Délmagyarország, 1993. március (83. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-06 / 55. szám

A hét karikatúrája TARSASAG* KULTÚRA* IfJOSAG* BUNIIGY* SPORT Megindultak a kiszombori házak A titokzatos jelenségre nincs magyarázat Mészáros László figyelt fel először e furcsaságra, amikor több napos távollét után hazatért, és nem tudta ki­nyitni az ablakot, majd meg­lepődve tapasztalta, hogy a szomszédok új házai is ala­posan megrepedeztek. Ak­kortájt sugárzott a rádió ép­pen egy hasonló témával kapcsolatos riportot, s ezen felbuzdulva, Mészáros fel­hívta Csák Bélát, a Budapesti Műszaki Egyetem építész­mérnöki kara szilárdságtani tanszékének docensét, és beszámolt neki a kiszombori esetről. A budapesti szakem­berek másnap le is utaztak, de az idő rövidsége miatt a bejelentett esetek csak ki­sebb hányadát sikerült föl­térképezniük. Ők is tanács­talanul álltak a jelenség előtt, mert ilyen horizontális és vertikális repedésekkel még nem találkoztak. A látogatás után készítettek egy adatla­pot, amelynek segítségével föl szeretnék mérni a nagy­ságrendeket, ugyanakkor megkérték a lakókat, hogy a Tavaly nyáron szokatlan jelenségre lett figyelmes néhány kiszombori lakos. Máról holnapra kisebb-nagyobb, helyenként ujjnyi repedések jelentek meg a házak falain, mennyezetein, ezek eredetét viszont a mai napig nem sikerült földeríteni. mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm repedéseket gipszlenyomattal pecsételjék be, és írják föl a dátumot. Ezáltal ugyanis kö­vetni lehet, hogy a repedések terjednek, mélyülnek-e, vagy sem. A felmérőlapokat az ön­kormányzat valamennyi ház­ba eljuttatta, a mai napig 75­en jelentkeztek "ilyen gondok­kal. Ekkor született az ötlet, hogy Kiszombor térképére be kellene jelölni ezeket a háza­kat. Érdekes eredmények kerültek napvilágra. A repe­dések zöme egy viszonylag keskeny sávban jelentkezett, nem közvetlenül a főút, a vasút mellett, és nem is a falu vizes részein. Ebből arra következtethetünk, hogy nem a közúti forgalom, nem a vo­natdübörgés okozta a ház­falak megrepedését, hanem valami egészen más lehet a dologban. Az elmúlt héten budapesti szakemberek talaj­mechanikai vizsgálatot kértek erről a területről, de sajná­lattal kellett tudomásul venni, hogy ilyet az építkezések idején nem végeztek. Tehát a méréseket utólag mégiscsak meg kell csinálni. A beérkezett adatfeldolgo­zás még folyamatban van, úgyhogy pillanatnyilag csak találgathatjuk, mi okozta ezt a furcsa jelenséget. Föld alatti érre, a Maros holt ágára, föld­rengésre gyanakodhatunk, de nincs kizárva, hogy a határ­ban dolgozó olajosok föld alatti robbangatásai idézték elő a kárt. Mészáros László szerint amióta az olajosok ott vannak, azóta nincs szaba­don folyójvóvízkút a faluban, úgy kell búvárszivatytyúval Fotó: Révész Róbert lemenni a csőbe, az anya­kútba. A gáz- és a kőolaj­kitermelés következtében megszűnt a nyomás, és ezek helyére került a víz. Mindezek azonban csak föltételezések. Beszélnek egy agyagtípusról is, amely igen érzékenyen reagál a vízre, illetve a vízhi­ányra. Ha jól számoljuk, az idei év a hetedik aszályos esztendő, úgyhogy ez az alternatíva is fölmerül. Az lenne az igazi megol­dás, ha az okok ismeretében a lakók azt is megtudnák, ho­gyan lehet kiküszöbölni a problémát, esetleg jogukban áll-e a biztosítóhoz fordulni. A falu önkormányzata elhatá­rozta, ha elkészülnek az elemzések és fény derül az esetre, összehívják az érin­tetteket, és a szakemberek ismertetik velük a lehetősé­geket. A házakon keletkezett repedéseket ugyanis, a dol­gok jelenlegi.