, aki azt ál­lította, hogy a külföldiek fizet­nek, mint a katonatiszt. Kicsit hátra tolta sapkáját, amikor meglátta az újabb „kuncsaftot" és megvakarta a fejét... V. Fekete Sándor Fotó: Schmidt Andrea • A kollektív büntetés „körmöse" Húsvét(ó), avagy közös járványaink S itt jöhetnek a cáfolatok, vérmérséklet szerint. A tény az, hogy Magyarországon nincs járványos száj- és kö­römfájás, így az erre hivatko­zással leállított húsipari export diszkrimináció a javából. Az Olaszország - ahol a betegsé­get észlelték - egyenlő közös­ség, plusz a határos Ausztria gyűjtőcsomagolás alapján el­rendelt kormányintézkedés az önérzeten alapuló viszonosság­ként értékelhető. Az ügy azon­ban nem intézhető el ennyiből, mert nálunk a húsipar bevétele alaposan be van építve a nép­gazdaság konyhapénzébe, amott meg csak zsebpénzként kezelik. A közeledésünk dekla­rációjaként bemutatott közpon­ti kvóta és vámáldozatok ter­mészetszerűleg helyi gazdasági önérdekeket sértenek, s így ki-' alakul a háttérben betartás, szembe mosolygás koreográfi­ája. E gyakorlat elnézése báto­rítólag hathat, de szólni is ve­szélyes, mert a ha te így, akkor én úgy láncreakciójává fajul­hat. Az privatizáción túljutott, a Herzet is félévig bérelve mű­ködtető Pick Szeged Szalámi­gyár és Húsüzem Rt.-t különö­sen érzékenyen érintheti e hu­zavona. Ha a szalámira is vo­natkozik a tiltás, akkor egy hó­nap alatt 40 vagon szalámi és 250 tonna darabolt húskészít­mény kivitele hiúsul meg. A többszáz milliós bevételkiesés mellett az állatfelvásárlás is rapszódikussá válhat. A tőzs­dére került Pick a szorító gaz­dasági törvényszerűségek alap­ján a teljes kapacitású terme­lésre és exportra alapozta élő­állat felvásárlási szerződéseit. A békési pestis utóhatása miatt az export csak az utóbbi hetek­ben kezdett felpörögni, így már ez is átvételi torlódást okoz an­nak ellenére, hogy nagysúlyú hizlalásra, szerződésmódosí­tásra ösztönözték az elsősorban kisüzemi sertéstartókat. Jelen­Az úgynevezett kelet­közép-európai gyüjtő­csomagolástól nehéz sza­badulni. Sőt abban sem lehetünk biztosak, hogy jobban járunk, ha ato­mizálódik térségünk. Létezik olyan verzió, mely szerint közösségbe jutás az úgynevezett vi­segrádi tömörüléssel esetleg egyajtónyitással, könvebben mehet. E fel­tételezés alapja ugyanaz, ami a napjaink gazdasá­gi kapcsolatait beárnyé­koló húsvétóé. A koráb­bi politikai együvétarto­zás bizonyos fokig a gaz­daságot és társadalmat is uniformizálta, s ebből adódhat a most alkalma­zott durva csúsztatás, hogy még a járványaink is közösek. Nem túl hí­zelgő szerep, hisz az em­ber a járványos betegség fogalmához sokszor a nyomort, a piszkot, a hi­giénia hiányának képze­tét társítja. leg 11 ezer sertés az, amely át­meneti fölöslegként jelentke­zik. A szalámi export tartósabb leállítása, napokon belül továb­bi vágáscsökkenéshez vezet­het. Itt még a minisztérium ál­tal beígért kárenyhítő támoga­tás sem sokat segítene, hisz a szalámi raktára az érlelő, e ter­méket nem lehet hűtőtárolóban felhalmozni. Az exportlehető­ségek hiánya, és pénzügyi okok miatt más vállalatok is „takarékon" működnek, így je­lentős a sertés túlkínálat. Eddig is csak a szerződéses partnerek állatait tudták átvenni, most még ez is bizonytalanná válhat, így a kollektív büntetés „kör­möséből" a sertéstartók sem maradnak ki. T. Sz. I. Kormányzati támogatások Több állami intézkedést is kezdeményezett az idén a Földművelésügyi Minisztérium a mezőgazdaságban a likviditá­si helyzet enyhítésére - tájé­koztatta az FM az MTI-t. A szántóföldi és kertészeti kultúrák termesztéséhez szük­séges anyagok beszerzésére felvett hitelekhez 10 százalé­kos kamattámogatás igényel­hető. A kukoricatermesztés anyagköltségeit finanszírozó hitelnek, a hektáronként legfel­jebb 10 ezer forintos hitelösz­szeg 70 százalékára az állam nyújt garanciát a termelőnek. E célra május 31-ig lehet hitelt igényelni, a garanciavállalás pedig december 31-ig terjedhet. A Szegedi Akadémiai Bizottság hírei fÁprilis 13-án, 16 órai kez­dettel a Filozófiai és Történet­tudományi