állása szerint, mindenkinek a saját költ­ségén kell kijavíttatnia. Ez pedig nem olcsó mulatság. T. T. Vigyázat, traffipax A hét híre m Fogytán a bankjegypapír A vágtázó infláció miatt Jugoszláviában havonta meg kell kétszerezni a for­galomban lévő pénz meny­nyiségét. A Jugoszláv Nem­zeti Banknak és a pénz­nyomdának viszont nagyon kell takarékoskodnia a bankjegypapír raktárkész­letével. A különleges minő­ségű papírt ugyanis koráb­ban Szlovéniából szerezték be, és ha a gazdasági zárlat még sokáig tart, nem lesz lehetőség újabb mennyiség beszerzésére. Amennyiben a raktáron lévő bankjegypapíron to­vábbra is az eddigi - értsd kisebb névértékű - bankje­gyeket nyomtatnak, akkor még annyi pénzt sem sike­rülne belőle előállítani, amennyi Jugoszláviában az egy havi nyugdíjak kifize­tésére kell. Emiatt döntött úgy a nemzeti bank, hogy a múlt év decemberében ki­bocsájtott tízezer dináros után ez év január végén for­galomba hozza az ötven­ezer dináros bankjegyet is. Ezzel részben könnyítenek a pénzforgalmon, továbbá biztosítják a kellő mennyi­ségű pénzt, végül pedig takarékoskodnak a fogytán lévő különleges papírral. A bankjegypapírból nem csak pénzt állítanak elő, hanem személyazonossági igazolványokat, útleveleket, különféle anyakönyvi kivo­natokat, csekkeket, belé­pőjegyeket. Ha ez a külön­leges minőségű papír el­fogy, akkor a lakosság ezekhez az okmányokhoz sem juthat hozzá mindad­dig, amíg a gazdasági zárlat tart. B. O. Kenderek közt, visszavonultan Meztelen narkós hegedült A hegedűs egy forgat- társaságában körül szok­mas utcán játszott, a dél­afrikai Johannesburgban. Nem a zeneszerszáma keltett feltűnést, hanem pucérsága. Ádámkos­tümben volt, csupán né­mi marijuanapor fehérlett szőrzetén, azon a he­lyen, amelyet nyomtatott szövegben vagy hölgyek tak írni. Az őrizetbe vett muzikális narkósról egyelőre csak annyit tudni, hogy a 29 éves, egy egyetemi tanár fia, és nyolc éve egy miniül­tetvényen, amerikai ken­derei között él visszavo­nultan. A hét fotója Dinoszaurusszal nem lehet... A képen Rizo Sijari, a szarajevói Nemzeti Múzeum igazgatója, egy dinoszaurusz csontváza, és a háború. (MTI-Telefotó) Felfedezték a sokaknak súlyos szenvedését okozó szklerózis multiplex okozóját. A bejelentést csütörtökön tették a felfedezők, a San Diego-i Stan­ford Egyetem tudósai. Ezzel minden valószínűséggel meg­nyílt az út a szklerózis multiplex gyógyítása előtt. Csupán az Egyesült Államokban több mint negyed millió ember életét keseríti meg ez a kór, amely általában a 20 és 40 év közötti embereket támad meg. A felfedezést - mint a Reu­ter beszámol róla - maga a stanfordi kutatócsoport veze­tője, Lawrence Steinman pro­fesszor jelentette be a Nature magazin csütörtöki kiadásá­ban. Steinman ugyanakkor azt is közölte, hogy a San Diego-i multiplex okozóját Neurocrine Biosciences Inc. gyógyszergyár már el is kezdte egy fehérje alapú szer kifej­lesztését a szklerózis leküz­désére. A Nature-ban megje­lent cikk szerint a kutatócsoport a szklerózisos személyek agyában lévő T-sejtek recep­torgénjeit vizsgálta meg. Magá­ban a génben egy olyan szeg­menst találtak, amely felelős azért, hogy a T-sejt megtámad­ja az ideget beburkoló myelin alapproteinjét. A Neurocrine cég ugyan­akkor bejelentette, hogy kizá­rólagos felhasználási engedé­lye van a Stanfordban kidolgo­zott technológiára. A gyógy­szergyár szerint már kifej­lesztés alatt van az a terápia, amelynek segítségével egy fehérje alapú gyógyszert át lehet juttatni az agy-ér gáton. A szer a T-sejtekre tapadva ké­pes megállítani a myelin lebon­tását, tehát leküzdeni a szkle­rózlst. A tudóscsoport vezetője azt is elmondta, hogy folytatják egy olyan molekula kifejlesztésé­nek munkálatait, amely a kóros T-sejteket vagy működésképte­lenné teszi, vagy eltávolítja a szervezetből. Lehetséges, hogy hamarosan nekilátnak annak az oltóanyagnak a kifej­lesztéséhez is, amely a táma­dó-kórokozó T-sejteket leblok­kolja. A professzor ugyanakkor elmondta: az eljárás nem gátol­ja az egész szervezet immun­reakcióját, csupán a szklerózist okozó jelenségét. Magyarországon a szkle­rózis multiplexben megbetege­dettek száma tízezres nagy­ságrendű. Kizsuppolt prostik Külföldi prostituáltakat utasított ki a rendőrség a törökországi Trabzon városának környékéről. A fekete-tengeri város környékén a hatóságok kéthónapos akciója eredményeként az egyik legősibb mesterség mintegy 200 művelő­jét vették őrizetbe. A prostituáltak valamennyien a volt Szovjet­unióból érkeztek, a rendőrség az útlevéltörvényre és tiltott tevé­kenység folytatására hivatkozva zsuppolta vissza a hölgyeket hazájukba. A hét pecsétje Jugó jogú jógi?

Next

/
Oldalképek
Tartalom