Szakbizottság és a Politikatudományi Társaság Szegedi Tagozata Pozsgay Im­re „Merre Magyarország?" cí­mű előadására várja az érdek­lődőket. Április 14-én, 14 órától a Jog- és Gazdaságtudományi Szakbizottság és a Magyar Jo­gász Egylet Csongrád Megyei Szervezete dr. Solt Pált, a Leg­felsőbb Bíróság elnökét látja vendégül, aki klubrendezvény keretében „A Legfelsőbb Bíró­ság 1993. évi feladatai, funk­cióinak változásai" címmel tart előadást. Ugyanezen a napon, 16 órától a SZOTE Baráti Kö­re, az Akadémiai Bizottság Klubjával együtt tartja azon vi­taülését, melynek bevezetőjét Rák Kálmán professzor expo­nálja „Értékek és azok megíté­lése a klinikusok munkájában" címmel. Előadását követően vitát vezet az általa bemutatott problémáról. Április 15-én, 14 órától a Gyógyszerészeti Szakbizottság tartja szimpóziumát, melyen a Smith-Kline Beecham cég mutatja be termékeit. Április 16-án 9.30 órakor a Szent-Györgyi Albert Orvostu­dományi Egyetem Fül-Orr- és Gége Klinikájának Onkológiai Munkabizottsága szervezésé­ben „A nemzeti rákellenes nap" országos eseménysoroza­tának részeként ünnepi tudo­mányos előadások lesznek „Az együtt a rák leküzdéséért" moz­galom szellemében. • Emlékeztetőül: lapunkban már többször is részletesen be­mutattuk a Belváros közleke­dését alapvetőten átalakító ter­vet. A változtatást a centrum túlterheltsége kényszeríti ki. Ezért a tervezők az átmenő for­galom elterelésével, és a cél­forgalom korlátozásával kíván­nak javítani a helyzeten. El­képzeléseik alátámasztására méréseket is végeztek. így de­rült ki például, hogy Újszeged­ről a Bakay Nándor utcába el­jutni kevesebb időbe telik, ha az új Tisza-hídon át megyünk, mintha a régi hidat, és a túlzsú­folt Belvárost választanánk. A városfejlesztési bizottság tagjai megvitatták a programja­vaslatban foglaltakat. Vincze Tibor képviselő („civilben" közlekedésmérnök) véleménye szerint az anyag koncepciója kiváló. Ugyanakkor megje­gyezte, hogy kiegészítésekre azért szükség van: hiányzik például a kerékpárúthálózat következetes végigvezetése. Nagypál Miklós, a polgár­mesteri hivatal műszaki irodá­ff Nem kell a városnak a Dömötör-torony? Igen" a forgalmi rendre Tegnapi lapszámunkból technikai okok miatt kimaradt a Városfejlesztési, Környezetgazdálkodási és Műszaki Bizottság megbeszéléséről szóló tudósítás befejező része. Most beszámolunk a tanácskozásról, amelyen elsőként a Belváros közlekedési reformjáról esett szó. jának vezetője a taxisokkal foly­tatott tárgyalásai alapján azt ja­vasolta, engedjék be a sze­mélyfuvarozókat a számukra eddig tiltott Híd és Mikszáth Kálmán utcába, valamint a Széchenyi tér déli oldalára. A javaslatot a bizottság is elfo­gadta. Nem támogatták viszont azt az ajánlatot, amelyet az Orszá­gos Műmlékvédelmi Hivatal tett a városnak. Nevezetesen: kerüljön önkormányzati tulaj­donba a Dóm téren álló Szent Dömötör-torony. Az OMVH ugyanis olyan feltételrendszert szabott, amelyet a város e pil­lanatban nem tud teljesíteni. A jelenlegi követelményekben az áll, hogy két éven belül le kell bontani a szabadtéri színpadot és a nézőteret, valamint a ki­egészítő építményeket. Ezen felül ugyancsak huszonnégy hónap alatt el kell végezni a Szent Dömötör torony, és a Dóm tér díszburkolatának mű­emléki fölújítását. Mindez - az első becslések szerint - össze­sen úgy 3-400 millió forintba kerülne. Orosz Bálint, a városfejlesz­tési iroda vezetője úgy fogal­mazott, hogy szükségesnek lát­ja a torony tulajdonjogának át­vételét, de a feltételrendszerről még tárgyalni kell a műemlék­védelmi hivatal vezetőivel. A bizottság megvitatta a város köztisztasági helyzetét is. Egyetértettek abban, hogy nem lehet mindent a pénztelen­ségre fogni. Mert - Hofi Géza klasszikus utcaseprő-dalából idézve - „az emberek szeme­telnek és szemetelnek és sze­metelnek..." Ahol éppen rájuk jön. A városfejlesztési bizott­ság azért igyekszik tenni vala­mit: javasolták, hogy a földes utcák környékén termelődő hulladék gyűjtésének és elszál­lításának tervét mielőbb dol­gozzák ki. Ny. P. %

Next

/
Oldalképek
Tartalom